Megérkeztek a csodálatos ruhák Neckarsulmból
Megérkeztek a csodálatos ruhák Neckarsulmból, köszönet a Budakesser Gemeindschaftnak, Huber Ferencnek és Maria Gezlernek! Hamarosan kiállítva is láthatók lesznek, addig néhány fotó ízelítőnek.
Hírek
Prohászkás önkéntesek az atlétikai világbajnokságon
Hazánk augusztus végén a világ egyik legnagyobb sportversenyének volt házigazdája; a Sportok Királynőjének, az atlétikai világbajnokságnak. A nagy sikerű rendezvénynek sok-sok olyan segítője volt, akik a háttérben, szinte láthatatlanul végezték a segítő önkéntes munkát: csapatok kísérését, tolmácsolást, Eü-szolgálatot, frissítést, irányítást.
A magyar önkéntesek csodálatos munkát végeztek, köztük egy maroknyi prohászkás diák is:
Fazekas Gréta, Frank Villő, Lecső Dorka, Menyhei Zita, Földi Zsófia, Szabó Jenő, Martinez Miki, Keszei Ágoston, Schmaus-Kőrösi Ádám, Temesszentandrási Balázs, Krizsai Levente.
Büszkék vagyunk rátok!
Isten éltesse a 80 éves Benczúr Lászlót Budakeszi díszpolgárát!
Pál apostolnak a rómaiakhoz írt levelében olvashatjuk: “ Nem azé, aki akarja és nem azé, aki fut, hanem egyedül a könyörülő Istené a dicsőség.”Ennek az igének az üzenete, hogy a 80 év nem érdem, hanem ajándék, mondta Benczúr László díszpolgárunk a mai születésnapján.Isten éltesse, jó egészséget kívánunk!
V. Németh Zsoltnál, az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkáránál jártunk
V. Németh Zsoltnál, az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkáránál jártam dr. Konkoly ZIta jegyzővel és Ohr Alajossal, a Közlekedési és Fejlesztési Bizottság elnökével.
💧 Budakeszin az elöregedett vízvezetékek elmaradt rekonstrukciója miatt több vízcsövet is mielőbb cserélni kell.
💧 A Budaörs felőli ívóvízvezeték megépítése ügyében is megkerestük a Fővárosi Vízművek Zrt. vezetőit. Ehhez a tervünkhöz is kértük az államtitkár támogatását.
MEGHÍVÓ
A Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás tisztelettel meghívja Önt a „Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer”
(KEHOP-3.2.1-15-2016-00002) című projekt keretében megrendezésre kerülő hulladékgazdálkodási szemléletformálási előadásra. A program keretében a látogatók megismerkedhetnek a modern hulladékgazdálkodás alapjaival, a szelektív hulladékgyűjtés fontosságával és a helyi hulladékgyűjtés lehetőségeivel.
Időpont: 2023. szeptember 7. (csütörtök) 15:00 óra
Helyszín: Budakeszi Polgármesteri Hivatal, Fő utca 179.
Új intézményvezető a Német Nemzetiségi Általános Iskolában
2023. augusztus 16-tól a korábbi intézményvezető helyettest, Kőrösi Annamáriát bízta meg Budakeszi Város Német Önkormányzata az iskola vezetésével. A korábbi vezető, Gölcz Mira lakhelyén, szülővárosában, Leányváron elnyerte az Erdély Jenő Általános Iskola intézményvezetői posztját. Az elköszönő intézményvezető 3 éves munkáját nagyon köszönjük, jó egészséget és további sikereket kívánunk a munkájához. Az alábbiakban az újonnan kinevezett vezető bemutatkozó sorait olvashatják.
Kedves Budakesziek! Engedjék meg, hogy bemutatkozzam!
Kőrösi Annamária vagyok, születésem óta élek Budakeszin. Férjemmel három felnőtt gyermek büszke szülei vagyunk.
