Helyi vállakozások

A siker titka: kitartás

A Toyota Mayer országos hírű budakeszi márkakereskedés, 1992 óta elkötelezett partnere a Toyotának. Jelenleg az egyik legnagyobb magyarországi Toyota Márkakereskedés és szerviz, 100%-ban magyar magánszemélyek tulajdonában van, minden tulajdonos aktívan részt vesz a cég napi feladataiban. A három telephelyükön több mint 100 embernek adnak munkát. Az egyik alapító, Mayer Gábor tulajdonos, ügyvezető szerint az állandó fejlődés és a kitartás alapvető feltétel, de a budakeszi sváb felmenőktől kapott szellemi örökség: a precizitás és a megbízhatóság is fontos eleme a sikernek.

Mik az alapvető feltételei a sikernek?

Mayer Gábor: A titok nem csak bennünk rejlik, egy olyan márka mellett tettük le voksunkat 30 évvel ezelőtt, mely önmagában egy sikeres „brand” vagy termék, magas minőségi színvonalat és állandó megbízhatóságot képvisel. Ez mindenképpen kulcsszerepet játszik abban, hogy márkakereskedésünk jelentős fejlődésen ment keresztül fennállása óta szinte folyamatosan. Természetesen a sikerhez egy megfontolt üzleti stratégia sem árt, amit tulajdonostársaimmal a hosszú évek alatt közösen alakítottunk ki. Megvolt a kezdeti tanulóidőszak, voltak felfutások, hullámvölgyek, mindenesetre a cég a piaci viszonyokhoz képest óriásit fejlődött. A jelenlegi piaci körülmények, a gyártási és szállítási problémák eléggé megnehezítik a pontos tervezést, így nehéz kiszámítani, hogy milyen lesz a jövő. Ehhez kell igazodnunk.

Ez a jelen, de nem volt mindig így. Olvastam, hogy 10 000-nél több autót adtak el, használtan 6000-nél többet, és a szerviz hálózatuk folyamatosan fejlődött. Tehát a vállalkozás egyértelműen sikeres, és úgy tűnik, kívülállóként szemlélve, mint hogyha ez a siker folyamatos lett volna. Mik voltak a nehézségek? Emberileg, szakmailag mik a feltételei annak, hogy valaki megtalálja az utat, a neki megfelelő márkát, partnert, és hogy a márka is elfogadja őt?

M. G.: A márka harminc évvel ezelőtt véletlenül jött az utamba. A Toyota nem is létezett Magyarországon annak idején, éppen akkor nyitottak és kerestek vállalkozásokat. Ha most azokkal a feltételekkel jelentkeznénk náluk, mint akkor, megmosolyognának. Egy családi háznak az udvarán kezdtünk el autókat árulni, ami nem Toyota színvonal. Aztán az igények nőttek, mi ezzel együtt fejlődtünk. Minden olyan összeget, amit a vállalkozás pluszban kitermelt, azt mindig visszaforgattuk a létesítménybe, épületbe, tovább léptünk, nyitottunk kereskedést Pilisvörösváron, Székesfehérváron. A nyereség döntő többségét mindig visszaforgattuk a vállalkozásba.

Akkor, bármennyire is közhely, de a sváb takarékosság is ott van a vérében, és ez meghozta az eredményt…

M. G.: Az észszerűség inkább, de az mindenképpen. A másik nagyon fontos szempont volt, hogy próbáltunk megfelelni az ügyfél igényeknek. Ezt egyre nehezebb tartani, mert az igények sokkal jobban nőnek, mint ahogy mi ezt követni tudjuk. Tehát nagyon nehéz azt, az ügyfelek által elvárt minőséget produkálni, amit mi szeretnénk. Nehéz a munkatársainkat is megtanítani arra, hogyan kell kiszolgálni az ügyfeleket, ez egy állandó kihívás, aminek igyekszünk folyamatosan megfelelni.

Hogy tudják ezt a csodát megvalósítani, hogy gyakorlatilag a válságok jönnek-mennek, önök pedig mindig az ár, a hullámok fölött maradnak. Tehát, visszatérek a kiindulóponthoz: mi a titok?

M. G.: A Toyota azt szeretné, hogy ne a világ legjobb márkakereskedése, hanem a város legjobb márkakereskedése legyünk! Ez a gondolkodás közelebb hozza, elérhetővé teszi a célt és folyamatos megújulásra, továbblépésre ösztönöz bennünket. Egyszerűen inspirál, hogy ne legyünk elégedettek és minduntalan tovább akarjunk fejlődni.

Ha a konkurenciát helyi szinten nézem, az Opel Inte-rat is jól teljesít külső szemlélői szemmel nézve. El tudná azt képzelni, hogy akár az Opellel is ugyanezt a sikert elérte volna? Én feltételezem, hogy igen.

M. G.: Az Opel-képviselet az unokatestvérem cége, ő is nagyon magas szinten működteti a vállalkozását, odafigyelt minden fontos részletkérdésre, ami a sikerhez kellett.

Mégiscsak kell legyen valamilyen családi indíttatás önök mögött, olyan egyéni titok, ami márkafüggetlenül kicsiholta a sikert…

M. G.: Talán a kitartás, a nem megfutamodás a dolgok elől, ez lehet a titok. Igazából nagy csodadolgok nincsenek, nincs ebben varázslat. A szülői háttér is számít, persze. A szülők is végigküzdötték azokat a nehéz időszakokat, amikor ők voltak fiatalok. Mi heten vagyunk testvérek, tehát azért a nélkülözésből kinő az ember. Hozzászokunk ahhoz, hogy mindenért meg kell küzdeni. Igazából ez lehet talán az egyik motiváció.

Miről szólt a vállalkozói lét előtt az élete? A sportról, a biatlonról?

M. G.: Igen, az élvonalban sportoltam. Voltam három olimpián, mint résztvevő még annak idején, ugyan olimpiai bajnok nem lettem – habár szerettem volna -, de ahhoz kevés volt a képességem, voltak hiányosságok, meg a lehetőségekből is lehetett volna több. Aztán egyszer csak jött a rendszerváltás, megszűntek a sportegyesületek, megszűntek a lehetőségek, az amúgy se nagy mozgástér tovább csökkent. A sportegyesületet fölszámolták, a szakosztályt is. Új utakra kellett lépni, és akkor jött ez a lehetőség, hogy az ember elindított egy vállalkozást. Senkinek nem volt semmije, tehát a semmiből indultunk, amikor az erdészetnél kivettük a javítóműhelyt, onnan indult az egész történet. Voltak nehéz időszakok, a válságokat pedig át kellett vészelni. Volt egy idő, amikor egész jó számban adtunk el autót, és aztán volt, amikor ennek csak a töredékét. Akkor a szerviz elhúzta a céget, éppen annyit termelt, hogy megéltünk belőle.

Jól sejtem, hogy most is sportol?

M. G.: Hát, sportolgatok, néha kicsit futok, de már viszonylag keveset. Számomra a sportolás az, ha valaki napi egy-két órát sportol, de ennyi időm nincsen, ez heti 2-3 alkalomra szűkült, sajnos.

Hogyan emlékszik vissza, mekkora törés volt az életében a váltás, amikor megszűnt minden lehetőség a sportban ön számára?

