A Test – Lélek – Szellem egysége: a jóga

Schrenk Judit Sattwa jógaoktató, hangterapeuta, a Samsara Boulevard világzenei mantraegyüttes énekese folytatja a múltkori lapszámunkban megkezdett utazást a jóga birodalmába.

A jóga 5 alapelve.

1. A helyes relaxáció

A mai rohanó, stresszes világban kiemelten fontos, hogy tudjunk jól relaxálni. Egy 15-20 perces mélyrelaxáció 4-5 óra alvásnak felel meg! Engem, mikor a kislányom baba volt és az éjszakai alvásom általában kissé hektikusan alakult, a relaxáció mentett meg a teljes kimerüléstől. Minden nap kora délután, mikor a babám aludt, én is rászántam egy kb 20 percet a relaxációra. Ez nem alvás, hanem a test tudatos ellazítása a talpaktól a fejbúbig és miután ez megtörtént, akkor pozitív megerősítő mondatok ismételgetése, vagy egyszerűen csak elmerülés a végtelen csendben. Többféle relaxációs technika létezik, érdemes megtalálni a hozzánk leginkább illőt. A relaxáció hatására az izmokban feloldódik a feszültség, az egész szervezet megpihen, utána pedig az ember teljesen felfrissülve érzi magát! Nem lehet eléggé hangsúlyozni a relaxációs ászanák (testhelyzetek) fontosságát. Érdekes módon bár

a relaxációs pózok könnyűnek tűnnek, de igazi művészet elérni, hogy testünk minden egyes porcikája teljesen el tudjon lazulni egy időben. Személy szerint csak javasolni tudom, hogy az elején a relaxációt tanár segítségével tanuljuk meg, majd utána érdemes napi szinten önállóan gyakorolni, előbb-utóbb csodálatos eszközzé válhat az életünkben.

2. A helyes testmozgás

A helyes testmozgás a jógapózok, gyakorlását jelenti, amelyek szisztematikusan edzik a test minden részét: megnyújtják és megerősítik az izmokat és inakat, rugalmassá teszik a gerincet és az izületeket, felfrissítik a vérkeringést. Nagyon fontos azt tudatosítanunk magunkban, hogy nem lehetünk elég „öregek”, „betegek” stb, hogy elkezdjünk jógázni. Ezek csak kifogások. Bármilyen korban, testalkattal, nekivághatunk a jóga útjának. Ha megfelelő oktatóval kezdünk el gyakorolni, ő figyel majd ránk és felhívja a figyelmünket, hogy milyen tempóban haladjunk, miből mennyit és milyen variációt alkalmazzunk. Személy szerint nagyon szerencsés vagyok, hogy már gyermekkoromban rátaláltam a jógára, mert igen merev testalkattal születtem, és már akkor azon gondolkodtam, hogy ha egy hajmosásnál behajlás a kádba fáj és húzódik a hátam, akkor mi lesz velem 40 évesen. Nos, boldogan jelenthetem, hogy elmúltam 40 éves, és a testem hajlékonyabb, ruganyosabb, mint 30 évvel ezelőtt!

Ugyanakkor az alapvető test-típusom, felépítésem megmaradt, és ezért sosem lett belőlem „guminő”, előfordult, hogy valaki elkezdett nálam jógázni és már az első alkalommal lazább volt, mint én, aki közel 30 éve gyakorolok. Ez engem nem csalódottsággal tölt el, hanem megtanított az önmagam és korlátaim elfogadására. Nekem ezek tanították meg, hogy elfogadjam/érezzem/lássam a jógázóim határait, nehézségeit hogy bátorítani, lelkesíteni tudjam őket, valamint arra bíztatni, hogy ezen nehézségek ellenére is vegyék észre, hogy mennyit fejlődtek az idők során MAGUKHOZ KÉPEST! Mert soha nem a szomszédos matracon fekvő jógázóhoz kell méregetnünk magunkat, hanem a saját határainkig kell elmenni, elfogadni, vagy tágítani a józan ész keretein belül. A helyes és rendszeres ászana gyakorlás amellett, hogy tökéletes egészségben képes tartani a testet, vagy a már meglévő kibillent állapotot segít helyretenni, magasabb célokat is szolgál. Fejleszthető az a képesség, hogy huzamosabb ideig kényelmesen tudjunk ülni egy pózban, mely elengedhetetlen a meditációhoz.