Iskolás éveimet itthon, Budakeszin kezdtem a mai Széchenyi István Általános Iskola elődjének számító Budakeszi Általános Iskolában. Ezt követően a budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban érettségiztem, majd a Budapesti Tanítóképző Főiskola tanítói szakán szereztem diplomát 1995-ben. A számos továbbképzés mellett először 2010 tavaszán államvizsgáztam a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karán magyar nyelv és irodalom műveltségi területen, majd 2015 decemberében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság-és Társadalomtudományi Karán lettem szakvizsgázott pedagógus, közoktatási vezető.
Első diplomám megszerzése után helyezkedtem el a Budakeszi Általános Iskolában, ahol rögtön 1. évfolyamos tanítóként kezdtem a pályámat. 25 évig dolgoztam ott tanítóként, munkaközösség-vezetőként. 2020-ban a SZIA „németes” osztályainak kiválásával létrejött a Budakeszi Német Nemzetiségi Általános Iskola, a Wudisuli, ahol folytattam osztálytanítói tevékenységemet, és kezdtem el intézményvezető-helyettesi feladataim ellátását.
Amikor idén július elején Gölcz Mira intézményvezető jelezte, hogy az idei tanévet már lakóhelye iskolájának igazgatójaként kezdi, Schrotti János elnök úr intézményvezetői felkérésére örömmel és izgalommal mondtam igent. Intézményvezető-helyettesként Martin Andrea és Sinkó Lilla segíti majd testületünket. Július közepe óta folyamatosan kommunikálunk a kollégákkal, készítjük elő a tanévet, hiszen számos változás történt iskolai életünkben. Már a júniusi évzáró és ballagási ünnepségünkön elköszöntünk több nyugdíjba vonuló munkatársunktól, majd a közös évzáró pincelátogatáson azoktól a kollégáktól, akik különböző családi okok miatt hagyják el iskolánkat. Pályázatban szerencsére többen jelentkeztek, akik velünk szeretnének dolgozni, így a tanévet biztonsággal tudjuk kezdeni.
A nyár folyamán több termet kifestettünk, átrendeztünk, néhány fontos szerelési munkát elvégeztettünk. Jelenleg egy saját számítástechnika terem létrehozásán dolgozunk.
Az infrastrukturális fejlesztéseken túl, úgy gondolom, fontos, hogy az eddigi jó eredményeket, programokat megőrizzük, a kevésbé sikereseket átgondoljuk, megreformáljuk, a közös értékeket, hagyományokat ápoljuk, fejlesszük. Mindezen célok eléréséhez elengedhetetlen a jó csapatmunka: legyen szó egy tanóráról, kirándulások, versenyek, vetélkedők, egyéb programok megszervezéséről, lebonyolításáról, vagy akár a vezetői munkáról. A pályakezdésem óta eltelt 28 év megtanított a munkahelyemen és a családi életemben is az elfogadásra, együttműködésre, rugalmasságra, kompromisszumra, megújulásra és leginkább a humorra.
Legfőbb célom, hogy minden diák, pedagógus, technikai dolgozó és a szülők is szívesen jöjjenek intézményünkbe. A gyerekek személyisége motiváló tevékenykedtetéssel sokoldalúan fejlődjön; az intézményben dolgozók olyan légkörben dolgozhassanak, ahol aktív, kreatív munkát végezhetnek, ahol fontosnak érzik magukat és a munkájukat; a szülők bizalommal hozzák gyermekeiket hozzánk, és partnernek érezzék magukat a nevelés folyamatában. Éppen ezért számomra a vezetés nem egyirányú (fentről lefelé ható) folyamat, fontos számomra a kölcsönösség, a kollégáim, a szülői szervezet közreműködése, visszajelzése céljaim/ céljaink elérésében. Ez csak kiegyensúlyozott, harmonikus munkakapcsolat során valósulhat meg, amihez elengedhetetlen részemről a többiek irányába a kiszámíthatóság, határozottság, következetesség, szakmai tudás, empátia és elismerés.
Ezekkel a gondolatokkal köszöntök mindenkit az új tanév küszöbén!
