Mesél a múlt – Budakeszi Anno

Budakeszin is kormányzati támogatásból újítottunk fel 5 első világháborús katonasírt és két emlékművet. A „Véres csaták után látnak édes álmot” című film a hősök emléke előtti méltó tisztelgés, az alkotást idén a budakeszi lakosság is megtekintheti. A hadisírok gondozása a magyar nemzet soha el nem múló hálája az áldozatokért.” – írta Fb bejegyzésében dr. Győri Ottilia polgármester.

Tovább

„Csak azon embereknek, közösségeknek van jövőjük, akik múltjukkal, történelmükkel tisztában vannak.” – mondta Schrotti János Budakeszi Város Német Önkormányzatának elnöke a budakeszi kitelepítés 73. évfordulóján. Kiemelte, hogy csak a múlt hibáiból tanulva építhetjük közösen a keresztény alapokon nyugvó jövő Magyarországát. Történelmi lépés, hogy Európában egyedülálló módon hazánkban jutott be a parlamentbe német nemzetiségi képviselő. Szintén a sváb identitás megerősödését mutatja, hogy városunkban a német nemzetiségi óvoda mellett egy német nemzetiségi általános iskola léte is körvonalazódik.

Tovább

2013-ban jelentettük meg honlapunkban dr. Darkó Jenő Budakeszi történetét feldolgozó monográfiáját http://amikisvarosunk.hu/cikk/budakeszi-tortenete-1000-tol-1766-ig és az ezzel kapcsolatos, vele készült interjút http://www.amikisvarosunk.hu/cikk/elkeszult-budakeszi- helytorteneti-monografiaja-1000-tol-1766-ig-beszelgetes-dr-darko-jeno.

Tovább

A 19. századi Budakeszin a keresztnévadási szokások jelentősen megváltoztak a korábbi évszázadokhoz képest. Új hatások érik a települést, új nevek jönnek divatba. A hagyományos, előző századbeli, sokszor még az óhazából hozott keresztnevek kikoptak. A döntő változás az 1830-as évekre tehető.

(tovább…)

A 60-as évek végén, amikor egy alkalommal fiútestvéreimet kísértem el  a Svábhegyre síugró edzésre, hazafelé jövet a csoportból az egyik gyerek azt mondta: ?Gyertek, mutatok  egy érdekes helyet!? ? és bevitt a János-hegyi  aszfaltos út túlsó oldalán a lombok között egy kis tisztásra. Csak arra emlékszem, hogy egy nagy fán szentkép függött, alatta virágok száradtak, és különleges hangulata volt a helynek.

(tovább…)

Winkler Lőrinc (1809?1883) foglalkozására nézve asztalos és első felesége, Pfendtner Mária (1806?1845) voltak az első vendéglősök a ? későbbi Martin ? családban.

(tovább…)

Budakeszi anyakönyveit, egy évtizednyi szünet kivételével[1] 1699-től vezetik. Ezek a plébánián őrzött, és a Magyar Nemzeti Levéltár Lángliliom utcai kutatótermében kutatható dokumentumok a legfontosabb helytörténeti forrásaink közé tartoznak. Általában a családfakutatók forgatják ezeket a régi írásokat a levéltár mikrofilmolvasójában, de az anyakönyvek a helytörténeti kutatásban is nagy segítségünkre vannak.

(tovább…)

2013. április 4-én ünnepelte 94. születésnapját városunk egyik legidősebb lakója, az 1919. április 4-én született Mindler Jánosné, vagy ahogy mindannyian ismerhetjük: Klári néni.

(tovább…)

A 18. századtól kezdve számos adattal rendelkezünk Budakeszi területén álló kertekről, faiskolákról. E gazdag kultúrkincs napjainkra feledésbe merült. A témára vonatkozó forrásaink általában csak közvetettek, hiszen a régmúlt időkben ritkán adtak tudósításokat kertekről, növényekről, azonban így is képet alkothatunk elődeink növényszeretetéről.

(tovább…)