Egyházi hírek

Szakrális művészet Budakeszin – Kiállítás az Ars Sacra keretében

Balogh Éva, Beliczay Zsófia, Bukrán Edit és Kisteleki Margit alkotásaiból nyílt kiállítással és kulturális programokkal várja az érdeklődőket a Budakeszi Evangélikus Egyházközség a XVI. Ars Sacra Fesztivál keretében. Egy héten keresztül a művészet oldaláról ismerhetjük meg az örök üzenetet a templom- és kiállítótérben.

https://www.evangelikus.hu/hireink/kultura/szakralis-muveszet-budakeszin

Megosztom a cikket

dr. Lackner Pál evangélikus püspök előadsa

Pénteken 18 órai kezdettel dr. Lackner Pál evangélikus püspök előadását hallgathatjuk meg templomunkban, melynek címe:
“A minket körülvevő mártírok térben és időben, történeti kapcsolatrendszerünkben”
Templomunk a XX – XXI. századi keresztény mártíroknak állít emléket az azt körülvevő pillérekkel, melyen 72 mártír neve, vagy esemény megnevezése látható. Az így létrejött emlékhely Találkozási Pontként is szolgál a megemlékezők részére.
Szeretettel várjuk az érdeklődőket, akik az előadás előtt vagy után négy evangélikus képzőművész kiállítását is megtekinthetik. Rendezvényünk az Ars Sacra Fesztivál és a Budakeszi Evangélikus Kultúrális Estek részeként kerül megrendezésre.

www.facebook.com

Megosztom a cikket

50 év papi hivatásban

Ma celebrálta aranymiséjét Filó Kristóf kanonok, tiszteletbeli főesperes, aki immár 50 éve szolgál a papi hivatásban, és 2001 óta Budakeszi plebánosa.
Áldást és jó egészséget kívánunk neki!
(Köszönjük a fotókat Rab Vilmosnak: fotorab.hu)
Megosztom a cikket

Budakeszi Evangélikus Kulturális Estek

Augusztus 6-án a Budakeszi Evangélikus Egyházközség és a Budakeszi Evangélikus Templomért Alapítvány útjára indította a Budakeszi Evangélikus Kulturális Estek című programsorozatát. A rendezvények között lesz zenei est és kiállítás, irodalomtörténeti előadás és templomismertetés is. A legelső, szombati alkalmon egy nem mindennapi anya-lánya koncertet élvezhettek az evangélikus templomba látogatók.

Móré Irén fuvolaművész és Szebik Borbála orgonista adott elő barokk és kortárs darabokat. A nyárközépi időpont és a kánikula ellenére szép számú közönség gyűlt össze az esti fél nyolcas kezdésre. Lacknerné Puskás Sára köszöntőjével és rövid áhítattal indult az alkalom, utána pedig megszólaltak az orgona és a fuvola hangjai. Móré Irén minden darabot lényegre törő, könnyed ismertetéssel vezetett be, zeneszerzőkről és zenedarabokról is fontos információkhoz jutott a közönség.

A főszereplő természetesen a zene volt, csodálatos dallamokat és előadást élvezhettünk egy órán keresztül. A programot szeretetvendégség zárta, a szabadban, az árkádok alatt lehetett pár falat mellett beszélgetni.
Fotók: Virágh Beáta

https://www.facebook.com/budakeszi.evangelikus.templom/posts/pfbid0ws3mvzzaSQ41gravwjiY4Vfyt2UUQt8pyCKg2ZqQx2NqyZ9BPfdJTnaP4t5CHJeml

Megosztom a cikket

Budakeszi Evangélikus Kulturális Estek

A Budakeszi Evangélikus Egyházközség és a Budakeszi Evangélikus Templomért Alapítvány zenei, és irodalmi esteket, valamint képzőművészeti kiállításokat szervez a templom épületegyüttesében.