Kőrösi Annamária a Budakeszi Német Nemzetiségi Általános Iskola megbízott intézményvezetője
Budakeszi Hírmondó 2023. augusztus
Kapcsolódó:
Budakeszi kötődésű vívó világbajnokok – Koch Máté – férfi párbajtőr egyéni világbajnok
Egy hónappal ezelőtt rég nem látott sikert arattak a magyarok a milánói vívó világbajnokságon. Női kardcsapatban, férfi párbajtőr egyéniben és férfi kardcsapatban is magyar siker született. Külön öröm ez a budakesziek számára is, hisz Márton Anna és Koch Máté személyében Budakeszihez is köthető győzteseket köszönthettünk. A Budakeszire született, korábbi olimpiai ezüstérmes, világbajnok kardvívó, Nemcsik Zsolt után újabb vívó büszkeségei vannak városunknak.
Miért lett éppen párbajtőr vívó?
Koch Máté: Eredetileg nem volt ilyen szándékom. Én kiskoromban mindig is focista akartam lenni. A grun-don játszottam a srácokkal. De igazán ott sem éreztem magam komfortosan. Valamiért nem ment nekem ez a csapatjáték. A fiúk utaltak is rá, hogy akkor ezt most nem kéne erőltetni Később a tenisszel is próbálkoztam, külön órákra is jártam az iskolában, de valahogyan az sem jött be nekem.
Aztán a szüleim 2007-ben úgy gondolták, hogy még próbálkoznak velem, ezért elvittek az akkori lakhelyünkhöz közeli Vasas SC pasaréti sportcentrumába, hogy talán majd a vívással – azon belül a tőrvívással -megbarátkozom. És azt kell mondanom, hogy azt sem élveztem akkor, mert a tőrvívásban óriási befolyása van a bíróknak, hisz ők vezetik le a találatokat, ítélik azt ide vagy oda. A versenyeimen gyakran nem értettem, hogy éppen kinek, miért ítél találatot a zsűri. Anyukám nem is járt ezekre a versenyekre, mert nem bírta idegekkel. Apukám kísért el ezekre a megmérettetésekre, de ő is nehezen viselte a találatok zsűrizését. Bizony sok cigarettát szívott el egy-egy ilyen alkalommal. Ezért aztán szó szerint volt, hogy ellógtam az edzéseket, gyakran fájt valamim, beteget szimuláltam. Persze nem azt mondom, hogy nem volt igaza a bíróknak, de akkor laikusként azt gondoltuk, hogy csalnak. Így aztán megváltásként jött, hogy 2011-ben megszűnt a Vasasnál a tőr szakág és így az egyesületen belül átkerülhettem a párbajtőrözőkhöz 12 éves koromban.
Tehát végre elérkezett oda, ami elrendeltetett.
K. M.: A párbajtőrözésnek más a mozgáskultúrája, a találati felületek is különbözőek, és ami a legfontosabb, nem levezetik a találatot, mert azt ebben a szakágban már 1933 óta találatjelző géppel számolják, és aki hamarabb ér el találatot, azé a tus. Nekem már a kezdetekkor sokkal jobban tetszett, hogy itt nincs annyi veszekedés a találatokon. Gyorsan jöttek az első sikereim. Már a második edzésem után bronzérmes lettem egy csapatversenyen, majd ezt követően az ún. „Olimpici”-n is bronzérmes lettem egyéniben.
Több helyen is olvastam, hogy nem a megszokott módon párbajtőrözik. A mozgása is eltér a többiek hagyományos, „párbajtőr” mozdulataitól. „Naturális”, azaz a természetes, istenadta mozdulatait megőrizte a versenyzői pályáján is.
K. M.: Igen, ez szokatlan lehet az ellenfeleim számára, és talán az is, hogy egykori tőrözői múltamból megőriztem olyan védekező elemeket, melyek szokatlanok a párbajtőrözésben. Nevelő edzőim – Gyarmati Béla és Hallea Péter – is tisztában voltak azzal, hogy ezeket nem kell lenyesegetni rólam. Maradjak az, aki voltam. Persze ehhez kemény edzőnek is kellett lenniük. Nem engedték meg, hogy ne járjak edzésre, ha az iskolában rosszul tejesítettem, jött a büntetés. Felnőtté válásom jelentős évei voltak ezek. Mindezek együtt vezetettek világbajnoki sikeremhez.
