Az önkormányzat a Lidl áruházzal kötött megállapodás értelmében több mint 300 millió forint értékben fejleszti a városrészt: a kivitelezőnek az áruház építésével egyidejűleg rendeznie kell annak környezetét. A felhőszakadás idején az itt felgyülemlő esővíz okoz gondot, amelyet a körforgalom építésével egyidejűleg vezetünk be majd a csapadékcsatornába.
Orvosi implantátumok, robotizált műtéti tálcák. Még ez évben átadásra kerül a Zorinvest Kft. 2500 m²-es tervező- és üzemcsarnoka a Budaörsi és Pátyi út közötti telken (Szőlőskerti Gazdasági Terület). A jelentős zöldmezős beruházás részleteiről kérdeztük a helyszínen Horváth Lorándot, a cég egyik társtulajdonosát, Szenczi Gábort, a Zorinvest kutatási igazgatóját, termék tervezőt és Schronk Edinát, fejlesztő mérnököt, terméktervezőt.
A Zorinvest Kft. négy nagyobb fogászat tulajdonosa Magyarországon, továbbá Svájcban, Spanyolországban és Angliában vannak fogászati befektetéseik, leányvállalataik. Ezt a Budakeszin megvalósuló projektet Horváth Loránd kezdeményezte, ami egy nyitás a cég eddigi profiljától eltérő, új irányba. A nyitásnak az az alapja, hogy a cég fogászati tevékenysége során fogászati implantátumokkal és azzal kapcsolatos kutatásokkal már korábban is foglalkozott, és közben – egy tapasztalt, csontszöveti implantátumtervezéssel foglalkozó mérnökcsapattal konzultálva – merült fel, hogy az implantációs tevékenység a fokozott vírusveszély időszakában átalakul, mikor nagy a fertőzés esélye. Ennek kapcsán jött a gondolat, hogy a sürgősségi beavatkozások esetében, ahol nincs lehetőség tolni a műtét időpontját, kidolgoznak egy olyan robottechnikai megoldást, amely képes lesz a csontokat és ízületeket műteni, tehát akár vágni, fúrni és implantátumokat behelyezni. Ezzel gyorsítani lehet a műtéti beavatkozásokat. Reményeik szerint ennek következtében kevesebb lesz az orvos és beteg között a fizikai érintkezés, kisebb lesz a fertőzés esélye.
Maga a robotkar, ami a műveletek mozgatója, a német KUKA Robotics AG fejlesztése, ebbe a Zorivest nem akart belefogni, hisz ez egy több évtizede kikristályosodott fejlesztés. Ehhez tehát nekik nincs hozzáadott értékük, viszont az állvány- és megfogó rendszer, az ehhez szükséges eszközök, a szoftveres mozgatás, amit mellé fejlesztenek, az egy teljesen új innováció ezen a területen. (Csak érdekességként, amit bizonyára kevesen tudnak, hogy a nagymúltú, 130 éves, sokak számára ismerősen csengő KUKA nevű cég 1920-tól piacvezető gyártója a kommunális gépjárműveknek – Szerk.)
Elsősorban gerincsebészeti implantátumok fejlesztésére és gyártására fókuszálnak. A budakeszi üzemcsarnokban gyártásra kerülő implantátumok mind saját fejlesztésű termékek lesznek. Egy új, eddig nem használt implantátum család is megjelenik majd, mely még nem nevezhető terméknek, ebben a kutatási fázisban az ilyet előgyártmánynak hívják.
Sokan kérdezik, hogy az orvostársadalom, e szakterület orvosai miképpen fogadják majd a robotika megjelenését. Többek között ennek a feloldása kapcsán rendszeresen konzultálnak ebben a fontos időszakban a szakorvosokkal, hiszen egy orvos nyilván nem fog örülni annak, ha esetleg elveszti az állását, mert egy robot végzi el helyette a munkáját. Holott ez pont fordítva igaz! Nagyon sok előzetes orvosi, szakorvosi munkára van szükség ahhoz, hogy robottal lehessen operálni, hogy a távolabbi jövőben azok az orvosok, akik később hosszú távon együtt fognak dolgozni ezzel a robottechnikával, ne érezzék azt, hogy nekik a semmiből kell megismerni egy eszközt. Ebben a fejlesztő fázisban is nagyon fontos az orvosok véleménye, akik egyébként elég nyitottak erre a helyzetre. Amúgy a robotika nem teljesen új dolog az orvoslásban, bár az kétségtelen, hogy a csontsebészetben és csontimplantológiában az ilyen robot asszisztált eljárások még nem terjedtek el igazán.
Nyilván felvetődik egy olyan kérdés is, hogy milyen előnyt jelent a sebész számára a robotkar. Pl. egy implantátum beültetésekor 3-4 képernyőről is láthatja azt az ízületet, csontot, ahol a robotkar dolgozik, míg ha ott áll a beteg fölött, akkor csak a saját szemszögéből. Sokszor a sebészeknek az is könnyebbség lesz, hogy egy hosszúra nyúló, 6-8 órás műtét során nem kell majd újra és újra ki- és bemosakodniuk ha meginnának egy kávét vagy egy pohár vizet, mert a manipulátor mellett ott a pohár, és nem a saját kezükkel végzik az operációt. Összességében javulni fognak a sebészorvosok élet- és munkakörülményei. Ezáltal jobb lesz az egészségügy megtartóereje, az orvosok nem használódnak, nem kopnak el. Ez azonban még a távolabbi jövő. Olyan kutatások zajlanak itt a tervező irodákban, amilyenek csak néhány helyen folynak a világon. Persze nagy kockázata lenne egyből a legbonyolultabb robotasszisztált eljárásokkal kezdeni, ezért az első időben egy-két implantátumbehelyezést, fúrást, csavarozást szeretnének csak robottal kiváltani. Ezt is megelőzi egy másfél-kétéves tesztidőszak.
