Helyi vállakozások

Testszépítés és kozmetika – Kenessey Edit

Edit pályafutása nem ma kezdődött. Sokan vannak olyan budakeszi lányok és asszonyok, akik a személyi edző, aerobic óraadó, biketrainer tanácsai alapján őrizték meg az elmúlt években testük frissességét és formálták alakjukat. Kenessey Editet most annak kapcsán kereste meg szerkesztőségünk, hogy egy kisvállalkozás keretein belül, karrierváltásba kezdett.

Kenessey Edit eddigi életének jelentős része a sport jegyében telt el. Először atletizálni kezdett, aztán kézilabdásként az NB I-es szintig is eljutott. Egy súlyos sérülés vetett véget ígéretes karrierjének. Az ezt követő években a család és két gyermekének a nevelése került élete középpontjába, ám a sport 17 évvel ezelőtt ismét fontos szerepet kapott mindennapjaiban. A szervizúton működő szépség zónában, a High Care Center-ben volt egy kis fitness terem, ahol először az edzéstervek elkészítésében és a mozgás kivitelezésében segített mint egykori élsportoló. Innen már egyenes út vezetett a Fitness Akadémia elvégzéséig. Ennek a 39 évesen megszerzett edzői képesítésnek köszönhette néhány év után nagy ismertségét Budakeszin a fitness rajongók körében, és mindeközben a szépségszalonban rálátást szerzett a szépségiparra is.
Ezután több budakeszi fitness szalonban, edzőteremben – Katalizátor, Evolúció Fitness Center, az Aqua panzióban vízi torna, Knáb Életmód Stúdió és a Tiefenweg Sport Centrum – is éveket töltött el a kontúros, szép alakok formálásával, az egészséges életmódra neveléssel, és újabb szakmai képesítéseket is szerzett – spinning oktatás, csoportos alakformálás zenére stb.
Az Aqua panzióban tartott egykori vízitornaóráit az idősebb korosztály látogatta. Sokukkal azóta is tartja a kapcsolatot. Ennek a 70-es korosztálynak a magjával ma is sok időt tölt egy-egy erdei sétán, nordic walkinggal egybekötve.
A 17 év kemény edzői munka után azonban lassan vissza kellett venni a tempóból, ám amikor egy ajtó bezárul, kinyílik egy másik. Elvégzett egy kozmetikus képzést, ahol a gyakorlati arckezelést a német Janssen oktatóközpontban ismerte meg, a cég felső kategóriás, sokak által ismert, exkluzív termékeit használva.
Ennek folytatásaként Kenessey Edit hamarosan megnyitja – a Kossuth–Erdő utca sarkán – önálló kozmetikai- és testszépítő szalonját EXTRAVAGÁNS néven.
Edit reményei szerint sikere lesz ennek a 21. századi igényeket is kielégítő intim, egyszemélyes szépség szalonnak, mely már-már csodákra is képes felső kategóriás kozmetikai termékeivel és gépeivel várja vendégeit. Köztük sok olyan régi ismerőst is vár Edit, akik az elmúlt 17 évben megismerkedhettek már korábbi pályája sikeres múltjával.

Budakeszi Hírmondo 2021 március

Horváth Jenő

 

Megosztom a cikket

Ezermester a javából – Bernáth Béla

Alighanem Budakeszi egyik legismertebb polgára Bernáth Béla, az egyik utolsó „békebeli ezermester”, aki a közelmúltban ünnepelte 80. születésnapját. Gazdag, munkával teli – soha nem lankadó – értékteremtő, alkotói évtizedeiről emlékezett ízes, lebilincselő, utánozhatatlan stílusával.

A fa megmunkálásának szerelmeseként indult, hogy aztán élete folyamán alkotó fantáziáját, más területeken is kamatoztassa. Hogyan is kezdődött?

– A Szabolcs megyei Aporligeten – ma Bátorliget –, édesapám kerékgyártó (bognár) műhelyében, a lovaskocsi és hintógyártás fortélyait ellesve indult el 8 évesen az én „karrierem”. Néha ugyan rosszalkodtam, elrontottam egy-egy szerszámot és útjában voltam a segédeknek, akik nem egyszer kizavartak a műhelyből, de aztán arra is találtam megoldást, a falécek mögötti búvóhelyen. Meg aztán édesapám – látván az asztalosság iránti érdeklődésemet – vett nekem egy gyalupadot és szerszámokat. Így 10 éves koromban már csináltam egy faládát az osztálytársaimnak, 13 éves koromban pedig már elkészítettem első konyhabútoromat, egyik idősebb bátyámnak. Lánya szerint még ma is használják.

De hát ebben a korban még játszanak a gyerekek!

– Ritkán volt nekem időm a játékra, mindig a munka, a fa érdekelt. Az árnyékot, megnyugvást adó élő fa is nagyon szép, de legalább ennyi szépséget ad szakszerűen felvágva is. A szálirány, a szemcsék, a csomók, a mintázatok, a színek, mind megannyi csodája a természetnek.

Mikor és miért került a családjuk éppen Budakeszire?

– 1956-ban, 15 éves koromban kerültem Budakeszire. Édesapám két testvére már korábban is itt lakott. Ők csábították ide a családot, mivel akkoriban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nem biztosítottak biztos megélhetést a vidékiek számára. Egy Budapest közeli település nagyobb reményt adott a megélhetésre, egy biztató jövőre egy hétgyermekes családnak.
Budakeszin az első két évben az itt megvett házunk helyrehozásában vettem részt, majd egy ideig az itteni tsz-ben is dolgoztam, de a végén természetesen az utam az asztalos szakmához vezetett. 16 éves koromban – munka mellett – esti tagozaton tettem le a szakmunkásvizsgát Budapesten, a Fővárosi Asztalosipari Vállalatnál. A katonaidő letöltése és néhány további, fővárosban töltött segédév után végleg Budakeszihez kötött a munkám, kiváltottam az…

…asztalos iparengedélyt?

– Igen, ez 1967-ben történt, mikor már puhult a Kádár-rendszer diktatúrája. Akkor még feltétele volt az engedélynek a mestervizsga letétele, bár azt nem mondhatnám, hogy túl magasak lettek volna a vizsgakövetelmények..! Egy sámlit kellett megcsinálnom a megfelelő csapolásokkal, kötésekkel. Mindössze 26 éves voltam. Tele erővel, sok-sok elképzeléssel. Ám a történet egy elég furcsa intermezzóval kezdődött. Ugyanis abban az időben még csak 0,5 lóerős fűrészgépet használhattak a kisiparosok. Ez volt olvasható a friss iparengedélyemen. Húúú…, gondoltam magamban, ezzel a semmi teljesítménnyel nem tudok egy nagyobb fát elvágni! Mint aztán kiderült, ezt a rendeletet még a Rákosi-korszakban hozták meg, melynek az volt a célja, hogy a kisiparosok csak kisebb javításokat, szolgáltatásokat tudjanak elvégezni, kizárólag kéziszerszámokkal. Az ajtó-, ablak-, bútorkészítést, nagyobb ipari tevékenységet csak a nagyüzemek folytathattak. És ez a rendelet még a 60-as években, az enyhülés időszakában is bennmaradt a szabályozásban egy véletlen folytán. Ám aztán ez megoldódott, a hatóságok nem akadályozták meg már ebben az időben, hogy az asztalosok nagyobb teljesítményű gépeket is használjanak. Ezek után természetesen az volt az első dolgom, hogy vegyek egy nagyobb teljesítményű ipari fűrészgépet.