Boczkó Gábor, a párbajtőr csapat edzője a vb győzelme után, így nyilatkozott: „Ilyen az, amikor jó irányba indulnak el a hangyák.” Mit jelenthetett ez a mondat?
K. M.: Már az első asszóban tök nyugodt és laza voltam, nem pánikoltam, ami rám egyébként nem igazán jellemző. Talán erre gondolhatott Boczkó Gábor, mert amúgy ideges, üvöltöző, temperamentumos típus vagyok. Én mindig meghalok a páston.
A legjobb 8 között sikerült megvernem csapattársamat, Siklósi Gergőt, aki olimpiai ezüstérmes és világbajnok. Előtte őt még soha az életben nem győztem le! Aztán ugyanazzal az éhséggel mentem tovább a döntő asszóig, ahol végig irányítva a meccset, legyőztem hazai pályán az olasz DiVerolit. Ezt követően is jó formában voltam a párbajtőr csapatban is, ahol végül ötödikek lettünk.
Mikor költöztek Budakeszire?
K. M.: 2014-ben költöztünk ide, de korábban is volt budakeszi kötődésem, mert a Budakeszi út 77-ben laktunk, ahonnan gyakran jöttünk ki, ebbe az erdőkkel körülölelt városba. Én már áprilisban beköltöztem a fővárosba – hogy az edzések és egyéb intézni valókhoz közelebb legyek -, édesapám most is Budakeszin él. Nagyon szeretem ezt a várost!
A teljes embert kívánó élsport mellett a távolabbi jövőjére is gondol?
K. M.: A Testnevelési Egyetem vívóedzői szakára járok.
Mik a tervei a közeljövőben?
K. M.: Még csak egy hónap telt el a vb-győzelmem óta. Nehéz feldolgozni egy ilyen hirtelen jött sikert, hozzászokni a média érdeklődéséhez. Mindemellett igyekszem újra feltöltődni.
És természetesen az olimpiai kvalifikáció második fele is elindul az ősszel. Remélem, párbajtőr csapatban kiharcoljuk az indulást, jók az esélyeink. És ha ez sikerül, hárman kijuthatunk egyéniben is. De a legfontosabb mindig a csapat. Természetesen komolyan gondoljuk az egyéni versenyeket is, de egy csapatban, a többiekkel annyira jó érzés megélni a sikert, hogy az egyéni eltörpül mellette. Aki nézte a milánói vb-n a döntőket, láthatta, hogy a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áron milyen kitörő örömmel ünnepelte a kardcsapatunk győzelmét.
Horváth Jenő
Budakeszi Hírmondó 2023. augusztus
Kapcsolódó:
30 éves Budakeszi és Neckarsulm testvérvárosi kapcsolata
Budakeszi és Neckarsulm testvérvárosi kapcsolata olyan, mint egy életerős fa. Harminc éve gyökeret eresztett és azóta terebélyesedik. Mindez segítheti a fiataljaink, diákjaink közti tapasztalatcserét, de a kulturális és a gazdasági kapcsolatokra is kiterjedhet az együttműködés.
Hisszük, hogy az egykori és a mai budakesziek összetartoznak bárhol is éljenek a világon! Együtt erősítjük Budakeszi és Neckarsulm testvérvárosi kapcsolatait!
Neckarsulm és az olaszországi Bordighera 60 éve testvérvárosok. Együtt ünnepeljük a két kerek évfordulót.
Becsengettek
Minden elsős budakeszi kisdiák iskolakezdő csomagot kap az önkormányzatunktól, órarendet, almát és müzli szeletet az első napra. Sok sikert a tanévkezdéshez!
