A BKTV összefoglalójában Ábrahám Barnabás történész, a könyv szakmai lektora avat be a XIII. századbéli Magyarország közéleti történéseibe, és elemzi a regény főbb kapcsolódási pontjait térségünk településeihez.
https://www.facebook.com/akos.illisz
http://budakornyekitv.hu/illisz-akos-csaba-a-paduai/
„Uraim! hallom, hogy a főtiszt urak azt mondják, meg kell hajolnunk az ellenség előtt, mivel nincs munitio, nincs ágyu. Uraim, ha csak ez a baj, ugy én mondom, hogy két hét alatt lesz ágyu, lesz munitio, a mennyi kell”
Az Országgyűlés 2012. május 21-én nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjának, annak emlékére, hogy 1953-ban ezen a napon léphetett Nyíregyháza-Sóstón ismét magyar földre a Gulág borzalmait túlélő politikai rabok első csoportja.
Katonai tiszteletadás mellett avatták fel október 29-én azt a hősi parcellát, amely a Budakeszi Szépítő Egyesület, a Budakeszi Kultúra Alapítvány, a Budakeszi Sváb Nonprofit Kft. összefogásával és a honvédelmi tárca erkölcsi, szakmai és pénzügyi támogatásával jött létre a budakeszi temetőben. Az ünnepi megemlékezésen beszédet mondott Menczer Tamás államtitkár, Téglás Gyula alezredes és Győri Ottilia polgármester, a felszentelést Filó Kristóf plébános úr végezte.
A temető IV-es parcellájába az 1940-es évektől temettek katonákat. Az ez alkalomra megjelentetett, a budakeszi katonai emlékhelyekről szóló Az I. és II. világháború budakeszi katonai emlékhelyei című kiadvány 65-79. oldalán táblázatba rendezve megtalálható róluk minden eddig fellelt adat. A kezdetben katonás rend a parcellában 1944 végére felbomlott. Súlyosan sebesült német és magyar katonák érkeztek a szanatóriumba, Budapest körülzárásánál, Budakeszi 1944. december 24-i szovjet megszállásánál a faluban elesett magyar katonák, az 1945. februári kitörés áldozatai, foglyul ejtett és kivégzett német katonák is jelentős számban kerültek a parcellába, egyes vagy tömegsírba.
A háború után évtizedekig nem volt tanácsos az elesett magyar vagy német katonák sírjait ápolni. A kitelepítések miatt megfélemlített maradék német lakosság beszélni sem mert róluk, így a szemtanúk lassan kihaltak, és az utódok pedig keveset tudtak a parcella szerepéről. A szovjet, lengyel, román, görög sírokat törvény védte, azok fenntartása kötelező volt, a hazájáért elesett magyar katona sírját nem védte semmi.
A Budakeszi Szépítő Egyesület 1989 októberében készíttetett a feltételezett sírok fölé egy II. világháborús emlékművet, melyen a falu áldozatainak neveit tüntették fel. Az „érzékeny” helyzetű IV-es parcellában az utóbbi években polgári személyeket kezdtek temetni, ám amikor 2019 őszén egy sír ásásakor katonai maradványokat találtak, értesítették a Honvédelmi Minisztérium hadi-sírgondozóit, akik egy magyar katonát exhumálták. Egy újabb sírnál egy német tengerészkatona nyughelyére bukkantak. Ekkor Maruzs Roland alezredes, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) belföldi hadisírgondozó osztályának vezetője, korábbi erdélyi és szlovéniai együttműködésük alapján Bánkuti Ákosnak, a Budakeszi Kultúra Alapítvány kurátorának a segítségét kérte az új betemetések leállítására, aki egyeztetésre hívta Hidas Mátyást, a Szépítő Egyesület elnökét, a temetőtulajdonos önkormányzatot és a temetőüzemeltetőt. Megállapodtak, hogy a HM HIM szakemberei a Budakeszi Kultúra Alapítvány anyagi támogatásával (munkagép költsége) 2020 februárjában alapos feltárást, szükség esetén exhumálást végeznek, és a II. világháborús emlékmű környezetébe helyezik el az exhumáltak maradványait, egy méltó katonai sírkert kialakítása érdekében.
