Történelem

Január 19-e a Magyarországi Németek Elhurcolásának és Elűzetésének Emléknapja

75 évvel ezelőtt, 1946. január 19-én gördültek ki az első vonatszerelvények Budaörsről az elűzött német nemzetiségű honfitársainkkal. Az elűzetés 1948 júniusáig három nagy hullámban zajlott és több mint 200 ezer embert érintett.
A Magyar Országgyűlés 2012-ben döntött úgy, hogy január 19-e legyen a Magyarországi Németek Elhurcolásának és Elűzetésének Emléknapja. Ezen a napon tisztelettel hajtunk fejet az elűzöttek és hozzátartozóik előtt.

Megosztom a cikket

Január 13. – A vallásszabadság napja Magyarországon

Január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította a magyar parlament a 2018. évi I. törvényében annak emlékére, hogy Erdélyben az 1568. január 6-13. között tartott tordai országgyűlés a világon először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva ezzel a négy vallás – katolikus, evangélikus, református, unitárius – szabadságát és egyenjogúságát.
A középkori Európa nem ismerte a vallási türelmet, a római katolikus egyház a tanaitól való legkisebb eltérést is eretnekségnek bélyegezte. Nem hozott megértést vagy türelmet az eltérő vallási felfogások iránt a reformáció sem, legnagyobb alakjai úgy vélték, hogy a „libertas conscientiae”, a lelkiismereti szabadság, a más hiten lévők megtűrésének gondolata a sátán találmánya, melynek egyedüli célja, hogy az emberekben kételyt ébresszen, meggyöngítve hitüket.
Megosztom a cikket

Tisztelet a hősöknek!

78 évvel ezelőtt több mint 120 ezer magyar katona esett el, vagy került hadifogságba a Don-kanyarban. Ma rájuk emlékezünk.
Dr. Győri Ottilia polgármester és Menczer Tamás államtitkár együtt koszorúztak a II. világháborús áldozatok emlékművénél Budakeszin.
https://www.facebook.com/menczer.tamas/posts/3574902305922734
Az ütközet évfordulóján immár több mint húsz éve menetszázadok alakulnak országszerte. Idén, akik tiszteletüket akarják kifejezni az áldozatok és hősök emléke előtt, e századokba rendeződve keresik fel a világháborús emlékműveket, ahol tisztelegnek és mécseseket helyeznek el. A XXI. Doni Hősök Emléktúra január 12–14. között indul, és február 14-ig tart.
A Budakeszi Katonai Hagyományőrző Egyesület is csatlakozott a Magyar Tartalékosok Szövetsége rendezvényéhez, és önálló egységként Budai Honvédek Menetszázad név alatt Budakeszi és Nagykovácsi között két második világháborús emlékhelyet, és két katonasírt is felkeresnek a Budai-hegyekben.
www.budaihonvedek.hu/doni-hosok

Megosztom a cikket

Kémleld az eget, mert legközelebb 60 év múlva tér vissza a jelenség

Csillagászati és vallási csodában lesz részünk késő délután, kora este az égbolton. Hosszú idő után ugyanis újra láthatjuk a Jupiter és a Szaturnusz együttállását, amit sokan csak betlehemi csillagként ismernek. A Naprendszer két legnagyobb bolygójának szoros együttállása átlagosan húsz évente fordul elő, ám körülbelül a XVIII. században történt meg utoljára, hogy karácsony táján láthattuk.
 
A tudósok szerint ezt a misztikus égi jelenséget láthatta Kr.e. 7-ben a három király, vagy Gáspár, Menyhért és Boldizsár, ami végül elvezette őket az újszülött Jézushoz. Érdemes lesz kémlelni az eget, ugyanis legközelebb 2080 körül várható a két óriásbolygó karácsony környéki együttállása.
Megosztom a cikket

November 25. – Gulág-emléknap

Az Országgyűlés 2012. május 21-én úgy határozott, hogy november 25. legyen a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, mert 1953-ban ezen a napon 1500 politikai elítélt érkezhetett haza a Szovjetunióból.