Pillanatképek az idei tanévnyitókról
Budakeszi kötődésű vívó világbajnokok – Márton Anna – a világbajnok női kardcsapat tagja
Egy hónappal ezelőtt rég nem látott sikert arattak a magyarok a milánói vívó világbajnokságon. Női kardcsapatban, férfi párbajtőr egyéniben és férfi kardcsapatban is magyar siker született. Külön öröm ez a budakesziek számára is, hisz Márton Anna és Koch Máté személyében Budakeszihez is köthető győzteseket köszönthettünk. A Budakeszire született, korábbi olimpiai ezüstérmes, világbajnok kardvívó, Nemcsik Zsolt után újabb vívó büszkeségei vannak városunknak.
Hogyan lesz valakiből vívó, hisz ez a sportág nem épül széles tömegbázisra sehol a világon?
Márton Anna: Nálam ez elég véletlenszerűen történt, mert a budavári általános iskolában, ahová jártam, tanítás után volt egy kardvívó szakkör. Minden kisgyereknek megtetszik, ha azt hallja, hogy vívás. Én is így voltam ezzel, holott addig karatéztam és minden egyéb sport is érdekelt. 9 évesen koromban pedig elkezdődött az én kardvívó történetem. Szerelem volt első látásra ez a találkozásom a vívással.
Ön ötszörös magyar bajnok és 2015-ben, 20 évesen már bronzérmes volt a világbajnokságon. De a női kardvívásnak a tavalyi évig nem volt még magyar világbajnoka.
M. A.: Az utóbbi pár évben kezdtük ebben a szakágban utolérni a világot. 2022-ben lett először világbajnok a magyar női kardcsapat a kairói vb-n, idén pedig Milánóban is győztünk.
Ám a csúcsra jutása nem volt egyszerű. Súlyos sérülést szenvedett 2020-ban, a magyar bajnokságon.
M. A.: 2020 decemberében volt az országos bajnokság, amikor már túl voltunk az olimpia elhalasztásán. Ez elképesztően kemény év volt. Sokáig nem tudtuk, mikor lesz az utolsó kvalifikációs verseny, ahol végre megszerezhettük a kvótát az induláshoz, hogy részt vehessünk a 2021-es tokiói olimpián. Ebben az időszakban sok sportoló komoly sérüléseket szenvedett a szerte a világon, mivel mind mentálisan, mind fizikálisan nagyon nehéz volt állandóan maximális szinten őrizni a formánkat. Ez a folyamatos pörgés okozhatta nálam, hogy bal a térdemben elszakadt az elülső keresztszalag, mely az egyik legrosszabb sérülés, melyet egy sportoló szerezhet. Mivel műtét esetén a felépülés, a rehabilitáció nyolc hónapig tartott volna, az olimpiai részvétel miatt nem vállaltam a műtétet. Kénytelen voltam szalag nélkül nekivágni az olimpiának, ahol végül is a negyedik helyen végeztem.
Egy ilyen körülmények között elért olimpiai 4. hely felér egy aranyéremmel!
M. A.: Ez volt eddig a legnagyobb kihívás az életemben, mellyel szembenéztem. Úgy gondolom, hogy akkor ott a maximumot hoztam ki az adott helyzetből. Két évvel elteltével úgy érzem, hogy hosszú távon én nagyon sokat erősödtem mentálisan azzal, hogy ezt végigcsináltam akkor.
Az olimpiát követően is nagyon fontos dolgok történtek az életében.
M. A.: Az olimpia után, 2021 szeptemberében megtörtént az elhalasztott térdműtétem Stuttgartban, és a rehabilitációm is elindult, de ami még ennél is sokkal fontosabb volt, megszületett tavaly nyáron a kisfiam. Ez óriási boldogság volt számomra. Kicsit váratlanul jött, de igazából a legszebb dolog, ami eddig történt az életemben.
És aztán jött egy újabb súlyos térdszalag sérülés.
