Get Adobe Flash player

Látogatóink

2010. november 20. óta
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa1311
mod_vvisit_counterTegnap1321
mod_vvisit_counterEz a hét1311
mod_vvisit_counterMúlt hét14078
mod_vvisit_counterEz a hónap35139
mod_vvisit_counterMúlt hónap42171
mod_vvisit_counterÖsszesen3556416

Online látogatók: 7
Az Ön adatai: 185.33.54.252
,
Mai nap: 2018 szept. 24.

A Budakeszin élő németek nyelvi gyökerei

A német betelepülés története 1659-ben kezdődik. Lipót császár birtokot adományoz a Zichyeknek akik 1690?96 között kezdték meg az első telepítéseket. A telepítés menetéről számos történet kering, de a cikk terjedelme miatt erre most sajnos nem térhetek ki.

 

 

A német telepesek hajóval érkeztek Magyarországra. Passauban regisztrálták őket, és számukra úti okmányokat állítottak ki, így érkeztek Budakeszire. 1739-ben az immáron sváb[1] falut eléri az Európa-szerte pusztító pestisjárvány, mely a lakosság jó részét magával ragadta. A pestisjárvány után gróf Zichy Miklós rendkívül intenzív telepítésbe kezdett. Az új telepesek igen különböző helyről érkeztek, legtöbbjük Württembergből. A különböző nyelvjárású lakosság nyelve egy-két generáción belül feltehetően kiegyenlítődött egyfajta kevert nyelvjárássá.

A budakesziek ? a jobb kapcsolatok érdekében ? Pátyra jártak magyarul tanulni. A falu lakossága a XX. század 30-as éveire így feltehetően kétnyelvű lett, bár sokszor a nyelvhasználat nem volt tökéletes. Számos század elejei történet tanúskodik a hibás nyelvhasználatról. Íme egy:

 

? Bácsi, mondja, mi ez a nagy tömeg?

? Hát, Százlóavatás!!

? ??  ??.

? De nem az a nyihaha, hanem az a trallalla...

 

A budakeszi nyelvjárás végső formája egy bajor alapú nyelvjárás. Ez azért érdekes, mert az anyakönyvek tanúsága szerint az ideérkező betelepülők többsége Württemberg tartományból érkezett, ahol, igaz, hogy a keleti felén bajorul, de a többi részén vagy sváb, vagy alemann nyelvjárást beszélnek. Feltehetőleg az első telepesek többsége bajor nyelvjárású lehetett, és a pestisjárványt túlélőkhöz megérkező, többnyire alemann vagy sváb nyelvjárást beszélők alkalmazkodhattak ezen nyelvjáráshoz. Ehhez hozzájárulhatott még az a tény is, hogy a bajor nyelvjárást beszélő falusi társadalom a főváros közelsége miatt óhatatlanul kontaktusba keveredett a fővárosban élő lakossággal, akik az osztrák?bajor nyelvjárást használták hivatalos nyelvként. Ezért a nyelvjárásban igen sok osztrák elemet is felfedezhetünk. A nyelvjárás a német standard nyelvtől való legtöbb eltérése a bajor nyelv sajátosságainak feleltethető meg.

 

A bajor nyelv legszembetűnőbb sajátossága a hangzása. A hivatalosan használt (standard) német nyelvhez képest a bajor nyelvjárásokra igen jellemzők a kettőshangzók, melyek egy előző nyelvi korszak maradványai. A hosszú ii helyett ie, (Pl.: Liewi Khindi (bajor) = Liebe Kinder (német); a hosszú uu helyett ua, kuad (bajor) = gut (német) = jó; vagy uo és a hosszú ii hangzó üü hangzóként való ejtése (spüjn (bajor) = spielen (német) = játszani). Jelemző még a b-w váltás is (lásd Budakeszi ? Wudigess).

 

A Németországban beszélt bajor nyelvjárástól mégis abban különbözik, hogy az igen jellemző oa kettős hangzót a budakesziek ? az osztrák nyelvjárásokhoz igazodva ? hosszú aa- nak ejtették. Ilyen például a haam (Bk. és osztr.) = hoam (bajor) = Heim (német) = otthon szavunk. Pl.: I kee haam (Bk.) = I kee hoam (bajor) = ich gehe nach Hause (német) = hazamegyek.


