Akikre büszkék vagyunk

A Hungary Helps Önkéntes Program keretein belül.

2021 nyarán a hat magyar fiatalból álló csapatunkkal a Hungary Helps – Magyarország segít programjának keretei között öt hetet önkénteskedtünk a Jordánia északi részén található Anjarában, egy katolikus plébánián. Ketten Budakesziről származunk, itt nőttünk fel. Napközis táborban tartottunk tanórákat helyi gyerekeknek, és a plébánia által fenntartott árvaház körüli munkába is besegítettünk. Szabadidőnkben lehetőségünk nyílt az ország néhány turisztikai látványosságának megismerésére is. Megtanultunk arab kávét főzni, dabkezni (arab tánc) és legalább öt kilót híztunk a jordánok vendégszeretetének köszönhetően.

Óriási élmény volt számunkra a Hungary Helps Önkéntes Program. Ennek fő okai, hogy éreztük, hogy valós segítséget tudunk nyújtani a keresztény közösségnek, és persze nagyon jó csapat kovácsolódott össze az önkéntesekből. Olyan különleges, sokszor szívbe markoló emberi sorsokat ismertünk meg, amik által sokat fejlődtünk lelkileg.
Jól és hasznosnak éreztük magunkat Anjaraban, a Jordán Karitász fenntartása alatt álló Our Lady of the Mountain nevű árvaházban. Egy nagyon vendégszerető és nyitott közösség életébe csöppentünk bele. Az első héten kb. 120 gyereknek (muszlimoknak és keresztényeknek vegyesen) tartottunk gyermektábort, ahol angol-, művészet-, sport-, tánc- és zeneórákon vehettek részt. Illetve a legkisebbeknek külön ovis foglalkozásokat is tartottunk. Később csak keresztények jöttek, így kb. 30-40 főre csökkent a gyerekek létszáma.

Vasárnaponként 2 órát játszottunk velük, hétfőtől csütörtökig pedig 9:30-tól 12:45-ig tartottak a foglalkozások. 30 perc zenés táncos bemelegítés/gyülekezés után 3×45 perc tanóra, a 2. óra után 30 perc szünettel. A zene kivételével az órák úgy zajlottak, hogy mi magyarok tartottuk meg őket, de mindenki mellett volt egy helyi 14-19 éves segítő, aki tudott angolul és arabul is. A táboroztatás mellett délutánonként a helyi árva gyerekekkel foglalkozunk, akiknek az árvaháza a plébánián belül volt.

Sokat játszottunk, fociztunk, pingpongoztunk velük, akinek pedig szüksége volt rá, annak plusz angol- vagy éppen matekórákat adtunk. Időnként kaptunk takarítós vagy raktárpakolós feladatokat, és a konyhán is besegítettünk félórával az étkezések előtt és után.
Az arab nyelv ismeretének hiánya sok kihívás elé állított minket. A gyerekek és a szülők visszajelzései alapján azonban a háttérben húzódó nehézségek nem váltak érzékelhetővé a részvevők számára. Sok család meghívott minket magához, hogy így fejezzék ki hálájukat irántunk. A gyerektől is rengeteg pozitív visszajelzést, sze-retetet kaptunk közvetlen és közvetett módon egyaránt. Jó példák erre a következő történetek.

Egy 12 éves lányt mobilozni láttam az angolórámon. Nem szóltam, de nehezteltem rá, amiért nem az órára figyel. Este láttam az Instagramon, hogy az angolórámról tett ki egy sztorit, bejelölve engem is mint tanárt, és odaírta, hogy az angol a kedvenc órája. Volt olyan diák, aki mind a hatunknak névre szóló köszönőlevelet írt és sokan mondták, hogy nagyon jól érezték magukat a tábor alatt, hiányozni fogunk nekik, ez volt életük legszebb nyara. Egy szintén 12 éves árva fiú az egyik angolóra után odahozta nekem a fürdőnadrágját, hogy ő ezt nekem adja, mert ő már kihízta, de rám még pont jó lesz. Összesen több, mint 200 gyerekkel voltunk kapcsolatban.

Mivel az árvaház már évek óta kap a Hungary Helpstől támogatást, és az elmúlt fél évben online angol- és zeneórákat is tartottak itt a Hungary Helps önkéntesei, ismerték már Magyarország nevét. A személyes jelenlétünkből azonban megértették, hogy valóban fontos számunkra az életük, a sorsuk alakulása.
Az utolsó hetünkön volt négy szabadnapunk, így a helyi plébánia szervezésében lehetőségünk nyílt elmenni egy több éjszakás utazásra az ország déli részébe. Felkerestük azt a helyet a Jordán folyónál, ahol Jézus megke-resztelkedett, lebegtünk a Holt-tengerben, tevegeltünk Petrában, csillaghullást néztünk a sivatagban.
Nagyon hálásak vagyunk a Hungary Helps Önkéntes Programnak, és az azt lebonyolító Magyar Önkéntes Liga Egyesületnek, amiért ilyen csodálatos emberekkel ismerkedhettünk meg, segíthettünk ennek a keresztény közösségnek, és megismerhettük Jordánia keresztény gyökereit. Az egész kint tartózkodásunkra igaz az, hogy többet kaptunk, mint amennyit adtunk.
Szabó Kenéz