Mintegy 800 ezer magyart 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára. A második világháború után 5-25 évre száműztek őket a Gulág rabtelepeire a “magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján”.

A képviselők 2012-ben kimondták, hogy tisztelettel adóznak mindazok előtt, akik életüket adták a hazáért, magyarságukért, származásuk miatt, politikai, vallási meggyőződésükért, akik emberi és polgári jogaiktól megfosztva idegen földön, hazájuktól több ezer kilométerre, embertelen, megalázó körülmények között fogságot szenvedve végeztek kényszermunkát.

https://mult-kor.hu/ma-van-a-szovjetunioba-elhurcoltak-emleknapja-20141125

https://www.magyarhirlap.hu/tudomany/20201125-vilaghaborus-hadifogsag-es-a-kommunista-mozgalom

Megosztom a cikket

Márton napja van – A népi jóslás alapján fehér lesz a karácsony

A régiek úgy tartották, hogy ha november 11-én, Márton napján jégen állnak a ludak, azaz fagy, akkor saras lesz a karácsony. Mivel azonban a mai nap várhatóan nem megy fagypont alá a hőmérséklet, és 4-9 fokot jósoltak a meteorológusok, jó okunk van rá, hogy lehangoló sártenger helyett igazi téli, hideg időben és fehér hótakaróban reménykedjünk.

https://femina.hu/ezo/november-11-idojoslo-nap

Megosztom a cikket

Zenés színmű ’56 budakeszi eseményeiről Kovács István regényéből, Nagy Gáspár verseivel, 2016-ból

Zenés színpadi játék Budakeszi 1956-os eseményeiről Kovács István: A gyermekkor tündöklete című művének felhasználásával írta: Szinovál Gyula. Az előadásban elhangzanak Nagy Gáspár Kossuth-díjas költő versei, Huzella Péter megzenésítésében.

Zeneszerző: SZEPESI RICHÁRD
Rendezte: SZINOVÁL GYULA

Szereplők:

  • Márity László – DANHAUSER SOMA
  • Sziklai őrnagy – TOKAJI CSABA
  • Sziklainé – BÓDI BEÁTA
  • Borika, Istvánka anyja – UJSZIGETI ANNA
  • Berecz Ede – BOR LÁSZLÓ
  • Dalnok – TÓTH TAMÁS
  • Istvánka – TÓTH BERCEL
  • Katinka (Riskó lánya) – VARGA BERNADETT VIOLETTA
  • Vera –MOLNÁR KINGA / TAKÁCS DORINA
  • Dombi atya – BERECZ GYÖRGY
  • Récsey Dezső – BÉKEFI LÁSZLÓ
  • Pista bá (Kiss István) – KÓSA ZSOLT
  • Vendel, a portás – RÉKAI NÁNDOR
  • Eta (Vendel felesége) – BESSENYEI EMMA
  • Sváb asszony – DÓKA ANDREA
  • Sziklai volt felesége – SZOTÁK ANDREA
  • Udvaros – CSÍK CSABA
  • NAPLÓ/1. – MÓZES MÁRK
  • NAPLÓ/2. – TÓTH VIRÁG
  • Dr. Riskó – RAJNAI LÁSZLÓ
  • Sziklainé apja – PFENDTNER JÓZSEF
  • Puskás, sofőr – TÓTH BALÁZS
  • Puskás felesége – MÓZES ZSÓFIA
  • Iskolaigazgató – SZINOVÁL GYULA

Valamint: Bosznai Emese / Debrenti Evelyn / Fodor Barbara / Horpácsi Ádám / Horváth Gergő Jack / Kemény Zsófia / Malik Édua / Papp Ágoston / Papp Tamás / Pesa Viktória / Rab László / Rab Vilmos / Sipos István / Szilágyi Kristóf.

Tánc: Mózesné Kulánda Nikolett és Babus Tamás

Munkatársak: Dóka Tilda / Czenki Marcel / Némethy István / Niederkirchner István / Szinovál Szilveszter / Kósa Mátyás

 

A Budakeszi Város Önkormányzata szervezésében megvalósult programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.