Bizonyos testhelyzetek megnyitják a test energiacsatornáit és a pszichikus központokat, képessé válhatunk az elme és az energiák szabályozására is. A jóga ászanák a magasabb tudatosság eszközeivé válnak. A test és a tudat egyaránt felhalmoz feszültségeket és blokkokat, és minden mentális csomónak van fizikai és izom megfelelője. Az ászanák célja a blokkok feloldása. Felébred a szunnyadó energia, erőteljesek és vitálisak leszünk, a tudat könnyűvé, kreatívvá, kiegyensúlyozottá válik.

3. A helyes légzés

Az első jógaoktatói képzésemen úgy magyarázták, hogy az átlagember nagyon felszínesen lélegzik, szinte csak piheg, és egyáltalán nem használja ki a teljes tüdőkapacitását. A jógik szerint mindenki egy bizonyos mennyiségű lélegzetvétellel születik, amit nagyon nem mindegy, hogy mennyi idő alatt használ fel/el, hiszen addig él. Egy belégzéssel születünk… és egy kilégzéssel ér véget az élet. A köztes időben hogyan lélegzünk, csakis rajtunk áll. Mivel gyerekkorom óta énekelek, már hamar megtanultam a mély hasi légzést, és hogy hogyan osszam be a levegőmet, ha nem szeretném, hogy egy darab eléneklése közbenelakadjon a hangom, vagy fulladozni kezdjek.

Úgy találtam, hogy sokszor ez elmében dől el, a tüdőnk  sokkal többre képes, mint gondolnánk. A jóga légzőgyakorlataival és az ászanák közötti légzésfigyeléssel megtapasztalható, hogyan tudunk egyre hosszabban, mélyebben lélegezni, és mikor már hozzászokunk, a testünk automatikusan átáll a helyes légzésre. Akinek ez teljesen új téma, megtanulhatja egy jógatanfolyamon, hogyan használhatja ki teljes tüdőkapacitását, de nem erőltetve, hanem a teljes természetesség érzetével.

Mély és szabályos légzés, melyben az egész tüdőt megtelítjük éltető oxigénnel. A jóga légzőgyakorlatait pránájámának nevezzük, ezek segítségével testünk feltöltődik, és elménket a befolyásunk alá tudjuk vonni, mert képessé válunk a prána, vagyis a csakrákban koncentrálódott életerő áramának a befolyásolására. Amikor a prána ismét szabadon áramlani kezd a testünkben, a méreganyagok távoznak a rendszerből, biztosítva az egész test egészségét.

4. A helyes táplálkozás

„A jógi legyen mértékletes az evésben, enélkül bármilyen bölcs is ő, nem érhet el sikert.” Siva Szamithá A helyes táplálkozás alapját a természetes ételek jelentik. A testet könynyűvé és karcsúvá, az elmét tisztává a szervezetet pedig ellenállóvá teszi a betegségekkel szemben. Spirituális nevemről, a Sattwáról, melyet indiai mesteremtől kaptam, sokszor érdeklődnek mit jelent.

A legmagasabb tiszta minőséget (gúnát) jelzi, melyet a táplálkozáson keresztül is el lehet magyarázni. A szattvikus étrend alapját a friss, könnyű és tápláló ételek jelentik, gabonák, zöldségek és gyümölcsök, magvak és hüvelyesek. Ezek az ételek nem csak a testünkre vannak jó hatással, hanem az elme is tisztává és élessé válik a fogyasztásuk által. A jógikus étrend vegetáriánus, többek között azért, mert a jógik követik az egyik legfontosabb alapelvet, a nem ártás törvényét (áhimsza). Ha spirituálisan valóban fejlődni akarunk, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a minden élő teremtmény szentségét.