Milyen elképzelésekkel, célokkal kezdte el a magánvállalkozást?

– Abban az időben – a 60-as évek második felében, a 70-es évek elején – egyre többen kezdtek családi házakat építeni. Először elsősorban ajtót, ablakot készítettem. Az egyedi igények is mind gyakoribbá váltak. Később pedig egyéni elképzelések alapján már konyhabútorok, szekrények, könyvespolcok elkészítésére is sorra jöttek a megrendelések, mindenfelől az országból, de főleg a fővárosból, a balatoni településekről, de akár panellakásokból is.

Mikor lépett újabb szintet a vállalkozása?

– A 80-as évek közepén megkeresett a kanadai nagykövetség, akik nagyon magasra tették számomra az igényszintet. Nem egyszer jómagam készítettem ezeknek az egyedi bútoroknak a terveit is. Ezt követően más nagykövetségek is megkerestek. Ekkor már három segéddel dolgoztam.

Budakeszin is elismert szakemberként tartották számon.

– Sokat dolgoztam az akkor még község Budakeszi számára. Padokat, ajtókat, ablakokat gyártottam az általános iskolának és az 1981-ben átadott EFMK ajtóit és az előadóterem fából készült elválasztó falát is én terveztem és gyártottam le. Emellett sok újonnan épült családi házhoz is én gyártottam a nyílászárókat és alkalmanként, egyéni tervezés szerint bútorokat is.

Sokat tevékenykedett az országos és helyi közéletben is.

– 1990 előtt a Kisiparosok Országos Szövetségénél (KIOSZ) vezetőségi tag voltam és a Pest Megyei Kisiparosok Országos Szövetsége bírósági faipari szakértőnek kért fel. 1990–1994 között pedig a Magyar Néppárt képviselője voltam a Budakeszi Önkormányzatban.

A rendszerváltáskor, 1990 után miképpen alakult az élete?

– Sajátos fordulat következett be az életemben. Addig – több mint 20 éven át – napi 14-16 órát dolgoztam, általában még hétvégén is. Ennek is köszönhető, hogy a szakmában használt vegyszerek és a felszálló por súlyos allergiát okozott, emellett ez a két évtizedes „éjjel-nappali” munka teljesen elvette az erőmet. Orvosom javaslatára feladtam az asztalos kisipari tevékenységet, leszázalékoltak, majd két évvel később nyugdíjba mentem.

Mit kezd magával ilyen helyzetben egy nagyon tevékeny, szorgos ember?

– Feleségem kiváltotta a műanyag fröccsöntő kisipart. Kitaláltam a Bernáth-féle nudli- és nokedliszaggató készüléket, mely egy nagyon sikeres termék lett hosszú időn keresztül. Újságcikkek, tv- és rádióriportok is foglalkoztak vele. Egy évben négyezer darabot is eladtunk belőle telefonrendelések alapján. Feleségem beosztottjaként én postáztam a megrendeléseket. Ezt tíz év után hagytuk abba.
Ekkor jött el egy olyan szabad világ számomra, amikor végre nem voltak határidőim, kötelezettségeim. Minden eddigi feszültség és stressz eltűnt az életemből. Ekkor készítettem el a játék terepasztalt és a babaházat sok-sok mechanikai, gyengeáramú elektronikai, kibernetikai megoldással. Öreg fejjel ezt is sikerült megtanulnom, az ezzel való foglalkozás ma is nagyon foglalkoztat! Kb. 100 motor mozgatja a terepasztalon a különféle élethelyzetek szereplőit, a kovácsmestert, a háztáji gazdálkodót, a kovácsot, a cipészt, a zenészeket, a hintázó babákat, a diákokat egy osztályteremben, a mozdonyt masinisztával, a markológépeket, az úthengert stb. 3-, 6-, 10-, 12-, 24 volttal működnek ezek a szerkezetek, melyekhez a transzformátorokat régi pénztárgépekből, videólejátszókból, tévékből szereltem ki. Rengeteg ilyen „limlomot” hoztak ide a budakesziek, akik ismerték és ezzel támogatták ezt a ténykedésemet. A végén már annyi volt itt ezekből, hogy szinte mozdulni sem tudtam.

A házában látható életműkiállításán a játék terepasztal és a babaház mellett a nagy gondossággal tervezett, elkészített egyedi tervezésű, gyakran intarziás bútoraiban is lehet gyönyörködni.

– Ezekkel tíz évvel ezelőtt kezdtem el foglakozni, teljes egészében a saját magam örömére készítem ezeket, nem eladásra. Ebben talán az is szerepet játszik, hogy a mai világban azt látom, hogy a tömeggyártás mellett lassan teljesen eltűnik a kézművesség. Ezekből a bútoraimból legfeljebb a KesziArt kiállításain látható egy-egy.
Hála Istennek az életműkiállításomat gyakran látogatják az itteni iskolások is, akik nálam még találkozhatnak kézműves munkákkal.

Látni itt súllyal működő, 1800-as évekből való biedemeier faliórákat és egy hatalmas, csodálatos állóórát is.

– Bármilyen meglepő, ezeknél az óráknál számomra ma már nem az asztalos munka a lényeges – sőt, azzal nem is nagyon foglalkozom –, hanem az óraszerkezet mechanikájának a javítása. Időközben ugyanis ezt is megtanultam. Ehhez vásároltam egy vasesztergagépet is, és ennek is elsajátítottam a használatát. Az elmúlt években mintegy 30 ilyen órát javítottam meg teljesen ingyen, mert láttam, hogy ezek tulajdonosai szeretik a múlt kézműiparát.

Van itt egy nagyon szép, mintegy 2 méter magas, súllyal működő, padlóóra is. Hogyan került ez ide?

– Ez egy kivételes történet. Néhány éve, mikor megnyitottuk az életmű kiállításomat, Balczó András is itt volt a feleségével. Tőle kaptam ennek az órának a némileg hiányos szerkezetét, hogy használjam fel azt valamilyen formában, a játékházban. Én azonban sokkal többet láttam ebben a lehetőségben és megcsinálván a csapágyakat, működőképessé tettem a szerkezetet, amelyet ezt követően megmutattam Balczó Andrásnak, aki nagyon boldog volt az eredményt látva. És itt még nincs vége a történetnek! Ezt követően megkaptam tőle a padlásán száradó 20 éves feketedió fát, amiből aztán elkészítettem az óra házát. Ez az óra azóta is majdnem olyan pontosan működik, mint egy digitális óra. Egy év alatt legfeljebb egy percet késik!