Budakeszi Hírmondó 2021 szeptember

Sarlós György és Sarlós Erzsébet. A Budakeszin élő házaspár a magyar evezős sport kiemelkedő képviselői. Sportsikereikről és az azt követő mozgalmas évtizedeikről szól ez az írás.

Életük közös története 1959-ben kezdődött. A lengyelországi Bydgoszcz-ba utaztak mindketten egy ifjúsági evezős versenyre, életük első nemzetközi versenyére. Akkoriban még külön vonatfülkében utaztak a fiúk és lányok. Az ablakon kitekintve fedezték fel egymást egy életre. 1965-ben házasodtak össze. Kettőjük közül az első nagy nemzetközi sikereket – még Mózer Erzsébet néven – Sarlós Erzsébet érte el az evezős sportban. Háromszor lett Európa-bajnoki bronzérmes.

1960-ban négyesben, 1962-ben kettesben, 1963-ban pedig egyesben. Sajnos abban az időben még nem volt a női evezés olimpiai és világbajnoki szám. Sarlós György 1967-ben és 1969-ben lett Európa-bajnoki ezüstérmes, 1968-ban pedig a mexikói olimpián szerzett ezüstérmet a Melis Antal-Csermely József-Sarlós György-Melis Zoltán egység tagjaként a kormányos nélküli négyesben, mindezt úgy, hogy napi 8 órában dolgozott a Magyar Optikai Műveknél.

Az ezüstnégyes sikere mindmáig a magyar evezős sport legjelentősebb olimpiai eredménye, mely egykor a Paris Match címlap fotója volt. Erzsébet pályafutásának 1964-ban, a tatai edzőtáborban egy súlyos vízi baleset vetett véget. Az ezt követő években elvégezte a TF tanári és szakedzői szakát, megkapta a legjobb magyar edzők elismerését szolgáló mesteredzői díjat és szült két leánygyermeket.

Csak 1973-ban fordult ismét az evezés felé, mikor gyermekei és férje unszolására elkezdte az evezős edzői munkát. Az első utánpótlás csoportja innen, Budakesziről verbuválódott, de Pátyról is sokan jöttek, ahol akkor testnevelőként dolgozott. Tornatermük a budakeszi erdő volt. Elsősporban ifi neveléssel foglalkozott. Közülük később többen lettek országos bajnokok, és néhányan kikerültek az olimpiákra is. Egyik lánya, Sarlós Erzsébet több országos bajnoki érmet is szerzett, és az ún. „kettétört”, a Los Angeles-i olimpiai játékokat bojkottáló szocialista országok számára megrendezett „Barátság Játékokon” 1984-ben 3. helyezést ért el. Másik lánya, az ugyancsak többszörös magyar bajnok Sarlós Katalin világbajnoki bronzérmes lett és olimpiai 8. helyezést ért el Szöulban. Sarlós Erzsébet 1992-ben fejezte be az edzői munkát. Edzői pályája során mindvégig a Budakeszi-Páty-népszigeti edzések-válogatott edzőtábor-Dunavarsány között ingázott kocsi nélkül, mely minden idejét lekötötte. Elmondása szerint nagyon sokat köszönhetett a sportnak. Szegény családból származott, és számára a sport nyitotta ki a világot.
György a versenyzői pályafutását 1972-ben fejezte be. Ezt követően ő is elvégezte a TF evezős szakedzői szakát, és sok éven át edzőként dolgozott a Ferencváros, majd a Vasas evezőseivel. Aztán 1990-ig a Ferencvárosnál a sportosztály vezetője lett. 16 szakosztály és mintegy 2000 versenyző volt akkor a klubnál. Végül pedig a Magyar Evezős Szövetség technikai igazgatójaként ment nyugdíjba.

Sarlós Erzsébet 1992 után a képzőművészet felé fordult, melyben mindig számíthatott férje támogatására. Legtöbbször olyan embereket sorolt az élet a látókörébe, akik segítették művészi fejlődését. Köztük is legfőképpen Csákvári Nagy Lajos szobrászművészt. Érdeklődése a képzőművészet irányába nem volt új keletű, hiszen már 14 éves korában kiküldték egy rajzát Párizsba – egy gyermekrajz kiállításra -, ahol első díjat nyert. Úgy gondolja, hogy a sporthoz elengedhetetlen kitartást, erőt és a képzőművészeti alkotáshoz megkerülhetetlen kézügyességet és kreativitást kovács őseitől kapta. Az elmúlt 30 éves alkotói korszakában a szobrászattól a festészetig, kisplasztikáig, térplasztikáig a képzőművészet számos ágában próbára tette tehetségét.

