Közélet

1956-ban kiálltunk a hazánkért és megküzdöttünk a szabadságunkért

 

Ünnepi megemlékezést tartottak október 23-án, Budakeszin az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére a városházával szemben található kopjafánál. Ünnepi köszöntőjében dr. Győri Ottilia polgármester úgy fogalmazott, legyünk büszkék arra, hogy számunkra a történelem nem kizárólag a tankönyvek lapjairól ismert és tanulmányozott múlt csupán, hanem családi örökségként számon tartott valóság: szüleink és nagyszüleink olykor húsbavágóan fájdalmas élete, küzdelme, példája. Hozzátette, ahol így tekintenek a múltra, ott van mit ünnepelni, ahol a történelmet nem üvegvitrinbe való múzeumi tárgyként kezelik, ott lehet őszintén és szívből emlékezni. A polgármester kiemelte, Budakeszi díszpolgára, Nagy Gáspár költő is szívügyének tekintette az ’56 szellemi örökségére való mindenkori emlékezést és emlékeztetést. Mi mindannyian büszkék lehetünk arra, hogy ’56 emlékének, szellemi hagyatékának ápolásához egy olyan honfitársunk is meghatározó módon hozzájárult, mint Nagy Gáspár. Tiszteletünk jeléül, ezért is állítottunk neki köztéri szobrot tavaly január 7-én, melyen Orbán Viktor miniszterelnök úr is részt vett.

 

 

Dr. Győri Ottilia hangsúlyozta, Budakesziről is sokan részt vettek a budapesti forradalmi cselekményekben, és sokan áldozatul estek a megtorlásnak. A Sziklai-ügyről sokan sokféleképpen hallottunk, hallottak. Az 1956. október 25-én a városunkban történt fegyveres incidens pontos részleteit mindmáig nem sikerült kellőképpen tisztázni, de ami biztos, hogy Sziklai Sándor ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum akkori parancsnoka a budakeszi házából rálőtt a fegyverét követelő fiatalok csoportjára, súlyosan megsebesítve a 25 éves Márity Lászlót, aki később a kórházban belehalt sérülésébe. Később a fiatalok közül többeket meghurcolt a megtorló kommunista hatalom, és végül 1957 elején közülük 17 ellen vádat emelt, többeket letartóztatott, majd koholt vádakkal elítélt és börtönbe vetett. Voltak, akiket bitófára küldtek. Ezzel szemben a zavaros forradalmi cselekmények során öngyilkosságot elkövetett Sziklai ezredest pedig mártírként tüntette fel a kommunista rezsim, mondta dr. Győri Ottilia.

 

Mint fogalmazott, az 1956 őszén történtekről hatvankét év távlatából sincs okunk másként gondolkodni. Miként arról sem, hogy a barikádnak – ha tetszik, ha nem – két oldala volt. 1956-ban kiálltunk a hazánkért és megküzdöttünk a szabadságunkért. Büszkén emlékezzünk a fényhozókra, a hősökre, a magyar szabadság és függetlenség védelmezőire! Tisztelet a hősöknek! Tisztelet a magyar szabadság és függetlenség védelmezőinek! – mondta dr. Győri Ottilia.

 

 

Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, 62 évvel ezelőtt a magyar ifjúság kimondta az addig kimondhatatlant. Kimondta, hogy szabadságra, függetlenségre vágyik ez az ország. Néhány óra alatt szertefoszlott a hatalom, megbukott a kormány, néhány nap alatt megalakultak az első közösségek, a munkástanácsok, ujjá alakultak a pártok és megalakult az új demokratikus kormány. Egy hét után Magyarország visszanyerte szuverenitását, függetlenségét és kilépett a Varsói Szerződésből. Csenger-Zalán Zsolt hozzátette, fiataljaink nemcsak kimondták az addig kimondhatatlant, de tettek is mindezért! Hősök lettek, mint ahogy hősök lettek a Potyka bácsik, a széna téri fiúk, a pesti srácok, hősök lettek a közösségért, a nemzetért.