A feltárásnál az ott nyugvó 115 magyar katona közül már csak negyvenhat maradványát sikerült kiemelni a rátemetések miatt. További hatvan, a budapesti kitörésnél elesett német katona tömegsírját is megtalálták. Őket a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség szakemberei a budaörsi német-magyar katonatemetőben temették újra. A HM HIM pályázati lehetőséget biztosított, melyen a Budakeszi Szépítő Egyesület két ütemben támogatást nyert a hősi emlékhely kialakítására. A terveket Szani-Bednarik Júlia készítette.
A hősi emlékhely az alábbi támogatóknak köszönhetően valósult meg:
Köszönet dr. Kovács Vilmos ezredesnek, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának a szakmai és pénzügyi támogatásáért, valamint Maruzs Roland alezredes, Baráth Szilárd főhadnagy, Bacsa Péter hadnagy, Perger Zoltán hadnagy, Aranyossy-Péter Máté, Czidor Dániel, Füstös András, dr. Hofmann Zsolt, Klemán Dávid, Stier Márk és Rózsa Attila hadisírgondozói és segítői munkájáért.
Köszönet Freschli Krisztiánnak a lelkiismeretes kertészeti és burkolati kivitelezésért, Molnár Tibor kőfaragó mesternek a műköves munkákért és a Budakeszi Szépítő Egyesület tagságának az önkéntes munkákért. A Budakeszi Kultúra Alapítvány és a Budakeszi Szépítő Egyesület Az I. és II. világháború budakeszi katonai emlékhelyei című közös kiadványa megrendelhető a Kiskápolna könyvesboltban.
Bánkuti Ákos
Előző napon azzal a tudattal feküdt le az ország népe, hogy győzött a forradalom, s a békés kibontakozás időszaka következik. Hogy egy nyugodt vasárnapra fognak ébredni, és hétfőn pedig újraindítják az országot, felveszik a munkát. Pedig a szovjetek már október 30-ától készültek a visszavágásra. Újabb és újabb egységeket küldtek Magyarországra, és hamarosan a világháborús veterán, Konyev marsall, a Varsói Szerződés Egyesített Erőinek főparancsnoka is berendezte főhadiszállását az ország közepén, Szolnokon. 65 évvel ezelőtt hajnali 4 órakor megindult a Forgószél hadművelet.
https://hirado.hu/cikk/2021/11/03/november-4-szovjet-tankok-rohantak-le-a-cserben-hagyott-orszagot
Az 1956-os október 23-i forradalom és szabadságharc, a magyar nép szovjet megszállás elleni harcára emlékeztünk meg a mai napon.
Az Árpád iskolaépület bejáratánál kora reggel mindenkit egy igen bravúros, korhű díszlet fogadott, mintha csak 1956. október 23-ának hajnala köszöntött volna be a SZIÁ-ba. Egy T34-es szovjet páncélos bukkant fel, a forradalmárokkal, Molotov-koktélokkal és az ebben az időben megszülető magyar zászlóval.
Ezt a zseniális, színházi kellékekkel versenyző jelenetet Bihari József és testvére, valamint Bakó Tamás alkotta meg. A látványtervet és munkafolyamatot nagy titok övezte, senki nem tudta mire készül a három mesterember, egészen ma reggelig, amikor is az egész várost ámulatba ejtették kész munkájukkal. Ezúton gratulálunk, ehhez a zseniális remekműhöz, szép volt fiúk!!!
(Fotót, videót lehet készíteni az ’56-os emlékjelenet előtt, melyet a nagyközönség 2021. november 4-ig tekinthet meg.)
A megemlékezést a 7-8. évfolyam iskolai műsorával folytattuk, mely gyönyörű emléket állított az ’56-ban történteknek. A műsor végén kivonult az egész iskola a főbejárat ’56-os emlékszínhelyére, ahol az iskola kórusa tisztelgett a szabadságharcot vívó magyar nép előtt. Gratulálunk Taródi Nóra (szervező) és Berényi-Pócza Zsuzsa (kórusvezető) felkészítő pedagógusoknak!!!
„A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.”