M. G.: Egy sportoló a karrierje csúcspontján mindig azt hiszi, azt reméli, hogy soha nem lesz vége a sikereknek, a pályafutásnak. Aztán, amikor látja, érzi, hogy egyre nehezebb naponta lefutni egy x mennyiségű kilométert, meg jönnek föl a fiatalok, és már 33 évesen kell versenyezni a 20 évesekkel, na, ekkor elgondolkozik azon, hogy mi értelme van ennek, hiszen ez már nem esik annyira jól. Nagyon emlékezetes számomra, és így utólag nagyon felértékelődik az hogy biatlonos sportolóként Szarajevóban 1984-ben a téli olimpián én vittem a magyar olimpiai zászlót. Amikor a cégünkkel szerződést kötöttünk a Toyota japán elnökével, akkor ez a bizalmukat mindenképp megerősítette, hogy ez az ember vitte a magyar zászlót egy olimpián. Az mondták, ha egy nemzet annyira megbízik valakiben, hogy ő viheti a nemzeti lobogót, akkor ez nagy dolog. Aztán később ’88-ban voltam Calgaryban az olimpián, majd 32 évesen ’92-ben Albertville-ben is.

A családjáról nem sokat mesélt.

M. G.: Tősgyökeres budakesziek vagyunk, sváb származásúak. A nagyszüleim németül jobban tudtak, mint magyarul, de érdekes módon Németországban egész életükben soha nem jártak. 1740-ben vándoroltak be az őseink, tehát a nyolcadik generációnk él itt Budakeszin. Most is itt élek családommal. Mindenkire büszke vagyok a családból, főképp a szüleimre, az édesapámra, aki végigküzdötte az életét, felnevelt ennyi gyereket, taníttatott bennünket. Főkönyvelő volt, a számok világában élt. És amikor elment nyugdíjba, utána nem tudta elviselni azt, amit itt ebben a cégben könyvelés terén művelünk, ezért beszállt, és nyugdíj mellett rengeteget dolgozott itt, hosszú évtizedeken keresztül könyvelt nekünk, a cégnek. Ez nagyon jó volt, mert ő odafigyelt minden fillérre.

Mit gondol arról a vállalkozói világról, ami azért negatívumokkal is terhelt? Ha a rendszerváltozás körüli időkre gondolok, mindenképp igaz ez.

M. G.: Mindig igyekeztünk megfizetni mindent, amit kellett, az államnak és a dolgozóinknak. Törekedtünk mindig arra, hogy tiszta eszközökkel működjön a vállalkozás. Ezt a céget nemcsak mi alapítottuk, hanem Kovács József barátommal együtt indítottuk el. Ő is Budakeszin lakott, sajnos már meghalt, viszonylag fiatalon, utána a fia, Kovács Domonkos vette át az ő helyét. Így most hárman, Imre öcsémmel vagyunk a tulajdonosok.

Mit gondol arról, ami itt az elmúlt 10-15 évben változott, alakult, fejlődött Budakeszin? Mindenki másképp látja, de azért a többség azt mondja, hogy a fejlődés érzékelhető. Mit gondol erről, és hogyan látja a jövőt?

M. G.: Kritizálni nagyon könnyű… Én többször végig gondoltam, hogy nincs az a pénz, amiért én Budakeszin polgármester lennék, vagy bármilyen funkciót vállalnék, mert nagyon meg vannak kötve a lehetőségek, keskeny a mozgástér. Másrészt, ha valamit kitalál az ember, akkor ezzel mindig valakiknek az érdekeit sérti. Nagyon nehéz megfelelni azoknak az elvárásoknak, amik egy ilyen növekvő városban egyre csak fokozódnak. Nyilván, szeretnék egy sokkal jobb és szebb várost, de adottak a lehetőségek. Bízunk benne, hogy minél több pénz jut arra, hogy tovább fejlesszék Budakeszit, az újításokat, a fejlődést nehéz megállítani. Budakeszi egy nagyon jó helyen lévő, óriási átmenő forgalommal rendelkező település, ez vonzza a vállalkozásokat. Volt olyan időszak, amikor nem nagyon támogatták a helyi vállalkozásokat, amelyeknek terület és telephely kell, ezért rontják a városkép természetközeli arculatát, de az ő bevételeik nélkül nincsen fejlődés. Ezért nagyon nehéz megítélni, hogy mi a jó és helyes döntés ez ügyben. Nyilván, mint budakeszi lakos én is azt szeretném, hogy csak erdő legyen, csönd és nyugalom, de ez sokkal bonyolultabb kérdés. Közben meg folyamatosan költöznek ide az emberek, egyre népszerűbb a város, de vannak ez ügyben nálam okosabb emberek, akik majd eldöntik, hogy hogyan lehet ezt jól csinálni.

Ha 10 év múlva megkérdezném, hogy mire a legbüszkébb, vajon mi lenne az?

M. G.: 60 fölött az ember egy kicsit azért óvatosabban tervez. Mindenesetre nagy büszkeséggel töltene el, ha 10 év múlva ez a vállalkozás hasonlóan sikeres időszakot maga mögött tudva tudna továbbra is biztos megélhetést nyújtani dolgozóinak és családjaiknak. Őszintén remélem, hogy még akkor is aktív részese leszek a cég sikereinek a Jóisten segedelmével.

Sükösd Levente

 

Budakeszi Hírmondó 2022 április

Megosztom a cikket

30 éves a Póczi Patika

Mikor 1992 februárjában megnyílt a József Attila utcában a Póczi Patika, sokan meglepődtek, hisz addig ahhoz voltak hozzászokva a helyiek, hogy Budakeszin csak a Fő utcában lehet bármiféle kiskereskedelmi tevékenységgel találkozni. És ha jól belegondolunk, ez még a mai napig sincs másképpen – egykét kivételtől eltekintve –, pedig azóta már több ezer fővel nőtt Budakeszi lakossága. A Póczi Patika tehát minden megszokott előítélet dacára jött, látott és győzött. Az elmúlt 30 évükről a gyógyszertár ügyvezetője, Nyárfás Krisztina osztotta meg gondolatait a Budakeszi Hírmondóval.

A patikát Póczi Lajosné Vantara Judit gyógyszerésznő – anyósom – nyitotta meg 1992 februárjában. Az elmúlt 30 évben számtalan beteg és vásárló fordult meg nálunk, sokan közülük a nyitás óta hozzánk járnak. Ezekben az évtizedekben egy nagyon stabil, hűséges csapat dolgozott a patika falai között. Velük a munkán túlmenően sok közös kirándulás, ünnepi együttlét emlékeit is őrizzük.
Az elmúlt 3 évben egymás után érték el a nyugdíjkorhatárt kollégáim, van, aki otthon maradt, és vannak, akik dolgoznak tovább. Így fiatalodik meg ez a nagy tapasztalatú, hozzáértő gárda. Az új kolléganőket törzsvásárlóink többsége segítő szeretettel fogadja. Az újoncok kedves tapasztalata, hogy a különféle gyógyszeres fiókok és polcok között még nehezen eligazodva nem egyszer a „rutinos” törzsvásárlók segítik ki őket. Szeretnénk, ha nekik is lenne lehetőségük, hogy hűséges és új vásárlóinkkal kölcsönösen megismerkedhessenek. Ragaszkodunk a régi értékekhez, ezek fontosak számunkra. Nem az a lényeg, hogy a vásárló vásároljon, és utána gyorsan távozzon. Néha itt elég csak egy jó szó, egy jó tanács, vagy csak egy perc, hogy valaki lerakja itt a gondját.
Mi még tartjuk magunkat a klasz-szikus gyógyszerészethez, nem akarunk versengeni az internettel, megvan a tudásunk: a szakgyógyszerészek 8 évet tanulnak az egyetemen, hogy válaszolni tudjanak az önök által feltett kérdésekre. Értéket képviselünk, nem szeretnénk -amíg lehet – a robotizált világ részévé válni. Fontos a kapcsolattartás, az odafigyelés, a velünk szemben álló problémájának meghallgatása, néha ez a legfontosabb, nem a tabletta, amit bevesz az illető.
Azt is el kell mondanom, hogy ez az utolsó 3 év a nagy változások időszaka volt mindenki számára. Bevezették a felhő alapú receptfelírást, több új, nagy volumenű jogszabályi előírásnak kell megfelelnünk, február elején pedig a Gyógyszerészi Receptgyűjtemény (FoNo) európai uniós harmonizációja miatt változik sok magisztrális készítmény. A szabályok és kötelezettségek miatt sok adminisztrációs feladatunk van, mire a gyógyszer az önök kezébe kerül, de ennek ellenére bízunk benne, hogy mindig marad idő a kérdések megválaszolására és gyógyszerelési tanácsokra.
Hálával és köszönettel tartozunk mindazoknak, akik az elmúlt 30 évben hozzánk fordultak és megtiszteltek bizalmukkal.