Ez év május végétől jelentősen szigorodott az orvostechnikai eszközök engedélyeztetésének a szabályozása.
A Zorinvest Kft. 2,3 milliárdos támogatást kapott a kormánytól ennek a projektnek a megvalósítására, melyhez a cégük is mintegy 600 millió forintos önrésszel járult hozzá. Ez a projekt is része a kormány Egészségipari Támogatási Programjának. A koronavírus-járvány tapasztalatai alapján vált egyértelművé, milyen kockázatokkal jár, ha az egészségügyi termékeknél másokra van utalva az ország. Jelenleg ugyanis a szükséges legfontosabb egészségügyi termékek csupán kevesebb, mint 20 százalékát állítják elő magyarországi cégek. A cél az, hogy a jövőben ez az arány forduljon meg, és ezen termékek 80 százalékát a hazai egészségipar gyártsa a jövőben. A kormány ennek támogatására, a magyar vállalkozások megerősítésére, mintegy 55 milliárd forintot különített el. Ebből az összegből 65 cég részesült 2021-ben, köztük a Zorinvest Kft. is. Mindez azt eredményezheti, hogy erősödik hazánk önellátása, új munkahelyek létesülnek, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdaság is sikeresen újrainduljon. Járványidőszakban létkérdés, hogy a gyógyításhoz szükséges legfontosabb eszközöket magyar vállalkozások állítsák elő, ezért szán tízmilliárdokat a kormány az egészségipar felvirágoztatására.
Horváth Jenő
Kötjük a szerződéseket a Káposztás terület tulajdonosaival. Az önkormányzat minimum 7060 m2 nagyságú területtel gazdagodik az eljárás végén. Az új ingatlanon közintézmények építését tervezzük.
2021. 07. 31-ig tervezői költségbecslés készül külön az útra és tartozékaira (padka, szegély), és külön az egyoldali járdára.
A Tervezési szerződés 5. pontja értelmében „Az engedélyezési terv elkészítésének határideje a megrendeléstől számított 90 nap.” Az aláírástól (2021.05.14.) számított 90. nap: 2021. augusztus 12.
Az út tervezett szélessége: 4,75 m, tervezett hossza: ~ 1.000 m.
Az engedély várható időpontja: leghamarabb október eleje.
Az útépítésre 300 millió Ft állami támogatást igényelt az önkormányzat, a kérés elbírálása folyamatban van.
Látványos ingatlanfejlesztés indult el Budakeszin, a Budaörsi és Pátyi út közötti (Szőlöskerti Gazdasági Terület) egykori kárpótlási területen, a bevásárló központ folytatásában. Az arra járók minden bizonnyal felteszik a kérdést, mi lesz itt? Cikkünk ennek járt utána.
Átadták pénteken a Pilisi Parkerdő Zrt. teljesen megújított és kibővített Anna-laki pihenőhelyét.
https://hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2021/07/02/harom-turistahaz-ujult-meg-a-pilisi-parkerdoben
A bringapálya ötletét helyi biciklis fiúk álmodták meg, a kerékpározás iránti közös szenvedély pedig nagy erőket mozgatott meg a városban. Ennek eredményeképpen valósulhatott meg a pálya. „Az önkormányzat egy helyi biciklis csapat mellé állt, azt gondolom, ez ritka és példaértékű”, mondta Pénzes Erzsébet, a MAKETUSZ projektvezető. A helyiek az ötleten túl rengeteg önerőt és plusz munkát is tettek az építkezésbe.
A pályázat során megépült egy 6 méter magas, profiknak szóló indítószerkezet a hozzá tartozó 3-3 darab eldobóval és érkezővel, egy kis ugratósor a kisebbek számára és egy pumpapálya, ahol mindenki elsajátíthatja a pumpáló mozgást, valamint fejlesztheti technikai tudását, koordinációs készségét. „Egy ilyen pálya sokat segít, hogy a gyerekek bringahasználata biztosabb legyen. Azok a gyerekek, akik itt gyakorolnak és sportolnak, nagyobb biztonsággal fognak közlekedni a forgalomban is”, mondta Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos.
A városban nem ez az egyetlen kerékpáros fejlesztés. „A tavalyi évben átadásra került a biciklitárolókkal ellátott budakeszi kerékpáros hálózat, idén pedig megkezdődött a helyi kerékpárút építése”, nyilatkozta dr. Győri Ottilia, Budakeszi polgármestere.
Tizenhárom település összefogásával folyik a Zsámbéki-medence kerékpárút-hálózatának a tervezése. Az útrendszer a főváros környékének az egyik legszebb régióját szövi át, és kapcsolódik majd a Budapest–Balaton Kerékpárúthoz (BuBa) is. A terveket május 6-án egy online konferencián a lakosság is véleményezhette.
https://magyarnemzet.hu/belfold/ket-kereken-is-bejarhato-lesz-a-zsambeki-medence-9764489
