Bárcsak azonnal mondanád, hiszen féltelek, segíteni akarok Neked! De Te azt mondod: futok a munkám után, nem törődöm Veled, és különben sem értelek meg. Biztosan oka van, hogy így érzed, hiszen nem látod az én problémáimat, a mindennapi harcaimat a munkahelyemen, a kétségbeesett erőfeszítéseimet a háztartásban, a családban… Hol vagyok ebből én? ? kérdezed, és ha azt mondom: mindenhol, érted csinálom, csak legyintesz. Inkább szánnál rám egy kis időt, többre mennék vele, gondolod. Hidd el, igyekszem, de ennél több nem telik tőlem. Ez pedig kevés, zűrben vagyok! Most mi a csodát csináljak???
(tovább…)