Budakeszi fiatalok segítettek Jordániában

A Hungary Helps Önkéntes Program keretein belül.

2021 nyarán a hat magyar fiatalból álló csapatunkkal a Hungary Helps – Magyarország segít programjának keretei között öt hetet önkénteskedtünk a Jordánia északi részén található Anjarában, egy katolikus plébánián. Ketten Budakesziről származunk, itt nőttünk fel. Napközis táborban tartottunk tanórákat helyi gyerekeknek, és a plébánia által fenntartott árvaház körüli munkába is besegítettünk. Szabadidőnkben lehetőségünk nyílt az ország néhány turisztikai látványosságának megismerésére is. Megtanultunk arab kávét főzni, dabkezni (arab tánc) és legalább öt kilót híztunk a jordánok vendégszeretetének köszönhetően.

Óriási élmény volt számunkra a Hungary Helps Önkéntes Program. Ennek fő okai, hogy éreztük, hogy valós segítséget tudunk nyújtani a keresztény közösségnek, és persze nagyon jó csapat kovácsolódott össze az önkéntesekből. Olyan különleges, sokszor szívbe markoló emberi sorsokat ismertünk meg, amik által sokat fejlődtünk lelkileg.
Jól és hasznosnak éreztük magunkat Anjaraban, a Jordán Karitász fenntartása alatt álló Our Lady of the Mountain nevű árvaházban. Egy nagyon vendégszerető és nyitott közösség életébe csöppentünk bele. Az első héten kb. 120 gyereknek (muszlimoknak és keresztényeknek vegyesen) tartottunk gyermektábort, ahol angol-, művészet-, sport-, tánc- és zeneórákon vehettek részt. Illetve a legkisebbeknek külön ovis foglalkozásokat is tartottunk. Később csak keresztények jöttek, így kb. 30-40 főre csökkent a gyerekek létszáma.

Vasárnaponként 2 órát játszottunk velük, hétfőtől csütörtökig pedig 9:30-tól 12:45-ig tartottak a foglalkozások. 30 perc zenés táncos bemelegítés/gyülekezés után 3×45 perc tanóra, a 2. óra után 30 perc szünettel. A zene kivételével az órák úgy zajlottak, hogy mi magyarok tartottuk meg őket, de mindenki mellett volt egy helyi 14-19 éves segítő, aki tudott angolul és arabul is. A táboroztatás mellett délutánonként a helyi árva gyerekekkel foglalkozunk, akiknek az árvaháza a plébánián belül volt.

Sokat játszottunk, fociztunk, pingpongoztunk velük, akinek pedig szüksége volt rá, annak plusz angol- vagy éppen matekórákat adtunk. Időnként kaptunk takarítós vagy raktárpakolós feladatokat, és a konyhán is besegítettünk félórával az étkezések előtt és után.
Az arab nyelv ismeretének hiánya sok kihívás elé állított minket. A gyerekek és a szülők visszajelzései alapján azonban a háttérben húzódó nehézségek nem váltak érzékelhetővé a részvevők számára. Sok család meghívott minket magához, hogy így fejezzék ki hálájukat irántunk. A gyerektől is rengeteg pozitív visszajelzést, sze-retetet kaptunk közvetlen és közvetett módon egyaránt. Jó példák erre a következő történetek.

Egy 12 éves lányt mobilozni láttam az angolórámon. Nem szóltam, de nehezteltem rá, amiért nem az órára figyel. Este láttam az Instagramon, hogy az angolórámról tett ki egy sztorit, bejelölve engem is mint tanárt, és odaírta, hogy az angol a kedvenc órája. Volt olyan diák, aki mind a hatunknak névre szóló köszönőlevelet írt és sokan mondták, hogy nagyon jól érezték magukat a tábor alatt, hiányozni fogunk nekik, ez volt életük legszebb nyara. Egy szintén 12 éves árva fiú az egyik angolóra után odahozta nekem a fürdőnadrágját, hogy ő ezt nekem adja, mert ő már kihízta, de rám még pont jó lesz. Összesen több, mint 200 gyerekkel voltunk kapcsolatban.

Mivel az árvaház már évek óta kap a Hungary Helpstől támogatást, és az elmúlt fél évben online angol- és zeneórákat is tartottak itt a Hungary Helps önkéntesei, ismerték már Magyarország nevét. A személyes jelenlétünkből azonban megértették, hogy valóban fontos számunkra az életük, a sorsuk alakulása.
Az utolsó hetünkön volt négy szabadnapunk, így a helyi plébánia szervezésében lehetőségünk nyílt elmenni egy több éjszakás utazásra az ország déli részébe. Felkerestük azt a helyet a Jordán folyónál, ahol Jézus megke-resztelkedett, lebegtünk a Holt-tengerben, tevegeltünk Petrában, csillaghullást néztünk a sivatagban.
Nagyon hálásak vagyunk a Hungary Helps Önkéntes Programnak, és az azt lebonyolító Magyar Önkéntes Liga Egyesületnek, amiért ilyen csodálatos emberekkel ismerkedhettünk meg, segíthettünk ennek a keresztény közösségnek, és megismerhettük Jordánia keresztény gyökereit. Az egész kint tartózkodásunkra igaz az, hogy többet kaptunk, mint amennyit adtunk.
Szabó Kenéz

Budakeszi Hírmondó 2021 szeptember