„…és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma” −
írja Radnóti. Minden életkorban jó élmény pihenni, elmélkedni, sportolni, játszani, beszélgetni egy szép, fákkal, egyéb dísznövényekkel beültetett parkban. A budakeszi park megközelítően száz éve teszi szebbé az itt lakók életét.
A közparkok a 18. században jelentek meg Európában. A nagy városokban mutatkozott először igény közösségi zöldterületekre. Kezdetben uralkodói, főúri alapításúak voltak. A budai Városmajort például II. József terveztette 1785-ben. Sok parkunk hajdani vadaskert, piactér, legelő helyén létesült. A parképítészetnek is voltak, vannak különböző stílusirányzatai: kezdetben a francia stílusú, geometrikus elrendezésűek voltak divatosak, majd romantikus tájképi angolparkok épültek, később a gyermekekre is gondoltak: játszóterek épültek. Manapság a pihenésen kívül a játéknak, a rekreációnak, a közösségi találkozási, szórakozási igényeknek is helyet ad a legtöbb városi park.
A budakeszi Fő téri parkot Zachara Lajos hozta létre 1920 körül. Elektrotechnikai mérnök volt, németországi tanulmányait befejezve a budapesti Ganz Villamossági Gyár szolgálatába lépett. Több szaklapban publikált az elektromosság hasznosításáról. Nem meglepő, hogy 1920-ban elektromos részvénytársaságot alapított, mely bevételéből vezették be az áramot 1200 háztartásba Budakeszin. Ezzel egy időben több kilométer járdát építettek, megszüntették a csordák vonulását a Fő utcán, majd Zachara kialakította a mai park ősét. A parkot haláláig gondozta. 2008-ban a Budakeszi Szépítő Egyesület az önkormányzattal közösen Zachara Lajosemlékkövet állított fel a parkban. Vajon megtalálhatóe még az eredetileg ültetett fákból néhány?
A 19. sz. közepén a magyar kertépítészetben új műfaj jelentkezett: nagyjaink szobrait kezdték elhelyezni a parkokban, ezzel a nemzeti emlékkert jelentéssel gazdagítva feladatukat. Először 1860-61-ben Berzsenyi Dániel és Kazinczy Ferenc mellszobrát állították fel a Múzeumkertben.
Budakeszin elsőként 1993. júniusban Erkel Ferenc mellszobra került a parkba. A Himnusz megzenésítője, a nemzeti opera megteremtője többször nyaralt Budakeszin. Nyaralója a mai Erkel u. 14. számú ház volt. Élénk társadalmi életet élt Budakeszin, szerette a helyi embereket, hazafisága mély hatást gyakorolt a Kossuthpárti sváb lakosságra. A szobor Bíró János munkája.
A parkot száz év alatt bizonyára többször is átalakították, felújították. Két ilyen munkálatról találtam adatokat. A 2001-es felújításkor került a parkba a Millenniumi emlékmű, Lantos Gyöngyi csongrádi művész Szent Istvánról, Boldog Gizelláról és Szent Imre hercegről készített alkotása. E szoborcsoportnál emlékezünk meg azóta is az államalapításról, az államalapítóról augusztus 20 án. A Millenniumi emlékművel újszerű, igényes emlékpark alakult ki.
2008-ban került sor az újabb szoboravatóra. Wass Albert mellszobra Gábor Emese budakeszi képzőművész alkotása. Hargitai Lajos, az író közeli munkatársa és barátja Budakeszire költözése után kezdeményezte a szobor felállítását, a Budakeszi Jobb Kor Polgári Egyesület támogatta szándékát. A szobor teljes egészében közadakozásból létesült. A hányattatott sorsú író bronzszobrára is megpróbáltatás várt hamarosan. 2011. július 6-áról 7-ére virradó éjszaka ellopták. Másfél hónap múlva a szobor csodával határos módon megkerült, az apadó Duna partján találtak rá.
A 2011 -es felújítás jelentős mérföldkő volt a park életében. Kertészeti ultrahangos vizsgálattal állapították meg, mely fák egészségesek, természetesen a kivágott fákat pótolták. Új pihenők, ivókút, szökőkút, zenepavilon, színpad létesült. A nosztalgikus kandeláberek fénye esztétikai és biztonsági szempontokat is szolgál. Megújultak az utak, a csapadékvízelvezetés, a parkolók.
2017. januárban egy rendkívül hideg napon avattuk Nagy Gáspár Kossuthdíjas költő szobrát, Oláh Katalin alkotását. A költő csaknem negyed századon át élt Budakeszin. A szobor felállítását a Jobb Kor Polgári Egyesület kezdemé-nyezte az önkormányzat és az 56-os emlékbizottság támogatásával. Az avató ünnepségen részt vett és beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök. Nagy Gáspár elkötelezett volt 56 szellemisége mellett, bátran szólt verseiben a forradalomról, a mártírokról. A parkban a szobrok és a két Budakeszi múltját idéző emlékhely (kőkereszt, régi közkút) mellett elsétálva, meg-megállva, nem csak testben, de − gondolatokkal inspirálva − lélekben is felfrissülve térhetünk vissza a hétköznapok feladataihoz.
Ádám Éva
Budakeszi Hírmondó 2020. október 16. oldal.
https://hirmondo.budakeszi.hu/wp-content/uploads/2020/10/Hirmondo-2020-10.pdf