 

Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta, nagyot, nagyon nagyot fordult a világ azóta! Talán ma már Nyugat-Európában is érzik, hogy az egyéni szabadságot minden elé tévő extrém-liberalizmus zsákutca. Zsákutca akkor, ha az egyéni szabadság mellé nem társul a közösség, a nemzetek szabadsága, szuverenitása és önrendelkezése. Egyre többen látják ma már, hogy igazunk volt, de azt továbbra sem értik, hogy mi magyarok, lengyelek, csehek, szlovákok, a Visegrádi Négyek, de szélesebb értelemben mi Közép-Európa népei miért is tartjuk annyira fontosnak nemzeteink jövőjét, függetlenségét, szuverenitását.1956-ban T34-esekkel jöttek ellenünk – ma Sargentini asszonnyal. Óriási a különbség, de egyikkel sem könnyű megharcolni. Nagy a kihívás, ami előttünk áll, de méltónak kell lennünk a pesti srácok örökségéhez és végig kell vinnünk ezt a harcot. Meg kell őriznünk hazánk szuverenitását, meg kell őriznünk azt a szabadságot, hogy mi magyarok dönthessünk a sorsunkról! – mondta Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő.

 

 

Az ünnepségen részt vett többek között Ohr Alajos alpolgármester, Bakács Bernadett alpolgármester, a képviselő-testület tagjai, Schrotti János Budakeszi Város Német Önkormányzatának elnöke, dr. Szelenczy Gabriella Budakeszi város jegyzője, a Budakeszi egykori polgármesterei, díszpolgárai, intézmények és civil szervezetek vezetői. A köszöntőket követő ünnepi műsorban Jenei Szilveszter zenéjével Áprily Lajos, Márai Sándor, Tamási Lajos, Albert Camus, Adorján András és Kocsis L. Mihály műveiből készített összeállítást tekinthettek meg a jelenlévők, a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium 12. a. osztályának előadásában. Közreműködtek: Samu Györgyi, Kovács András és Rácz Mátyás pedagógusok. Az ünnepség zárásaként a résztvevők elhelyezték az emlékezés koszorúit.

 

További képek a galériában ITT

Megosztom a cikket

HELYI IFJÚSÁGI FÓRUM az EFMK-ban

 

Történelmi pillanat, szeretnénk az ifjú korosztályt is bevonni a városi döntéshozatalba – mondta Bakács Bernadett alpolgármester.

 

Az önkormányzat részéről a téma felelőseként úgy fogalmazott, a fiatalokat azért is várják a Budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Központban október 2-án délután 4-tól este 10-ig tartó fórumra, mert nekik még nincs gyakorlatuk a közügyek kezelésében, most ismerkednek a politikával, és nagyon sok, a média által sugallt téves információ, sztereotípia tartja őket távol a valódi közszolgálattól. Pedig szükség van a jó meglátásaikra, a szervező készségükre, az aktivitásukra, tette hozzá Bakács Bernadett.

 

20.00-tól Folk on 45, 21.00-tól pedig a Voodoo Papa Duo lép színpadra.


Ami még lesz: közösségi tervezés, közös gondolkodás, zene és jókedv! A résztvevőket a szervezők sörrel kínálják a program végén.

 

Megosztom a cikket

A BUDAKESZI PIAC FEJLESZTÉSE

Budakeszi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete augusztus 16-i ülésén egybehangzóan döntést hozott, hogy beadja “A helyi piacok fejlesztése Pest megye területén” pályázatot.

Megosztom a cikket

Tovább...

Elhunyt Mayer Antal, Budakeszi Öröksége Díjas építészmérnök

 

 

fotó: eXabo Tibor

1938-ban született Budakeszin. 1962-ben szerezte meg építészmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen. Ezt követően az ÉVM 23-as Állami Építőipari Vállalatnál mérnök gyakornokként kezdett dolgozni, majd 1963-tól tíz éven keresztül az KISZ-nél építészként dolgozott. Ő volt a tervezője és főépítésze a 3000 fős Zánkai Úttörővárosnak is.

 

1964-ben a Budakeszi Nagyközségi Tanács műszaki bizottságának tagjává választották, 1968-1988-ig a bizottság elnöke. 1973-1999-ig a Városépítési Tudományos Tervező Intézetben dolgozott, ezzel párhuzamosan 1981-ig a Balaton-fejlesztési Tárcaközi Bizottság parti létesítményi főmérnöke, 1981-87-ig az Üdülőterületi Főmérnökség létesítményi főmérnöke, 1987-1990-ig a főmérnökség vezetője. 1988-1991- ig Budakeszi főépítésze, 1990-1999 között a VÁTI Termálinformációs Iroda vezetője.

 

Budakeszi munkái a teljesség igénye nélkül: az orvosi rendelő tervezése, 1981-ben a művelődési központ tervezése és építése civil összefogással, a Nagy Sándor József Gimnázium bővítésének megtervezése. Emellett részt vett az Erdő utcai óvodai konyha tervezésében, a város idegenforgalmi tervlapjának elkészítésében.

 

Az 1985-ben újjáalakult Budakeszi Szépítő Egyesület alapító tagja, mely keretében a településfejlesztési csoport vezetője volt 1992-ig. 2010-ben Ybl-díjas míves mester díjjal ismerték el a munkásságát. Mindemellett Siófok Aranyparton, Ezüstparton és Zamárdiban a több kilométeres partfeltöltések hasznosításában, szabad strandok, szállodasorok, üdülőterületek, a Talentum Kulturális Központ, a szolnoki, salgóbányai, balatonvilágosi ifjúsági táborok létrehozásában vett részt.

 

Építészmérnöki diplomája megszerzésének ötvenéves jubileumán, 2012-ben aranydiplomát vehetett át a műszaki egyetemen. Életművével és tevékenységével hozzájárult Budakeszi közös múltjához.

 

Budakeszi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2018. július 26-i ülésén döntést hozott a Budakeszi Öröksége Díj adományozásáról. A díjat első alkalommal Mayer Antal építésznek ítélték oda, aki Budakeszi városrendezését évtizedeken keresztül szívügyének tekintette, ezzel segítve településünk fejlődését. Mayer Antal egészségi állapota miatt nem vehetett részt az idei augusztus 20-i ünnepségen, az elismerést Mezei Istvánné vette át.

 

A temetés és az emlékére tartott templomi megemlékezés időpontjáról a hozzátartozók későbbi időpontban adnak tájékoztatást.

 

Nyugodjon békében, emléke legyen áldott!

Megosztom a cikket

Augusztus 20-i ünnepség Budakeszin – Díjak, kitüntetések, testvértelepülési szerződés

Mától Budakeszi díszpolgárai Balczó Andrásné Császár Mónika és Balczó András. Az erről szóló oklevelet az augusztus 20-i ünnepségen vették át dr. Győri Ottilia polgármestertől. Gratulálunk! Az ünnepségen írták alá a Budakeszi és a felvidéki Ipolybalog közti testvértelepülési szerződést is.

 

A polgármester ünnepi beszédében úgy fogalmazott, az államalapító Szent István történelmi tettének üzenete, hogy megalkuvás nélkül vállalta az ország jelenéért és jövőéért vívott harcot, küzdelmet. Kijelölte az irányt, hitt benne és követte azt. A magyar nemzet évezredes küzdelmei nem eredménytelenek és semmiképp nem voltak hiábavalóak. Itt helyben, Budakeszin is nagy elődeink példáját követve mi mindannyian kicsi, de fontos lépéseket tehetünk azért, hogy az a kis közösség, Budakeszi, és ennek is köszönhetően Magyarország egyre jobb hely legyen – hangsúlyozta dr. Győri Ottilia.

 

A polgármester köszöntötte a felvidéki Ipolybalog küldöttségét, és annak vezetőjét, Bálint Péter polgármestert, aki röviden ismertette a településüket. Kiemelte, a többségében magyarok lakta falu lakói arra a legbüszkébbek, hogy szoros kapcsolat fűzi őket Szent Istvánhoz, a Szent Koronához. 2004-ben volt a 700. évfordulója annak, hogy a hagyomány szerint a Szent Koronát a Károly Róbert és Vencel cseh király közti trónviszály idején egy nap és egy éjszakán át az ipolybalogi templomban őrizték. Az esemény emlékére 2005. augusztus 14-én a templomban elhelyezték a Szent Korona másolatát ? emlékeztetett Bálint Péter polgármester.

