Névadási szokások és a leggyakoribb keresztnevek a 18. századi Budakeszin

Budakeszi anyakönyveit, egy évtizednyi szünet kivételével[1] 1699-től vezetik. Ezek a plébánián őrzött, és a Magyar Nemzeti Levéltár Lángliliom utcai kutatótermében kutatható dokumentumok a legfontosabb helytörténeti forrásaink közé tartoznak. Általában a családfakutatók forgatják ezeket a régi írásokat a levéltár mikrofilmolvasójában, de az anyakönyvek a helytörténeti kutatásban is nagy segítségünkre vannak.

 

 

Az anyakönyv olyan forrás, amelynek hitelessége vitathatatlan. Csak valódi adatok kerülnek bele. Rögzítik a keresztelés, a házasság és a halál időpontját, és sok esetben az anyakönyvet vezető plébános egyéb értékes adattal is ellátja a bejegyzést.

A budakeszi születési anyakönyvekben a 18. században (1712 és 1800 között) 6754 keresztelési bejegyzés olvasható, eszerint 3407 fiúgyermeket és 3347 kislányt tartottak keresztvíz alá.

 

A 18. századi keresztnévadási szokások és bizonyos szentek tisztelete jól rekonstruálható a keresztelési anyakönyvekből. A gyermek megszületése után igyekeztek minél hamarabb megkeresztelni az újszülöttet. Sokszor közvetlenül a születés után történt a keresztelés, általában ez olyankor fordult elő, ha a gyermek életképtelennek bizonyult. Nem ritka, hogy ezen a világon egy percig élő újszülött is benne van az anyakönyvben, természetesen ilyenkor a szülők vagy a szülésnél részt vevők keresztelnek. Ha a csecsemő életképesnek bizonyult, akkor a keresztelés a plébánián történt a születést követő 1-2 napon belül. Minderre azért volt szükség, mert a korban nagyon magas volt a csecsemőhalálozás. A gyermekek több mint fele egyéves kora előtt meghalt.

 

Budakeszin a 18. században szokásokhoz kötött névadással találkozunk. Általában a keresztelt annak a helyben nagy tiszteletnek örvendő szentnek a nevét kapta, akinek a születés hónapjában volt az ünnepe Előfordul azonban olyan eset is, hogy a keresztségben a keresztszülő vagy a szülő nevét kapja meg az újszülött. Mivel családonként sok gyermek született, ezért a sokadik gyermek esetében időnként eltértek ezektől a szokásoktól, mert valamelyik idősebb testvére már viselte a hónap szentjének a nevét, a keresztszülő nevét és a szülő nevét is. Ilyenkor ritkábban használt nevet választottak a gyermek számára. A kései gyermekek, az esetek többségében a szülő nevét kapták meg, ha az még nem volt foglalt. Ez a szokás a 19. században is jellemző maradt. Előszeretettel adták továbbá az újszülöttnek a korábban meghalt testvére nevét. Nem ritka, hogy egy családban két haláleset után harmadszor is ugyanazt a nevet adják az újszülöttnek.

 

Sok esetben a gyermek két keresztnevet is kapott, nagyon ritkán hármat is. Kettős keresztnevet 280 fiú, (a fiúk 8,21%-a) és 892 lány (a lányok 26,65%-a) kapott. A férfinevek között a leggyakoribb kettős keresztnév a János György és a János Mihály volt, míg a női neveknél az Anna Mária és a Mária Anna. Több esetben előfordult, hogy egy leány ikerpár egyike a Mária Anna, másika pedig az Anna Mária nevet kapta. Fiúneveknél a György, míg lányneveknél a Mária volt a legnépszerűbb második keresztnév. Budakeszi lakói minden bizonnyal a maguk módján követhették az országos politikát is, hiszen aligha lehet véletlen, hogy 23 kislányt kereszteltek Mária Terézia névre Mária Terézia uralkodásának idején (1740?1780), de kereszteltek helyben Mária Antóniát is (Mária Terézia lánya, XVI. Lajos felesége, akit 1793-ban férjével együtt kivégeztek a francia forradalom idején.)

 

A 18. századi Budakeszin a legkedveltebb férfi keresztnevek vizsgálata érdekes dologra irányítja rá a figyelmünket.

 

 

Legnépszerűbb férfi keresztnevek Budakeszin[2]

Első névként

Második névként

Név a megkeresztelt fiúk körében

1.

János (1)

726

7

21,31%

2.

József (4)

472

11

13,85%

3.

Mátyás (országosan nincs a legnépszerűbb nevek között)

217

2

6,37%

4.

Jakab (országosan nincs a legnépszerűbb nevek között)

193

13

5,66%

5.

Márton (13)

190

8

5,57%

6.

Antal (országosan nincs a legnépszerűbb nevek között)

176

10

5,16%

7.