Üveg, réz, fa, gipsz és még számos más anyag is engedelmeskedett kezének, alkotói fantáziájának. 2002-ben sikerült bemutatni egy gipsz Madonnát Rómában, a Sancta Maria székesegyház Brabante termében, ahol minden évben megrendezik a „100 jászol” kiállítást. Rómában öt alkalommal is kiállították egy-egy alkotását. 2003-ban nagydíjat kapott a Néprajzi Múzeum betlehemi kiállításán. Izgalmas kihívás volt számára a kisplasztikai karikatúrák megformálása. Az emberi tulajdonságok végtelen sora adta ezeknek a kisplasztikáknak a címeit: agyafúrt, pihentagyú, jóvágású, bogaras… Számos sikeres kiállítása volt Budakeszin, a művelődési központban. Tagja a KesziArt Egyesületnek. Sarlós György soha nem távolodott el az evezős világtól. Egykori osztrák, német és magyar sporttársaival évtizedekkel ezelőtt megszervezték a veterán evezősök World Master versenyeit, melyeken számos bajnokságot nyert ő és lányai egyaránt. A 2019 World Master evezős regattának a Velencei-tó volt a színhelye, ahol 53 ország, 3800 versenyzője indult el a mintegy 650 futamon.
György néhány alkalommal részt vett országos novellaíró pályázatokon, melyeken több díjat is elnyert.

Ezek a novellái a pályázatok antológiáiban jelentek meg. 2004-ben pedig magánkiadásban kiadott egy könyvet – borítóját felesége festette meg – Az evezős címen, mely köny-nyed, édes-bús visszaemlékezés hosszú sportpályafutására. 2006-ban a kötet a Magyar Sportmúzeum Ezüstgerely díjazottja lett. A kötet fülszövegén az alábbi sorok olvashatóak Sarlós Györgytől:

Kedves Hölgyem, Uram!
Ötven évet tart kezében, talán száz gramm az egész. Kérek még nyolc dekát, jöjjön, evezzünk egy kicsit! Menjünk el együtt a „stégig!”
– Mindenki tud evezni, főleg a zuhanyban. • A lapát hajtja a hajót, a „szöveg” lefogja. • Ne add fel soha – csak a cél után állj le! • Ha vízbe estél – gyere ki – félő, hogy „ráfázol”. • Csak akkor kezdd el az új „csapást”, ha befejezted az előtte levőt. • Ha egyedül vagy a „pályán” – ne félj! -, a mezőny már elment. • Próbálj meg evezni, ha sokszor megpróbáltad, lehet, hogy evezős leszel. • Mi kell az evezéshez? – Víz, hajó és lapát. – A többi Benned van.

56 éve kötöttek házasságot. A 81 éves Sarlós György és 80 éves Erzsébet, a mai napig aktív életet élnek, minden idősebb kori „itt fáj, ott fáj” ellenére. Erzsébet heti kétszer 1200 métert úszik, és soha nem maradnak el a napi közös, 2-3 kilométeres sétáik kutyájukkal, a budakeszi erdőben. Ha nem csinálnák ezt, fekvő betegek lennének, vagy már nem is élnének.
Hosszú, sikeres életük titkát egyrészt abban látják, hogy tisztelni, megérteni kell a másikat, és ha hosz-szú egy kapcsolat, annak ellenére, hogy együtt csinálnak mindent, legyen olyan elfoglaltság, hobbi, melyet támogat a társ. Mindezek mellett nagyon fontos számukra, hogy gyermekeik, 4 unokájuk és nemrég megszületett dédunokájuk léte, erős szeretete veszi őket körbe.

Horváth Jenő

Budakeszi Hírmondó 2021 szeptember

Fut, lovagol, négy gyermek édesanyja, a mozgás számára életforma. Magyarország egészségügyi államtitkára 2021-től Budakeszi díszpolgára, az elismerést az augusztus 20-i ünnepi képviselő-testületi ülésen vette át.
Exkluzív rövidfilm Prof.Dr. Horváth Ildikóval, akit a Budakörnyéki Egészségprogram kapcsán az egészséggel való személyes viszonyáról is kérdeztünk.

