KIEMELT

Budakeszi szokások régen nagypénteken

A nagypénteki szigorú böjthöz egyéb vállalások (alkoholtól, dohányzástól, nemi élettől való tartózkodás) illetve munkatilalom is járulhatott: nem dolgoztak a földeken, nem mostak, nem varrtak, sok családban tüzet sem gyújtottak. Budakeszin délután három órakor több száz fős processzió vonult zászlókkal, énekkel a kálváriadombhoz, ahol keresztúti ájtatosságot végeztek. A templomból induló menet a Kossuth Lajos utca és az Erdő utca sarkán álló keresztnél (Xaverl-Kreuz) megállt imádkozni.
Forrás: Bednárik János – Nagyböjttől Adventig
Megosztom a cikket

A nagyhét népszokásai

A Húsvéti Szent Háromnap népszokásait, hagyományait is bemutatjuk. Ezen a három napon emlékezik meg a keresztény világ Jézus kereszthaláláról, szenvedéséről.
NAGYCSÜTÖRTÖK

  • nagycsütörtöki lábmosás hagyománya, ami az alázatra nevel
  • valamilyen zöld ételt esznek. Zöldcsütörtöknek is hívják.
  • a templomban a harangok utoljára szólalnak meg Nagyszombatig
  • Jézus utolsó vacsoráját, elfogatását és szenvedésének kezdetét jelöli.

NAGYPÉNTEK Nagypénteken a mise után az oltáriszentséget más helyre viszik. Minden levesznek az oltárról, csak a gyertyatartók és a lepellel letakart kereszt marad, ami Jézus szenvedésére és lemeztelenítésére utal

  • Tilos húst enni.
  • Tilos volt bármilyen háztáji munka. Állattartás, földművelés, fonás, szövés, tüzet sem gyújtottak.
  • Úgy hitték, aki még napfelkelte előtt lefürdik, az nem betegszik meg.
  • Maximum háromszor esznek, amiből csak egy alkalommal lakhatnak jól.
  • A keresztútjárás során megemlékeznek Jézus szenvedésének állomásairól. Hagyományosan 14 állomásból áll.

NAGYSZOMBAT

  • Véget ér a negyvennapos böjt.
  • Szokás volt az első harangszóra megrázni a gyümölcsfák törzsét, hogy a régi rossz termés lehulljon és az új ne legyen férges.
  • A tűz hamuját, parazsát eltették és gyógyításra használták és a földeken elszórták.
  • Este körmeneteket tartottak.
  • Új tüzet gyújtottak a templomban.
  • Ezen a napon feküdt Jézus teste a sziklában és várt a feltámadásra.

HÚSVÉTVASÁRNAP

  • A feltámadás napja.
  • Tilos volt a munka. Állat befogása, föld művelése, nem főztek, nem söpörtek, stb.
  • Ételszentelés hagyománya.

Húsvétkor a templomba a reggeli misére sonkát, tojást, kalácsot, tormát, bort visznek szép fonott kosarakban letakarva. Az áldás után hazaviszik és feltálalják. Fontos szimbolikája van az áldott étel elfogyasztásának, mely távol tartott a rossztól, a betegségektől.

HÚSVÉTHÉTFŐ

Locsolkodás
A víz az egyik legfontosabb termékenység szimbólum. Ezért volt fontos, hogy a fiatal lányok mindenképpen meg legyenek locsolva, hiszen a húsvét ünnepe a megújulásról és tavaszvárásról szól.
Húsvéti korbácsolás
A húsvéti locsolással együtt a korbácsolás is szokás volt Húsvéthétfőn. A legények sorra járták a lányos házakat és ahol lehetett korbácsoltak, locsolkodtak.
Komatálküldés
Barátságot kötni kívánó fiatal fiúk, lányok összeállítanak egy tálat húsvéti ételekből és elküldik egymásnak. Ezzel még szorosabbra a barátságot, ami a későbbiekben rokoni kapcsolatokhoz is vezethet. Többnyire fiú fiúnak és lány lánynak küldte.

Megosztom a cikket

Együtt a tisztább Budakesziért – sikeres TeSzedd akció a városban

Budakeszi diákok, a Polgármesteri Hivatal, a KesziKult dolgozói, önkormányzati képviselők és budakeszi lakosok is csatlakoztak az önkormányzat által szervezett mai TeSzedd hulladékszedési akciójához, amely reggel 9 órakor kezdődött a posta parkolóban. A Pitypang Sport Óvoda óvónői az ovi környékét is megtisztították. A Budakeszi Széchenyi István Általános Iskola – SZIA és a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium hivatalos oldala diákjai is több zsák hulladékot gyűjtöttek össze a város több pontján.
🟢 Kesztyűket és zsákokat a BVV Kft. biztosított, és az összegyűjtött hulladékokat is elszállítja.
🙏 👏 Köszönjük mindenkinek az önkéntes munkát!

www.facebook.com/budakeszi.hirmondo

Megosztom a cikket