Három éve kapott egy felkérést a Magyar Papírmúzeumtól, Dunaújvárosból. Mi volt a kérésük?

– Sarlós Erzsike, akivel együtt vagyunk tagok a KesziArt-ban, kapcsolatban van ezzel a múzeummal. Ők kerestek valakit, egy demonstrációs Nagy-Magyarország térkép elkészítéséhez, ahol a mintegy 200 egykori papírmalmot led lámpák jeleznék. Erzsike azért gondolt rám, mert jól ismerte a játszóház terepasztalán használt elektronikai tapasztalataimat. Örömmel elvállaltam ezt az újabb kihívást, egy feltételem volt! Ingyen szerettem volna megcsinálni! Úgy gondoltam, hogy ezzel a feltétellel nem lesz egy teljesítési kényszer, egy stresszes állapot a vállamon. Ők ezt elfogadták, és én elkészítettem a munkát, melyben a Budakeszin élő Turáni Attila volt nagy segítségemre. A múzeum mindezt egy emléklappal köszönte meg.

Látni itt az egyik vitrinben egy Kossuth-díjat, néhai Madaras József színművész díját. Ennek mi a története?

– A 80-as évek elején Madaras József Budakeszin, a József Attila utcában épített egy családi házat. Ebben az időben ismerkedtem meg vele – szerette a fát, ő maga is barkácsolt – az Erdért fatelepen, és aztán dolgoztam is neki. Ennek kapcsán barátság alakult ki közöttünk. Később a közeli Budajenőre költözött, de 2007-ben bekövetkezett haláláig megőriztük barátságunkat. Halála után gyermekei megkerestek engem, hogy az életmű kiállításomon őrizzem meg a Kossuth-díját és más díjait is egy vitrinben.

Most mivel foglakozik, mert nem gondolnám, hogy ölbe tett kezekkel végigüli a napot?

– Mostanában elkezdtem verseket írni, Élményekben, tapasztalatokban gazdag életem sok gondolatot fogalmaz meg a fejemben. És amúgy változatlanul intarziázok, és várom továbbra is a látogatókat ingyenes életmű kiállításomra, ahová a 06 23 450 607-es számon lehet bejelentkezni.

Budakeszi Hírmondo 2021 március

Horváth Jenő

Megosztom a cikket

Green Kiss. Új bevásárlási forma, környezettudatos csomagolás

Ha egy üzlet havonta csak egyszer húzza ki a szemetes kukát a boltból, az annak a jele, hogy ott egy olyan bevásárlási formával, egy olyan alakulófélben lévő környezettudatos mozgalom első jeleivel találkozunk, mely a fenntarható bevásárlás jövőjét jelzi. Mindezekről a projektet szívvel-lélekkel megálmodó, dinamikus üzletvezetővel, Kiss-Óvári Anitával beszélgettünk.

Honnan jött az ötlet?

– Egy olyan négytagú család – mint a mienk is – egy nagyobb bevásárlás során „tetemes” mennyiségű élelmiszerrel tér haza. Egy ilyen alkalommal jöttem rá arra, hogy bármennyire is próbálkoztam, nem tudtam kikerülni a többségében műanyag csomagolásokat, melyek aztán a szemétben kötöttek ki. Innen jött az ötlet, hogy mivel Budakeszin nincs ilyen jellegű bolt, belevágok egy olyan vállalkozásba, mely része lesz egy egyre jobban kibontakozó környezettudatos mozgalomnak. Bizonyítani szerettem volna a családomnak, a gyermekeimnek, hogy ez így nem mehet tovább, az ő jövőjüket is féltve. Emellett tapasztaltam azt, hogy az itt élő embereknek is igénye volna erre az újszerű bevásárlási formára. Ez a gondolkodásmód, melyet a Green Kiss képvisel, sokakat megszólít, és nem csak budakeszieket, hanem a környező településeken élőket is. És ebben talán az is szerepet játszik, hogy mi itt – a budakeszi hegyektől körül ölelve – egy zöld környezetben élhetünk. Mindössze 3 hónapja, hogy megnyitottunk, mégis büszkén kijelenthetem e rövid idő eltelte után, van már törzsvásárlói bázisunk is.

Green Kiss (Zöld Csók). Mi adta az ihletet ehhez a névhez?

– Ez tulajdonképpen egy szójáték, hisz a férjem vezetékneve (Kiss) adta az ötletet ehhez az angol–magyar (?) cégnévhez. Persze tudom, hogy az angol szavakból induló név néha hátrányból indul, de ennek azért van egy mögöttes tartalma, mely illik ahhoz a szemlélethez, amit szeretnénk közvetíteni.

Hogy hozták össze az üzlet sajátos berendezését?

– Amit itt lát, azok nagy része használt bútor, melyeket hosszú hetek alatt szedtem össze a legkülönfélébb helyekről és aztán a férjemmel közösen alakítottuk át és festettük le őket. Egy-két speciális polcot, egyebeket pedig egy helyi asztalos készítette el.

Volt korábban bármilyen kereskedelmi tapasztalata?

– Nem! Semmi! Azaz annyi, hogy vendéglátós szüleimtől láttam, hogy miképpen építettek fel és vezetnek a mai napig egy vállalkozást. Amúgy vendéglátó–turizmus diplomát szereztem a Kodolányi János Egyetemen, majd ezt követően megszületetett a két kisfiam, otthon voltam velük 6 éven át. Ennek ellenére úgy éreztem, meg tudom valósítani ezt az álmomat, melynek olyan hozzáadott értéke van, amit igényel és elismer a vásárló.

Mennyi idő kellett az elinduláshoz?

– Két év. Sok erő, kitartás kellett hozzá. Meg kellett találni a megfelelő üzlethelyiséget, és hosszú folyamat volt a beszállítói kör felkutatása is. A cél az volt, hogy mindenekelőtt magyar kisvállalkozók minőségi magyar termékei legyenek a polcokon. Emellett az is lényeges, hogy a szállítási mód is környezetbarát legyen – magyarán, ne keletkezzen feleslegesen szemét. Hadd mondjak erre két példát. A liszt papírzsákban érkezik, ezeket kettévágjuk, és mi is felhasználjuk csomagolásra, pl. ebbe csomagoljuk a törékeny kerámia szappantartót, egyebeket, de említhetném, hogy az üvegben szállított termékek esetében visszaadjuk a beszállítónak az üveget, aki legközelebb megint ezt használja fel a szállítás során!

Az üzlet mibe önti, tölti át és tárolja az ide érkező, vendégcsalogató termékeket?

– Csak természetes anyagból készült tárolókban tartjuk kínálatunkat. Fa, üveg, fém, lenvászon…

És a környezettudatos vásárlók milyen csomagolással teszik be kosaraikba az adagoló eszközökkel a Green Kiss polcairól a kiválasztott árut?