Holnap, az augusztus 20-i budakeszi ünnepségen veheti át Siklósi Örs özvegye az Örsnek adományozott posztumusz Budakeszi Ifjúsági díjat
Egy hét múlva érkezik az első olyan dal, amit az AWS fiatalon elhunyt frontembere még a halála előtt felénekelt. A szerzemény a Road Movie projekt keretében debütál egy olyan klippel, amelynek egyik jelenetében Siklósi Örs családja és legközelebbi barátai is énekelnek.
Már több mint fél év eltelt azóta, hogy az AWS zenekar elveszítette az énekesét. Siklósi Örsnél tavaly nyáron leukémiát diagnosztizáltak, de bármennyire küzdött és hit a gyógyulásban, február elején a szervezete feladta a harcot. Zenésztársai szeptember 5-én a Budapest Parkban emlékeznek a frontemberre, ahol a banda tagjaihoz több barát is csatlakozik a színpadon.

https://index.hu/fomo/2021/08/19/siklosi-ors-aws-road-movie-klip-emlekkoncert

„Budakeszisnek lenni jó! – Prof. Dr. Horváth Ildikó, Budakeszin élő egészségügyért felelős államtitkár ezt üzeni nekünk. Ildikó kapta idén a díszpolgári címet a képviselő-testülettől. Az államtitkár asszony emberileg és szakmailag is példamutató személyiség. Nagyon sokat tett városunk egészségügyi fejlesztéséért.” – írta hivatalos Facebook oldalán dr. Győri Ottilia polgármester. 

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=2880739192236574&id=1869523993358104

A futball EB izgalmai után sem unatkozhatunk sporttémában, hiszen napokon belül elkezdődnek a Koronavírus miatt elhalasztott Olimpiai ötkarikás játékok, amelyet ebben az évben Tokióban rendeznek. Idén is számos sportolónknak szurkolhatunk azért, hogy a dobogó legtetején láthassuk őket. Természetesen városunk is büszkélkedhet nem egy olimpikonnal, akik fergeteges sikereket értek el a magyar sporttörténelemben.

Időrendi sorrendben haladva Balczó András az első budakeszi lakos, aki felállhatott az olimpiai dobogóra. Háromszoros olimpiai öttusabajnok, akit a Nemzet Sportolója címmel is kitüntettek. A sportolót 1955-ben fedezték fel egy országos úszóversenyen. Akkor a még Nyíregyházán élő fiatalt Benedek Ferenc győzte meg arról, hogy érettségije után költözzön Budapestre, és így lett a Csepel SC sportolója. Mint kiderült, jó befektetésnek bizonyult a fővárosban letelepedni, hiszen 1957-ben háromtusa országos bajnok lett. Majd 1959-ben már öttusában ért el második helyezést a világbajnokságon. Később a világbajnoki címet is megszerezte, és összesen pályafutása során 19 világbajnoki érmet zsebelt be, amiből 10 arany.

Először 1960-ban vett részt az Olimpián, ahol csapat kategóriában a dobogó legtetejére állhatott. Majd nyolc évvel később ismét csapattal szerezte meg az olimpiai aranyat. Legnagyobb álmára, az egyéni kategóriájú olimpiai aranyérmre 1972-ben tudott szert tenni. Hatalmas volt a tét a Münchenben megszervezett Olimpiai játékokon Balczó számára, hiszen a későbbi Olimpiák, korából kifolyólag, számára már nem voltak alkalmasak, a fiatalabb társait már nem tudta volna legyőzni. Hatalmas akaraterővel készült fel, a lehető legtöbbet adta bele edzéseibe. A döntőt igazán jól kezdte, ám a lövészetnél szabálytalansággal vádolták, ami miatt majdnem kizárták a versenyből. Ugyan végül kizárásra nem került sor, de a sportolót megviselték a történések, ami a következő versenyszámban, az úszásban meg is látszott. Végül a 4000 méteres futáson olyan hajrát vitt végbe, amivel az összes lemaradását behozta, és legyőzte összes ellenfelét.

A müncheni sikere után úgy döntött, hogy abbahagyja a versenyzést, így visszavonult. Dávid Sándor könyvet írt róla, míg Kósa Ferenc filmet készített pályafutásáról, ami a „Küldetés” címet kapta. Felesége, Császár Mónika, szintén hatalmas sikereket ért el sportolóként, hiszen a müncheni Olimpián bronzérmes tornász lett. Budakeszin alapítottak családot, ahol Balczó András maga építette fel családi házukat, és nevelték fel 12 gyermeküket.

