Budakeszi ötkarikás hősei

A futball EB izgalmai után sem unatkozhatunk sporttémában, hiszen napokon belül elkezdődnek a Koronavírus miatt elhalasztott Olimpiai ötkarikás játékok, amelyet ebben az évben Tokióban rendeznek. Idén is számos sportolónknak szurkolhatunk azért, hogy a dobogó legtetején láthassuk őket. Természetesen városunk is büszkélkedhet nem egy olimpikonnal, akik fergeteges sikereket értek el a magyar sporttörténelemben.

Időrendi sorrendben haladva Balczó András az első budakeszi lakos, aki felállhatott az olimpiai dobogóra. Háromszoros olimpiai öttusabajnok, akit a Nemzet Sportolója címmel is kitüntettek. A sportolót 1955-ben fedezték fel egy országos úszóversenyen. Akkor a még Nyíregyházán élő fiatalt Benedek Ferenc győzte meg arról, hogy érettségije után költözzön Budapestre, és így lett a Csepel SC sportolója. Mint kiderült, jó befektetésnek bizonyult a fővárosban letelepedni, hiszen 1957-ben háromtusa országos bajnok lett. Majd 1959-ben már öttusában ért el második helyezést a világbajnokságon. Később a világbajnoki címet is megszerezte, és összesen pályafutása során 19 világbajnoki érmet zsebelt be, amiből 10 arany.

Balczó Andrást ünneplik csapattársai , miután megnyerte a müncheni Olimpiát, 1972-ben.

Először 1960-ban vett részt az Olimpián, ahol csapat kategóriában a dobogó legtetejére állhatott. Majd nyolc évvel később ismét csapattal szerezte meg az olimpiai aranyat. Legnagyobb álmára, az egyéni kategóriájú olimpiai aranyérmre 1972-ben tudott szert tenni. Hatalmas volt a tét a Münchenben megszervezett Olimpiai játékokon Balczó számára, hiszen a későbbi Olimpiák, korából kifolyólag, számára már nem voltak alkalmasak, a fiatalabb társait már nem tudta volna legyőzni. Hatalmas akaraterővel készült fel, a lehető legtöbbet adta bele edzéseibe. A döntőt igazán jól kezdte, ám a lövészetnél szabálytalansággal vádolták, ami miatt majdnem kizárták a versenyből. Ugyan végül kizárásra nem került sor, de a sportolót megviselték a történések, ami a következő versenyszámban, az úszásban meg is látszott. Végül a 4000 méteres futáson olyan hajrát vitt végbe, amivel az összes lemaradását behozta, és legyőzte összes ellenfelét.

A Képes Sport képaláírása szerint: „München három legjobb öttusázója. Az élen természetesen — már aranyéremmel a nyakában — Balczó András, mögötte a második helyezett Borisz Onyiscsenko, utána honfitársa, a bronzérmes Pavel Lednyev”

A müncheni sikere után úgy döntött, hogy abbahagyja a versenyzést, így visszavonult. Dávid Sándor könyvet írt róla, míg Kósa Ferenc filmet készített pályafutásáról, ami a „Küldetés” címet kapta. Felesége, Császár Mónika, szintén hatalmas sikereket ért el sportolóként, hiszen a müncheni Olimpián bronzérmes tornász lett. Budakeszin alapítottak családot, ahol Balczó András maga építette fel családi házukat, és nevelték fel 12 gyermeküket.

 

Budapest, 1968. Sarlós György felkészülési edzésen az Olimpia előtt.

A kronológiailag második olimpiai versenyző az evezésben harcolta ki, hogy a világ legjobbjai közé tartozzon. Sarlós György 1940-ben született Budakeszin. 14 évesen próbálta ki először a sportot, amiben a kezdetektől fogva kitűnt társai közt. A Ferencvárosi Torna Club színeiben sorra szerezte a magyar bajnoki címeket, és a mai napig ő az FTC legsikeresebb evezőse. Hamar bekerült a magyar válogatottba is, ám első olimpiáján, Rómában, nekimentek a jelzőbójának így ki is estek. Ezután a rengeteg befektetett munka ellenére az evezésben több kudarc is érte, így 1965-ben egy időre abba is hagyta a sportot. Ám csapattársai ezt nem hagyták szó nélkül, és sikerült visszacsábítaniuk a hajóba. Ezután végre bekövetkezett az, amit a sportoló előtte is elvárt magától, ugyanis sorra jöttek a nemzetközi eredmények. 1968-ban a Mexikóvárosban megrendezett Olimpiai játékokon összeállt egy igazán erős kormányos nélküli négyes, az Ezüstnégyes. Ez a csapat képes volt arra, hogy olimpiai ezüstéremmel gazdagítsa a magyar éremlistát, majd egy év elteltével az Európa Bajnokságon ismét második helyezést érjen el. Az Ezüstnégyes frissítése, fiatalítása során Sarlós kikerült a csapatból, és kormányos nélküli kettesben versenyzett tovább, de korábbi sikereit már nem tudta elérni. Ebből kifolyólag véglegesen letette a lapátot. 1974-től edzőként kamatoztatta tehetségét a sportágban, majd a Testnevelési Főiskolán szakedzői diplomát szerzett. Emellett dolgozott a Magyar Optikai műveknél, később pedig a Magyar Evezős Szövetségnél volt technikai igazgató. Egy könyvet is írt, ami evezős-pályafutását foglalja össze. Családjában nem csak ő ért el sikereket ebben a sportban, ugyanis felesége, Mózes Erzsébet, Európa bajnok volt, és lányai szintén a magyar evezős válogatott tagjai voltak.