A Budakeszi Evangélikus Kulturális Estek sorozata egy nyár esti koncerttel indul. 2022. augusztus 6-án Móré Irén fuvolaművész orgonista lányával, Szebik Borbálával zenél. Talán nem mindennapi kombináció, hogy Both Márton ütőhangszeres kíséretével egészül ki az anya-lánya páros.

2022. szeptember 3-án templomunk felszentelésének első évfordulóját ünnepeljük. Ez alkalommal Finta Gergely orgonaművész szólaltatja meg azt a hangszert, ami 2017-ben a speyeri dóm oldal kápolnájából érkezett Budakeszire, s egy éve épült újjá mostani szolgálati helyén.

Ebben az évben először van módunk bekapcsolódni az Ars Sacra Fesztivál eseményeinek sorozatába: Szeptember 18-25 között lesz látható a kiállítás, ahol gyülekezethez kötődő képzőművészek  mutatják be alkotásaikat: Bukrán Edit kerámia tervezőművész, Beliczay Zsófia textiltervező, keramikusművész, Kisteleki Margit selyemfestő művész, valamint Balogh Éva + lelkész-keramikus. Ez alatt több ízben lesz lehetőség a templom Ybl-díjas tervező mérnöke, Benczúr László vezetésével, az ő szemével látni a templomot; Dr Lackner Pál püspök előadásának útján adózni a modern kori keresztyén mártírok emlékének; Pál Anikó zeneművész orgonajátékát és biblikus gondolatokat hallgatva elcsendesedni. Ennek részleteiről az Ars Sacra fesztivál honlapján tájékozódhatnak az érdelkődők: https://ars-sacra.hu/prg.php?prgid=6318

A Hylarion Énekegyüttest már jól ismeri a helyi közönség akár gyülekezeti szolgálataik, akár más itteni zenés-irodalmi rendezvények révén. Az énekegyüttes művészeti vezetője Mechler Anna. 2022. október 16-án hallgathatjuk őket a sorozat keretében.

2022. november 11-én irodalmi alkalom következik: a sorozat érdekessége lesz Dr. Fabiny Tibor anglisztika professzor Shakespeare-estje.

Még egyeztetés alatt áll annak a böjti estnek az időpontja, melynek zenei szolgálatát Németh Sándor orgonaművész vállalta.

Rendezvényeinket a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatja.

Bővebben a www.evangelikustemplom.hu/ oldalon találhatók információk.

Lacknerné Puskás Sára

Megosztom a cikket

Boldog, kóser Peszachot!

A zsidók kivonulása Egyiptomból a legfontosabb esemény a zsidó történelemben és vallásban. A pészah így nemcsak a felszabadulás ünnepe, hanem a zsidóság születésnapja is. A zsidó újév a Tórában a pészahhoz, a szabadság napjához kapcsolódik. Az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren való átkelésre emlékeztet.
A zsidók úgy döntöttek, hogy elhagyják Egyiptomot, ahol több évszázadon át a fáraók rabszolgái voltak. Az akkor uralkodó fáraó nem akarta szabadon engedni a zsidókat, amiért az Úr tíz csapást küldött az egyiptomiaknak. A Vörös-tenger vize kettévált, a zsidók el tudták hagyni Egyiptomot, elérték a Sínai-hegy lábát, ahol Mózes megkapta Istentől a tízparancsolatot. Hosszas vándorlás után a zsidók elérték az ígéret földjét, ahol megalapították államukat.
A pészah fő üzenete a szabadságélmény
Isten vigyáz rád, és szabad vagy.
Részletek:

https://index.hu/belfold/2022/04/15/peszach-zsidosag-unnep-kulturkor
https://mazsihisz.hu/peszach-2022/szedereste/mi-az-unnep-lenyege-miert-fontos-forgatokonyv-szederestehez
https://mazsihisz.hu/peszach-2022/szedereste/peszach-2022-unnepi-fogalomtar

Megosztom a cikket

Vízkereszt ünnepe – január 6

A nyugati kereszténységben január 6. vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe, a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe.

https://naptarak.com/jeles-nap/vizkereszt-unnepe-januar-6

https://colore.hu/szelavi/kultura/mirol-szol-a-vizkereszt-nem-a-karacsonyfabontas-a-legerdekesebb-benne

https://www.penzcentrum.hu/otthon/20220106/mit-unneplunk-januar-6-an-vizkereszt-napjan-hagyomanyok-nepszokasok-vizkeresztkor-1120812

Megosztom a cikket

Advent harmadik vasárnapja van.