Személy szerint azt gondolom, hogy attól, hogy valaki még nem áll készen a vegetáriánus táplálkozásra, vagy nem ért egyet vele, még gyakorolhatja a jógát. Lehet, hogy idővel önként érzi meg, hogy egyre kevesebb húsra van szüksége, vagy esetleg el is hagyja azt. Legjobb a táplálkozást fokozatosan megváltoztatni a radikális helyett. A „tisztább” táplálkozás megkönnyíti az ászanák gyakorlását és hamarosan észrevehetjük ahogy a test merevsége fokozatosan csökken a méreganyagok eltávozása után. Érdemes évente legalább egyszer böjtöt is beiktatni az egész test megtisztítása és felfrissülése érdekében.

5. A pozitív gondolkodás és a meditáció

Hozzásegít a negatív gondolatok eltávolításához/átformálásához, lecsendesíti az elmét és végül eljuttat a gondolatokon túli birodalomba. Manapság divatos az az irányzat, hogy állandóan „szuperpozitívnak” kell mutatkozni, ami egyáltalán nem hihető és valóságos. Az életben bizony rendre előfordulhatnak problémák és megoldandó feladatok, ami okozhat fejtörést.

Ami nagyon nem mindegy, hogy ezekhez a problémákhoz milyen attitűddel állunk. Maga alá temet, vagy sikerül megtartani egy kreatív, eredményes problémamegoldó hozzáállást, ami hamarosan elhozhatja nekünk a kiutat a nehéz helyzetből. A problémákon való kesergés és állandó panaszkodás rengeteg energiát emészt fel, érdemes ezt a rendelkezésünkre álló (élet) energiát inkább konstruktívan felhasználni, valamint észrevenni a nehéz helyzetben való tanítást, és növekedni, fejlődni általa. A rendszeres jógázás, relaxáció és legfőképpen a meditáció segít az elménket egy állandó nyugodt, csendes állapotban tartani. A meditáció egy olyan módszer, amely lehetővé teszi az elme fölötti állandó uralmat.

A különböző meditációs technikák lényege, hogy a gondolatainkat egyetlen pontra fókuszáljuk. A gondolathullámok megállításával az ember rájön, hogy micsoda végtelen bölcsességet és nyugalmat hordoz magában. Kezdő meditálóként azt tapasztalhatjuk, hogy a gondolataink gyakorlás közben összevissza ugrálnak, de kitartó gyakorlással egyre hosszabb ideig leszünk képesek egyetlen dologra összpontosítani őket. Az emberi elme gondolatai képesek egyszerre időben és térben is ugrálni, érdemes ezért először koncentrációs gyakorlatokkal megtanítani a MOST-ra fókuszálni. Ha ez már gyakorlottan megy, akkor elkezdhetjük a különböző meditációs technikák gyakorlását.

Ha szeretnénk haladni a meditációban, akkor nagyon fontos hogy a gyakorlást életünk szerves részévé tegyük, lehetőleg minden nap ugyanabban az időben és ugyanazon a helyen végezzük. Néhány hónap elteltével elménk magától is követelni fogja ezt a csendben eltöltött időt. A meditációt is nagyon fontosnak tartom legalább az elején tapasztalt tanár segítségével gyakorolni, aki minden részletre felhívja a figyelmet. Később el lehet kezdeni önállóan gyakorolni.

Köszönöm a figyelmet, mindenkinek jó gyakorlást kívánok! Ha kedvet kaptál a jógázáshoz, hangfürdőzéshez, nyugodtan keress a sattwajoga@yahoo.com
e-mail címen, online vagy egyéni/kis csoportos órára tudsz jelentkezni!
Amennyiben érdekel a zenekarom, életutam, látogasd meg a https://www.samsaraboulevard.com oldalt!

Budakeszi Hírmondó 2021 június

Megosztom a cikket