M. A.: A térdműtétem és a szülés után visszatértem és több versenyen is elindultam, melyek nagyon jól sikerültek. Fokozatosan visszarázódtam a vívásba, jó formába kerültem. Aztán az utolsó felkészülési versenyen derült ki, hogy mégsem jó a térdszalagom. Teljesen elszállt a beépített keresztszalag, így bizonytalanná vált, hogy részt vehetek-e a milánói világbajnokságon. Hogy mégis elindulhattam ezzel a sérülésemmel a világbajnokságon, azt egy fantasztikus térdrögzítőnek köszönhetem, melyet Németországban sikerült beszereznem, melyet korábban még soha nem láttam, nem is tudtam róla. Jó lett volna, ha már a tokiói olimpia előtt is eljut hozzám ennek a léte. Ez a csodálatos rögzítő, hihetetlen módon stabilizálta a térdemet, és emiatt tudtam olyan jól vívni a milánói vb női kardcsapat versenyén.
A döntő hatodik párjában állt be csereként a csapatba és a győztes csata legvégén plusz tízes találati mutatóval fejezte be az összecsapást, ami az aranyérem megszerzéséhez vezetett.
M. A.: Úgy gondolom, hogy sokkal rutinosabb vagyok, mint a fiatal csapattársaim, és a döntőben ez kulcsfontosságú volt. Magabiztosan tudtam felállni az egyéniben nagyon erős francia vívók ellen, hisz már nagyon régóta versenyzünk együtt. Nem volt bennem semmi félelem, szerettem volna megmutatni, hogy mire vagyok képes, és a csapattársaimért mindent ki akartam adni magamból.
Ön sem tartozik éppen az idős versenyzők közé, de ahogy láttam, a csapat másik három tagja csak egykét évvel van túl a tinédzser koron. Ezt a sikersorozatot még sok évig folytathatják közösen ebben a felállásban.
M. A.: Ebben reménykedünk mi is. Elkezdtünk egy olyan berobbanást, egy olyan menetelést ezzel a fiatal csapattal, mely nagy reményekre ad okot a jövőre nézve. Belegondolni is elképesztő, hogy mi lehet ebből az elkövetkező évek során. A női kardcsapat lehet a magyar vívás húzóága jövőben, mert hatalmas potenciál van bennünk. A csillagok nagyon jól álltak, amikor mi négyen megtaláltuk ezt a sportot. És ami a legfontosabb, nagyon szeretünk egymásért, a csapatért küzdeni. Ez a legfontosabb egy csapat számára és nem is az, hogy mennyire erős vívók a tagjai, hanem hogy tudjanak összedolgozni és legyenek egységesek.
Mindezek mellett ön pszichológusként végzett az ELTÉ-n! Édesanya, világbajnok vívó, diplomás pszichológus! Csak ámul és bámul az ember ezek hallatán…
M. A.: Az alapképzést már elvégeztem az ELTÉ-n, és most a mesterképzést végzem a Károli Gáspár Református Egyetemen. Néha már én is vakarom a fejemet, hogy hú, sok ez így egyszerre, de nagyon sok segítséget kapok a szűk családi körből, nem egyedül csinálom ezt az egészet! Nagy csapatmunka van mögötte.
Azt olvastam önről valahol, hogy szereti a kulináris örömöket.
M. A.: Én úgy gondolom, hogy aki ellazulni nem tud, az megfeszülni se nagyon! Hogy én maximumot nyújtsam a páston, ahhoz az kell, hogy fel is tudjak töltődni. Az a jó, mikor a kettő egyensúlyban van.
Már sok éve kétlaki életet él Budapest és Budakeszi között.
M. A.: Édesanyám már több mint 10 éve itt lakik, és én is itt éltem évekig. Most meg a kisfiam van itt nagyon gyakran. Mikor edzésen vagyok, akkor neki Budakeszi a második otthona.
Gondolom sokan gratuláltak a világbajnoki sikere után..
M. A.: Nagyon boldog vagyok, hogy mindenhonnan kapom a sok biztató támogatást. Ha elsétálok az utcán, Budakeszin is mindenki rám köszön, és kapom a gratulációkat. Emiatt érdemes sportolni és ilyen eredményeket elérni. Remélem, hogy ez a nagyszerű csapatunk a jövőben is sok örömet fog szerezni szurkolóinknak.
Horváth Jenő
Budakeszi Hírmondó 2023. augusztus
Kapcsolódó: