A 19. századi Budakeszin a keresztnévadási szokások jelentősen megváltoztak a korábbi évszázadokhoz képest. Új hatások érik a települést, új nevek jönnek divatba. A hagyományos, előző századbeli, sokszor még az óhazából hozott keresztnevek kikoptak. A döntő változás az 1830-as évekre tehető.

Jelen írás az 1801?1895 közötti anyakönyvek felhasználásával született, amelyeket 1801?1842 között latinul, 1843?1850 között magyarul és latinul, 1850 után ismét csak latinul, majd a század vége felé magyarul vezettek a plébánosok. 1801?1895 között 14 709 gyermeket kereszteltek Budakeszin, ebből 7548 kisfiút és 7161 kislányt.

A fiúk körében a kettős, hármas névadás teljesen kiment a divatból. A megkeresztelt fiúgyermekek esetében mindössze 64 (0,84%) kettős keresztnevet találhatunk. A női neveknél valamivel gyakoribb maradt: 257 esetben (3,58%) adtak a kereszteléskor két keresztnevet.

A 18. századhoz hasonlóan, ebben a században is az ún. kötött névadás jellemző, azaz a hónap szentjének a nevét, a keresztszülő nevét vagy pedig a szülei nevét kapta az újszülött.[1] Ebben a században már a korabeli névadási divatok is elérték Budakeszit, és időnként már szabadon választott nevek is megjelennek.

A férfineveknél 17 olyan nevet találunk, amely 1%-nál gyakoribb előfordulású, míg a női nevek esetében 13 nevet. Érdekes, hogy az anyakönyvekben időnként becézett keresztneveket jegyzett be a plébános. Az 1840-es években például a Terézia helyett Trézsi, az Erzsébet helyett Örzse, a Sebestyén helyett Sebő nevet olvashatunk.

A 18. századhoz képest jelentős változás, hogy bizonyos szentek kultusza elhomályosodott, míg más szentek kultusza előtérbe került. Jó példa erre a 18. században még jelentős 14 segítő szent tiszteletének visszaszorulása vagy Paduai Szent Antal tiszteletének felértékelődése.

A keresztnévadási szokásokat a 19. század második felében döntően befolyásolták a településen nyaralók. Nagyon sok, egyébként budapesti illetőségű kisgyermek látta meg a napvilágot Budakeszin. Az itt nyaraló család újszülötteit helyben keresztelték (természetesen csak azokat, akik katolikus vallásúak voltak, hiszen Budakeszin más vallású anyakönyvet ekkor nem vezettek.) Ezzel egyfajta névdivatot teremtve helyben, mely a pest-budai polgári névdivatot tükrözte. Talán az Alojzia név erre a legjobb példa. Az első ilyen nevű kislányt 1848-ban keresztelték Budakeszin (nem helyi család gyermekeként), majd a század második felében olyan sokan kapták ezt a nevet, hogy a 20 legnépszerűbb helyi női név közé került. Az egyébként elszürkülő helyi névadási szokások ezzel egy kicsit felfrissültek. A 19. század során 91 férfi és 67 női keresztnév fordul elő a születési anyakönyvekben, viszont ha csak a helyi sváb családok által adott keresztneveket vizsgáljuk, akkor 58 férfinév és mindössze 33 női keresztnevet találunk. Budakeszin mind a férfi, mind a női nevek megterheltségi mutatója[2] nagyon magas. (Fiúk esetében átlagosan 82,94, a lányoknál 106,88 fő visel egy nevet.)

1801?1895 között 7548 fiúgyermeket kereszteltek. Az első 20 legnépszerűbb férfinevet az összes megkeresztelt fiú 96%-a kapta. A maradék 4% osztozik a megmaradó 71 keresztnéven. A férfi keresztnevek körében a János és a József megőrizte a népszerűségét. A 18. század harmadik legnépszerűbb neve, a Mátyás viszont visszaszorult. Az 1830-as évektől már ritkábban adták ezt a nevet. Ezzel egyidejűleg az Antal és a Ferenc név divatnévvé vált. Bizonyos korszakokban népszerűbbek voltak, mint a János és a József. Paduai Szent Antal helyi tiszteletét köztéri, templomi szobrok és a templom egyik mellékoltára is jelzi.

A névadási szokásokban gyakran tetten érhetőek az országos névadási divat hatásai. A reformkori Magyarországon a közéleti szereplők, írók, költők a régi magyar keresztnevek adását ajánlottak. Széchenyi István gróf például a Béla, Gejza (Géza), László nevek felélesztéséért fáradozott.[4] Budakeszin már mindhárom keresztnév előfordul 1840 után.

