Történelem

Erősödő kapcsolat

A németországi Wewelsburgban 2015. júniusában ismét megrendezték 10 nemzet részvételével azt az ifjúsági találkozót, amely a békéről, a nemzetek békés egymás mellett éléséről, illetve a résztvevő nemzetek néptáncáról szólt. Magyarországot, ezen belül is Budakeszit a Bojtár Népzenei Egyesület képviselte. Az esemény kapcsán Budakeszi Város Önkormányzata, Budakeszi Város Német Önkormányzata és a Budakeszi Szépítő Egyesület 6 fős delegációja két napos látogatást tett Delbrück-Westenholz testvérvárosunkban.

(tovább…)

Megosztom a cikket

Zarándokvonat Isonzó emlékére

Új történelmi zarándokvonat indul július 20-23. között az I. világháborús olasz front, Doberdó, Isonzó, Caporetto vidékére. Az esemény egyik fő  szakmai szervezője a Budakeszi Kultúra Alapítvány.

(tovább…)

Megosztom a cikket

95 éve szakította szét az országot Trianon

Az Országgyűlés 5 évvel ezelőtt a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: “a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

A béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely ezeket elolvasva lemondott. A diktátumot ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én, délután látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon kastélyban, a tiltakozás gesztusaként Benárd állva. Az Osztrák-Magyar Monarchiával hadban álló 17 ország kötött békét ekkor hazánkkal, az Egyesült Államok kivételével (Woodrow Wilson amerikai elnök nem adta nevét ehhez a békéhez, az amerikai-magyar békeszerződést 1921. augusztus 29-én kötötték meg). Délelőtt 10 órakor – az aláírás vélelmezett időpontjában – a történelmi Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbocra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.

A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződés első része a Nemzetek Szövetségének (Népszövetség) Egyezségokmányát tartalmazta, amely minden békeegyezményben helyet kapott. A békediktátum kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait, és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül bárkivel államszövetségre lépjen. A magyar haderő létszámát 35 ezer főben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzet tartását, korlátozták a fegyvergyártást. Az országnak 1921. május 1-jétől 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért (ennek összegét később határozták meg), zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét. A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte.

A szerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva megyéből kapott területeket. Végeredményben a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, fele összefüggő tömbben a határok mentén. A békeszerződés a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket és biztosítani kulturális, vallási életük zavartalanságát.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a békeszerződést. Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza.

A trianoni döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közötti években az ország meghatározó külpolitikai célja lett Trianon revíziója. Magyarország az első bécsi döntéssel 1938-ban visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, Jugoszlávia 1941-es német megszállása után visszakerült a Délvidék is. A területgyarapodások nyomán Magyarország Trianonban megállapított területe csaknem kétszeresére nőtt, a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét a határok közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt a náci Németország oldalán.

A második világháború után, 1947. február 10-én aláírt újabb párizsi béke lényegében a trianoni határokat állította vissza, semmisnek nyilvánítva a két világháború közötti területi változásokat, sőt Csehszlovákia megkapott még három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján.

 

Forrás: Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívuma

 

B.G.

Megosztom a cikket

25 évvel ezelőtti páneurópai piknik apropóján

Az alábbi írás szerzőjével az élet hozott össze. A korábban Budakeszin, Makkosmárián 30 évig kertészkedő vitéz Hábel György (Gyuri bácsi), vasdiplomás erdőmérnök, nemzeti közíró, túl a kilencedik x-en is aktív, közéleti ember.

(tovább…)

Megosztom a cikket

?Bátorság és bajtársiasság? ? Törökbálinton is lobog a székely zászló

2013. 02. 15-én –  Szabolcs Attilától, a XXII. kerület Budafok-Tétény polgármesterétől bensőséges ünnepség keretében átvett székely zászlót – Turai István, Törökbálint polgármestere kitűzte a törökbálinti Városháza homlokzatára.
A zászlókitűzés ünnepségével Törökbálint vezetése kifejezésre szeretné juttatni együttérzését erdélyi testvéreinkkel.

(tovább…)

Megosztom a cikket

A 67 évvel ezelőtti kitelepítés emlékére

1946. január 19-én indult el az első vagon Budaörsről, ezzel vette kezdetét a magyarországi svábok kitelepítése. Az Országgyűlés 333 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává nyilvánította.

(tovább…)

Megosztom a cikket