Horváth Jenő

Budakeszi Hírmondó 2022 február

Megosztom a cikket

Rumba. Új fagyizó Budakeszin

A fagyi, minden élethelyzetet legalább 50 százalékkal jobbá tesz.
(Nicole Williams)

Június első napjaitól egy – a Spar parkolójában megnyílt – kis fagyizó pavilon csábítgatja az arra járókat. Sajátos, egyedi fagylalt ízekkel és egyéb finomságokkal is megismerkedhetnek az ide betérő édes szájú budakesziek és környékbeliek. Pápai Viktória, a fagyizó megálmodója és üzemeltetője mesél újságunk olvasóinak vállalkozásáról.

Korábban lótenyésztést és lovaglást tanult. Mi vitte rá arra, hogy egy merőben új területen is megméresse magát?

Pápai Viktória: Két éve fogalmazódott meg bennem a gondolat. A lovaglás átmenetileg nem játszik főszerepet az életemben. Addig pedig, amíg ez nem változik, szerettem volna egy olyan vállalkozásban kiteljesedni, amit magaménak érzek, ahol megjelenik a saját személyiségem, és legalább annyira tudom szívvel-lélekkel csinálni, mint a lovakkal való foglalkozást. Egy vállalkozásban nem feltétlenül csak az számít, hogy megéri-e, mert az ideig-óráig működhet, de ha az ember nem tudja hozzátenni a saját lelki oldalát, akkor az ellaposodik egy idő után.

Miért éppen a fagyi?

P. V.: Mint említettem, olyan dologba szerettem volna vágni a fejszémet, amit szívből csinálhatok. Nem voltam biztos abban, hogy éppen egy fagyizó lesz az, de mivel a fagyi az egyik kedvenc desszertem, gondoltam, ez már egy jó kezdés. Így hát 1,5 évnyi országjárás és fagyi kóstolás után választottam ki azt a fagyizót, amelynek a fagyijait én is jó szívvel fogyasztom.

És a végén hol találta meg álmai fagyiját?

P. V.: Gödöllőn, a Sissi cukrászdában. Több év fagylaltja díjjal is büszkélkedhetnek, melyek megalkotója Koncz Andrea. Fagylaltjaiban szakmai szeretete köszön vissza. Már a nevek is sokat ígérő ízvilágúak: „Modena kincse”, „Szelíd kender, vad szederrel”, „Balzsamos sült áfonya, kecskesajttal . Nagyjából 50 féle íz van a repertoárban, de a megújulás és a változás folyamatos.

Csak fagyit lehet itt kapni?

P. V.: A fagylalt mellett kávé variációk, Budakeszin készített díjnyertes MAYER szörpök, illetve sütemények (vegán és hagyományos egyaránt) egészítik ki a választékot.

Az üzlet gyakorlatilag reggeltől estig üzemel a hét minden napján. Ez a forró nyár alighanem csak a munkáról szólt.

P. V.: Hétfőtől csütörtökig 10.30-20.30- ig, péntek-vasárnap 09-20.30- ig vagyunk nyitva. Sokat láthatnak a pult mögött, de amikor nem vagyok itt, akkor is a fagyizó ügyeit intézem. Mindehhez még hozzá kell tennem, hogy a reggeli beüzemelés már két órával korábban, nyitás előtt elkezdődik, és zárás után még ugyancsak két órába telik, míg végleg bezárhatjuk magunk mögött az ajtót. Gyakorlatilag napi 16 óra munkát követel a fagyizó üzemeltetése.

Még szerencse, hogy ebben a pokolian meleg nyárban, az eladótérben hűs a levegő!

P. V.: Igen, az eladótérben egy légkondicionálónak köszönhetően kellemes, hűs levegő van. Enélkül a hűtők és fagyasztók által termelt hő a nyári meleget fokozná a pavilonban.

Hogy bírja erővel, energiával ezt a hatalmas megterhelést? Reggeltől estig mosolyog a vevőkre, fáradtságnak nyomát sem látni?

P. V.: Az energiám naponta újratermelődik egy vásárló néhány kedves szavával, egy mosoly viszonzásával. Hiszek a vonzás törvényében, az ember azt kapja vissza, amit ad.

Honnan jött a Rumba elnevezés?

P. V.: Lovas korszakomban volt a lovasiskolában egy Rumboso nevű, ma is élő ló, aki nagyon közel állt a szívemhez. Az ő beceneve Rumba. Abban a szellemben választottam ezt a nevet, hogyha csak fele annyi örömet kapok ettől a fagyizótól, mint tőle, már elégedett ember leszek.

Bármennyire is fura, tulajdonképpen a nyár elteltével csak most kezdődik igazán a főszezonja, hisz a fagyizót éppen az előző tanév végén nyitotta meg a Márity László utcában, abban az utcában, ahol iskola, óvoda és bölcsőde is működik, és a gyerekek a legnagyobb rajongói ennek a hideg csodának.

P. V.: Valóban megnőtt a forgalmunk az elmúlt hetekben, és ami talán a legfontosabb, ez alatt a három hónap alatt kialakult egy törzsvásárlói körünk is, és gyakran azt tapasztalom, hogy ez a kis terület egyfajta közösségi térként is működik, ahol ismeretségek, kapcsolatok alakulnak ki, és ez talán mindennél fontosabb.

A téli hónapokban is nyitva lesznek? Az nem éppen a fagyizás ideje!

P. V.: Télre ezúttal elbúcsúzunk és tavasszal újratöltődve, tárt karokkal várjuk a nap első sugaraival a fagyizni vágyókat.

Horváth Jenő

Budakeszi Hírmondó 2021 szeptember

Megosztom a cikket

Egy új generáció bontogatja szárnyait a budakeszi vendéglátásban – Catering Sharks

Aki mostanában az EFMK melletti közösségi téren járt, annak bizonyára feltűnt, hogy néhány hete működik ott egy csinos kis bisztró az egyik faházban, néhányasztallal a virágos teraszon. A vállalkozók, Palágyi Balázs és Stocker Erik Z-generációs fiatalok, akik fejükbe vették, hogy meghódítják a világot, akarom mondani Budakeszit. Terveikről kérdeztük őket.

Catering Shark (Vendéglátó Cápák)? És mellette a bisztró mottója: „Mert a cápák is mélyvízben születnek.” Itt netán halkülönlegességeket kapnak az ínyenc budakesziek?

Palágyi Balázs: Hát, nem egészen! Egyelőre elsősorban street food bisztróként működünk, gyorséteket készítünk. Hamburger, gyros, frissensültek és pulled pork (fűszeres pesztóval ízesített bbq sertés hús csalamádéval, uborkával, cheddar sajttal, speciális öntettel, szezámmagos bucival) rendelhető a fő kínálatunkból, elfogadható árakon. Ami pedig azt a bizonyos mottónkat illeti, az elsősorban arra utal, hogy nem volt tapasztalatunk egy új üzlet megnyitásához, de azt is kifejezi, hogy szeretnénk kihozni a maximumot ebből

Stocker Erik: Célunk, hogy a Catering Sharks Budakeszi főterét – ebből a kis bisztróból kiindulva – családias hangulatú, emberközpontú közösségi térré varázsolja minden korosztály számára, ahová az emberek nem csak enni -inni járnak, hanem kikapcsolódni, barátkozni, szórakozni.

