Történelem

Helytörténeti szemle, hagyományápolás Budakeszin

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=178600307117234&id=105641537746445&__xts__%5B0%5D=68.ARBblPOJk03B7FOAt5oUJi_tp1MWGT06PYSqqWdYIdaPC9KD5kv1vrslGvQ27FEZjFvklTEW3_WYr-EpUCSe1e9WaTScNu8v11veaNXPP97dKW8b6VAJeA2Fx3acaMs7Ux4yTKbguk3kl_0nvCIaZVEj22TxkQyvG5dtLpPpoLcbQ-HhiYvAw3f8HRNjVuzwqiovDNw4-ootl0ltXO8uOApHmD1YFyfy_-S7HWypJ2sGa0AS3OSM1aeKMtIOWtd-2EdZmLO_5JEfSotjc3NPrlxstJujJFK1oKPzRJYAkSSQwjB0HL3vXDxxeI2FHBm1akM7FC7i7_pBhCd_COaOz1-WEKF5zw3IAYiUsY7WCz-4FYJr7Rmt4p_qmUNXUuKBNwlaW7lMTtW1kW1-DlvOGsn9D_JjtSjO2xyAlAU7vOEiIVXBSmj0YKgb5nqrtBPSvIkX6ZH-HSaisS8VjgCzmpYEcKryC-m7Q_r0p4GlTiDSjL5UsptG6ipdcg&__tn__=H-R
Megosztom a cikket

Tovább...

A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja

Augusztus 23-án tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapját, arra emlékezve, hogy 1939-ben ezen a napon írták alá a Molotov–Ribbentrop-paktumot.

A sztálini Szovjetunió és a hitleri Németország közvetlenül a második világháború kitörése előtt kötött az egész világot megdöbbentő megnemtámadási szerződést. A szovjet vezető, Joszif Sztálin azután döntött a kommunista mozgalmat is erkölcsi válságba sodró megállapodás mellett, hogy kudarcot vallottak a nyugati hatalmakkal a kölcsönös biztonsági garanciákról folytatott tárgyalásai, miközben a tábornoki karban végzett tisztogatás nyomán meggyengült Vörös Hadsereg a Távol-Keleten harcban állt Japánnal. A kiegyezés a Lengyelország, majd Nyugat-Európa lerohanását már eldöntő Adolf Hitlernek is kapóra jött, aki így akadálytalanul vihette végbe az agressziót.

Az 1939. augusztus 23-án Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter által Sztálin jelenlétében aláírt dokumentum azonnal életbe lépett. A hét cikkből álló, tíz évre kötött egyezményben a felek arra kötelezték magukat, hogy tartózkodnak az egymás ellen irányuló minden erőszakos ténykedéstől, minden támadó cselekménytől és minden támadástól, akár külön, akár más hatalmakkal együtt.

A szerződésnek titkos záradéka is volt, amely német és szovjet érdekszférákra osztotta fel Kelet-Európát, s a háború kitörése után ennek alapján zajlott le a területi osztozkodás.

https://magyarnemzet.hu/kulfold/a-totalitarius-diktaturak-aldozatainak-europai-emleknapja-8551266

Megosztom a cikket

Budakeszi honvéd hagyományőrzők

A budakeszi honvéd hagyományőrzők is szerepelnek abban a remek dokumentum-játékfilmben, ami Klapka Györgyről, a komáromi hősről készült. Gratulálunk hozzá, érdemes megnézni!

Tegnap este volt az M5 csatornán a Komáromi Hős c. dokumentumfilm premierje. Aki lemaradt róla, itt megtekintheti a teljes filmet: https://mediaklikk.hu/video/a-komaromi-hos/ Ez a rövid részlet csapatunk egyik jelenetét mutatja. Nagy megtiszteltetés volt szerepelni a filmben, köszönjük a lehetőséget!

Közzétette: Budai 2-ik Honvédzászlóalj – 2020. július 27., hétfő

Megosztom a cikket

A Budakeszi Ívfény Múzeum trópusi gyűjtőútjai

Az Ívfény Múzeum egy műszaki gyűjtemény, Afrikába nem technikatörténeti dolgokért szoktak utazni, mégis akkor miért mentetek Szenegálba az idén?

Szirmai Gábor, múzeum tulajdonos: Pont ezért! Afrikában valóban nagyon nehéz találni ilyen dolgokat, sokszor lesújtóak a körülmények, a biztonság. Timbuktuba nem is tudtunk elmenni, gerillaháború folyt, az utat lezárták. Azonban éppen ezért, ezt alig vállalja valaki, így kísérletünk egyedi. Másfelől a koloniális időszak cca. 1900-tól a második világháborúig csodákat teremtett, amiknek a maradványai a gazdasági pangás, a sokszor véget nem érő háborúk, a hozzá nem értés miatt néha megmaradtak. De visszatérek egy mondat erejéig a kérdésedre! Az igaz, hogy gyűjteményünk főleg műszaki jellegű, de a dokumentációs tárunkban és a könyvtárunkban a humán érdeklődésű ember is csodálatos, bőrkötésű könyveket találhat, (múlt)századfordulós városképekben gyönyörködhet. Száz éve nem tudtak csak funkcióra koncentrált, silány tárgyakat készíteni, mint ma, a régi tárgyak mívesek, gyönyörűek – ennek eszköze volt a művészi ornamentika.