– Az ide újonnan belépők az első pillanatokban gyakran nem tudják, hogy mit is jelent nálunk ez a „csomagolás mentesség”. Kérdés szokott lenni, hogy mindez milyen extra előkészületeket igényel. Nem, ez ennél sokkal egyszerűbb! Ide üres befőttes üveget, üres lisztes zacskót, tejfölös műanyag poharat, bármit be lehet hozni és fel lehet tölteni! Itt az a lényeg, hogy ezek újra és újra használatba kerülnek, és nem a kukába dobják azokat minden vásárlás alkalmával.

Milyen kínálattal találkozunk a polcokon? Budakeszi beszállítók is vannak?

– Van itt tea, kávé, édesítők, liszt, rizs, köles, bulgur, különféle lencsék, dió, mogyoró, mindenféle magvak, aszalványok, lekvárok, tészták stb., továbbá csapos önkiszolgálással szörpök, olívaolaj, tisztító-öblítőszerek, kozmetikumok… Folyamatosan bővül a beszállítói körünk. Jómagam gyakorlatilag először minden szóba jöhető terméket kipróbálok otthon, a háztartásomban és azon tapasztalataim alapján döntök egy-egy termék megrendeléséről.
Többnyire magyar kisvállalkozókkal vagyunk kapcsolatban, és – bár elsősorban nem kifejezetten biotermékeket árusítunk – ezeknek a kisvállalkozásoknak jól átlátható a működése. Legyen az kismalom vagy akár szörpkészítő, ezek nem használnak vegyszereket, káros anyagokat.
Budakeszi beszállítóink is vannak! Többek között naponta kapjuk a friss pékárut a Szívügyem pékségtől, beszállítónk a Kanálka chutney készítő cég és a Krisztina körúton üzemelő Csészényi kávézótól és pörkölőtől érkezik a friss pörkölésű kávé. Ennek a kávézónak a tulajdonosa is Budakeszin él. De az itt vásárolható textil tárolókat és méhviaszos szalvétákat is a közeli Nagykovácsiban élő vállalkozótól kapjuk.

Nagy a tisztaság az üzletben!

– Különös tekintettel a járványra, folyamatosan fertőtlenítünk, felmosunk. A tárolók mellett azokat az eszközöket is azonnal fertőtlenítjük, melyeket a vevőink használnak önkiszolgáló vásárlásaik során. Emellett maximum 2-3 embert engedünk be egy időben!

Mik a további tervek?

– Fő célunk, hogy fokozatosan bővítve, egy teljes napi bevásárlás lehetőségét is megadja az üzlet az ide betérőknek. Mire ez a lapszámot megjelentetik, már tejtermékek is lesznek nálunk, üvegbetétes visszaváltó rendszerrel. És amikor elindul a zöldség szezon, Budakeszihez közeli termelőktől hozzuk majd a zöldséget, gyümölcsöt.
Emellett szeretnénk olyan workshopokat, bemutatókat tartani, melyeknek az lenne a célja, hogy megismertesse az érdeklődőket olyan alternatívákkal, mint pl. az ecetből, szódabikarbónából, citromsavból készülő takarítószerek, fürdőgolyók, vagy akár a nálunk vásárolt termékek alapján recepteket is lehetne készíteni. Rengeteg olyan hasznos kezdeményezés van itt Budakeszin, melyekről nem is tudnak az itt élők. Jó lenne őket is bevonni ebbe a közösségépítő lehetőségbe!

Horváth Jenő

Címünk: 2092 Budakeszi, Fő utca 123.

bit.ly/hirmondo-2021-februar

Megosztom a cikket

Csészényi Kávézó és Pörkölő

Nem, sajnos ez a kávézó nem Budakeszin csábítja illataival az itt élőket, de tulajdonosa, Lelkes Péter városunkban él, így aztán talán nem meglepő, hogy a Hírmondó is megkereste őt. Meg aztán ki tudja, mit hoz az élet, és egyszer csakugyan nyílik majd Budakeszin is egy kávézó, mely akár lehetne egy újabb Csészényi is.

Hogyan lesz egyszer valakiből kávézó és pörkölő tulajdonos?

– Nem kávézósként kezdtem. Papír-régiség boltom volt az Attila úton, ahol elsősorban XX. század eleji éttermi számoló cédulák, mozi-, színházi- és egyéb reklám plakátok, képes levelezőlapok stb. között válogathattak a gyűjtők. Egy barátom vitt bele a kávé világába, akinek 20 évvel ezelőtt már volt egy kisebb kávézó lánca és pörkölő műhelye. 2003-ban kezdtem el gondolkodni egy saját kávézó megvalósításán, több mint 2 év kellett hozzá, hogy az álom valóra váljon. A Krisztina körúton – csaknem szemben a katolikus templommal – találtunk rá az akkor már végleg bezárt Rill órásműhelyre. Ennek a helyén nyitott meg a kávézó 2005 decemberében. Az órásműhely mellett megszűnt divat butikot is hozzáépítve sikerült a 60 m²-es kávézót kialakítani, egy 10 m²-es galériával is bővülve.

Nagyon eredeti elnevezést találtak!

– Ihletője Széchenyi István neve volt, hiszen a velünk csaknem szemközti Krisztinavárosi Havas Boldogasszony templomban kötött házasságot Széchenyi István Seilern Crescentiával 1836-ban, mely egy emléktáblán is olvasható a templom falán. Egy nyelvi leleménnyel lett a Széchenyiből Csészényi.

 Nagyon harmonikusan keveredik a hagyomány és modern- ség a kávézó kialakításában.

– Kávézónk kialakításakor fontos volt számunkra a békebeli hangulat felidézése, a hagyományok őrzése: így a kávézó helyén egykor üzemelő Rill órásdinasztiának is emléket állítottunk, a falak pedig korabeli zománctáblákon, plakátokon, képeken őrzik a letűnt korokat. Fontos szempont volt számunkra az is, hogy kávézónkban kényelmesen érezze magát mindaz, aki egyedül tér be a kutyájával egy feketére elolvasni a napilapokat, mind pedig az, aki meghitt baráti beszélgetésre, családi találkozóra, üzleti tárgyalásra érkezik.

Az egyik falon legalább 100 darab – ipartörténetileg is értékes – gyönyörű kézi kávédarálót láthatunk, mely az egyik fő látványosság, mikor az ember belép az ajtón.

– Ezeket a kávézó megvalósításának két és fél éves időszakában vásároltuk meg innen-onnan. Kínálatuk nagyon széles választékkal várja a kávézás szerelmeseit. Vendégeink több mint 30 féle kávéitalból válogathatnak, melyek a világ nagy kávétermő területeiről származnak (Guatemala, Columbia, India, Kuba, Peru, Etiópia, Costa Rica, Kenya). Pontosan meghatározott termőterületről érkező, fenntartható módon termesztett, kiváló minőségű arabica kávékat pörkölünk, melyek kézzel szedettek és válogatottak. Kávéink a legmagasabb (SCA) minősítéssel rendelkeznek.

 Egy ilyen igényes kávéválaszték az évek során nyilván egy igényes vendégkört is megteremtett, jelentős törzsvásárlói bázissal, melyet csak magasabb kategóriájú kávéfőző- és pörkölő gépekkel lehet kielégíteni, megtartani.

