Mit rejt a Budakeszierdő?

A 60-as évek végén, amikor egy alkalommal fiútestvéreimet kísértem el  a Svábhegyre síugró edzésre, hazafelé jövet a csoportból az egyik gyerek azt mondta: ?Gyertek, mutatok  egy érdekes helyet!? ? és bevitt a János-hegyi  aszfaltos út túlsó oldalán a lombok között egy kis tisztásra. Csak arra emlékszem, hogy egy nagy fán szentkép függött, alatta virágok száradtak, és különleges hangulata volt a helynek.

Csak később tudtam meg, hogy a ma Erzsébet-térdeplőnek nevezett helyen, a János-hegy és Normafa között már az 1800-as évek második felétől Mária-kép lógott egy nagy bükkfán. A budakesziek gyakran zarándokoltak fel ide imádkozni Mária-napokon, s innen mentek tovább a Szent Anna-kápolnához. Ezt az erdei zarándokhelyet gyakran Erzsébet királyné (1837?1898) is felkereste kedvelt budai erdei sétái során.

Erzsébet királyné emlékét politikai rendszereken, államformákon, országhatárokon átívelve őrzik a magyarok. Az 1848-as forradalmat és a Habsburg-elnyomás ellen vívott szabadságharcot megtorló Ferenc József császár felesége már első magyarországi látogatásakor csatát nyert bájos megjelenésével és a magyarok szeretetével. A haza bölcse, Deák Ferenc és gróf Andrássy Gyula állhatatos kitartásának köszönhetően a császárné szerepet vállalt az 1867-es kiegyezés létrejöttében.

A János-hegy és Normafa környékét szívesen látogatta Erzsébet királynénk, mely sétái során gyakorta  a János-hegyi vendéglős, Erber János apja, id. Erber János fővárosi erdész kísérte. A feljegyzések szerint egy alkalommal hirtelen rossz idő támadt, amikor a királyné egy rozoga szekéren vitette le magát a Disznófőhöz, és a vendéglőben várta meg a vihar végét. Máskor meg a királynét zenélő cigánygyerek kísérte végig a János-hegytől egészen a Szépjuhásznéig.

Erzsébet királyné halála után példátlan gyász borult Magyarországra. Emlékére csaknem hárommillió fát, bokrot, cserjét ültettek, így pl. a budakeszi Kálvária-dombon is. Az ő emlékére állított Glück Frigyes, a Svábhegyi Egyesület elnöke egy Erzsébet királyné emlékszobrot az erdőben, a mai Erzsébet-térdeplő helyén, a Mária-zarándokhely mellé. A szobor Stróbl Alajos alkotása volt. Az Erzsébet- emlékszobor felállítására vonatkozó korabeli feljegyzések némileg ellentmondanak egymásnak, így annak pontos időpontja nem ismeretes. Egy 1902-es tudósítás szerint a szobor és a gyönyörű imazsámoly már az erdőben volt.

?? óra alatt a Normafához érünk, mely helyen Glück Frigyes nemeslelkű kegyelete folytán boldogult Erzsébet királynőnk szobra és egy gyönyörű imazsámoly áll. Szemet-lelket gyönyörködtető hely változatos, elragadó kilátással? ? megj.: a Normafától fél órára lévő ? ( Barta Béla: Budapest leírása 1902).

A Zugliget és vidéke c. útikönyv, melynek első kiadása 1905-ben jelent meg, már szintén beszámolt a szoborról:

? A kellemes sétaútról balra az erdei út mellett van Erzsébet királyné emlékszobra, melyet évről évre a kiránduló ifjúság megkoszorúz? ( Eperjessy István: Zugliget és vidéke 1906).

Az erdei szobrot azonban ellopták, és egy újabb szobrot helyeztek ki az erdőbe, Csucs Ferenc szobrászművész alkotását. Édesanyám emlékezetében még él annak az  1943-as kirándulásnak az emléke, amikor nővérével, későbbi sógornőjével és annak húgával  feljöttek Budakesziről ide. A szobor akkor még a helyén állt. Később azonban Csucs Ferenc alkotása is eltűnt, valamint eltűnt a szép térdeplő is.

