Környezetünk

Akár a faállomány jelenős részének elpusztítására is képes kértevő bukkant fel.
Megjelent Magyarországon a kőrisrontó karcsúdíszbogár, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei Beregsurány térségében bukkantak rá. A károsító észlelése nemcsak hazánkban, hanem az egész Európai Unióban a kártevő első igazolt előfordulása.
A rovar akár tömeges kőrispusztulást is okozhat, ami azért érdemel városunk polgáraitól különös figyelmet, mert a Budakeszit övező erdőkben a magas kőris és magyar kőris a faösszetétel jelentős részét adja.
A bogár Ázsiából származó, invazív faj, a korábban behurcolt gombafertőzéstől amúgy is veszélyeztett, pusztuló kőrisfajok egyik legsúlyosabb károsítója. Észak-Amerikában és Kelet-Európában már jelentős kőrispusztulást okozott, ezért megjelenése komoly növényegészségügyi, természetvédelmi és erdőgazdálkodási kockázatot jelent. Lárvái a kéreg alatt fejlődnek, ezzel akadályozva a növény tápanyag- és vízellátását, ami idővel a fák pusztulásához vezethet.
A kifejlett bogár 8–14 milliméter hosszú, fémesen csillogó zöld színű. Jelenlétére utalhat a kőrisfák lombvesztése, a korona ritkulása, a kéreg elszíneződése, valamint az azon megjelenő függőleges repedések. Jellegzetes tünet lehet továbbá a kéreg alatt kialakuló, akár 50 centiméter hosszú, cikcakk alakú lárvajárat.
A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy amennyiben a fenti tüneteket tapasztalják a környezetükben élő fákon, vagy a kőrisrontó karcsúdíszbogárhoz hasonló rovart észlelnek, jelezzék azt a helyi kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának, valamint a Nébihnek. A gyors bejelentés kiemelten fontos az őshonos kőrisállományok védelme és a károsító további terjedésének megakadályozása érdekében.

Különös elnevezése alapján első hallásra sokan el sem tudják képzelni, mitől is kell tartani. Egyelőre kevesen ismerik, de ha nem tesszük meg a szükséges óvintézkedéseket, akkor akár egész kertünket eláraszthatja ez az egyébként mutatós, Budakeszin is terjedő, idegenhonos növény.
Olvasóink körében élénk érdeklődést váltott ki az ugyancsak invazív, japánkeserűfűről szóló írásunk, ezért most újabb, egyre több helyen felbukkanó és nehezen kiirtható növényt mutatunk be.
A kínai alkörmös erőteljes növekedésű, évelő növény, amely vastag gyökérzetével szívósan kapaszkodik a talajba. Hiába vágjuk le a föld feletti részeit, gyakran rövid időn belül újra kihajt.
Az alkörmös elleni sikeres védekezéshez ezért nem elég egyetlen alkalommal beavatkozni. Legjobb idejekorán eltávolítani a fiatal növényeket, az idősebb példányok gyökérzetét pedig érdemes kiásni a földből, mert ha csak tőben levágjuk, szinte biztosan újra kihajt.
Agresszíven terjed, elnyomja a környezetében tenyésző más kerti növényeket. Dekoratív, sötét színű, bogyókból álló termését előszeretettel fogyasztják a madarak, melyek így aktívan hozzájárulnak a terjesztéséhez is. Ám ami a madaraknak csemege, az az embernek, különösen a növény sötétre érő terméséből eszegető gyermekeknek bizony árthat. A benne található hatóanyagok ugyanis hasmenést és gyomorfájást okozhatnak, ezért az alkörmöst mérgező növényként tartják számon.
Figyelem! Az alkörmös magjai vidáman átvészelik nemcsak a madarak emésztőrendszerének viszontagságait, hanem a komposztálást is, ezért szárait, termését érdemes a kukába dobni.

Szép, de ne szeressük‼️
A japánkeserűfű 19. században Japánból először Nagy-Britanniába, onnan Észak-Amerikába került dísznövényként. Első látásra szép, ám ha nem küzdünk ellene, kertjeink fékezhetetlen ellenségévé válhat!
Nyár elején rendkívül korán fejlődésnek indul és egy hónap alatt még a kisebb fajtái is elérhetik a 2 méteres magasságot. Ahol megtelepszik minden más növényt elnyom, összefüggő és gyorsan növekvő telepeket alkot, gyökerei két méter mélyre nyúlnak le és sajradzásra is képesek, vagyis a levágott növény minden esetben újra kihajt. Akár 1 centiméteres gyökér- vagy szárdarabok is képesek új növénykolóniát létrehozni! A vágás, nyírás, ásás és gyomirtózás, különösen a növekedési időszak elejétől a közepéig ritkán vezet eredményre, gyakran még stimulálja is a koronagyökér vagy a rizómák alvó rügyeinek feléledését.
Ne hagyjuk, hogy elterjedjen Budakeszin a japánkeserűfű! Ahol felbukkan a növény, mielőbb irtsák ki, mert ha nem teszik, soha nem tudnak majd megszabadulni tőle. Aki pedig közterületen bukkan rá a japánkeserűfűre, az jelentse az igazgatas@budakeszi.hu mailcímen és az önkormányzat intézkedik

I.L.L.

A Föld napján ezek a szép nyári virágok most útnak indulnak, hogy Budakeszi kertjeit, balkonait és teraszait díszítsék. 🌸
🪻Bízom benne, hogy a virágok sok otthonba visznek színt, örömöt és még több gondoskodást, hogy Budakeszi még szebb, virágosabb legyen.

www.facebook.com/gyoriottilia

Ezúton tájékoztatjuk a a Székely utcában lakókat, hogy a mai napon csőtörés miatt az utca minkét végét lezárták, ezért a szelektív hulladék elszállítást a következő alkalommal pótoljuk, továbbá az utcában kért lombhulladék elszállítását a héten csütörtöki napon végezzük.

Az idei évben nem került meghirdetésre a TESZEDD! akció,
ezért Budakeszi Város Önkormányzata meghirdeti a MI SZEDJÜK! akciót!
2026. április 24-én, 9.00-kor találkozunk a Fő utcán a Posta parkolóban. Tisztítsuk meg Budakeszit! Szedjük össze közösen a városunkat elcsúfító szemetet!
Ahol elkel a segítség:
Fő utcai Park, Dózsa György tér és környéke, Budakeszi-árok száraz mederrésze, Mamutfenyők, Nádas-tómedence és környéke