– Kávézónk ritkaságszámba menő különlegessége, hogy kávéinkat helyben pörköljük – így italaink mindig frissek és ízletesek! Sőt, ha valaki az élményt otthon is megismételné, frissen pörkölt kávéinkat kimérve is áruljuk, haza is vihető. Időről időre járjuk a különféle nemzetközi szakmai bemutatókat, vásárokat. Az itt megismert trendek, fejlesztések ismeretében döntünk ezeknek az új gépeknek a megvásárlásáról. 2011-ben vettük az első pörkölőgépünket, mely akkor még csak a saját kávézónk szükségleteit elégítette ki. Ezt követően 2016-ban egy lényegesen nagyobb kapacitású gép került hozzánk, mely lehetővé tette, hogy más kávézók, irodák számára is pörköljünk és elindítsunk egy webáruházat is. Ezzel párhuzamosan egyre több beállítási lehetőséggel rendelkező profi kávéfőző gépet és darálót is vásároltunk. A kisebb pörkölőnket, azóta bemutatóinkon használjuk, amolyan kedvcsináló látványelemként.

A frissen főtt kávé különlegességek mellett nyilván más is kerül az asztalokra…

– A kávékon kívül forrócsokoládékkal, prémium szálas teákkal, süteményekkel, szendvicsekkel és évszakonként megújuló egyedi kínálattal várjuk a hozzánk betérőket. Ennivaló édes és sós finomságaink is a minőséget képviselik: süteményeink
kézműves készítésűek, nem tartalmaznak semmilyen tartósítószert és adalékot, ciabatta szendvicseink is csak kiváló, friss alapanyagokból készülnek.

Gondolom, önök számára is egy nem várt, hirtelen lórugással volt egyenlő, mikor márciusban a koronavírus- járvány kapcsán – a szigorú korlátozások részeként – be kellett zárni a Csészényit is.

– A bejelentés előtti napon még telt házunk volt, aztán jött a roló. Nyárig gyakorlatilag az eddigi szolgáltatásaink közül csak a webáruház működött, ahol frissen pörkölt kávéinkat rendelték a vásárlóink. Aztán nyáron volt egy reménysugár az újbóli nyitással. Ősszel pedig jött az újabb bezárás, a webshopunk azóta is változatlanul működik, és részleges nyitva tartással várjuk vendégeinket. Reméljük, hogy mihamarabb kinyithatunk mindenféle korlátozás nélkül.

Ha majd egyszer elvonulnak a sötét felhők a vendéglátás feje fölül, azt hiszem, örömet okozna sok budakeszi lakos számára is, ha itt is nyitnának egy Csészényi kávézót! Már csak azért is, mert városunkban és a térségi településekenországosan is kiemelkedő a vásárlóerő, sok az igényes fogyasztó.

– Már gondolkodtunk ezen, de Budakeszi adottságai nagyon korlátozottak abból a szempontból, hogy hol lehetne kialakítani egy olyan ideális helyet, amely viszonylag formálható ilyen célokra. Ám jelenleg mi is abban a cipőben járunk, hogy az a pénz, amit az ember befektetne, azt a Covid-19 járvány elvitte pillanatok alatt. Most az újranyitás lebeg legfőbb célként a szemünk előtt.

Horváth Jenő

Megosztom a cikket

Segítség a budakeszi vállalkozásoknak

Jelentősen bővültek a pályázati, támogatási lehetőségek a budakeszi, helyi vállalkozások számára. Január 1-től kikerült Pest megye a Közép-magyarországi eurórégióból, így mostantól olyan uniós forrásokra is pályázhatnak a helyi vállalkozások, amelyek eddig elérhetetlenek voltak számukra. Információk szerint a következő 7 éves uniós költségvetési ciklusban várhatóan több száz millió eurós támogatási keret áll majd rendelkezésre, a kormányzat részéről az adott tematikus pályázatok kiírása a következő hónapokban várható.
 
Az újabb uniós források több mint 60 százalékára vállalkozások pályázhatnak majd. Ezért dr. Győri Ottilia polgármester kezdeményezésére az önkormányzat azt tervezi, hogy az újonnan létesülő budakeszi mikro- és kisvállalkozások számára segítséget nyújt szakmai képzések, tanácsadás formájában, ezzel is megalapozva az adott vállalkozások sikeres működését. Az önkormányzat a helyi vállalkozások számára nyújtható adókedvezmények bővítési lehetőségeit is megvizsgálja.
 
A budakeszi önkormányzat is pályázni fog uniós támogatásokra, prioritásként kezelve a városi infrastruktúra fejlesztését. Az Élhető települések című pályázati felhívásban lévő forrásokra pályázunk majd. A művelődési központnak és környezetének, a Fő utca arculatának, a budakeszi vállalkozói parknak, illetve a repülőtér környezetének a rendezése is ebbe a körbe tartozhat.
 
A keddi, február 2-i városházi megbeszélésen ezekről a lehetőségekről tanácskoztak pályázati szakemberek bevonásával az önkormányzat és a polgármesteri hivatal vezetői, a konzultációt ebben a hónapban folytatják.
 

‼️Fontosak a budakeszi vállalkozások.
➡️Központi forrásokra pályázhatnak azok a mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek rendelkeznek legalább egy lezárt teljes üzleti évvel, és legalább 3 alkalmazottjuk is van. A felhívás kódszáma „VINOP-1.2.1-21”.
➡️A támogatás műszaki-, termék- és szolgáltatásfejlesztésre, márka- és arculatépítésre, stratégiai és vállalati pénzügyi tanácsadásra, szervezet-, folyamat- és menedzsmentfejlesztésre használható fel.
📌A gond az, hogy éppen a kezdő vállalkozók nem pályázhatnak, holott a legnagyobb szükségük nekik lenne erre. Segítség lehet számukra akár egy üzleti terv megírása, vagy például a könyvelési tanácsadás.
📌Az budakeszi kezdő vállalkozások segítése, helyzetbe hozása fontos célja az önkormányzatnak.
👉Szeretnénk mielőbb szakmai segítséget, támogatást adni nekik.
➡️Kérem, hogy aki érdeklődik a lehetőség iránt, az jelentkezzen a gyori.ottila@budakeszi.hu címen.
✅Az előkészítő munkához kértem ma a szakemberek segítségét.” – írta ezzel kapcsolatban a hivatalos Facebook oldalán a polgármester. 
 
 
Megosztom a cikket

Gräfl cukrászda. Ugyanott 156 éve

A Gräfl család 1866-ben építette Budakeszin azt az épületet, melyet aztán a ház felirata szerint 1886-ban tataroztak. 1983-ban pedig elkezdtek itt működtetni az utódok egy cukrászdát, melynek megálmodói és elindítói id. Gräfl Lászlóné és Szalai Bálintné voltak. Ma a cukrászdát a Gräfl testvérek, Ildikó és László vezetik, akik az alapítók gyermekei, unokái. A cukrászda 37 éves múltjáról, jelenéről és jövőjéről kérdeztük őket. Bevezetnek minket többek között a klasszikus, főzött fagylaltkészítés rejtelmeibe, és szó esik egy új, titkos recept alapján készülő fagylaltcsodáról is.