 

Az augusztus 20-i ünnepi Képviselő-testületi ülésen aláírt testvértelepülési szerződésben a többi között az áll:

Ipolybalog és Budakeszi vezetése jelen szerződés megkötésével szeretne hozzájárulni a települések közötti kapcsolat, valamint az anyaországi és határon túli magyar testvérekkel való összetartozás érzésének erősítéséhez.”

 

A Képviselő-testület augusztus 20-i ünnepi ülésén adták át a Budakeszi Építészeti Értékeiért díjakat, amelyeket három kategóriában ítéltek oda a településképhez méltó módon alkalmazkodó, korszerű, színvonalas épületek építtetőinek, tervezőinek.

 

Átadták továbbá a Budakeszi Öröksége díjat is, amelyet Mayer Antal építészmérnöknek rövid adományozott a Képviselő-testület. A díjazott betegsége miatt az oklevelet, az elhangzott méltatás után Mezei Istvánné vette át.

 

Hosszas taps fogadta a bejelentést, hogy idén a Balczó házaspár, Balczó Andrásné Császár Mónika és Balczó András kapja a Budakeszi díszpolgára címet. A méltatás után dr. Győri Ottilia polgármester adta át az okleveleket a kitüntetetteknek.

 

Balczó András úgy fogalmazott, ezt az óriási mai megtiszteltetést is Isten ajándékának tekinti, nem pedig saját teljesítménye elismerésének. Mint fogalmazott, élete során a Jóisten többször is kinyitotta az áldáscsapot, újból és újból elfelejtette elzárni azt. Hozzátette, érti Pál apostolnak a gondolatát: “Mid van, amit nem kaptál, s ha kaptad, mért dicsekszel vele?” Ámen ? zárta rövid köszönőbeszédét Balczó András.

 

Az ünnepségen nagy sikert arattak a műsorban közreműködő művészek: Kristófi Ágnes, Korompay Ábel és a Bojtár Népzenei Egyesület táncosai.

 

(Sükösd Levente)

 

[widgetkit id=10]

 

 

 

Megosztom a cikket

Az élet nyáron sem állhat meg! Adj vért!

Véradókampánnyal toboroz a Vöröskereszt és az OVSZ

 

Az élet nyáron sem állhat meg! Adj vért! elnevezéssel indított nyári véradókampányt a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat. A véradókra értékes heti, havi nyeremények várnak és egy fődíjat is kisorsolnak a játékban résztvevő önzetlen segítők között.

 

Nyáron a nagy meleg és a szabadságolások miatt csökken a véradói aktivitás, ezért döntöttek úgy az országos szervezetek, hogy június 18-a és szeptember 2-a között kampányt indított. Mindenki, aki vért ad, egy személyre szabott köszönőkártyát kap, amely egyben nyereményszelvény is. Akik feltöltik a kártyán szereplő kódot a www.voroskereszt.hu/veradasnyar oldalon, értékes heti és havi nyereményre pályázhatnak, sőt, a kampány végén egy fődíj is gazdára talál.

A heti nyertes egy igazi véradó élménycsomaggal gazdagodik, mely tartalmaz egy páros belépőt a Budapest Park valamelyik koncertjére, egy páros RepTár belépőt a szolnoki repülőmúzeumba és egy két személyre szóló borkóstolót a badacsonyi Laposa Birtokra. A szervezők havonta kisorsolnak egy kétszemélyes, 3 nap 2 éjszakás exkluzív wellness pihenést is a véradók között, a fődíj pedig egy nagyképernyős tévé lesz a Tesco Magyarország felajánlásából.

A napi biztonságos vérellátáshoz 1600-1800 véradóra lenne szükség, ezért a Vöröskereszt és az OVSZ minden lehetőséget megragad, hogy véradókat toborozzon. Idén is kitelepülnek a nagyobb fesztiválokra ? elsőként a VOLT Fesztiválon lesz lehetőség véradásra a Vöröskereszt véradókamionjában.