Miképpen lehet ezeket a célokat megvalósítani?

Palágyi Balázs: Jómagam 15 éves koromtól dolgoztam a nyári szünetekben, kerestem az utamat, és minden lehetőséget kihasználtam a diákmunka piacon, ami a vendéglátással volt kapcsolatos. Nyitott szemmel dolgoztam különféle gyorséttermekben, a Groupama Arénában, aztán érettségi után a Mekiben. Mindez alakította a fantáziámat, megtanította a szakma gyakorlati oldalát. 2020 őszén, a járvány második hullámának közepén kezdtünk el álmodozni ennek a projektnek a megvalósításáról, és gyakorlatilag december óta megállás nélkül készültünk a tavaszi indulásra. Sok gondot okozott a mosogatáshoz elengedhetetlenül szükséges víz- és csatorna
bekötés a nekünk helyet adó kis faházban, ahol emellett a hely szűke is sok fejtörést okozott. Ehhez az adottsághoz kellett a munka szervezését alakítani, de aztán ezt is megoldottuk. Mindemellett szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen a járványintézkedések fokozatos feloldásával és a mindennapi élet újraindításával szinte egy időben nyitottuk ezt a budakesziek számára teljesen ismeretlen bisztrónkat.

Stocker Erik: Az első pillanattól kezdve nagyon fontosnak tartottuk a marketing munkát. Van honlapunk étlappal, árakkal, folyamatosan aktualizált Facebookoldalunk és instagrammunk is. És el kell mondanom – annak ellenére, hogy csak alig 3 hónapja vagyunk nyitva –, voltak napok, mikor arra kellett vigyázni, nehogy túlmarketingeljük a Catering Sharksot, mert nem győztü volna a munkát.

Online is lehet rendelni?

Palágyi Balázs: Természetesen! Jómagam is gyakran futárkodom, de a NetPincérrel is együtt dolgozunk.

Alighogy megnyitottak, márciusban volt egy nagylelkű felajánlásuk…

Palágyi Balázs: Igen, 100 db gyrost ajánlottunk fel. 50 adagot a budakeszi rászorulóknak és 50-et a vírus elleni küzdelemben hősiesen helytálló egészségügyieknek a Korányiban. Ezen túlmenően pedig a mentősök, rendőrök, tűzoltók 25%-os kedvezményt kaptak ételeink árából.

Újabban a hétvégeken a bográcsos főzés is megjelent a kínálatukban.

Palágyi Balázs: Váltakozó bográcsos étkekkel( pgulyásleves, pusztapörkölt, bableves stb.) rendezünk hétvégip artykat, melyhez dukál egy prémium Lamborghini kávé is.

További tervek a nyári hónapokban?

Stocker Erik: Ami nagyon fontos és megtisztelő számunkra, hogy sikerült jó kapcsolatot kialakítani az Erkel Ferenc Művelődési Központ vezetésével is. Közösen tervezzük a foci eb és a tokiói olimpia eseményeinek projektoros kivetítését és a nyári filmvetítések elindítását is. Napközben pedig a sakkozás szerelmeseinek is helyet adunk asztalainknál. Kellemes világítás mellett tematikus, ún. nemzetek konyhája esteket is tervezünk az adott ország zenéjével. Szeretnénk időnként gitárral, tangóharmonikával stb. a szép nyári estéknek is kellemes aláfestést adni. És ami ugyancsak nagyon lényeges szempont számunkra, hogy várjuk vendégeink kreatív ötleteit, melyeket aztán beépítenénk programjainkba.

Palágyi Balázs: Szeretnénk még jobban kihasználni a tér adta lehetőségeket is. A Catering Sharksnak helyet adó faházzal szemben lévő másik faházzal is terveink vannak. Onnan lenne a házhoz szállítás helyszíne, a mostani pedig teljes egészében a helyi fogyasztásszínhelye maradna.

Jelenleg hány fős a csapatuk.

Palágyi Balázs: Öten vagyunk. Én az üzlet vezetése mellett futárkodom, tulajdonostársam, Stocker Erik viszi a marketing munkát, Kiss Lilla üzletvezető és barista, Ceglédi Péter séf és Katona Dorián séf.

Nagyon fiatal ez a társaság! Hány évesek?

Palágyi Balázs: Az átlagéletkorunk 22 év! Napjainkban alighanem a Catering Sharks Budakeszi legfiatalabbak alkotta vállalkozása. Amúgy ötünk közül négyen budakesziek vagyunk. Hajrá, Budakeszi!

Horváth Jenő

Budakeszi Hírmondó 2021 június

Megosztom a cikket

Testszépítés és kozmetika – Kenessey Edit

Edit pályafutása nem ma kezdődött. Sokan vannak olyan budakeszi lányok és asszonyok, akik a személyi edző, aerobic óraadó, biketrainer tanácsai alapján őrizték meg az elmúlt években testük frissességét és formálták alakjukat. Kenessey Editet most annak kapcsán kereste meg szerkesztőségünk, hogy egy kisvállalkozás keretein belül, karrierváltásba kezdett.

Kenessey Edit eddigi életének jelentős része a sport jegyében telt el. Először atletizálni kezdett, aztán kézilabdásként az NB I-es szintig is eljutott. Egy súlyos sérülés vetett véget ígéretes karrierjének. Az ezt követő években a család és két gyermekének a nevelése került élete középpontjába, ám a sport 17 évvel ezelőtt ismét fontos szerepet kapott mindennapjaiban. A szervizúton működő szépség zónában, a High Care Center-ben volt egy kis fitness terem, ahol először az edzéstervek elkészítésében és a mozgás kivitelezésében segített mint egykori élsportoló. Innen már egyenes út vezetett a Fitness Akadémia elvégzéséig. Ennek a 39 évesen megszerzett edzői képesítésnek köszönhette néhány év után nagy ismertségét Budakeszin a fitness rajongók körében, és mindeközben a szépségszalonban rálátást szerzett a szépségiparra is.
Ezután több budakeszi fitness szalonban, edzőteremben – Katalizátor, Evolúció Fitness Center, az Aqua panzióban vízi torna, Knáb Életmód Stúdió és a Tiefenweg Sport Centrum – is éveket töltött el a kontúros, szép alakok formálásával, az egészséges életmódra neveléssel, és újabb szakmai képesítéseket is szerzett – spinning oktatás, csoportos alakformálás zenére stb.
Az Aqua panzióban tartott egykori vízitornaóráit az idősebb korosztály látogatta. Sokukkal azóta is tartja a kapcsolatot. Ennek a 70-es korosztálynak a magjával ma is sok időt tölt egy-egy erdei sétán, nordic walkinggal egybekötve.
A 17 év kemény edzői munka után azonban lassan vissza kellett venni a tempóból, ám amikor egy ajtó bezárul, kinyílik egy másik. Elvégzett egy kozmetikus képzést, ahol a gyakorlati arckezelést a német Janssen oktatóközpontban ismerte meg, a cég felső kategóriás, sokak által ismert, exkluzív termékeit használva.
Ennek folytatásaként Kenessey Edit hamarosan megnyitja – a Kossuth–Erdő utca sarkán – önálló kozmetikai- és testszépítő szalonját EXTRAVAGÁNS néven.
Edit reményei szerint sikere lesz ennek a 21. századi igényeket is kielégítő intim, egyszemélyes szépség szalonnak, mely már-már csodákra is képes felső kategóriás kozmetikai termékeivel és gépeivel várja vendégeit. Köztük sok olyan régi ismerőst is vár Edit, akik az elmúlt 17 évben megismerkedhettek már korábbi pályája sikeres múltjával.

Budakeszi Hírmondo 2021 március

Horváth Jenő

 

Megosztom a cikket

Ezermester a javából – Bernáth Béla

Alighanem Budakeszi egyik legismertebb polgára Bernáth Béla, az egyik utolsó „békebeli ezermester”, aki a közelmúltban ünnepelte 80. születésnapját. Gazdag, munkával teli – soha nem lankadó – értékteremtő, alkotói évtizedeiről emlékezett ízes, lebilincselő, utánozhatatlan stílusával.

A fa megmunkálásának szerelmeseként indult, hogy aztán élete folyamán alkotó fantáziáját, más területeken is kamatoztassa. Hogyan is kezdődött?

– A Szabolcs megyei Aporligeten – ma Bátorliget –, édesapám kerékgyártó (bognár) műhelyében, a lovaskocsi és hintógyártás fortélyait ellesve indult el 8 évesen az én „karrierem”. Néha ugyan rosszalkodtam, elrontottam egy-egy szerszámot és útjában voltam a segédeknek, akik nem egyszer kizavartak a műhelyből, de aztán arra is találtam megoldást, a falécek mögötti búvóhelyen. Meg aztán édesapám – látván az asztalosság iránti érdeklődésemet – vett nekem egy gyalupadot és szerszámokat. Így 10 éves koromban már csináltam egy faládát az osztálytársaimnak, 13 éves koromban pedig már elkészítettem első konyhabútoromat, egyik idősebb bátyámnak. Lánya szerint még ma is használják.

De hát ebben a korban még játszanak a gyerekek!

– Ritkán volt nekem időm a játékra, mindig a munka, a fa érdekelt. Az árnyékot, megnyugvást adó élő fa is nagyon szép, de legalább ennyi szépséget ad szakszerűen felvágva is. A szálirány, a szemcsék, a csomók, a mintázatok, a színek, mind megannyi csodája a természetnek.

Mikor és miért került a családjuk éppen Budakeszire?

– 1956-ban, 15 éves koromban kerültem Budakeszire. Édesapám két testvére már korábban is itt lakott. Ők csábították ide a családot, mivel akkoriban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nem biztosítottak biztos megélhetést a vidékiek számára. Egy Budapest közeli település nagyobb reményt adott a megélhetésre, egy biztató jövőre egy hétgyermekes családnak.
Budakeszin az első két évben az itt megvett házunk helyrehozásában vettem részt, majd egy ideig az itteni tsz-ben is dolgoztam, de a végén természetesen az utam az asztalos szakmához vezetett. 16 éves koromban – munka mellett – esti tagozaton tettem le a szakmunkásvizsgát Budapesten, a Fővárosi Asztalosipari Vállalatnál. A katonaidő letöltése és néhány további, fővárosban töltött segédév után végleg Budakeszihez kötött a munkám, kiváltottam az…

…asztalos iparengedélyt?

– Igen, ez 1967-ben történt, mikor már puhult a Kádár-rendszer diktatúrája. Akkor még feltétele volt az engedélynek a mestervizsga letétele, bár azt nem mondhatnám, hogy túl magasak lettek volna a vizsgakövetelmények..! Egy sámlit kellett megcsinálnom a megfelelő csapolásokkal, kötésekkel. Mindössze 26 éves voltam. Tele erővel, sok-sok elképzeléssel. Ám a történet egy elég furcsa intermezzóval kezdődött. Ugyanis abban az időben még csak 0,5 lóerős fűrészgépet használhattak a kisiparosok. Ez volt olvasható a friss iparengedélyemen. Húúú…, gondoltam magamban, ezzel a semmi teljesítménnyel nem tudok egy nagyobb fát elvágni! Mint aztán kiderült, ezt a rendeletet még a Rákosi-korszakban hozták meg, melynek az volt a célja, hogy a kisiparosok csak kisebb javításokat, szolgáltatásokat tudjanak elvégezni, kizárólag kéziszerszámokkal. Az ajtó-, ablak-, bútorkészítést, nagyobb ipari tevékenységet csak a nagyüzemek folytathattak. És ez a rendelet még a 60-as években, az enyhülés időszakában is bennmaradt a szabályozásban egy véletlen folytán. Ám aztán ez megoldódott, a hatóságok nem akadályozták meg már ebben az időben, hogy az asztalosok nagyobb teljesítményű gépeket is használjanak. Ezek után természetesen az volt az első dolgom, hogy vegyek egy nagyobb teljesítményű ipari fűrészgépet.

Milyen elképzelésekkel, célokkal kezdte el a magánvállalkozást?

– Abban az időben – a 60-as évek második felében, a 70-es évek elején – egyre többen kezdtek családi házakat építeni. Először elsősorban ajtót, ablakot készítettem. Az egyedi igények is mind gyakoribbá váltak. Később pedig egyéni elképzelések alapján már konyhabútorok, szekrények, könyvespolcok elkészítésére is sorra jöttek a megrendelések, mindenfelől az országból, de főleg a fővárosból, a balatoni településekről, de akár panellakásokból is.

Mikor lépett újabb szintet a vállalkozása?

– A 80-as évek közepén megkeresett a kanadai nagykövetség, akik nagyon magasra tették számomra az igényszintet. Nem egyszer jómagam készítettem ezeknek az egyedi bútoroknak a terveit is. Ezt követően más nagykövetségek is megkerestek. Ekkor már három segéddel dolgoztam.

Budakeszin is elismert szakemberként tartották számon.

– Sokat dolgoztam az akkor még község Budakeszi számára. Padokat, ajtókat, ablakokat gyártottam az általános iskolának és az 1981-ben átadott EFMK ajtóit és az előadóterem fából készült elválasztó falát is én terveztem és gyártottam le. Emellett sok újonnan épült családi házhoz is én gyártottam a nyílászárókat és alkalmanként, egyéni tervezés szerint bútorokat is.

Sokat tevékenykedett az országos és helyi közéletben is.

– 1990 előtt a Kisiparosok Országos Szövetségénél (KIOSZ) vezetőségi tag voltam és a Pest Megyei Kisiparosok Országos Szövetsége bírósági faipari szakértőnek kért fel. 1990–1994 között pedig a Magyar Néppárt képviselője voltam a Budakeszi Önkormányzatban.

A rendszerváltáskor, 1990 után miképpen alakult az élete?

– Sajátos fordulat következett be az életemben. Addig – több mint 20 éven át – napi 14-16 órát dolgoztam, általában még hétvégén is. Ennek is köszönhető, hogy a szakmában használt vegyszerek és a felszálló por súlyos allergiát okozott, emellett ez a két évtizedes „éjjel-nappali” munka teljesen elvette az erőmet. Orvosom javaslatára feladtam az asztalos kisipari tevékenységet, leszázalékoltak, majd két évvel később nyugdíjba mentem.

Mit kezd magával ilyen helyzetben egy nagyon tevékeny, szorgos ember?

– Feleségem kiváltotta a műanyag fröccsöntő kisipart. Kitaláltam a Bernáth-féle nudli- és nokedliszaggató készüléket, mely egy nagyon sikeres termék lett hosszú időn keresztül. Újságcikkek, tv- és rádióriportok is foglalkoztak vele. Egy évben négyezer darabot is eladtunk belőle telefonrendelések alapján. Feleségem beosztottjaként én postáztam a megrendeléseket. Ezt tíz év után hagytuk abba.
Ekkor jött el egy olyan szabad világ számomra, amikor végre nem voltak határidőim, kötelezettségeim. Minden eddigi feszültség és stressz eltűnt az életemből. Ekkor készítettem el a játék terepasztalt és a babaházat sok-sok mechanikai, gyengeáramú elektronikai, kibernetikai megoldással. Öreg fejjel ezt is sikerült megtanulnom, az ezzel való foglalkozás ma is nagyon foglalkoztat! Kb. 100 motor mozgatja a terepasztalon a különféle élethelyzetek szereplőit, a kovácsmestert, a háztáji gazdálkodót, a kovácsot, a cipészt, a zenészeket, a hintázó babákat, a diákokat egy osztályteremben, a mozdonyt masinisztával, a markológépeket, az úthengert stb. 3-, 6-, 10-, 12-, 24 volttal működnek ezek a szerkezetek, melyekhez a transzformátorokat régi pénztárgépekből, videólejátszókból, tévékből szereltem ki. Rengeteg ilyen „limlomot” hoztak ide a budakesziek, akik ismerték és ezzel támogatták ezt a ténykedésemet. A végén már annyi volt itt ezekből, hogy szinte mozdulni sem tudtam.