156 éve annak, hogy az 1700-as évek elején Budakeszire települő sváb Gräfl család 1866-ban megépítette azt az épületet, mely 119 éven át adott otthon a családnak, hogy aztán folyamatosan terjeszkedve az ódon, hangulatos falak között egy otthonos cukrászda fogadja az oda betérő nassolókat.
Ildikó és László szinte már az anyatejjel szívta magába a cukrászat szeretetét, hisz piciny koruktól kezdve napi szinten csodálói-, potya kóstolói, „minőségi ellenőrei”, szakmai ellesői voltak édesanyjuk és nagymamájuk mesterségének, alkotásainak. Tulajdonképpen már akkor, papír nélkül kitanulták ezt a szép, de nehéz, gyakran napi 12-13 órás munkát igénylő szakmát. Így aztán talán nem meglepő, hogy némi kitérő után mindketten a cukrászatnál kötöttek ki a 156 éves házban. Bár abban a „kitérős” időszakban is gyakran besegítettek a munkába.

Végül aztán ők is amolyan értelmiségi pályaelhagyók lettek, ami manapság nem ritkaság. Budakeszin is számos ilyen történetet ismerhetünk. Ildikó a pénzügyi főiskola elvégzése után 3 évig bírta az irodai bezártságot, és 2001-ban „hazatért” a cukrászdába, egy lényegesen ingergazdagabb környezetbe. Ez mondható el László esetében is, aki először fogtechnikusként dolgozott budakeszi műhelyében, és eközben végezte el levelező tagozaton a Szent István Egyetem Élelmiszer Technológiai szakát – mindezt kiegészítve egy cukrász mestervizsgával is –, ahonnan számára is egyenes út vezetett a Fő utca 163. sz. ház megszokott falai közé 2003-ban. Ma már az ő vezetésükkel dolgozik a 8 fővel működő cukrászda.
Mindketten megélték azt az óriási átalakulást, hatalmas fejlődést, ami a cukrász szakmában végbement az elmúlt évtizedekben, ahol egykor szinte minden kézzel készítettek. Ma már nagyon sok alapanyagot félkészen, készen lehet venni, de azért a kézi munka szerepe mindig fontos lesz a jövőben is. Mind emellett a folyamatos megújulás jegyében ifj. Gräfl László – a borzalmas 2020-as évet kivéve – rendszeres látogatója az olaszországi Lombardia tartományban tartandó szakmai bemutatóknak, tanfolyamoknak, ahol megismerkedhet a legújabb innovációkkal, trendekkel, legfőképpen a kézműves, főzött fagylaltok világára fókuszálva.

Egyre bővülő vásárlóik körének 80-90%-a törzsvásárló, akiknek jól ismerik vásárlói szokásait, kedvenceiket. Budakeszin közismert, hogy jelentős az értelmiségiek száma, amely egy magas igényszintet jelent vásárlási szokásaikban, és mindez találkozik a Gräfl cukrászda azon elvével, hogy mindenekfelett a minőség a legfontosabb a cukrászatukban. Termékkínálatuk is folyamatosan változik, bővül, és a legújabb trendek is részei ennek. Minden év augusztusában náluk is fogyasztható az ország tortája. 30-40 féle torta, tortaszelet várja váltakozva a helyben fogyasztó családokat és az otthoni szülinapot, egyéb eseményeket ünneplőket. Emellett pedig számos aprósütemény is található a kínálatukban.
A fő attrakciójuk azonban kétségtelenül a természetes alapanyagokból, gyümölcsökből, 100%-ban helyben készült kézműves főzött fagylalt, mely összehasonlíthatatlanul finomabb, mint a fagylaltporból, vízből készült, mű ízű fagylaltok! Jelentős az érdeklődés minden nyáron a szinte végtelenül sokféle fagylaltjuk iránt – van köztük paleolit és cukormentes is. Itt érdemes megjegyezni, hogy minden egyes új íz megjelenését többhetes kísérlet előzi meg, nincs ez másképpen most sem, hisz tavasszal egy titkos recept alapján kikísérletezett fagyicsodával fogják meglepni városunk lakóit.
A jövőt illetően pedig változatlanul a legfontosabb céljuk az, hogy az erőteljesen növekvő fogyasztói igényszintet ki tudják elégíteni, és ha majd felnőnek gyermekeik, egyikük-másikuk tovább vihesse családi vállalkozásukat, de ez még a távoli jövő titka.

Horváth Jenő

Budakeszi Hírmondó 2020. január 8. oldal.

Megosztom a cikket

A gyroszos, aki a járványban rászorulókat támogatott

A Prémium Döner Kebab House néven másfél éve nyitotta meg vállalkozását Budakeszin Edelényi Dániel. A vele készült interjúban szó esik tavaszi karitatív kezdeményezéséről és budakeszi vállalkozásának bővítéséről is.

Mióta dolgozik a szakmában?

– 15 éve. Szakács és cukrász vagyok, felszolgálói és üzletvezetői végzettségem van, emellett elvégeztem az Általános Vállalkozási Főiskolát is. Sok vendéglátó- ipari tapasztalatot szereztem ezekben az években. Igazából azonban Budakeszin kezdtem önálló tevékenységbe. Itt már a saját vállalkozásomat fejleszthetem, építhetem.

 Másfél éve nyitott az üzletük Prémium Döner Kebab House néven a budakeszi Tescóban.

– Igen, bár hozzátenném, hogy a nevünk egy kissé csalóka, hisz az üzletünk fő attrakciója a gyros.

 Jó érzékkel indítottak ebben a műfajban Budakeszin.

– Valóban, hisz itt nem volt abban az időben gyroszos, így aztán nagy örömmel, szeretettel fogadtak minket a helyi fogyasztók, gyorsan kialakult egy törzsvásárlói kör is, ami még minket is meglepett. Először csak helyben fogyasztás volt, később pedig az online rendelést-kiszállítást is elindítottuk. 

Aztán alig telt el egy bő fél év és a koronavírus alaposan felborította a vendéglátóipar stabilitását az egész világon, így Budakeszin is.

– Addig sikeresen működő üzletünkben jelentős forgalomcsökkenés állt be, mintha egy pillanat alatt a falhoz csapódtunk volna. Felfoghatatlan érzés volt! Az addig ide járó vevőink nem kis része elment mellettünk. Egyikük elvesztette az állását, a másik csak a fizetése 40%-át kapta meg stb. Sok-sok szomorú történettel találkoztunk. És bár minket is mélyen érintett ez a válság, mégis úgy döntöttünk, a lehetőségeinkhez mérten ételkínálatunkból naponta 30 adaggal támogatjuk a helyi rászorulókat. Mindenféleképpen azt szerettük volna, hogy a leginkább rászorulókhoz jusson el felajánlásunk. Ebben a budakeszi Híd Családsegítő Központ sokat segített nekünk, akik megadták a neveket, és ki is szállították az ételt a megfelelő helyekre. Mindehhez hozzá kell tennem, kezdeményezésünkhöz egyhamar csatlakozott a Stadt étterem is. Mindezt 3 hónapig csináltuk, egészen az első hullámot követő enyhítésig. Mindezt Budakeszi Önkormányzata mind nekünk, mind a Stadt étteremnek megköszönte egy emléklappal a közelmúltban.