A kronológiailag második olimpiai versenyző az evezésben harcolta ki, hogy a világ legjobbjai közé tartozzon. Sarlós György 1940-ben született Budakeszin. 14 évesen próbálta ki először a sportot, amiben a kezdetektől fogva kitűnt társai közt. A Ferencvárosi Torna Club színeiben sorra szerezte a magyar bajnoki címeket, és a mai napig ő az FTC legsikeresebb evezőse. Hamar bekerült a magyar válogatottba is, ám első olimpiáján, Rómában, nekimentek a jelzőbójának így ki is estek. Ezután a rengeteg befektetett munka ellenére az evezésben több kudarc is érte, így 1965-ben egy időre abba is hagyta a sportot. Ám csapattársai ezt nem hagyták szó nélkül, és sikerült visszacsábítaniuk a hajóba. Ezután végre bekövetkezett az, amit a sportoló előtte is elvárt magától, ugyanis sorra jöttek a nemzetközi eredmények. 1968-ban a Mexikóvárosban megrendezett Olimpiai játékokon összeállt egy igazán erős kormányos nélküli négyes, az Ezüstnégyes. Ez a csapat képes volt arra, hogy olimpiai ezüstéremmel gazdagítsa a magyar éremlistát, majd egy év elteltével az Európa Bajnokságon ismét második helyezést érjen el. Az Ezüstnégyes frissítése, fiatalítása során Sarlós kikerült a csapatból, és kormányos nélküli kettesben versenyzett tovább, de korábbi sikereit már nem tudta elérni. Ebből kifolyólag véglegesen letette a lapátot. 1974-től edzőként kamatoztatta tehetségét a sportágban, majd a Testnevelési Főiskolán szakedzői diplomát szerzett. Emellett dolgozott a Magyar Optikai műveknél, később pedig a Magyar Evezős Szövetségnél volt technikai igazgató. Egy könyvet is írt, ami evezős-pályafutását foglalja össze. Családjában nem csak ő ért el sikereket ebben a sportban, ugyanis felesége, Mózes Erzsébet, Európa bajnok volt, és lányai szintén a magyar evezős válogatott tagjai voltak.

Budakeszi büszkélkedhet azzal is, hogy Magyarország valaha volt legeredményesebb férfi úszó olimpikonja, Darnyi Tamás, is itt él. Első nemzetközi versenyén, a serdülő Európa Bajnokságon mindössze 13 évesen lépett a rajtkőre. A köztudatba 5 évvel később robbant be, amikor is már felnőtt korosztályban mutathatta be tudását, és az Európa bajnokságon 2 aranyéremmel is gazdagodott. Pályafutása során összesen 22 nemzetközi érmet szerzett. Magyarország egyik legsikeresebb úszóedzője, Széchy Tamás vette szárnyai alá az akkor még
serdülő korú Darnyi Tamást. „Széchy Tamás kemény edző volt. Azt kellett tenni, amit ő mondott, neki egészen más módszerei voltak, mint a többi edzőnek.”-nyilatkozta az olimpikon a Kossuth Rádióban.

A szöuli ötkarikás játékokon 2 aranyat szerzett, 200 és 400 méter vegyesen. Ezeknek az eredményeknek a megkoronázására még abban az évben megkapta az év magyar úszója és sportolója címet. Négy évvel később, a barcelonai Olimpián megismételte a szöuli sikereit, és újra hazahozta a 200 és 400 méter vegyes szám aranyérmeit. Darnyi ezalatt az időszak alatt tudatosan kerülte a nyilvánosságot, ugyanis akkoriban a sportolóknak még nem voltak kötelezőek a sajtótájékoztatók. Manapság sem nyilatkozik rendszeresen, de egy-egy vele készült interjút már időnként olvashatunk. A nemzetközi versenyek között természetesen számos országos bajnoki címmel is gazdagodott, miközben tömérdek magyar rekordot állított fel. 1991-ben szerezte meg kedvenc világbajnoki címét.

A Kossuth rádióban azt nyilatkozta, hogy ott volt a legjobb formájában, és nem mellesleg világcsúcsot is döntött, aminek az ideje a mai mezőnyben is megállná a helyét. A sportoló összesen négy világbajnoki aranyéremnek lehet a tulajdonosa. A világklasszis úszó 1994-ben bejelentette, hogy többet nem indul versenyen. Úgy fejezte be pályafutását, hogy nyolc éven át megtartotta veretlenségét. Számos díjat kapott, például 2013-ban a Prima Primissima díjat is elnyerte, emellett beválasztották a százhalombattai halhatatlan úszók csarnokába. Darnyi Tamás ma úszóiskolát üzemeltet, ahol a jövő reménységeinek adják át a siker fortélyait, amik az iskola névadójának is segítettek a sikereinek elérésében, természetesen a tehetsége és akaratereje mellett.