A korabeli Magyarország egyik legnépszerűbb férfi keresztneve az István volt. Az 1830-as évektől Budakeszin is egyre több gyermeket kereszteltek István névre. Helyi népszerűségét a magyar nemzeti történelem felértékelődésének köszönhette. A településen megkeresztelt István nevű fiúgyermekeknek szinte kizárólag Szent István király lett a védőszentje. Ez pedig közvetve utal a helyi oktatásra is, hiszen a történelmi ismereteket innen szerezhették a helyiek. Persze nem elhanyagolható a mindenkori plébános szerepe, aki a választott névhez védőszentet rendelt. Itt érdemes megjegyezni, hogy a három legnépszerűbb férfinév védőszentje a katolikus templom 1-1 mellékoltárán (Nepomuki Szent János, Paduai Szent Antal és a Szent Család mellékoltáron Szent József) is látható. Ha kiegészítjük a sort a Szent Sebestyén mellékoltárral, akkor megállapítható, hogy a fiúgyermekek több mint 40%-a a templom mellékoltárain szereplő szent nevét kapta.

Szembetűnő még a Flórián és a Gergely név előretörése is. Szent Flórián már a 18. században is nagy tiszteletnek örvendett Budakeszin. 1769-ben a település védőszentjeként tartják nyilván[5], a Schieli-kápolna freskóján is ábrázolták, igaz a 18. században még ritkán adták az újszülötteknek ezt a nevet.

E században is előfordulnak ritka nevek. 23 olyan férfinév van, amely csak egyszer fordul elő (25,27%), tovább 7 olyan nevet is találunk, amely csak második névként bukkan fel. Ez a két csoport együtt az összes férfi keresztnév közel 1/3-át teszi ki. Ezen nevek egy csoportja Budakeszin kikopófélben lévő név, pl. az Aegidius (a 18. században még 32.) vagy a Henrik (a 18. században még 45.), másik része bibliai eredetű, pl. Józsué, a harmadik csoportban pedig frissen meghonosodó neveket találunk, pl. Tibor, Ervin vagy Ede.

A női neveknél szembetűnő a Mária és a Terézia előretörése. A 18. században még a leggyakoribb névnek számító Anna helyét a Mária vette át. A század során közel minden negyedik kislány a Mária nevet kapta a keresztségben.

Emellett fontos megemlíteni, hogy a három legnépszerűbb budakeszi női név (Mária, Anna és Terézia) az összes lánynév több mint felét tette ki. A női névadási szokások elszürkülését jelzi, hogy a 19. századi keresztelések 91%-ánál mindössze 10 névből választottak.

A gyakori keresztnevek százalékos arányai:

Helyben továbbra is megőrizte népszerűségét az Erzsébet, a Katalin, a Borbála, a Magdolna az Éva, a Rozina és a Julianna. Ezek a nevek már a 18. században is gyakran adott keresztnevek voltak. Érdekes ugyanakkor, hogy a korábban népszerű Rozáliát kezdi kiszorítani a Rozina név, ez egyébként más sváb településeken is megfigyelhető.

A Budakeszin adott női nevek 35,82%-a csak egyszer vagy csak második névként fordul elő. Ezek a ritka nevek a férfinevekhez hasonló kategóriák szerint csoportosíthatóak. Kikopóban lévő női nevek közé tartozik az Orsolya (a 18. század 15. legnépszerűbb neve volt), a Krisztina (a 18. században még a 16.), a Cecília és a Dorottya (e két név a18. században holtversenyben még a 27. helyen állt.) Újonnan megjelenő név pedig a Jolán, a Malvin, az Edna vagy a Natália.

Gellér Dávid

[1] Ld. https://hirmondo.budakeszi.hu/budakeszi-hirek/budakeszi-anno/2351-nevadasi-szokasok-es-a-leggyakoribb-keresztnevek-a-18-szazadi-budakeszin

[2] Megterheltségi mutató: a teljes populációból átlagosan hányan viselnek egy nevet.

[3] A név mögötti szám zárójelben a 18. századi budakeszi helyezés.

[4] Kálmán Béla: A nevek világa. IV. átdolgozott kiadás. Debrecen, 1996. 51.

[5] Az 1769-es lélekösszeírás. Budakesz SzPL 117AD/c ?Sebastiani, Rochi, Rosalia, Vendelini, Floriani, Margarethe patronor Communitatis??

[6] A név mögötti szám zárójelben a 18. századi budakeszi helyezés.