 Eközben a Walter házban – szemben, az egykori CBA helyén a közeljövőben nyíló DM-mel – szeptemberben megnyitott egy hentes boltot.

– Ami a húsáru boltunkat illeti, az egy érdekes történet. Ahhoz az ihletet tulajdonképpen a budakeszicsevego.hu Facebook oldalának kommentelői adták, akik hiányolták, hogy nincs a városban egy klasszikus értelemben vett hentes üzlet. Ezt a hentes üzletet szeptemberben nyitottuk, mert úgy érezzük, járvány ide, vagy oda, a mindig friss, minőségi húsárura – a legjobb magyar vágóhidakról hozzuk – és házias hentes termékekre is nagy az igény. Négy hónappal a nyitás után a „megismerkedési fázison” már túl vagyunk. Egyre nagyobb az érdeklődés.

 Ön végül is elmondhatja, hogy röpke másfél év alatt egy villámkarriert futott be Budakeszin. Milyen céllal vág neki az új évnek?

– Szeretném a két helyi vállalkozásomat tovább fejleszteni, és ami a legfontosabb: biztonságot adni a családomnak.

Horváth Jenő

Budakeszi Hírmondó 2020. január 7. oldal.

Megosztom a cikket

A Jani bácsi. Kétkezi munkájával mindenütt találkozhatunk Budakeszin

Németh Jánost, a BVV Kft. asztalosát akár egy külön intézményként is tisztelhetjük. Sváb ősei évszázadokkal ezelőtt kerültek Budakeszire. Keze munkájának eredményeivel városunk sok pontján találkozhatunk. Legendás munkaszeretete, tettrekészsége nem mindennapinak mondható, pedig már 5 éve nyugdíjas. Nyugdíjas? Kérdezhetnénk kételkedve, mert akik ismerjük, tudjuk – közel a 69. évéhez –, nincs olyan napja, mely ne a munka, az asztalosmesterség szeretetében telne el. A fa, a maga természetességével – megfelelő szakértelemmel – egy utánozhatatlan látvány eszköze lehet. Németh János szakmai szeretetét is ez élteti a mai napig. Tanulóéveit is beleszámítva 54 éve dolgozik az asztalos szakmában, javarészt Budakeszin. Első éveiben a Pilisi Parkerdő Vállalatnál kapott állást. Az általa ott készült őrbódékból még ma is látható egy a Vadaspark bejáratának jobb oldalánál. Később helyi asztalos mestereknél dolgozott. Házak építésének, felújításának, karbantartásának asztalosipari munkáit végezték el azokban az években száz számra. 

Aztán az Erdért fatelep tartott igényt a szakértelmére, amolyan mindenesként. Volt ott targoncás, eladó, szaktanácsadó és természetesen asztalos is. 20 évet töltött ott el. Ezt követően pedig 9 éve, a BVV Kft. megbecsült szakembere, 5 éve már nyugdíjasként.
A mamutfenyőkhöz vezető híd, a labirintus, a mamutfenyőktől induló madár tanösvény, a CBA Prímához vezető híd felújítása, a Mezei Mária-ház felújításának famunkálatai és korábban a helyi bölcsik, ovik karbantartása is az ő feladata volt, egyéb, ún. váratlan, „tűzoltó” munkákkal együtt, melyeket a város különféle intézményeiben kell elvégezni időről időre. Németh János ma is büszkén emlékezik rá, hogy családi házukat egyedül, 17 évesen kezdte el építeni – mindenféle banki kölcsön nélkül – némi villany- és gázszerelői segédlettel, és mindössze 2 év alatt elkészült! Mikor 1970-ben megnősült, már ebben a házban talált otthonra a felesége – idén ünnepelték 50. házassági évfordulójukat – és az akkor megszülető elsőszülött fia is.

Ma is ebben a házban él feleségével. Két fia, hat unokája és már egy dédunokája is van. Elmondása szerint soha nem volt még beteg. Nem ismeri a lázat és az influenzát! Leszámítva azt az öt évet (2010–2015), mikor öt infarktuson esett át. Aztán beültettek egy ICD-t a bőre alá, mellyel megszűntek a szívritmuszavarai és fulladásai. Azóta újra rendületlenül dolgozik. Pedig egy másik „különleges adottsággal” is meg kell küzdenie, ami már-már hihetetlennek tűnhet. Jani bácsinak – fiatalabb kollégái csak így szólítják – ugyanis mindössze 65/45 az átlagvérnyomása, de már volt 45/13 is. (Az átlag, normális vérnyomás fiatalabb korban 120/75, az idősebbeknél 135/85) És most ájuljon el a kedves olvasó, mert mindezek dacára, magas vérnyomás elleni gyógyszert kell szednie, ugyanis néha 95/65-re is felmegy a „pumpa”, és ez már olyan magas (!) az ő esetében, hogy az veszélyeztetné az egészségét. Hogy öt infarktusa ellenére még él, úgy gondolja, annak köszönheti, hogy ilyen hihetetlenül alacsony a vérnyomása. És mégis, mindezek ellenére, nem szándékozik abbahagyni a munkát. „Ha leülök tv-t nézni otthon, látom, hogy mi van a képernyőn, ám ha megkérdezik, miről szól a film, nem tudom elmesélni! Ott, a képernyő előtt is azon jár az eszem, hogy a soron következő feladataimat miképpen kell majd megoldani.”

„A családom mellett, a munka az életem! Azt hiszem, soha nem tudnám abbahagyni.”

Horváth Jenő

Budakeszi Hírmondó 2020. december 5. oldal.
bit.ly/hirmondo-2020-december

 

 

 

 

Megosztom a cikket

BENEI – budakeszi cukrászdától a nagyüzemi gyártásig

Az idősebb, régen itt élő budakesziek bizonyára emlékeznek még az Fő utca–Erkel utca sarkán a Benei cukrászdára – ma Szöszi cukrászda –, mely 1983-ig működött. A családi vállalkozásban együtt dolgozott Benei Sándor, a cukrászda vezetője és fia, Benei László, valamint fiatal felesége, a Lengyelországból származó Jolanta asszony is, aki bájos akcentussal szolgálta ki az akkor odajáró nassolókat. Aztán 1983-ban megváltozott minden, és egy nagy karrier vette kezdetét. Benei László és felesége, a Benei Sándor által őrzött családi receptek alapján, egy cukrászdinasztia szaktudásával, profizmusával készült nápolyikkal, ostyákkal és édes-sós teasüteményekkel – egy klasszikus – alulról építkező, nagy magasságokba érkező sikertörténet valósítottak meg. Történetük, a rendületlen kitartás, emberfeletti szorgalom, innovativitás és minőséget őrző szakmaiság mintapéldája. Mindezekről kérdezzük Fajván Pétert, a BENEI és Társa Kft. kereskedelmi és pénzügyi igazgatóját.