Az osztrák kiejtéshez igazodva a hosszú ei hangzót a német nyelv és a bajor nyelvjárás is ai-nak, míg az osztrák dialektusok ezt ei-nek ejtik. Ez a budakeszi nyelvjárásban is így van.

A kiejtés szintjén azonban néhány szónál fennmaradhatott a feltehetőleg sváb?alemann kiejtés a schein (Bk.) = scheen (bajor) = schön (német) = szép szavunk esetében.

 

Az osztrák?bajor nyelvhasználat nyomait láthatjuk néhány lexikális átvételben, ilyen szavak például a Kööwi Ruam = Gelbe Rübe (osztr.) = Möhre (német) = sárgarépa, vagy a Paradeis = Tomate (német) = paradicsom vagy a Marüjnj = Marille (osztr.) = Aprikose (német) = sárgabarack és még sorolhatnánk.

Ha egy nyelvi közösség idegen nyelvi többségben él több évszázadon át, ezek nyelvei óhatatlanul hatnak egymásra. A legfeltűnőbb a lexikális, a szókincset érintő átvételek szintje. Számos magyar szót megtalálunk a dialektusunkban, mint például: wik? = bika, motschk? = lusta (mint a macska) vagy tschism? = csizma. Érdekes még például a szóvégi d és n hangzók gy és ny hangzóként való megjelenése: ojgy (Bk.) = ojd (bajor) = alt (német) = öreg, vagy a  spüjny = spüjn = spielen = játszani. Ezek feltehetően magyar hatások, és valószínűleg csak a XX. században jelennek meg.

 

A közel 300 éves együttélés azonban mélyebb szinteket is érintett. A magyar hatások már megfigyelhetők a nyelvtan szintjén is, igaz, hogy csak igen csekély mértékben. Ilyen jelenség például, hogy ? a német nyelvvel ellentétben ? bizonyos szórendek jelennek meg, melyek sem az osztrák, sem a német nyelvjárásoknak nem feleltethetők meg. Feltehetőleg ezek már magyar hatások. Például az auch = is partikula használata, mely a magyar használatnak megfelelően a vonatkozó elem után áll.

 

To san mi aa in Schui khaunge.

Da sind auch wir in die Schule gegangen.

Mi is odajártunk iskolába.                                                                 (2006-os  gyűjtés D. T.)

 

Egy nagyon érdekes és igen szembetűnő jelensége a budakeszi dialektusnak, hogy ? a hivatalos német nyelvvel ellentétben ? a két esettel álló elöljárószók, melyek irányhatározóként tárgyesetet vonzanak, helyzetmeghatározásként pedig részeshatározós esetet, itt mindkét esetben a részeshatározós esetet vonzzák:

 

Und tea hod es Kuchlkaastl.

Und der hat den Küchenschrank.

És az meg az ajtó elé

hinzaat, voa  d? Tia...

vor die Tür gezogen.

húzta a konyhaszekrényt.                                                               (s. gy. 2012; T4)

 

Az egykori nyelvjárást azonban a háború után betiltották, sokszor előfordultak nézeteltérések a német nyelvhasználat miatt, ezért ? az atrocitásokat elkerülendő ? gyermekeikkel már nem az anyanyelvükön kommunikáltak, így ők már csak halhatták a nyelvet, maguk azonban ma már nem beszélik...

 

Vajon milyen nyelven beszélnénk, ha másképp alakul a történelem? Feltehetőleg még beszélnénk a dialektust, de, mivel a nyelvek hatnak egymásra,valószínűleg több magyar, bár még nem jelentős hatással. A természetes asszimiláció útjába viszont nem állhatunk, és a nyelvi váltás még néhány generáció kérdése lett volna. Valóban nyelvében él a nemzet? Lehet, de ettől függetlenül gyökereiben él a nemzet, és így mi is. Függetlenül attól, hogy nem beszéljük már a nyelvet, azért szokásainkban, dalainkban, és gondolkodásunkban őrizzük, amit ránk hagytak. Bár már nincs kinn a Wudigess tábla Budapest felől, azért megfogyva bár, de törve nem, még vagyunk; és bízom benne, hogy valamikor csak visszakerül a táblánk...

 

Mayer Edina


[1] A sváb megnevezés gyűjtőnév, az összes Magyarországra telepített németséget így nevezték, annak ellenére, hogy bajorul, frankul vagy más nyelvjárásokban beszéltek.

Ma 2018. szeptember 24., hétfő, Gellért és Mercédesz napja van.

Következő programok