A házában látható életműkiállításán a játék terepasztal és a babaház mellett a nagy gondossággal tervezett, elkészített egyedi tervezésű, gyakran intarziás bútoraiban is lehet gyönyörködni.

– Ezekkel tíz évvel ezelőtt kezdtem el foglakozni, teljes egészében a saját magam örömére készítem ezeket, nem eladásra. Ebben talán az is szerepet játszik, hogy a mai világban azt látom, hogy a tömeggyártás mellett lassan teljesen eltűnik a kézművesség. Ezekből a bútoraimból legfeljebb a KesziArt kiállításain látható egy-egy.
Hála Istennek az életműkiállításomat gyakran látogatják az itteni iskolások is, akik nálam még találkozhatnak kézműves munkákkal.

Látni itt súllyal működő, 1800-as évekből való biedemeier faliórákat és egy hatalmas, csodálatos állóórát is.

– Bármilyen meglepő, ezeknél az óráknál számomra ma már nem az asztalos munka a lényeges – sőt, azzal nem is nagyon foglalkozom –, hanem az óraszerkezet mechanikájának a javítása. Időközben ugyanis ezt is megtanultam. Ehhez vásároltam egy vasesztergagépet is, és ennek is elsajátítottam a használatát. Az elmúlt években mintegy 30 ilyen órát javítottam meg teljesen ingyen, mert láttam, hogy ezek tulajdonosai szeretik a múlt kézműiparát.

Van itt egy nagyon szép, mintegy 2 méter magas, súllyal működő, padlóóra is. Hogyan került ez ide?

– Ez egy kivételes történet. Néhány éve, mikor megnyitottuk az életmű kiállításomat, Balczó András is itt volt a feleségével. Tőle kaptam ennek az órának a némileg hiányos szerkezetét, hogy használjam fel azt valamilyen formában, a játékházban. Én azonban sokkal többet láttam ebben a lehetőségben és megcsinálván a csapágyakat, működőképessé tettem a szerkezetet, amelyet ezt követően megmutattam Balczó Andrásnak, aki nagyon boldog volt az eredményt látva. És itt még nincs vége a történetnek! Ezt követően megkaptam tőle a padlásán száradó 20 éves feketedió fát, amiből aztán elkészítettem az óra házát. Ez az óra azóta is majdnem olyan pontosan működik, mint egy digitális óra. Egy év alatt legfeljebb egy percet késik!

Három éve kapott egy felkérést a Magyar Papírmúzeumtól, Dunaújvárosból. Mi volt a kérésük?

– Sarlós Erzsike, akivel együtt vagyunk tagok a KesziArt-ban, kapcsolatban van ezzel a múzeummal. Ők kerestek valakit, egy demonstrációs Nagy-Magyarország térkép elkészítéséhez, ahol a mintegy 200 egykori papírmalmot led lámpák jeleznék. Erzsike azért gondolt rám, mert jól ismerte a játszóház terepasztalán használt elektronikai tapasztalataimat. Örömmel elvállaltam ezt az újabb kihívást, egy feltételem volt! Ingyen szerettem volna megcsinálni! Úgy gondoltam, hogy ezzel a feltétellel nem lesz egy teljesítési kényszer, egy stresszes állapot a vállamon. Ők ezt elfogadták, és én elkészítettem a munkát, melyben a Budakeszin élő Turáni Attila volt nagy segítségemre. A múzeum mindezt egy emléklappal köszönte meg.

Látni itt az egyik vitrinben egy Kossuth-díjat, néhai Madaras József színművész díját. Ennek mi a története?

– A 80-as évek elején Madaras József Budakeszin, a József Attila utcában épített egy családi házat. Ebben az időben ismerkedtem meg vele – szerette a fát, ő maga is barkácsolt – az Erdért fatelepen, és aztán dolgoztam is neki. Ennek kapcsán barátság alakult ki közöttünk. Később a közeli Budajenőre költözött, de 2007-ben bekövetkezett haláláig megőriztük barátságunkat. Halála után gyermekei megkerestek engem, hogy az életmű kiállításomon őrizzem meg a Kossuth-díját és más díjait is egy vitrinben.

Most mivel foglakozik, mert nem gondolnám, hogy ölbe tett kezekkel végigüli a napot?

– Mostanában elkezdtem verseket írni, Élményekben, tapasztalatokban gazdag életem sok gondolatot fogalmaz meg a fejemben. És amúgy változatlanul intarziázok, és várom továbbra is a látogatókat ingyenes életmű kiállításomra, ahová a 06 23 450 607-es számon lehet bejelentkezni.

Budakeszi Hírmondo 2021 március

Horváth Jenő

Megosztom a cikket

Green Kiss. Új bevásárlási forma, környezettudatos csomagolás

Ha egy üzlet havonta csak egyszer húzza ki a szemetes kukát a boltból, az annak a jele, hogy ott egy olyan bevásárlási formával, egy olyan alakulófélben lévő környezettudatos mozgalom első jeleivel találkozunk, mely a fenntarható bevásárlás jövőjét jelzi. Mindezekről a projektet szívvel-lélekkel megálmodó, dinamikus üzletvezetővel, Kiss-Óvári Anitával beszélgettünk.

Honnan jött az ötlet?

– Egy olyan négytagú család – mint a mienk is – egy nagyobb bevásárlás során „tetemes” mennyiségű élelmiszerrel tér haza. Egy ilyen alkalommal jöttem rá arra, hogy bármennyire is próbálkoztam, nem tudtam kikerülni a többségében műanyag csomagolásokat, melyek aztán a szemétben kötöttek ki. Innen jött az ötlet, hogy mivel Budakeszin nincs ilyen jellegű bolt, belevágok egy olyan vállalkozásba, mely része lesz egy egyre jobban kibontakozó környezettudatos mozgalomnak. Bizonyítani szerettem volna a családomnak, a gyermekeimnek, hogy ez így nem mehet tovább, az ő jövőjüket is féltve. Emellett tapasztaltam azt, hogy az itt élő embereknek is igénye volna erre az újszerű bevásárlási formára. Ez a gondolkodásmód, melyet a Green Kiss képvisel, sokakat megszólít, és nem csak budakeszieket, hanem a környező településeken élőket is. És ebben talán az is szerepet játszik, hogy mi itt – a budakeszi hegyektől körül ölelve – egy zöld környezetben élhetünk. Mindössze 3 hónapja, hogy megnyitottunk, mégis büszkén kijelenthetem e rövid idő eltelte után, van már törzsvásárlói bázisunk is.

Green Kiss (Zöld Csók). Mi adta az ihletet ehhez a névhez?

– Ez tulajdonképpen egy szójáték, hisz a férjem vezetékneve (Kiss) adta az ötletet ehhez az angol–magyar (?) cégnévhez. Persze tudom, hogy az angol szavakból induló név néha hátrányból indul, de ennek azért van egy mögöttes tartalma, mely illik ahhoz a szemlélethez, amit szeretnénk közvetíteni.

Hogy hozták össze az üzlet sajátos berendezését?

– Amit itt lát, azok nagy része használt bútor, melyeket hosszú hetek alatt szedtem össze a legkülönfélébb helyekről és aztán a férjemmel közösen alakítottuk át és festettük le őket. Egy-két speciális polcot, egyebeket pedig egy helyi asztalos készítette el.