Megosztom a cikket

A Fő téri park, ahol jó sétálni, játszani, találkozni

„…és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma” −

írja Radnóti. Minden életkorban jó élmény pihenni, elmélkedni, sportolni, játszani, beszélgetni egy szép, fákkal, egyéb dísznövényekkel beültetett parkban. A budakeszi park megközelítően száz éve teszi szebbé az itt lakók életét. 

A közparkok a 18. században jelentek meg Európában. A nagy városokban mutatkozott először igény közösségi zöldterületekre. Kezdetben uralkodói, főúri alapításúak voltak. A budai Városmajort például II. József terveztette 1785-­ben. Sok parkunk hajdani vadaskert, piactér, legelő helyén létesült. A parképítészetnek is voltak, vannak különböző stílusirányzatai: kezdetben a francia stílusú, geometrikus elrendezésűek voltak divatosak, majd romantikus tájképi angolparkok épültek, később a gyermekekre is gondoltak: játszóterek épültek. Manapság a pihenésen kívül a játéknak, a rekreációnak, a közösségi találkozási, szórakozási igényeknek is helyet ad a legtöbb városi park.

A budakeszi Fő téri parkot Zachara Lajos hozta létre 1920 körül. Elektrotechnikai mérnök volt, németországi tanulmányait befejezve a budapesti Ganz Villamossági Gyár szolgálatába lépett. Több szaklapban publikált az elektromosság hasznosításáról. Nem meglepő, hogy 1920­-ban elektromos részvénytársaságot alapított, mely bevételéből vezették be az áramot 1200 háztartásba Budakeszin. Ezzel egy időben több kilométer járdát építettek, megszüntették a csordák vonulását a Fő utcán, majd Zachara kialakította a mai park ősét. A parkot haláláig gondozta. 2008-ban a Budakeszi Szépítő Egyesület az önkormányzattal közösen Zachara Lajos­emlékkövet állított fel a parkban. Vajon megtalálható­e még az eredetileg ültetett fákból néhány?

A 19. sz. közepén a magyar kertépítészetben új műfaj jelentkezett: nagyjaink szobrait kezdték elhelyezni a parkokban, ezzel a nemzeti emlékkert jelentéssel gazdagítva feladatukat. Először 1860-­61-­ben Berzsenyi Dániel és Kazinczy Ferenc mellszobrát állították fel a Múzeumkertben.
Budakeszin elsőként 1993. júniusban Erkel Ferenc mellszobra került a parkba. A Himnusz megzenésítője, a nemzeti opera megteremtője többször nyaralt Budakeszin. Nyaralója a mai Erkel u. 14. számú ház volt. Élénk társadalmi életet élt Budakeszin, szerette a helyi embereket, hazafisága mély hatást gyakorolt a Kossuth­párti sváb lakosságra. A szobor Bíró János munkája.
A parkot száz év alatt bizonyára többször is átalakították, felújították. Két ilyen munkálatról találtam adatokat. A 2001­-es felújításkor került a parkba a Millenniumi emlékmű, Lantos Gyöngyi csongrádi művész Szent Istvánról, Boldog Gizelláról és Szent Imre hercegről készített alkotása. E szoborcsoportnál emlékezünk meg azóta is az államalapításról, az államalapítóról augusztus 20­ án. A Millenniumi emlékművel újszerű, igényes emlékpark alakult ki.

