V. BUDAKESZI NYÁRI MŰVÉSZTELEP
A Keszi-Art Egyesület szervezésében, Budakeszi Város Önkormányzata támogatásával 2022-től évente megrendezzük a Budakeszi Nyári Művésztelepeket. Ez a képzőművészeti program lassan hagyománnyá válik és reméljük, hogy hosszú távon is beépül városunk kulturális szellemi életébe. A Budakeszi Városháza tanácstermében augusztus elején összegyűlnek a művészek és baráti közösségben, átadják magukat a képalkotás örömeinek. (Festmény, grafika, fotó) Az egyesület művészein kívül – akik a művésztábor törzstagjai – kiváló vendégművészek is csatlakoznak a lelkes csapathoz. Budapestről több művész érkezik, de Szentmártonkátáról, és Debrecenből is várjuk művészbarátainkat. Minden alkotóművész az értékteremtés és értékőrzés jegyében 1 műalkotást ajándékoz Budakeszi Képző- és Iparművészeti Gyűjteménye részére. A művésztelepen készült alkotásokból – október közepén a magyar festészet napjához kapcsolódva, beszámoló kiállítást rendezünk, amelyre szeretettel várjuk vendégeinket.
Meghívott művészek:
**********************
Aknay Tibor, Dévényi János, Fehér Irén, Józsa Poppea, Kaippel Emília, Kerezsi Éva Mária, Kósa János, Mártonfi Benke Márta, Nemcsics Ákos, Nagy Imola, Nagy Imre Gyula, P. Boros Ilona, Pribojszki Zsófia, Rumi Rózsa, Tarcsányi Ottília, Vágvölgyi Attila
Támogatóink:
**************
Budakeszi Város Önkormányzata, Erkel Ferenc Művelődési Központ, Buda Környéki Televízió, BVV. Kft., Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Sommer Cukrászda
Cserna-Szabó történetének középpontjában a szerző imádott nagyanyja, Cserna Eszter, vagyis Csöpe áll, rajta keresztül pedig egy szentesi nagybirtokos család huszadik századi sorsa, a birtokvesztés, a háború és az ingolstadti túlélés története rajzolódik ki. A történet gerincét számos kitérő gazdagítja: családi legendák, történelmi események, irodalmi utalások, de felbukkan a regényben Frankenstein, Faust, Vonnegut, Böll, Márai és Bereményi Géza is. A szerző úgy mesél, mintha beszélgetne: mindenről eszébe jut valami más. Ebben a regényben kalandozhat az olvasó. Lehet egy-egy fejezet után elidőzni, visszlapozni, nevetni egy mondaton, majd hirtelen elcsendesedni egy családi sorsfordulatnál. Nem habkönnyű olvasmány, de könnyen beszippant. Azoknak ajánlható igazán, akik szeretik Cserna-Szabó összetéveszthetetlen hangját: a műveltséget tükröző, mégsem nehézkes prózát, a „kocsmaasztal” mellől induló filozofálást, a váratlan kulturális utalásokat és az olyan családtörténeteket, amelyek végül sokkal nagyobb kérdésekről kezdenek beszélni. Többek között arról, hogy mit jelent a feltétlen szeretet, mit jelent valakihez tartozni, mit jelent emlékezni, és hogyan épül fel az ember identitása azokból, akik előtte éltek. Ez a könyv sodró, élvezetes nyári olvasmány, amely nemcsak kikapcsol, hanem velünk is marad: személyes, mégis tágas családtörténet, történelmi kalandozás és szellemes irodalmi játék egyszerre.
Aki szerette A Pál utcai fiúkat, annak bátran ajánlhatjuk ezt a könyvet. Váradi József regényének hőseit jól ismerjük Molnár Ferenc klasszikusából: Áts Feri, a két Pásztor, Boka és Nemecsek Ernő mind felbukkannak A füvészkerti galeri lapjain. De a Pál utcai fiúké helyett most a másik oldal mindennapjaiba nyerhetünk pillantást: a főváros legszegényebb gyerekei közül kikerült vörösingeseknek választaniuk kell az einstandok és bandaháborúk kamaszvilága és a felelősségteljes felnőtt élet között. Az 1910-es évekbe átemelt történetből nem csupán a korabeli rikkancsok életét ismerhetjük meg, a regényben megelevenedik a világháború előtti békeidők Budapestjének pezsgése, ahol a korzók és kávéházak csillogása mellett maszatos arcú utcagyerekek árulták a legfrissebb híreket. Az utca hercege után Váradi József újra a pesti utcák krónikásaként mesél barátságról és felnőtté válásról, miközben aranyszívű csibészei tartásból és becsületből is példát mutatnak.