Városunk úszás szempontjábol igazán szerencsésnek nevezheti magát, hiszen Darnyi Tamáson kívül Hargitay Andrást is megtalálhatjuk Budakeszin. Listánkban szinte már hozzászokhattunk a különböző nemzetközi, illetve világbajnoki címekhez, ám Hargitay az, aki a magyar úszósport első világbajnoki címét szerezte meg. Már nagyon fiatalon sikeresnek számított, ugyanis 1972-ben mindössze 16 évesen bronzérmet nyert a müncheni Olimpián. Az olimpiai szereplése előtt ijúsági, illetve felnőtt Európa Bajnokságokon is szerepelt, ahol fiatal kora ellenére példamutatóan helytállt felnőtt vetélytársai közt, több számban is döntőbe jutott. A korosztályos, ifjúsági versenyeken azonban már nem igen hagyta ellenfeleit érvényesülni, hiszen szinte kivétel nélkül győzelmet aratott. 9 éven át nyerte el minden évben újra az Év magyar úszója címet, majd 1975-ben az Év magyar sportolójának is megválasztották. Kapcsolatát a sportággal azután sem szakította meg miután visszavonult, mint sportoló, ugyanis volt az úszó-válogatott kapitánya, a Magyar Úszó Szövetség alelnöke és elnöke, illetve az utánpótlás és úszóválogatott szövetségi kapitánya. Ellenben Hargitayról nem lehet azt állítani, hogy egyoldalúan csak az úszásnak élt, hiszen a Testnevelési Egyetemen szerzett szakedzői diplomáján kívül az 1982-ben az Állatorvostudományi Egyetem doktorált, majd a Budapesti Állatkórházban praktizált. Emellett a világbajnok három könyvet is írt.

Pozsik Lora
Budakeszi Polgármesteri Hivatal
nyári diákmunkás

A Budakeszi Hírmondó májusi címlapjának anyák napi fotóján a nagycsaládos Harasztosi házaspárt és öt gyermeküket láthattuk. Ezúttal az édesanyát, Dr. Kondacs Ilona katonaorvost kereste meg szerkesztőségünk. Beszélgetésünket egyéves ikreinek bájos gügyögése szakította meg egyszer-egyszer, mely odaillő kísérőzenének hatott az ott eltöltött fél órában. Nagycsaládos életükről, a gyermekáldás gyönyörűségéről és hivatásáról faggattuk őt.

Katonaorvosként öt gyermek édesanyja. Nem mindennapi történet!

Mikor megkaptam az orvosi diplomát – bármennyire is meglepő – sem a családalapítás, sem az anyaság nem volt a terveim között. Az életemben az orvoslás, a hivatásom szerepelt az első helyen. Aztán találkoztam az akkor még leendő férjemmel, aki nagyon szeretett volna gyereket, és ez mindent megváltoztatott! Első gyermekünk, Harasztosi Anna megszületése után tudtam meg igazán, hogy milyen anyának lenni! Utána pedig már nem volt leállás, jött a következő testvér, Harasztosi Ilona. Az ő világra jötte után pedig úgy gondoltuk, hogy van még hely egy harmadik és negyedik kisbaba fogadására is az életünkben. Így érkezett meg közénk előbb ifj. Harasztosi Zoltán és a negyedik várva várt gyermek helyett kettő, egy ikerpár, Harasztosi Katalin és Harasztosi Réka. Így lettem öt gyermek édesanyja. Ez az utolsó szülésem azonban kockázatos volt, veszélyeztetett terhes lettem, mert az első három szülésem császármetszéssel történt és ez egy ikerszüléskor problémákat okozhat. Sokan aggódtak értünk a kihordás idején. Férjem azonban biztatott: „Ha Isten adja, meg is tartja!” Fokozott figyelemmel csináltuk végig ezt a kilenc hónapot, és végül is különösebb gond nélkül sikerült megszülnöm őket.

Hány évesek a gyerekek?

10, 6 és fél, 3 és fél, az ikrek pedig egyévesek. Gyorsan múlnak az évek!

Tíz évvel ezelőtt született meg első gyermekük. Ezalatt is volt lehetősége arra, hogy az orvosi hivatását folytassa két szülés között?

Szerencsésnek mondhatom magam, mert férjem édesanyjának, gyermekeink nagymamájának, Harasztosi Katalinnak családi napközije van Budakeszin, így könnyűszerrel engedem oda a gyereket. Most is tervezzük, hogy mire elérik az ikrek a másfél évet, visszamegyek dolgozni, ugyanúgy, mint azt idősebb gyerekeinknél is megtettem.
Amúgy itthonlétem alatt is tartottam a kapcsolatot az orvos kollégáimmal, nem egyszer kikérték a véleményemet szakmai kérdésekben. Nem estem ki a hivatásomból. A netes világban ez már megoldható.

Milyen szakterületen dolgozik?

Foglalkozás-egészségügyi szakorvos vagyok, őrnagyi rendfokozattal. Orvosi alkalmassági vizsgálatot végzek és alapellátást is nyújtok – mint egy háziorvos – a körzetemhez tartozó katonáknak és adott esetben a civil állománynak is. Ez az alapellátás egy speciális helyzet a honvédségnél, ahol a katonáknak nem kell a lakóhelyük szerinti háziorvost felkeresni, ha egészségügyi problémáik vannak.