A pontos véradóhelyszínek és időpontok a www.veradas.hu és www.ovsz.hu oldalakon, valamint a Vöröskereszt ingyenes véradós mobilapplikációján érhetőek el.

Megosztom a cikket

FELHÍVÁS

JAVASLATTÉTELRE

A BUDAKESZI DÍSZPOLGÁRA CÍM ADOMÁNYOZÁSÁRA

 

Tisztelt Állampolgárok!

 

Budakeszi Város Önkormányzata 2018. augusztus 20-án, a képviselő-testület díszülésén elismeri és díjazza azon magyar vagy külföldi állampolgár jelentős eredményt hozó munkáját, aki egész életművével a város fejlődése, hírnevének öregbítése, anyagi, szellemi értékeinek gyarapodása érdekében kiemelkedő tevékenységet végzett és példamutató emberi magatartása miatt köztiszteletben áll.

 

A díszpolgári címre magánszemély, szervezet, közösség tehet javaslatot.

 

Kérem városunk lakosságát, hogy indoklással ellátott írásos javaslataikat

 

2018. július 23-án, hétfőn 12.00 óráig

 

a Polgármesteri Hivatalba, vagy e-mailen a pm.titkar@budakeszi.hu címre eljuttatni szíveskedjenek!

Megosztom a cikket

NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA

 

Tisztelt megemlékezők, kedves Budakesziek!

 

“Nem kell beszélnünk róla sohasem, de mindig, mindig gondoljunk reá!” – hallottuk az imént Juhász Gyula versében. Igen, a békediktátum utáni években, amikor e vers íródott, szinte nem kellett beszélni senkinek egyetlen szót sem a trianoni tragédiáról, hiszen az ezer éves haza brutális megcsonkítása, az ebből fakadó nemzeti gyász okozta fájdalom ott sajgott minden magyar ember szívében. Nem volt talán senki e hazában, akinek ne rándult volna görcsbe a gyomra a nagyhatalmak gusztustalan politikai játékától, az ökle pedig az igazságtalanság okozta tehetetlen dühtől. Nem kellett beszélni róla sohasem, mégis mindig gondoltak rá, és természetesen nem is lehetett más célja az akkori magyar politikusoknak – egybehangzóan a népakarattal – mint a területi revízió.

És itt álljunk meg egy pillanatra, mert a “revízió” szó az elmúlt évtizedek hibás történelemoktatásának következtében bizony rosszul cseng a mai emberek fülének. De vajon mit is takart? Miért is volt ez az akkori Magyarországnak olyan fontos? A revízió szó jelentése: -valaminek a felülvizsgálata a körülmények, tények újabb mérlegelése után, az így elvégzett módosítás. – De hát hogy is ne akart volna a Trianon utáni Magyarország revíziót, hiszen a békediktátum következtében az ország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, azaz egyharmadára, lakosságszáma 18,2 millió főről 7,6 millióra, a felénél kevesebbre csökkent, a magyarság harmada került az új határokon túlra. Még a monarchia velünk együtt vesztes másik állama, Ausztria is megkapta a történelmi Magyarország területéből az Őrvidéket, Burgenlandot, hát hogy is ne akarták volna eleink a körülmények, tények újra mérlegelését és ezek alapján egy igazságosabb módosítást? Hiszen a határok, a négyzetkilométerek, a számok mögött emberek, emberi sorsok, emberi tragédiák, történelmi és kulturális örökségünk áll.

A revízió megtörtént, de a II. Világháború elsodorta, Magyarország újra a trianoni határok közé szorult. Ezt követően a szovjet megszállás alatt már nem hogy revízióról nem lehetett szó, de jószerivel még a határon túl rekedt nemzettársainkról sem volt szabad beszélni. Az elcsatolt területeken – mivel nem volt senki, aki szót emeljen értük – gőzerővel indult meg a magyarok beolvasztásának kísérlete, Erdélybe pedig százezrével telepítettek be románokat a Kárpátokon túli területekről, ahogyan arra felé mondják: a Regátból. A magyarok létszámaránya így olyannyira lecsökkent az elcsatolt országrészeken, hogy a területi revízió ma már nem realitás. De akkor mit is tehetünk a határon túli magyarokért, az elszakított nemzetrészeinkért?