András (7)

170

3

4,98%

8.

Sebestyén (országosan nincs a legnépszerűbb nevek között)

164

4,81%

9.

György (5)

159

135

4,66%

10.

Mihály (3)

119

28

3,49%

11.

Ferenc (6)

118

5

3,46%

12.

Lőrinc (országosan nincs a legnépszerűbb nevek között)

83

1

2,43%

13.

Péter (8)

48

4

1,40%

14.

Ádám (15)

44

4

1,29%

15.

Simon (országosan nincs a legnépszerűbb nevek között)

43

1,26%

16.

Konrád (országosan nincs a legnépszerűbb nevek között)

38

7

1,11%

17.

István (2)

36

1,05%

18.

Máté (országosan nincs a legnépszerűbb nevek között)

35

4

1,02%

19.

Tamás (országosan nincs a legnépszerűbb nevek között)

33

1

0,97%

20.

Gáspár és Pál (a Gáspár országosan nincs a legnépszerűbb nevek között, a Pál a 11.)

26

1

0,76%

 

Ha megnézzük Budakeszin a 12 leggyakoribb férfi keresztnevet, és azok ünnepnapjait, akkor mind a 12 hónapra van egy nevünk. Január (Szent Sebestyén vértanú), február (Szent Mátyás apostol), március (Szent József), április (Sárkányölő Szent György), május (Nepomuki Szent János), június (Paduai Szent Antal és Keresztelő Szent János), július (Szent Jakab apostol), augusztus (Szent Lőrinc vértanú), szeptember (Szent Mihály arkangyal), október (Assissi Szent Ferenc), november (Szent András apostol és Szent Márton püspök), december (Xavéri Szent Ferenc és Szent János apostol). Ez arra mutat rá, hogy a 18. században Budakeszin milyen szenteket tisztelhettek a hagyományos ?sváb szentek? (Szent Vendel, Szent Flórián, Szent Rókus stb.) mellett. Meg kell jegyezni azt is, hogy a névadási szokásokat a mindenkori névdivat is befolyásolta.

A keresztnevek vizsgálatakor érdemes kiemelnünk a János nevet, amely igen nagy népszerűségnek örvendett településünkön. Az anyakönyvi bejegyzések szerint különös tisztelet övezte Nepomuki Szent Jánost, Keresztelő Szent Jánost, Szent János apostolt, valamint Mathai Szent Jánost, a trinitárius rend alapítóját. (A trinitárius rend gondozta a makkosmáriai kegyhelyet a 18. században a rend feloszlatásáig.)

A leggyakoribb 12 férfinév a század összes férfi keresztnevének 81,8%-át teszi ki. 1%-nál gyakoribb előfordulású nevekből 18 elnevezést találunk. Ha összevetjük a helyi névanyagot az országos adatokkal, akkor megkapjuk az igazán Budakeszire jellemző neveket, ezek a Mátyás, a Jakab, a Sebestyén, az Antal és a Lőrinc. A 18. században a keresztelési anyakönyvekben összesen 88 férfi keresztnévvel találkozhatunk, köztük igen ritka nevek is előfordulnak, mint például Candidus, Clemens, Bonibaldus, Tyberius vagy Emmanuel.

 

Ritkábban ugyan, de a 14 segítőszent neveit is adták az újszülötteknek, például Dionysios (Dénes), Aegidius (Egyed) Eustachius (Euszták), Blasius (Balázs), Kristóf vagy a Vitus. A segítőszentek tiszteletére épült 1774-ben a Fő utca mentén álló Schieli-kápolna (Segítő Szentek kápolnája) is.

 

Budakeszin a 18. századig éltek még az óhazából hozott, jellemzően német eredetű nevek is, ezek között megemlíthető a Fridericus, Conrad, Willibald, Henricus, Gertrud, Wallburga.

A női keresztnevek vizsgálata közben is sok érdekességre lelhetünk. A 18. századi Budakeszin a leggyakoribb női név Szűz Mária édesanyjának neve, az Anna volt. Szent Anna tiszteletére utal, hogy a hagyomány szerint a budakesziek építették a ma Budapesthez tartozó Szent Anna-kápolnát (építésekor a 18. században Buda és Budakeszi között vitatott határszakaszon épült fel), és Anna napkor (július 26.) minden évben elzarándokoltak oda.

 

 

Településünkön a Mária-kultusz kiemelkedő volt. Plébániatemplomunkat Havas Boldogasszony tiszteletére szentelték, Makkosmárián Mária-kegyhely működött, ráadásul az év minden hónapjában van legalább egy Mária-ünnep. Ha az első és második keresztnevet együtt vizsgáljuk, akkor a Mária volt a leggyakoribb név Budakeszin.

 

A leggyakoribb 12 női név a század összes női keresztnevének 88,16%-át teszi ki. Mindösszesen 15 olyan nevet találunk, amely 1%-nál gyakoribb előfordulású.