Minden arra utal, hogy sikerült megtalálni az egyensúlyt a család és a munka között.

Mint azt korábban is említettem, szerencsésnek mondhatom magamat, mert egyfelől a családi körülményeink, másfelől a munkahelyemmel folyamatosan fenntartott kapcsolataim adták meg a lehetőségét ennek az egyensúlynak és annak, hogy öt gyermek nevelése mellett folytathatom a munkámat is, melyet hivatásomnak is érzek. És sokat segít nekünk pl. az is, hogy az élelmiszert és minden mást házhoz szállíttatjuk, élve a kor lehetőségeivel. Ezzel is rengeteg időt takarítunk meg.

Nemrégiben elsétáltam a házuk előtt, ahol láttam, hogy a nagyobb gyerkőcök serénykedtek az édesapjuk és nagypapájuk mellett a ház körüli munkában.

Arra tanítjuk őket, hogy lássák meg a munkát maguk körül. Semmiből sem zárjuk ki őket. A nagyobbakat rendszeresen bevonjuk a kerti és felújítási munkákba, a napi feladatok elvégzésébe, de sütni is nagyon szeretnek, főleg a 3 és fél éves Zoltán. Mindezeket játékként élik meg és örömmel végzik el.

Gondolom, sokan megkérdezik önöktől, hogy mennyire nehéz ma öt gyereket nevelni…

A dédszüleink és elődeik nem csináltak ebből ekkora problémát! Amúgy Budakeszin sok nagycsaládos él. Gyermekeink óvodai és iskolai társai közül sok él három vagy ennél is nagyobb családokban. Nagyon szeretjük Budakeszit, ahonnan szinte el sem kell mennünk távolabbra, hisz itt van nekünk a Vadaspark, a mamutfenyők, a makkosi erdő, közel a Normafa. Bárhová nézünk, mindenhol erdő vesz minket körül.

Ha összefoglalhatná, hogy miért jó nagycsaládosnak lenni, mit tudna mondani a kétkedőknek, nagycsaládos tapasztalatai alapján?

Én tudom, hogy ez csak a mi példánk, csak a saját tapasztalatainkból indulok ki, de ennek a nagycsaládos létnek a megélése alapján szeretnék biztatást adni, mert többen könnyebb! Közösség szintjén működünk, nagy összefogással! A gyerekeink soha nem unatkoznak, néha összevesznek, de mindig segítik egymást. Rengeteget kapunk a gyerekeinktől, és ezt az érzést semmi más nem pótolhatja. Ne féljenek az anyukák a nagycsaládos léttől!

Horváth Jenő

Budakeszi Hírmondó 2021 június

Ha autóval vagy a 22-es busszal a Vincellér utcából bekanyarodunk a városszéli nagy bevásárlóközpont irányába, egy autószalonnak tűnő épület mellett haladunk el, rajta a logo, TRT – Tagai Racing Technology. Ki hinné, hogy ebben az épületben a Peugeot 208 Rally 4-es versenyautói épülnek? Ennek kapcsán kerestük meg Tagai Tamást, a TRT vezetőjét.

Milyen állomásokon át vezetett az útja Peugeot 208 Rally 4 versenyautók építésének az irányába?

„Nem voltam már túl fiatal”, 14-15 éves lehettem, amikor elkezdtem gokartozni. Emlékszem, édesapám – Tagai István 2006–2010 között Budakeszi polgármestere, városunk díszpolgára – segített szerelni, ő vitt a versenyekre, hisz akkor még jogsim sem volt. Ezt a versenyágat fiatalabban, már 7-8 évesen kezdik el a gyerekek. Rövid ideig foglalkoztam ezzel, mivel nem tudtunk elég időt szakítani rá, és megfelelő tapasztalatunk, tudásunk is hiányzott hozzá.

Mi volt a következő állomás?

1994-ben, 20 évesen elkezdtük bátyámmal, Róberttel a rallyversenyzést, és 1999-től indította el családunk a műhely építését az ipari parkban, a Vincellér utcában, mely az alapja lett a későbbi TRT-nek. Már akkor az volt a célunk, hogy majd egy olyan cég működjön a megvalósuló épületben, ahol rally versenyautókat építünk és adunk bérbe a magyar bajnokságra. Ám a magyar bajnokság október végén befejeződik, és csak március végén kezdődik újra, ezért, hogy fenntartható legyen egy vállalkozás, azt a holt időben is ki kell tölteni egyéb munkával. Így lettünk aztán sok éven át független márkaszerviz is a versenyeztetés mellett.

 És közben magyar rally bajnokságot is nyertek a bátyjával!

2000-ben lettünk N-csoportos magyar bajnokok, már a műhelyünkben megépített, összeállított első rally autónkkal, egy Mitsubishi Lancer Evo6-os, 2 literes turbóval.