A Mária-képet tartó hatalmas bükkfába többször is villám csapott. A kettéhasadt fa idővel életveszélyessé vált, ezért az 1990-es évek vége felé végül is ki kellett vágni. A zarándokok a megmaradt facsonkra helyezték el a Mária-képet, és virágokkal ültették körül az emlékhelyet.

Erzsébet királyné és Ferenc József császár házasságkötésének 150. évfordulójára a Sisi Baráti Kör és az 1892-ben alapított Budapest-Zugligeti Egyesület közösen a zarándok- és emlékhely helyreállítását kezdeményezték.

Salamin Miklós ifjú építész felújítási tervet készített, amelyben egy új fát, egy új térdeplőt, valamint egy szentképet képzelt el a régi zarándokhely helyére, ezt egészítette volna ki Erzsébet egykori szobrának kicsinyített másolata és az azt őrző erdei építmény. Pénzhiány miatt az emlékhely megépítése és a mellszobor elhelyezése is elmaradt.

A Pilisi Parkerdő Rt. Budapesti Erdészete egy új bükkfa ültetésével és faanyag biztosításával, a Woodshop Kft. a rusztikus térdeplő és a képtartóoszlop elkészítésével segítették az emlékhely megszépülését. A Sisi Baráti Kör emléktáblával, a Budapest-Zugligeti Egyesület a Mária-képpel járult hozzá a felújításhoz. Sajnos a Mária-képet alig egy éven belül ellopták. A bükkfa sajnálatos módon nem fakadt meg, ezért az emlékhely helyreállítói újabb fák ültetését tervezik. A zarándokhelyhez látogatók diófacsemetét ültettek, amely az erdei környezet dacára szépen terebélyesedik. A felújított emlékhelyet a Budapest-Zugligeti Egyesület és a Sisi Baráti Kör tagjai által szervezett  zarándoklat keretében szentelték fel 2004-ben.

Szabó Margit az ünnepre készített kis képeskönyve ? Erzsébet királyné a Budai-hegyekben címmel ? a hegyeket, erdőket szerető Erzsébet királynénak kívánt emléket állítani.

A budakesziek János-hegyi kirándulása 2012 május 18-án, amiről az ?Egy megvalósult álom? címmel számoltunk be, azonban nem ért véget az Erzsébet kilátó ?meghódításával?. Utunk következő állomása a János-hegyi út mellett, a Budai Sport Hotellel szemben az erdőben található Erzsébet térdeplő volt, ahol dr. Salamin András, a Budapest-Zugligeti Egyesület elnöke ismertette a zarándokhely és az Erzsébet-emlékhely történetét, majd közösen elimádkoztunk egy ?Miatyánkot?. A jókedvű asszony társaság minden tagja ajándékba kapta a 2004-ben a  Hegyvidékünk Gyöngyszemei sorozatban megjelent Szabó Margit: Erzsébet királyné a Budai-hegyekben c. kiskönyvet, amelyet dr. Salamin András szerkesztő dedikált.

Az Erzsébet-térdeplőt bárki könnyen megtalálja, ha elindul a János-hegyi-úton a Normafától és a Budai Sport Szállónál átellenes oldalon az erdei gyalogútra tér, 40 méterre meglátja az esőházat,  a padokkal körülvett térdeplőt és a képet tartó faoszlopot.

A Budai-hegyekben számos helyen nyomon követhetjük a népi vallásosság jeleit:  fákra függesztett szentképeket ( Makkosmária, Erzsébet-térdeplő, Frank-hegyi turistaházhoz vezető úton stb.), kápolnákat ( Szent Anna-kápolna, Kútvölgyi kápolna, Csillebércen a régi Mária-szobor fülkéje stb.), kereszteket (Gerlitzy-oltár az Orbán téren,  az Eötvös úton a víztorony alatt az 1885-ös felhőszakadás emlékére állított kereszt stb.), szobrokat (Páduai Szent Antal szobra a Budakeszi úton, Nepomuki Szent János szobra a János-kórházban stb.), amelyek tanúskodnak az emberek hitéről és  Mária-tiszteletéről a 3. évezred elején is.

dr. Kőrösné Herein Mária