 

 

Legnépszerűbb női keresztnevek[3]

Első névként

Második névként

Név a megkeresztelt lányok körében

1.

Anna (2)

639

193

19,09%

2.

Mária (10)

530

492

15,83%

3.

Katalin (3)

336

16

10,03%

4.

Erzsébet (1)

324

25

9,68%

5.

Terézia (országosan nincs a legnépszerűbb nevek között)

244

27

7,29%

6.

Magdolna (országosan nincs a legnépszerűbb nevek között)

219

43

6,54%

7.

Barbara (Borbála) (7)

196

21

5,85%

8.

Rozália (országosan nincs a legnépszerűbb nevek között)

135

2

4,03%

9.

Éva (8)

105

9

3,13%

10.

Rozina (országosan nincs a legnépszerűbb nevek között)

87

9

2,59%

11.

Margit (országosan nincs a legnépszerűbb nevek között)

71

17

2,12%

12.

Franciska (országosan nincs a legnépszerűbb nevek között)

65

3

1,94%

13.

Apollónia (országosan nincs a legnépszerűbb nevek között)

53

1

1,58%

14.

Julianna (országosan nincs a legnépszerűbb nevek között)

53

2

1,58%

15.

Orsolya (országosan nincs a legnépszerűbb nevek között)

37

6

1,11%

16.

Krisztina (országosan nincs a legnépszerűbb nevek között)

32

2

0,95%

17.

Gertrúd (országosan nincs a legnépszerűbb nevek között)

24

0,71%

18.

Zsuzsanna (4)

24

1

0,71%

19.

Veronika (országosan nincs a legnépszerűbb nevek között)

23

0,68%

20.

Ágota (országosan nincs a legnépszerűbb nevek között)

20

0,59%

 

A Budakeszin leggyakrabban adott leányneveket is hónapokhoz köthetjük. A januárban született csecsemőket általában Árpád-házi Szent Margitról és Máriáról, a februáriakat Máriáról (Gyertyaszentelő Boldogasszony), Juliannáról és Apollóniáról nevezték el. Márciusban Mária (Gyümölcsoltó Boldogasszony) és Franciska a leggyakoribb név, áprilisban a Katalin (Sienai Szent Katalin), míg májusban ismét a Mária. A nyáron született lányok sokszor kapták a Margit (Antiochiai Szent Margit), az Anna és a Mária nevet (augusztusban két nagy Mária ünnep is volt; a Havas Boldogasszony, ami egyben a templom búcsúja és Nagyboldogasszony ünnepe). Szeptemberben született lányokat Rozáliának vagy Máriának, az októberieket Teréziának, a novemberieket pedig Katalinnak nevezték el. A decemberi születésűek a Barbara (Borbála), a Mária és az Éva neveket kapták.

A leginkább Budakeszire jellemző[4] női nevek a 18. században, a Terézia, a Magdolna, a Rozália, és a Rozina voltak.

Női nevekből jóval kevesebb volt használatban településünkön, mint a férfinevekből. Összesen 48 női keresztnévvel találkozhatunk a keresztelési anyakönyvekben. Ritka női nevekben sem volt azonban hiány. A keresztelési anyakönyvekben felbukkan Genovéva, Kunigunda, Tekla, Regina vagy Sybilla is.

 

Budakeszin leggyakrabban adott férfi és női keresztnevek a 18. században hónapokra lebontva

 

Férfinév

Női név

Január

Sebestyén

Mária, Margit

Február

Mátyás

Mária, Julianna

Március

József

Mária, Rozina, Franciska

Április

György

Katalin

Május

János

Mária

Június

Antal, János

Margit

Július

Jakab

Anna

Augusztus

Lőrinc

Mária

Szeptember

Mihály

Rozália, Mária

Október

Ferenc

Terézia

November

András, Márton

Katalin

December

János, Ferenc

Borbála, Mária, Éva

 

A 19. századra a helyben adott keresztnevek száma megcsappant. Ebben a században már szinte csak a korábbi, legnépszerűbb keresztnevek maradnak meg, a többi kikopik. A névadás elszürkülése egyébként országos folyamat volt, amelyből Budakeszi sem maradt ki. Erről egy következő írásban lesz szó.

 

 

Gellér Dávid

 

 


[1] 1704 és1712 között

[2] A név mögötti szám zárójelben a 18. századi országos rangsorban elfoglalt helyezés.

[3] A név mögötti szám zárójelben a 18. századi országos rangsorban elfoglalt helyezés.

[4] Nem szerepelnek országosan a legnépszerűbb nevek körében, de helyben kedvelik. Vö. Kálmán Béla: A nevek világa. IV. átdolgozott kiadás. Debrecen, 1996. 50.

Megosztom a cikket