Még ma is működik az épületben a független márkaszerviz?

Napjainkban már csak nagyon minimális szinten működtetjük a márkaszervizt. Ma már a fő profilunk a rally versenyautók építése. Közben pedig bátyám, akivel sok éven át együtt vezettük a céget, átvette szüleinktől az ugyancsak budakeszi telephelyű Eurolement Kft.-t a Tiefenweg utcában, mely buszmegállók acélszerkezeteinek a gyártásával és egyéb acélipari tevékenységekkel foglalkozik. Az ő idejét most már szinte teljes egészében annak a cégnek a vezetése tölti ki, míg én megmaradtam a versenyautóknál.

Mikor fordult a TRT a Peugeot irányába?

2007-ben kezdtünk először Peugeot-val versenyezni és ezt követően, 2014-ben lett a TRT a keleti régió egyik felében (Szlovákia, Románia, Magyarország) a Peugeot Sport Rally versenyautók forgalmazója és alkatrészeinek viszonteladója.

Tavaly óta pedig már itt, Budakeszin építik a Peugeot 208 Rally 4 versenyautókat!

2020. március 17-én kötöttünk egy négyéves szerződést a Peugeot versenyautók összeszerelésére. Az első karosszériák és az alkatrészek egy része 2020. március 17-én, a járvány okozta lezárásokkal éppen egy időben érkeztek meg. Ez okozott egy nagyobb csúszást az összeszerelésekben, csak az év második felében tudott elindulni a folyamatos munka.

Mik a szerződés feltételei?

A Peugeot küldi a fényezetlen, bukócsövezett, megerősített karosszériát és az alkatrészeket. Mi lefényezzük a karosszériát, összeszereljük az autót, majd kipróbáljuk, megyünk vele 40 km-t kötelezően, hogy működik-e rajta minden, aztán ismét jön egy újabb ellenőrzés, és ennek az aktusnak a végén visszaszállítjuk az autókat Párizsba. Jómagam autó gépészmérnökként és egy másik mérnök kolléga látja el ezeket az ellenőrzői feladatokat.
Havi három autót kell összeraknunk általában, de ha kérik, havi hat autóra is fel kell tudnunk ezt fejleszteni. Ez persze függ egy ilyen járványhelyzetben az akadozó alkatrészellátástól is. Nagyon sok alkatrészből áll össze egy autó, rengeteg a beszállító. Mi magunk is benne vagyunk ebben a nagy beszállítói körben. Érdekességként említeném, hogy egy általunk készített alkatrészből 300 db-ot kiküldünk Franciaországba, melyeket aztán 3 darabonként kapjuk vissza.

Hány órába telik egy-egy autó összeállítása?

Ez függ attól, hogy aszfaltra vagy murvára épített autóról beszélünk, de átlagosan 120 óra környékén.

Hányan dolgoznak ebben a projektben? Mi kell ahhoz, hogy valaki egy ilyen kvalifikált munkát el tudjon végezni?

Négyen dolgoznak. Itt teljesen más jellegű dolgot követel meg ez a munka, mint a hagyományos autószerelés. Persze az jó, ha van autószerelői alap, végzettség, tapasztalat, de ez egy picit már művészet is. Ezt nem úgy kell elképzelni, mint mikor egy szalagon dolgozik egy ember napi 8 órát, és ugyanazt az alkatrészt rakja be naphosszat ugyanarra a helyre. Ez egy versenyautó, ez egy egyedi dolog! Említhetném például az autó tűzoltó rendszere csöveinek a lehajlítását, amit alapjában kézügyességgel kell megoldani úgy, hogy az szép is legyen! Egy versenyautó sokkal nagyobb igénybevételnek van kitéve, teljesen másképpen működik, mint egy utcai autó. Egy átlagember erre nem is gondol. A legapróbb dolgokra is oda kell figyelni! Minden nagyon fontos! Hogy egy kábelköteg miképpen legyen elvezetve és rögzítve, mert az elszakadhat, vagy egy fémcsövet rosszul rögzítünk és elmegy a fék. Itt fokozottan emberéletekről van szó, hisz a bent ülők 160-170-el mennek a fák között!
Amúgy kifejezetten versenyautó szerelő képzés nincs Magyarországon, mint pl. Franciaországban. Nálunk egy betanítási-, próbaidő alatt derül ki, hogy kik alkalmasak erre a kifinomult munkára.

Milyen célokat tűznek ki maguknak az elkövetkező évekre?

Egy hosszútávú, négyéves szerződést kötöttünk a Peugeot-val. Szeretnénk, ha a folyamatos minőségi ellenőrzés mellett a műhelyünkből kikerülő autók jól vizsgáznának a nagy versenyek világában.

Horváth Jenő

Budakeszi Hírmondó 2021 május