Volt korábban bármilyen kereskedelmi tapasztalata?

– Nem! Semmi! Azaz annyi, hogy vendéglátós szüleimtől láttam, hogy miképpen építettek fel és vezetnek a mai napig egy vállalkozást. Amúgy vendéglátó–turizmus diplomát szereztem a Kodolányi János Egyetemen, majd ezt követően megszületetett a két kisfiam, otthon voltam velük 6 éven át. Ennek ellenére úgy éreztem, meg tudom valósítani ezt az álmomat, melynek olyan hozzáadott értéke van, amit igényel és elismer a vásárló.

Mennyi idő kellett az elinduláshoz?

– Két év. Sok erő, kitartás kellett hozzá. Meg kellett találni a megfelelő üzlethelyiséget, és hosszú folyamat volt a beszállítói kör felkutatása is. A cél az volt, hogy mindenekelőtt magyar kisvállalkozók minőségi magyar termékei legyenek a polcokon. Emellett az is lényeges, hogy a szállítási mód is környezetbarát legyen – magyarán, ne keletkezzen feleslegesen szemét. Hadd mondjak erre két példát. A liszt papírzsákban érkezik, ezeket kettévágjuk, és mi is felhasználjuk csomagolásra, pl. ebbe csomagoljuk a törékeny kerámia szappantartót, egyebeket, de említhetném, hogy az üvegben szállított termékek esetében visszaadjuk a beszállítónak az üveget, aki legközelebb megint ezt használja fel a szállítás során!

Az üzlet mibe önti, tölti át és tárolja az ide érkező, vendégcsalogató termékeket?

– Csak természetes anyagból készült tárolókban tartjuk kínálatunkat. Fa, üveg, fém, lenvászon…

És a környezettudatos vásárlók milyen csomagolással teszik be kosaraikba az adagoló eszközökkel a Green Kiss polcairól a kiválasztott árut?

– Az ide újonnan belépők az első pillanatokban gyakran nem tudják, hogy mit is jelent nálunk ez a „csomagolás mentesség”. Kérdés szokott lenni, hogy mindez milyen extra előkészületeket igényel. Nem, ez ennél sokkal egyszerűbb! Ide üres befőttes üveget, üres lisztes zacskót, tejfölös műanyag poharat, bármit be lehet hozni és fel lehet tölteni! Itt az a lényeg, hogy ezek újra és újra használatba kerülnek, és nem a kukába dobják azokat minden vásárlás alkalmával.

Milyen kínálattal találkozunk a polcokon? Budakeszi beszállítók is vannak?

– Van itt tea, kávé, édesítők, liszt, rizs, köles, bulgur, különféle lencsék, dió, mogyoró, mindenféle magvak, aszalványok, lekvárok, tészták stb., továbbá csapos önkiszolgálással szörpök, olívaolaj, tisztító-öblítőszerek, kozmetikumok… Folyamatosan bővül a beszállítói körünk. Jómagam gyakorlatilag először minden szóba jöhető terméket kipróbálok otthon, a háztartásomban és azon tapasztalataim alapján döntök egy-egy termék megrendeléséről.
Többnyire magyar kisvállalkozókkal vagyunk kapcsolatban, és – bár elsősorban nem kifejezetten biotermékeket árusítunk – ezeknek a kisvállalkozásoknak jól átlátható a működése. Legyen az kismalom vagy akár szörpkészítő, ezek nem használnak vegyszereket, káros anyagokat.
Budakeszi beszállítóink is vannak! Többek között naponta kapjuk a friss pékárut a Szívügyem pékségtől, beszállítónk a Kanálka chutney készítő cég és a Krisztina körúton üzemelő Csészényi kávézótól és pörkölőtől érkezik a friss pörkölésű kávé. Ennek a kávézónak a tulajdonosa is Budakeszin él. De az itt vásárolható textil tárolókat és méhviaszos szalvétákat is a közeli Nagykovácsiban élő vállalkozótól kapjuk.

Nagy a tisztaság az üzletben!

– Különös tekintettel a járványra, folyamatosan fertőtlenítünk, felmosunk. A tárolók mellett azokat az eszközöket is azonnal fertőtlenítjük, melyeket a vevőink használnak önkiszolgáló vásárlásaik során. Emellett maximum 2-3 embert engedünk be egy időben!

Mik a további tervek?

– Fő célunk, hogy fokozatosan bővítve, egy teljes napi bevásárlás lehetőségét is megadja az üzlet az ide betérőknek. Mire ez a lapszámot megjelentetik, már tejtermékek is lesznek nálunk, üvegbetétes visszaváltó rendszerrel. És amikor elindul a zöldség szezon, Budakeszihez közeli termelőktől hozzuk majd a zöldséget, gyümölcsöt.
Emellett szeretnénk olyan workshopokat, bemutatókat tartani, melyeknek az lenne a célja, hogy megismertesse az érdeklődőket olyan alternatívákkal, mint pl. az ecetből, szódabikarbónából, citromsavból készülő takarítószerek, fürdőgolyók, vagy akár a nálunk vásárolt termékek alapján recepteket is lehetne készíteni. Rengeteg olyan hasznos kezdeményezés van itt Budakeszin, melyekről nem is tudnak az itt élők. Jó lenne őket is bevonni ebbe a közösségépítő lehetőségbe!

Horváth Jenő

Címünk: 2092 Budakeszi, Fő utca 123.

bit.ly/hirmondo-2021-februar

Megosztom a cikket

Csészényi Kávézó és Pörkölő

Nem, sajnos ez a kávézó nem Budakeszin csábítja illataival az itt élőket, de tulajdonosa, Lelkes Péter városunkban él, így aztán talán nem meglepő, hogy a Hírmondó is megkereste őt. Meg aztán ki tudja, mit hoz az élet, és egyszer csakugyan nyílik majd Budakeszin is egy kávézó, mely akár lehetne egy újabb Csészényi is.

Hogyan lesz egyszer valakiből kávézó és pörkölő tulajdonos?

– Nem kávézósként kezdtem. Papír-régiség boltom volt az Attila úton, ahol elsősorban XX. század eleji éttermi számoló cédulák, mozi-, színházi- és egyéb reklám plakátok, képes levelezőlapok stb. között válogathattak a gyűjtők. Egy barátom vitt bele a kávé világába, akinek 20 évvel ezelőtt már volt egy kisebb kávézó lánca és pörkölő műhelye. 2003-ban kezdtem el gondolkodni egy saját kávézó megvalósításán, több mint 2 év kellett hozzá, hogy az álom valóra váljon. A Krisztina körúton – csaknem szemben a katolikus templommal – találtunk rá az akkor már végleg bezárt Rill órásműhelyre. Ennek a helyén nyitott meg a kávézó 2005 decemberében. Az órásműhely mellett megszűnt divat butikot is hozzáépítve sikerült a 60 m²-es kávézót kialakítani, egy 10 m²-es galériával is bővülve.

Nagyon eredeti elnevezést találtak!

– Ihletője Széchenyi István neve volt, hiszen a velünk csaknem szemközti Krisztinavárosi Havas Boldogasszony templomban kötött házasságot Széchenyi István Seilern Crescentiával 1836-ban, mely egy emléktáblán is olvasható a templom falán. Egy nyelvi leleménnyel lett a Széchenyiből Csészényi.

 Nagyon harmonikusan keveredik a hagyomány és modern- ség a kávézó kialakításában.

– Kávézónk kialakításakor fontos volt számunkra a békebeli hangulat felidézése, a hagyományok őrzése: így a kávézó helyén egykor üzemelő Rill órásdinasztiának is emléket állítottunk, a falak pedig korabeli zománctáblákon, plakátokon, képeken őrzik a letűnt korokat. Fontos szempont volt számunkra az is, hogy kávézónkban kényelmesen érezze magát mindaz, aki egyedül tér be a kutyájával egy feketére elolvasni a napilapokat, mind pedig az, aki meghitt baráti beszélgetésre, családi találkozóra, üzleti tárgyalásra érkezik.