Egyrészt minden lehetséges módon határozottan ki kell állnunk a jogaikért, hogy szülőföldjükön korlátozások nélkül, szabadon használhassák anyanyelvüket, gyakorolhassák kultúrájukat, támogatnunk kell autonómia törekvéseiket, hiszen ők ott nem bevándorlók, hanem őshonosak.

Másrészt meg kell valósítanunk a határok feletti nemzetegyesítést, melynek elősegítése nem csak erkölcsi, hanem most már alkotmányos kötelessége is a mindenkori magyar kormányoknak. A 2010-es választásokat követő gyökeres nemzetpolitikai fordulatnak köszönhetően jelentős javulás történt a magyar-magyar kapcsolatokban: egyebek mellett gyorsított eljárással kaphatják meg jogos jussukat, magyarként a magyar állampolgárságot. Alpolgármesteri munkám legmeghatóbb része az állampolgársági esketés. Lehetetlen megállni elérzékenyülés nélkül, amikor véreink könnyes szemmel teszik le az esküt és veszik át az állampolgárságot igazoló okiratot.

2010 óta június 4-e a Nemzeti Összetartozás Napja. A szégyenteljes trianoni döntés évfordulója – noha a tragédia mértékét nem csökkenti – immár nem csak gyásznapként, hanem az együvé tartozás ünnepeként él nemzetünk életében. Határok felett lehetünk eggyé, mutathatjuk meg a világnak, hogy egy élni akaró nemzetet nem lehet széttépni politikai államhatárokkal. Elmondhatjuk utódainknak, hogy álljanak ki magyarságukért és ne hagyják, hogy bárkik újra megpróbálják ellehetetleníteni, elsorvasztani a magyarságot! Mert sajnos az erre irányuló kísérletekkel most is nap mint nap szembesülnünk kell.

A természetes immunrendszerüket teljesen elvesztett, és spekulánsok által irányított, öngyilkos politikát folytató nyugat-európai országvezetők, uniós hivatalnokok próbálják ránk erőltetni akaratukat, hogy fogadjunk be tömegesen más kontinensekről, más kultúrájú embereket, viseljük közösen bűnös döntéseik következményeit, és mert ellenállunk, mindenféle szankciókkal fenyegetnek minket. Ők, akik az utolsó évszázadok során megszállták, leigázták és gyarmatosították a fél világot. Minket, magyarokat, akik történelmünk során már megszenvedtük az Oszmán Birodalmat, a Habsburg ház uralmát, a Szovjetunió megszállását, és legfőképpen Trianont.

Ma 98 éve, amikor a Trianonban tárgyaló Magyar Delegáció vezetőjeként Apponyi Albert gróf tudomásul vette Magyarország halálos ítéletét, a következőket mondta: “Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját.” Apponyi gróf nyilván nem volt látnok, de jóslata beteljesülni látszik, ha nem történik egy jelentős fordulat és a nyugat-európai politikai elit nem hallja meg a népeik hangját, amíg még nem késő?

98 éve, Juhász Gyula nemzedékének még nem kellett beszélni róla, csak mindig gondolni rá. Ma már más világot élünk. Beszélnünk kell róla. A Nemzeti Összetartozás napja erről is szól. Hogy soha ne felejtsük. Sem mi, sem gyerekeink, sem unokáink. És ne csak beszéljünk róla! Menjünk el hozzájuk, látogassuk meg őket és vigyük el gyerekeinket is, hogy személyesen tapasztalhassuk meg, milyen a más államhoz csatolt szülőföldön magyarnak lenni. Hogy érezzék: velük vagyunk, kiállunk értük! Hogy erősítsük egymást és erőt meríthessünk egymásból. Hogy szinte a bőrünkön érezzük a nemzeti összetartozás csodálatos, felemelő érzését, hiszen egy vérből valók vagyunk. Minél erősebb a nemzeti összetartozás, annál erősebb Magyarország! Ez a mai nap legfontosabb üzenete!

 

[widgetkit id=3]

Megosztom a cikket