Történelem

Budakeszi önkormányzata és iskolái közösen emlékeznek a trianoni békediktátum 101. évfordulójára

 
A Magyar Köztársaság 2010. évi 45. törvénye így ír a nemzeti összetartozásról:
„A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.”
2021. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján Budakeszi Város Önkormányzata és oktatási intézményei közösen tesznek hitet a nemzet határok feletti egységéről a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban, ahol ünnepélyes keretek között felavatják a gróf Apponyi Albert sétányt. Ünnepi beszédet mond dr. Ligeti Dávid történész, közreműködnek a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium és a Nagy Sándor József Gimnázium diákjai.
Ezt követően az önkormányzat és az intézmények képviselői átvonulnak a Széchenyi István Általános Iskolába, ahol a diákokkal együtt, kézen fogva állják körbe az épületet, az összetartozást jelképezve.
Megosztom a cikket

Hősök Napja

A magyar hősök emlékünnepét május utolsó vasárnapján tartják azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezve, akik az életüket áldozták Magyarországért.
Az elesett magyar hősök emlékezetét először az első világháború idején, 1917-ben iktatták törvénybe, Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezésére. Abban az időben állt fel a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság, melynek feladata a települések emlékmű-állítási programjának lebonyolítása volt. Az egyik legismertebb alkotás az összes elesett első világháborús katonára emlékeztető hősök emlékköve, melyet 1929-ben avattak fel a budapesti Hősök terén a Millenniumi emlékmű előtt.
A rendszerváltás után újra lehetett ünnepelni az elesett magyar katonákat, majd a 2001-ben elfogadott LXIII. törvény a korábbi ünnep körét hivatalosan is kibővítette mindenkire, „akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért.”
Fotó: A hősök emlékkövének avatása 1929. május 26-án.
Megosztom a cikket

Másodpercek alatt döntöttek életről és halálról – A holokauszt magyar áldozataira emlékezünk

A holokauszt magyarországi áldozataira emlékezik ma az ország. A koronavírus-járvány miatt a központi programokat idén is az online térben tartják meg.
A magyar kormányzat 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen. Az első ilyen megemlékezést 2001-ben tartották.
1944-ben a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén.
 
Megosztom a cikket

Előzetes a májusi Hírmondóból Felkeszi és Alkeszi a nemesi-jobbágyi ikerfalu – Régen volt, hogy is volt… (3. rész)

 
Az oklevelek a jobbágyfalu, Alkeszi nevét 1267-ben, a nemesi faluét, Felkesziét 1350-ben említik először. Ekkor már virágzó település volt mindkettő, fontos kereskedelmi úton feküdtek. A Fehérvár–Buda kereskedelmi úthoz itt csatlakozott egy másik, Tinnye–Esztergom felé, amely lehetővé tette a visegrádi vám kikerülését.
 
Környékünk a kora középkorban sűrűn benépesült. Alkeszi és Felkeszi közelében helyezkedett el északról Kovácsi, nyugatról Páty és Kozár (ma Páty része), délnyugat felé Torbágy és Bia, mellettük itt volt feltehetően Kerekegyház, Berki, Horhi, melyeket ma már nem ismerünk; délre pedig Csík és Örs.
 
Megfigyelhetjük, hogy mennyi ma is ismerős településnév létezett már akkor. Csík falu nevét a Budakeszi és Budaörs között húzódó hegyvonulat őrizte meg: Csíki-hegyek. Keszi szomszédságában volt még Körmösd, melyet egyedül csak 1434-ben említenek. Felkeszi (Kezu superior, Felkezew, Felkezy) a Telki út két oldalán helyezkedett el. Valószínű a 12. században vált el Alkeszitől. Kevés adatunk van a korai évekről. (…)
 
A középkori templomok maradványait 1997-ben tárták fel Siklósi Gyula és Déry Attila vezetésével, amelyek a mai rk. templom mellett, a Romkertben megtekinthetők. Jól kirajzolódnak a különböző építési időszakokból származó falmaradványok.
 
Siklósi Gyula, Darkó Jenő és Gellér Dávid tanulmányai alapján összeállította Ádám Éva
Megosztom a cikket

Január 19-e a Magyarországi Németek Elhurcolásának és Elűzetésének Emléknapja

75 évvel ezelőtt, 1946. január 19-én gördültek ki az első vonatszerelvények Budaörsről az elűzött német nemzetiségű honfitársainkkal. Az elűzetés 1948 júniusáig három nagy hullámban zajlott és több mint 200 ezer embert érintett.
A Magyar Országgyűlés 2012-ben döntött úgy, hogy január 19-e legyen a Magyarországi Németek Elhurcolásának és Elűzetésének Emléknapja. Ezen a napon tisztelettel hajtunk fejet az elűzöttek és hozzátartozóik előtt.

Megosztom a cikket

Január 13. – A vallásszabadság napja Magyarországon

Január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította a magyar parlament a 2018. évi I. törvényében annak emlékére, hogy Erdélyben az 1568. január 6-13. között tartott tordai országgyűlés a világon először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva ezzel a négy vallás – katolikus, evangélikus, református, unitárius – szabadságát és egyenjogúságát.
A középkori Európa nem ismerte a vallási türelmet, a római katolikus egyház a tanaitól való legkisebb eltérést is eretnekségnek bélyegezte. Nem hozott megértést vagy türelmet az eltérő vallási felfogások iránt a reformáció sem, legnagyobb alakjai úgy vélték, hogy a „libertas conscientiae”, a lelkiismereti szabadság, a más hiten lévők megtűrésének gondolata a sátán találmánya, melynek egyedüli célja, hogy az emberekben kételyt ébresszen, meggyöngítve hitüket.
Megosztom a cikket

Tisztelet a hősöknek!

78 évvel ezelőtt több mint 120 ezer magyar katona esett el, vagy került hadifogságba a Don-kanyarban. Ma rájuk emlékezünk.
Dr. Győri Ottilia polgármester és Menczer Tamás államtitkár együtt koszorúztak a II. világháborús áldozatok emlékművénél Budakeszin.
https://www.facebook.com/menczer.tamas/posts/3574902305922734
Az ütközet évfordulóján immár több mint húsz éve menetszázadok alakulnak országszerte. Idén, akik tiszteletüket akarják kifejezni az áldozatok és hősök emléke előtt, e századokba rendeződve keresik fel a világháborús emlékműveket, ahol tisztelegnek és mécseseket helyeznek el. A XXI. Doni Hősök Emléktúra január 12–14. között indul, és február 14-ig tart.
A Budakeszi Katonai Hagyományőrző Egyesület is csatlakozott a Magyar Tartalékosok Szövetsége rendezvényéhez, és önálló egységként Budai Honvédek Menetszázad név alatt Budakeszi és Nagykovácsi között két második világháborús emlékhelyet, és két katonasírt is felkeresnek a Budai-hegyekben.
www.budaihonvedek.hu/doni-hosok

Megosztom a cikket