2008-­ban került sor az újabb szoboravatóra. Wass Albert mellszobra Gábor Emese budakeszi képzőművész alkotása. Hargitai Lajos, az író közeli munkatársa és barátja Budakeszire költözése után kezdeményezte a szobor felállítását, a Budakeszi Jobb Kor Polgári Egyesület támogatta szándékát. A szobor teljes egészében közadakozásból létesült. A hányattatott sorsú író bronzszobrára is megpróbáltatás várt hamarosan. 2011. július 6­-áról 7-­ére virradó éjszaka ellopták. Másfél hónap múlva a szobor csodával határos módon megkerült, az apadó Duna partján találtak rá.
A 2011 -es felújítás jelentős mérföldkő volt a park életében. Kertészeti ultrahangos vizsgálattal állapították meg, mely fák egészségesek, természetesen a kivágott fákat pótolták. Új pihenők, ivókút, szökőkút, zenepavilon, színpad létesült. A nosztalgikus kandeláberek fénye esztétikai és biztonsági szempontokat is szolgál. Megújultak az utak, a csapadékvíz­elvezetés, a parkolók.
2017. januárban egy rendkívül hideg napon avattuk Nagy Gáspár Kossuth­díjas költő szobrát, Oláh Katalin alkotását. A költő csaknem negyed századon át élt Budakeszin. A szobor felállítását a Jobb Kor Polgári Egyesület kezdemé-nyezte az önkormányzat és az 56­-os emlékbizottság támogatásával. Az avató ünnepségen részt vett és beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök. Nagy Gáspár elkötelezett volt 56 szellemisége mellett, bátran szólt verseiben a forradalomról, a mártírokról. A parkban a szobrok és a két Budakeszi múltját idéző emlékhely (kőkereszt, régi közkút) mellett elsétálva, meg­-megállva, nem csak testben, de − gondolatokkal inspirálva − lélekben is felfrissülve térhetünk vissza a hétköznapok feladataihoz.

Ádám Éva

Budakeszi Hírmondó 2020. október 16. oldal.

https://hirmondo.budakeszi.hu/wp-content/uploads/2020/10/Hirmondo-2020-10.pdf

Megosztom a cikket

Gróf Széchenyi Istvánra emlékeztünk

Szeptember 21-én 229 évvel ezelőtt ezen a napon született városunk egyik nagy múltú iskolájának névadója, gróf Széchenyi István. A Budakeszi Széchenyi Baráti Kör szervezésében, több budakeszi iskola diákjainak és pedagógusainak részvételével koszorúzási ünnepségen emlékeztünk az államférfi Széchenyire.

A Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium előtti téren lévő mellszobránál tartott szeptember 21-i rendezvényen a polgármester azt hangsúlyozta, hogy gróf Széchenyi István is a nemzet egységéért munkálkodott, összefogásra buzdítva a fejlődés pártján állt. Széchenyi egy innovatív, haladó szellemiséget képviselő, ugyanakkor a tradíciókból is merítő államférfi volt, aki mindannyiunk példaképe lehet.
Dr. Győri Ottilia hozzátette, köztudott, hogy „a legnagyobb magyar” elnevezést Kossuth Lajos adományozta Széchenyinek. Tudjuk, hogy a két államférfi politikai nézetei nem voltak azonosak, mégis ilyen tisztelettel adóztak egymásnak, ami ma is példaként szolgálhat. – Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn, idézte Széchenyi gondolatait a polgármester.

Úgy fogalmazott, ezek a mondatok irányt mutathatnak ma is. Nagyon fontos mindannyiunk számára, hogy tisztában legyünk a közös múltunk történéseivel ahhoz, hogy építkezni tudjunk és megtaláljuk a helyes utat. Ebben segítenek az olyan biztos igazodási pontok, mint a közös zászló, a nemzeti lobogó, és múltunk kiemelkedő történelmi személyiségeinek szellemi hagyatéka. Közösségünk számára igazodási pont, közös jelkép a budakeszi zászló is, mondta a polgármester.

Büszkék vagyunk arra, hogy idén új iskola indult városunkban, mert az iskola jelenti a közös jövőt, fogalmazott dr. Győri Ottilia, aki az összetartozás jeléül, az önkormányzat nevében egy budakeszi zászlót adományozott a Budakeszi Német Nemzetiségi Általános Iskolának.

Budakeszi Hírmondó 2020. október 4. oldal.
https://hirmondo.budakeszi.hu/wp-content/uploads/2020/10/Hirmondo-2020-10.pdf

Megosztom a cikket

Október 6. – Tisztelet a hősöknek!

“Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot. “

Aulich Lajos.

Megosztom a cikket