 

Budakeszi büszkélkedhet azzal is, hogy Magyarország valaha volt legeredményesebb férfi úszó olimpikonja, Darnyi Tamás, is itt él. Első nemzetközi versenyén, a serdülő Európa Bajnokságon mindössze 13 évesen lépett a rajtkőre. A köztudatba 5 évvel később robbant be, amikor is már felnőtt korosztályban mutathatta be tudását, és az Európa bajnokságon 2 aranyéremmel is gazdagodott. Pályafutása során összesen 22 nemzetközi érmet szerzett. Magyarország egyik legsikeresebb úszóedzője, Széchy Tamás vette szárnyai alá az akkor még
serdülő korú Darnyi Tamást. „Széchy Tamás kemény edző volt. Azt kellett tenni, amit ő mondott, neki egészen más módszerei voltak, mint a többi edzőnek.”-nyilatkozta az olimpikon a Kossuth Rádióban.

1988-ban Darnyi Tamás a szöuli Olimpián.

A szöuli ötkarikás játékokon 2 aranyat szerzett, 200 és 400 méter vegyesen. Ezeknek az eredményeknek a megkoronázására még abban az évben megkapta az év magyar úszója és sportolója címet. Négy évvel később, a barcelonai Olimpián megismételte a szöuli sikereit, és újra hazahozta a 200 és 400 méter vegyes szám aranyérmeit. Darnyi ezalatt az időszak alatt tudatosan kerülte a nyilvánosságot, ugyanis akkoriban a sportolóknak még nem voltak kötelezőek a sajtótájékoztatók. Manapság sem nyilatkozik rendszeresen, de egy-egy vele készült interjút már időnként olvashatunk. A nemzetközi versenyek között természetesen számos országos bajnoki címmel is gazdagodott, miközben tömérdek magyar rekordot állított fel. 1991-ben szerezte meg kedvenc világbajnoki címét.

A Kossuth rádióban azt nyilatkozta, hogy ott volt a legjobb formájában, és nem mellesleg világcsúcsot is döntött, aminek az ideje a mai mezőnyben is megállná a helyét. A sportoló összesen négy világbajnoki aranyéremnek lehet a tulajdonosa. A világklasszis úszó 1994-ben bejelentette, hogy többet nem indul versenyen. Úgy fejezte be pályafutását, hogy nyolc éven át megtartotta veretlenségét. Számos díjat kapott, például 2013-ban a Prima Primissima díjat is elnyerte, emellett beválasztották a százhalombattai halhatatlan úszók csarnokába. Darnyi Tamás ma úszóiskolát üzemeltet, ahol a jövő reménységeinek adják át a siker fortélyait, amik az iskola névadójának is segítettek a sikereinek elérésében, természetesen a tehetsége és akaratereje mellett.

Hargitay András egyik könyve, a Feszített-VízTükör, amelyben az úszásról és életéről ír.

Városunk úszás szempontjábol igazán szerencsésnek nevezheti magát, hiszen Darnyi Tamáson kívül Hargitay Andrást is megtalálhatjuk Budakeszin. Listánkban szinte már hozzászokhattunk a különböző nemzetközi, illetve világbajnoki címekhez, ám Hargitay az, aki a magyar úszósport első világbajnoki címét szerezte meg. Már nagyon fiatalon sikeresnek számított, ugyanis 1972-ben mindössze 16 évesen bronzérmet nyert a müncheni Olimpián. Az olimpiai szereplése előtt ijúsági, illetve felnőtt Európa Bajnokságokon is szerepelt, ahol fiatal kora ellenére példamutatóan helytállt felnőtt vetélytársai közt, több számban is döntőbe jutott. A korosztályos, ifjúsági versenyeken azonban már nem igen hagyta ellenfeleit érvényesülni, hiszen szinte kivétel nélkül győzelmet aratott. 9 éven át nyerte el minden évben újra az Év magyar úszója címet, majd 1975-ben az Év magyar sportolójának is megválasztották. Kapcsolatát a sportággal azután sem szakította meg miután visszavonult, mint sportoló, ugyanis volt az úszó-válogatott kapitánya, a Magyar Úszó Szövetség alelnöke és elnöke, illetve az utánpótlás és úszóválogatott szövetségi kapitánya. Ellenben Hargitayról nem lehet azt állítani, hogy egyoldalúan csak az úszásnak élt, hiszen a Testnevelési Egyetemen szerzett szakedzői diplomáján kívül az 1982-ben az Állatorvostudományi Egyetem doktorált, majd a Budapesti Állatkórházban praktizált. Emellett a világbajnok három könyvet is írt.

 

 

Pozsik Lora
Budakeszi Polgármesteri Hivatal
nyári diákmunkás

Megosztom a cikket