Mi, budakesziek is fogyasztjuk a Benei-féle termékeket, de sokan, talán nem is tudják közülünk, hogy ez a történet Budakesziről indult el.

Igen, ám a vállalkozás gyökerei sokkal régebbre és mes ­ szebbre vezetnek vissza. A BENEI és Társa Kft. egy cukrász dinasztiára épülő vállalkozás, amelynek alapjait a
Benei nagyszülők és szülők korábbi cukrászata jelentette. Az 1900-as évek elejétől kezdődően a család színvonalas cukrászdát üzemeltetett Berettyóújfaluban, majd később Debrecenben, legvégül pedig Budakeszin, ahonnan aztán elindult a nápolyik és aprósütemények gyártása, először kisipari körülmények között, Fő utcai családi házuk garázsában, melyet aztán tovább bővítgettünk. Innen indultak el az országot, majd a külföldi piacot meghódítani a süteményeink, dolgozóink létszáma pedig a kezdeti 3 főről rövidesen 15 főre emelkedett. 1992-ben helyeztük üzembe az első automata ostyakészítő gépsort, amivel szinte egyidejűleg új termék készítésének lehetősége is megnyílott. Ezek a sikerek a cég további fejlesztését igényelték, aminek
eredményeképpen az egyéni vállalkozásból betéti társaság lett, és a dolgozói létszám felduzzadt immáron 40 főre, 1996-ban pedig már üzembe helyezték az első automata nápolyi gyártó gépsort is.

Gondolom, gyorsan kinőtték a termelési lehetőségeiket a budakeszi garázsban?

Először a budakeszi ipari parkban próbáltunk felépíteni a termelési és technikai igényeinknek megfelelő üzemet a Budakeszin, a Tiefenwegben, de aztán ez nem valósulhatott meg. Ekkor találtunk rá 1997-ben Budapesten, a XV. kerületi Bogáncs utcában egy felszámolt tejüzemre, melyet megvásároltunk a budakeszi OTP segítségével és aztán átalakítottunk. Így ez a 30 000 m2 -es terület és a rajta elhelyezkedő 7500 m2 -es ingatlan már alkalmasnak mutatkozott a fejlesztési elképzeléseink megvalósításához. Az új termelő üzem kialakítása kb. 2-3 évet vett igénybe, és 2000-ben megtörténhetett az átköltözés. Ezzel egyidejűleg a korábbi betéti társaságból korlátolt felelősségű társaság lett és a dolgozói létszám is megnövekedett 100-130 főre. A fejlődés nem csupán a cég nagyságában mutatkozott meg, hanem új termékek is megjelentek, amelyekkel új technológia alkalmazására is sor került. Az édes és sós teasütemények széles palettája került föl a sokféle nápolyi mellé a terméklistára. Az ehhez szükséges gyártó és csomagoló gépek alkalmazása pedig a szakmai színvonalat növelték.

Manapság napi szinten mekkora mennyiségben gyártják a termékeiket?

Napi szinten öt-hat tonna teasütemény gyártására vagyunk képesek, míg a hétféle ízesítésű nápolyiból, ostyából 15-20 tonnát készítünk, nyilván,amennyire igény van. A teasütemény gyártása sokkal több kézimunkát igényel, a nápolyik, ostyák előállítása egyszerűbb, gépiesítettebb.

Hányan dolgoznak most önöknél?

250 embernek adunk munkát. Ennek fele saját állományú dolgozó, a másik fele munkaerő kölcsönzőből bérelt munkaerő. A járvány kapcsán nemrégiben megpályáztunk és megnyertünk egy munkaerő megtartó támogatást. Egyébként a család összes tagja kiveszi a részét operatívan a vállalkozás feladataiból. Benei László és Benei Lászlóné mint ügyvezetők, ifj. Benei László mint termelési igazgató, jómagam és feleségem, Fajvánné Benei Kinga pedig az értékesítés, marketing és pénzügyi területekért vagyunk felelősek. És nem szabad megfeledkezni gyermekeinkről – Lili és Szofi – sem, akik a „minőségbiztosításért” felelősek. 

Mennyire jelenik meg a robotizáció az üzemben?

Régi vágyunk, hogy nemcsak a nápolyi készítést automatizáljuk, hanem az aprósütemény készítést is. Néhány hónapja nyertünk egy technológia gépesítésre, automatizálásra is támogatást, mely újabb löketet fog adni cégünknek.

Jelenleg hol találkozunk termékeikkel bel- és külföldön?

Termékeink 38%-át exportáljuk, a többit a magyar piacon értékesítjük. Minden nagyobb áruház- láncban bent vagyunk. Két legnagyobb partnerünk a Lidl és Tesco. De készítünk a Tesco, Lidl és a CBA számára saját márkás termékeket is, emellett kisebb cégeknél, üzleteknél is megtalálhatóak termékeink. A környező országok közül Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szlovákia, Románia, Bulgária üzleteiben találkozni termékeinkkel. Alkalmanként pedig az Egyesült Államokba, Kanadába és Kínába is viszik a Benei nápolyit.

Ez jelentős logisztikai feladat is.

Gyakorlatilag az egész országot behálózzuk Záhonytól Pécsig, Soprontól Szegedig. Saját logisztikánk van, 15 autónk járja az országot. Vannak raktáraink Miskolcon, Szegeden, Pécsett, de azért elsősorban a közvetlen boltba szállítást preferáljuk, mert ez biztosítja leginkább termékeink frissességének megőrzését.

Mennyi az éves árbevételük?

Csaknem 2,5 milliárd forint.

Elképesztő ez a fejlődés.

A cég kinőtte magát! Próbáljuk a vállalatot átalakítani, mert ez bizony már egy vállalat, messze túlnőve egy családi vállalkozás kereteit a rengeteg beszállítóval, a több száz partnerrel, a 60-70 féle termékünkkel. Elindultunk a multizálódás irányába. Az a célunk, hogy minden egyes területnek meglegyenek a megfelelő felelősei. Annyira sokrétű a feladat, hogy már nem tudunk mindenre koncentrálni.

Milyen jövőképet képzel a cég számára?

Mindenképpen szeretnénk a Benei nevet tovább vinni, változatlanul száz százalékban egy családi vállalkozás keretein belül. Új, korszerű termékekkel is bővíteni fogjuk a kínálati listánkat és olyan csomagolási megoldásokat is szeretnénk bevezetni, amellyel száműznénk a műanyag használatát.

Budakeszi Hírmondó 2020. december  6. oldal.
https://hirmondo.budakeszi.hu/wp-content/uploads/2020/12/Hirmondo-2020-12.pdf

Horváth Jenő

Megosztom a cikket