Mi a gyűjtő körötök?

Főleg a felhagyott vasútvonalakat, kikötőket, régi vízierőmű-telepeket keressük fel, de tematikusan keressük a régi gyarmatosítók egykori palotáit is. Ugandában egyszer benéztem egy udvarra, s ott láttam egy 1900-ban készült diesel motort, melyet beindítottunk, film is készült róla. Khartum mellett a Nílus partján sátorveréskor találtam egy kis folyami, elásott (!) bronz ágyúval is felszerelt gőznaszádot-még a Mahdi-felkelés idejéből. Ezt is leképeztem. Mauritiuson a cukornád-kultúra gőzgépeit filmeztük, de találtunk mellékesen ívlámpás anyagot is. Elsősorban fényképekkel dokumentáljuk a maradványokat, azonban tárgyakat is gyűjtünk. Például idén novemberben Maliból és Szenegálból is hoztunk cca. százéves porcelán szigetelőket, melyek a régi francia telegráf-vonalak vezetékeit tartották. (megj. a távírdának is vannak ívfényes vonzatai!) Jáva ugyan nem Afrika, mégis a múzeum látogatásának kedvéért megjegyzem, hogy onnét egy hadihajó morze reflektorát hoztuk el, Szudánból a régi London-Fokváros kommunikációs vonalának egy alkatrészét, Ugandából egy lámpa gyönyörű bronz öntvényét, Mexikóból egy ívlámpás vetítő fényadó elemét. A Múzeum sok díszes porcelán dugaszoló aljzata, izzó foglalata, kapcsolója származik elhagyott, romos házakból.

A gyarmatosítók sokszor hatalmas vagyont halmoztak fel, ebből tellett már az első világháború előtt is elektromos ívfény-világításra, amit sok fényképen dokumentáltunk is. A gyarmatosítók német, angol, francia könyveit a feketék nem tudták elolvasni, ezért a könyvtárak többnyire elpusztultak, a papírt hasznosították legfeljebb. Azonban néha egy-egy kötet felbukkan-nekem egyik kedves kötetem Ceylonból való. Sziámban ottjártamkor éppen restaurálták a király palotáját: azonban a régi elektromos szerelvényekkel nem tudtak mit kezdeni a történészek. Ezeket kihajították, én meg elhoztam a Múzeumba. Kubában a Castro-rendszer idején a fejlesztésre semmi pénz nem jutott. Minden műszaki berendezés használatba maradt. Így fillérekért lehetett venni száz éves műszaki dolgokat, melyeket pár napja (a sors fintora) egy amerikai látogatónak mutattam éppen. Burmában szintén sokszor azt hittem, hogy megállt az idő: innét olyan szigetelő, elektrotechnikai elemet hoztam, ami nemrég készült, de Európában már fél évszázada túlléptek rajta, hitvány műanyagból készítik, jellegtelen tömegigényt kielégítve.

Hol lehet ezeket a dolgokat látni?

A múzeum berendezés alatt áll, állami támogatásunk nincs, hatalmas a felfordulás. Ennek ellenére bárkit szívesen látunk egy tárlatvezetésre. Belépődíjat senkitől sem kérünk. Ezenkívül több múzeum adott már helyt kiállításainknak (pl. Hadtörténeti Múzeum, Elektrotechnikai Múzeum, Pedagógiai Múzeum) A Múzeumok Éjszakájának programsorozatában már négy éve rendezünk bemutatókat, amikor működés közben is láthatóak lámpáink, az ívlámpa elvén működő berendezéseink.

Mire vagytok a legbüszkébbek?

Talán a motorkerékpáros útjainkra 2002 és 2016 között, amikor Budapestről Tanganyikáig jutottunk el, visszafelé érintve Szudánt, Egyiptomot. A múzeum ívkisülést bemutató 1938-as évjáratú motorjával mentünk (A motor gyújtószikrája is rokon az ívfénnyel!). Azonban, ha szélsőséges viszonylatban kell válaszolnom, akkor a kerékpáros gyűjtőutak jelentették a legnagyobb fizikai erőpróbát, annak dacára, hogy a múzeum 1941-es évjáratú, Wanderer gyártású gépének olajban úszó fogaskerekes sebességváltója sokat segített. Kevesen sejtik, de ezen a bringán is volt ívkisütő berendezés, ezért került a múzeumba.

(Folytatjuk.)

Megosztom a cikket

Április 16.: A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja

76 éve állították fel az első gettókat és gyűjtőtáborokat a korabeli Magyarország kárpátaljai területén. Az Országgyűlés 2000-ben hozott döntése alapján 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.

A koronavírus-járvány miatt idén online emlékezés lesz a holokauszt magyar áldozataira.

hirado.hu

Megosztom a cikket

Ma van a holokauszt nemzetközi emléknapja

Az ENSZ közgyűlése 2005-ben az egyhangú határozattal az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját a holokauszt mintegy hatmillió áldozatának nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

Megosztom a cikket

Tovább...