Az egyik falon legalább 100 darab – ipartörténetileg is értékes – gyönyörű kézi kávédarálót láthatunk, mely az egyik fő látványosság, mikor az ember belép az ajtón.

– Ezeket a kávézó megvalósításának két és fél éves időszakában vásároltuk meg innen-onnan. Kínálatuk nagyon széles választékkal várja a kávézás szerelmeseit. Vendégeink több mint 30 féle kávéitalból válogathatnak, melyek a világ nagy kávétermő területeiről származnak (Guatemala, Columbia, India, Kuba, Peru, Etiópia, Costa Rica, Kenya). Pontosan meghatározott termőterületről érkező, fenntartható módon termesztett, kiváló minőségű arabica kávékat pörkölünk, melyek kézzel szedettek és válogatottak. Kávéink a legmagasabb (SCA) minősítéssel rendelkeznek.

 Egy ilyen igényes kávéválaszték az évek során nyilván egy igényes vendégkört is megteremtett, jelentős törzsvásárlói bázissal, melyet csak magasabb kategóriájú kávéfőző- és pörkölő gépekkel lehet kielégíteni, megtartani.

– Kávézónk ritkaságszámba menő különlegessége, hogy kávéinkat helyben pörköljük – így italaink mindig frissek és ízletesek! Sőt, ha valaki az élményt otthon is megismételné, frissen pörkölt kávéinkat kimérve is áruljuk, haza is vihető. Időről időre járjuk a különféle nemzetközi szakmai bemutatókat, vásárokat. Az itt megismert trendek, fejlesztések ismeretében döntünk ezeknek az új gépeknek a megvásárlásáról. 2011-ben vettük az első pörkölőgépünket, mely akkor még csak a saját kávézónk szükségleteit elégítette ki. Ezt követően 2016-ban egy lényegesen nagyobb kapacitású gép került hozzánk, mely lehetővé tette, hogy más kávézók, irodák számára is pörköljünk és elindítsunk egy webáruházat is. Ezzel párhuzamosan egyre több beállítási lehetőséggel rendelkező profi kávéfőző gépet és darálót is vásároltunk. A kisebb pörkölőnket, azóta bemutatóinkon használjuk, amolyan kedvcsináló látványelemként.

A frissen főtt kávé különlegességek mellett nyilván más is kerül az asztalokra…

– A kávékon kívül forrócsokoládékkal, prémium szálas teákkal, süteményekkel, szendvicsekkel és évszakonként megújuló egyedi kínálattal várjuk a hozzánk betérőket. Ennivaló édes és sós finomságaink is a minőséget képviselik: süteményeink
kézműves készítésűek, nem tartalmaznak semmilyen tartósítószert és adalékot, ciabatta szendvicseink is csak kiváló, friss alapanyagokból készülnek.

Gondolom, önök számára is egy nem várt, hirtelen lórugással volt egyenlő, mikor márciusban a koronavírus- járvány kapcsán – a szigorú korlátozások részeként – be kellett zárni a Csészényit is.

– A bejelentés előtti napon még telt házunk volt, aztán jött a roló. Nyárig gyakorlatilag az eddigi szolgáltatásaink közül csak a webáruház működött, ahol frissen pörkölt kávéinkat rendelték a vásárlóink. Aztán nyáron volt egy reménysugár az újbóli nyitással. Ősszel pedig jött az újabb bezárás, a webshopunk azóta is változatlanul működik, és részleges nyitva tartással várjuk vendégeinket. Reméljük, hogy mihamarabb kinyithatunk mindenféle korlátozás nélkül.

Ha majd egyszer elvonulnak a sötét felhők a vendéglátás feje fölül, azt hiszem, örömet okozna sok budakeszi lakos számára is, ha itt is nyitnának egy Csészényi kávézót! Már csak azért is, mert városunkban és a térségi településekenországosan is kiemelkedő a vásárlóerő, sok az igényes fogyasztó.

– Már gondolkodtunk ezen, de Budakeszi adottságai nagyon korlátozottak abból a szempontból, hogy hol lehetne kialakítani egy olyan ideális helyet, amely viszonylag formálható ilyen célokra. Ám jelenleg mi is abban a cipőben járunk, hogy az a pénz, amit az ember befektetne, azt a Covid-19 járvány elvitte pillanatok alatt. Most az újranyitás lebeg legfőbb célként a szemünk előtt.

Horváth Jenő

Megosztom a cikket

Segítség a budakeszi vállalkozásoknak

Jelentősen bővültek a pályázati, támogatási lehetőségek a budakeszi, helyi vállalkozások számára. Január 1-től kikerült Pest megye a Közép-magyarországi eurórégióból, így mostantól olyan uniós forrásokra is pályázhatnak a helyi vállalkozások, amelyek eddig elérhetetlenek voltak számukra. Információk szerint a következő 7 éves uniós költségvetési ciklusban várhatóan több száz millió eurós támogatási keret áll majd rendelkezésre, a kormányzat részéről az adott tematikus pályázatok kiírása a következő hónapokban várható.
 
Az újabb uniós források több mint 60 százalékára vállalkozások pályázhatnak majd. Ezért dr. Győri Ottilia polgármester kezdeményezésére az önkormányzat azt tervezi, hogy az újonnan létesülő budakeszi mikro- és kisvállalkozások számára segítséget nyújt szakmai képzések, tanácsadás formájában, ezzel is megalapozva az adott vállalkozások sikeres működését. Az önkormányzat a helyi vállalkozások számára nyújtható adókedvezmények bővítési lehetőségeit is megvizsgálja.
 
A budakeszi önkormányzat is pályázni fog uniós támogatásokra, prioritásként kezelve a városi infrastruktúra fejlesztését. Az Élhető települések című pályázati felhívásban lévő forrásokra pályázunk majd. A művelődési központnak és környezetének, a Fő utca arculatának, a budakeszi vállalkozói parknak, illetve a repülőtér környezetének a rendezése is ebbe a körbe tartozhat.
 
A keddi, február 2-i városházi megbeszélésen ezekről a lehetőségekről tanácskoztak pályázati szakemberek bevonásával az önkormányzat és a polgármesteri hivatal vezetői, a konzultációt ebben a hónapban folytatják.
 

‼️Fontosak a budakeszi vállalkozások.
➡️Központi forrásokra pályázhatnak azok a mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek rendelkeznek legalább egy lezárt teljes üzleti évvel, és legalább 3 alkalmazottjuk is van. A felhívás kódszáma „VINOP-1.2.1-21”.
➡️A támogatás műszaki-, termék- és szolgáltatásfejlesztésre, márka- és arculatépítésre, stratégiai és vállalati pénzügyi tanácsadásra, szervezet-, folyamat- és menedzsmentfejlesztésre használható fel.
📌A gond az, hogy éppen a kezdő vállalkozók nem pályázhatnak, holott a legnagyobb szükségük nekik lenne erre. Segítség lehet számukra akár egy üzleti terv megírása, vagy például a könyvelési tanácsadás.
📌Az budakeszi kezdő vállalkozások segítése, helyzetbe hozása fontos célja az önkormányzatnak.
👉Szeretnénk mielőbb szakmai segítséget, támogatást adni nekik.
➡️Kérem, hogy aki érdeklődik a lehetőség iránt, az jelentkezzen a gyori.ottila@budakeszi.hu címen.
✅Az előkészítő munkához kértem ma a szakemberek segítségét.” – írta ezzel kapcsolatban a hivatalos Facebook oldalán a polgármester. 
 
 
Megosztom a cikket