Dr. Horváth Ildikó, városunk díszpolgára
„Budakeszisnek lenni jó”
Budakeszi 2021. évi díszpolgári címét a városunkban élő prof. dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárnak ítélte önkormányzatunk – ennek kapcsán kereste meg szerkesztőségünk a kitüntetettet. Az egészségügyben elindult szemléletváltásról, az alap- és járóbeteg ellátás decentralizálásáról, a Budakeszi Egészségügyi Központ példaértékű megvalósulásáról, a Buda környéki egészségprogramról és természetesen szűkebb otthonáról kérdeztük a négygyermekes édesanyát, hisz „Budakeszisnek lenni jó”.
A korábbiakhoz képest milyen szemléletváltozás következett be az elmúlt években az egészségügyi ellátásban?
Horváth Ildikó: Az emberek egészsége nemcsak jelentős egyéni érték, hanem a nemzet jövőjének záloga és az ország versenyképességének meghatározója. Magyarország nemzeti kormánya kiemelt értékként tekint az emberek egészségére. Hazánkban az elmúlt években jelentősen nőtt a születéskor várható egészséges életévek száma, amelynek további növeléséhez fontos az emberek egészségtudatos magatartásának megerősítése és a betegségek megelőzésében, korai felismerésében, gyógyításában történő további fejlesztések megvalósítása. 2019-ben a kormány megtárgyalta és irányadóként elfogadta azt az előterjesztést, melyet prof. dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a magyar egészségügy fejlesztéséről, a prevenciós szemléletű új egészségkultúra kialakításáról nyújtott be.
Miniszter úr iránymutatásával megkezdtük az alapellátás rendkívüli megerősítését, és a kijelölt Országos Intézetek programjai alapján átfogó nemzeti egészségügyi programokat dolgoztunk ki. Ezek közé tartozik a szív- és érrendszeri, onkológiai és mozgásszervi megbetegedések, valamint a lelki egészség és gyermekegészség területek. A koronavírus világjárvány tapasztalatai alapján miniszter úr kezdeményezte a Nemzeti Infektológiai Programot, amely elkészült, és külön hangsúlyt fektet a légúti fertőzések megelőzésével, gyógyításával kapcsolatos területekre.
A szemléletváltásban kiemelt jelentőségű az EMMI azon törekvése, hogy az emberek minél közelebb és minél gyorsabban jussanak ellátáshoz. Ennek eléréséhez nagy figyelmet fordítunk a járóbeteg-ellátás fejlesztésére, bővítésére és az ilyen kezdeményezések felkarolására, valamint a digitális egészségügyi szolgáltatások körének jelentős bővítésére.
Nem mindennapos az alig több mint két és fél éve átadott Budakeszi Egészségügyi Központ története, ahol napjainkban már 21 szakrendelés várja a betegeket, havonta mintegy 3000-en keresik fel az intézményt a helyiek és a Buda környéki települések lakói. A szakrendelő korszerű eszközei felveszik a versenyt a magánrendelői szektorban használtakkal. Ez a példaértékű fejlesztés, az ilyen jellegű praxis közösség megszervezése az egész országra is kiterjedő – lépésről lépésre megvalósuló – egészségügyi koncepció része?
H. I.: Igen, az alapellátás fejlesztésében a praxisközösségek kialakítása lépcsőzetesen mára országos programmá vált. Az ilyen formában együttműködő háziorvos közösen látják el a területükön élőket a korábbinál szélesebb körben és magasabb színvonalon. Ha pedig további konzultációra van szükség, akkor a háziorvos már a digitális eredményeket és kérést küldi el a szakrendelőbe, városi kórházba.
A szakrendelők fejlesztésének egyik fontos szempontja, hogy háziorvosokkal és a helyi kórházakkal szoros együttműködésben dolgozzanak. Ezáltal egyrészt gyorsabbá válik a betegelőjegyzés és a beutalás, másrészt a korszerű műszerparkkal, a megújult infrastruktúrával az intézmények még alkalmasabbá válnak arra, hogy nagyobb arányban végezzenek olyan ellátást, ami a beteg végleges gyógyulásához járulnak hozzá. A lakóhelyhez közeli, a szükségletekre válaszoló szakrendelő fejlesztésnek kiemelkedően szép példája a dinamikusan fejlődő Budakeszi Egészségügyi Központ.
Az európai egészségprogramok „Oscar-gáláján” a Budakörnyéki Önkormányzati Társulás Népegészségügyi programja III. helyezést kapott a városok kategóriájában az Európai Bizottság által szervezett 2020 EU Health Award díjátadóján. Óriási jelentőségű ez a díj, melyre joggal lehet büszke a Buda környéki térség, mivel Magyarországról idáig egy program sem kapott még ilyen magas fokú nemzetközi minősítést a gyermek egészségfejlesztés területén. Ez a Népegészségügyi Program milyen célokat tűzött ki?
H. I.: Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nagy hangsúlyt fektet az emberek egészségtudatos viselkedésének megerősítésére, hiszen egészségtudatosságuk növelése kulcsszerepet játszik nemzetünk jövőjében. A Népegészségügyi Program egyik fontos célja, hogy elültessük ennek a gondolatnak a csíráját, és általa növeljük honfitársaink egészségben eltöltött éveinek számát. Fontos, hogy az egészségünk megóvása, még a betegség kialakulása előtt jusson az eszünkbe, hisz nem lehet annál szebb és fontosabb feladatunk, minthogy óvjuk és ápoljuk magunk, illetve családtagjaink egészségét. A Nemzeti Egészségügyi Programok a megelőzésre épülnek. Az egymásra épülő elsődleges és másodlagos megelőzés, azaz az egészséges életmód fejlesztése és a népegészségügyi szűréseken való részvétel növelése életet ment!
A egészségmegőrző szemlélet a kialakításában jó úton haladunk. 2010 óta uniós összehasonlításban a magyar népesség egészségi állapotát jelző több mutatóban is pozitív irányú elmozdulás történt. Növekvő tendenciát mutat a születéskor várható élettartam és az egészségesen várható élettartam is. 2010 és 2018 között a férfiaknál 3,5 évvel, a nőknél 2,5 évvel emelkedett az egészségben várható életévek száma. Célunk, ahogyan azt Kásler miniszter úr 2019 tavaszán meghirdette, egy „új egészségkultúra” megalapozása és a népegészségügyi célú, szervezett szűrések és a praxisközösségek országos kiterjesztésével, az Egészségfejlesztő Irodák működtetésével e kedvező tendencia folytatása, megerősítése.
Az EMMI munkáját igazolja továbbá, hogy Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója, amikor áprilisban nálunk járt, üdvözölte és elismerően nyilatkozott a magyar egészségügyben meghozott határozott lépésekről, továbbá a példaértékű COVID-19 elleni oltási kampányról. A háttérben folyó szakmai műhelymunka egyik kiváló eleme a BÖT programja, melynek magas szintű nemzetközi elismeréséhez ezúton is gratulálok.
Mikor dr. Győri Ottilia, városunk polgármester asszonya bejelentette díszpolgári címének odaítélését, idézett Öntől egy remek szlogent: „Budakeszisnek lenni jó”! Mi ennek a három szónak az üzenete?
H. I.: Budakeszin, mint az Isten tenyerén, úgy lakunk ebben a városban. A települést a hegy békés harmóniával öleli körbe, és ahogy rányílik a Zsámbéki medencére, hihetetlen gyönyörű, páratlan természetes szépségével minden nap elkápráztat és megnyugtat. A város békéje, gyermek- és családbarátsága áthatja a mindennapjaimat. Szeretek itt élni.
Horváth Jenő