Pintér Dezsö:

Örömvasárnapnak is nevezik, hiszen közel már az ünnep, advent második felében járunk.
A kép Szent Józsefet, a háttérben maradt, szorgalmas ácsot, a családfőt és a Gyermeket ábrázolja.
Józsefet, akit Názáretben Jézus atyjának, Mária férjének ismertek, s aki az Isteni Terv önfeláldozó, csendes végrehajtója volt. A munkás, aki – miközben körülötte angyalok mindenható üzeneteket kézbesítettek, s környezetében minden óra közelebb vitte a világot a megváltáshoz – arca verítékével teremtette elő a napi betevőt.
A harmadik adventi gyertya lobbanjon fel hát a családok kérges kezű, hallgatag szentjeiért, élőkért, holtakért.
Édesapámé ez a nap számomra.
+++
A képet a bolognai Guido Reni (1575-1642) festette.
https://youtu.be/iO7ySn-Swwc

Megosztom a cikket

Az advent története

Idén, 2021-ben, november 28-ára esik advent első vasárnapja, a karácsonyi időszak kezdete. De mi is az az advent és honnan ered?
Adventnak a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – kezdődő és karácsonyig tartó időszakot nevezik. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24. közé.
Az egyházi naptárban a hét vasárnappal kezdődik, így advent négy hete is a négy vasárnapot követi. Az utolsó hét hossza lehet egy nap (amikor a negyedik vasárnap december 24-re esik) vagy akár egy teljes hét is (amikor az utolsó vasárnap december 18-a).

Advent eredete a 4-5 századig nyúlik vissza.
A karácsonyt megelőző böjti idő volt, amely Szent Márton ünnepével kezdődött, november 11-én. Történelmi források arra utalnak, hogy maga az advent ünnepe Galliában keletkezett, majd a 6. században Róma is átvette, és a böjti időből öt liturgikus hét lett. VII. Gergely pápa végül négyre csökkentette az adventi vasárnapok számát. Az advent négy hete a Messiás születése előtti várakozást idézi, felkészülés a karácsonyra és Krisztus második eljövetelére.

Advent első vasárnapja három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és természetesen az adventi időszak kezdetét. Az adventi koszorú hagyománya a pogány időkből ered, amikor is a szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból font “szent ” koszorúkkal a gonosz szellemek elől védelmezték a házat.
Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben (más forrás szerint: 1839-ben) Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.

A koszorú általában különböző örökzöldekből készül, jelezvén az élet folytonosságát és a halhatatlanságot. A különböző örökzöldek külön-külön is más jelentéssel bírnak:
– a babér a szenvedés és üldöztetés feletti győzelmet jelképezi,
– a fenyő, tiszafa a halhatatlanság szimbólumai,
– a cédrus erőt és gyógyulást jelent.

Ma az adventi koszorú többnyire fenyőágból készül, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe a katolikus hagyomány szerint a bűnbánat színét jelképező lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín, mert ez az öröm vasárnapja.
A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.
Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: 1. hit, 2. remény, 3. öröm, 4. szeretet.

A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:
1. Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
2. A zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
3. Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya);
4. Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet).

Források: Katolikus Lexikon; Wikipédia;
Kép: A katolikus liturgiának megfelelő adventi koszorú, három lila és egy rózsaszín gyertyával.

Megosztom a cikket