Új ötletek alkalmazása a régi bevált módszerek helyett
A Nagy Sándor József Gimnázium intézményvezetője, Borók Edit 2018 óta dolgozik a tanári közösség élén az iskola hírnevének öregbítésén. Pedagógustársaival együtt hozzák meg a fontosabb döntéseket, így a sikereik is közösek. Az általa támogatott munkamódszer: a tanítás-tanulás folyamatában jobban előtérbe kerül az együttműködés, a meggyőzés, és meghatározóvá válik a tanár-diák közötti bizalom.
Derecskén született és Debrecenben kapott matematika-kémia szakos diplomát. Miképpen lett a budakeszi Nagy Sándor József Gimnázium tanára?
Borók Edit: 2000 nyarának végén Debrecenből Budakeszire költözött a családunk. Az átmeneti időszakban egy üzleti vállalkozásnál dolgoztam, kötetlen munkaidőben. 2002-ben jelentkeztem a Nagy Sándor József Gimnázium matematika-kémia szakos tanári állására, azóta dolgozom a gimnáziumban.
2018-ban, az új tanévben lett a gimnázium igazgatója. Milyen út vezetett odáig?
B. E.: Az itt töltött idő alatt három osztálynak voltam az osztályfőnöke. 2004-től munkaközösség-vezetői feladatokat láttam el, és lehetőségem adódott a mentor-tanári tevékenységet is kipróbálni. Elvégeztem a 7 modulos ECDL-tanfolyamot, és elkezdtem angolul tanulni. Több alkalommal vállaltam intézményi szintű szervezési feladatokat – gólyatábor, szalagavató, ballagás, diák napok, projekt napok. 2009-től számos alkalommal voltam érettségi vizsgaelnök, 2011-től pedig az emelt szintű matematika érettségin vizsgáztatói, javítótanári és vizsgaelnöki tevékenységet is végeztem. 2013-ban intézményvezető és középvezető irányultságú szakvizsgát szereztem. Aktívan részt vettem az öko-munkaközösség, és a nemzetközi projektekben folyó szakmai munkában. 2014-ben sikeres pályázatot nyújtottam be három egyéni és egy csoportos tehetségfejlesztési projektre. Én szerveztem és koordináltam a sikeres pályázatok egy tanévre szóló tevékenysorozatát, amiben tanáraink, diákjaink és volt tanítványaink is részt vettek. 2015 óta közoktatási szakértői tevékenységet is végzek. Eddigi szakmai fejlődésem során mindig arra törekedtem, hogy saját pedagógiai céljaim iskolám fejlődési irányába mutassanak. Ismertem a kollégáimat, és belülről láttam az intézmény működését, erősségeit és fejlesztendő területeit. Érettségi elnökként, emelt szintű érettségi vizsgákon vizsgáztatóként és közoktatási szakértőként volt kitekintésem az iskola falain túlra is. Amikor dr. Dö-mötörné Papp Hargita, iskolánk volt igazgatója nyugdíjba vonult, ezen szakmai, emberi és helyzeti jellemzők, valamint kollégáim biztatása, támogatása alapján adtam be a vezetői pályázatomat a gimnázium intézményvezetői megbízatására.
A Nagysanyi 2018-ban már egyre növekvő népszerűséget szerzett a Buda környéki régióban, mely nyilván annak is köszönhető volt, hogy az intézmény informatika-nyelvi tagozatos iskolává vált, jó szaktanárokkal
B. E.: Az 1991-ben bevezetett informatika tagozat lendületet adhatott az iskolának, megfelelt, sőt eléje is ment az akkori piaci igényeknek. 2004-ben elindult az első nyelvi előkészítő osztály, ami újabb frissítést jelentett a gimnázium életében. A későbbiek során azonban egyre több iskola kínálta az informatikai ismeretek emelt szintű oktatását, új, modern gépparkot tudtak biztosítani, amíg a mi informatikai infrastruktúránk egyre inkább elöregedett. 2010 után évről évre egyre erősebben éreztük, hogy míg az ötéves, nyelvi előkészítős osztályba túljelentkezés van, addig a négyéves informatikai irányultságú osztályokba egyre nehezebb a beiskolázás.
Előfordult, hogy a négyéves képzés osztályát nem sikerült teljes létszámmal elindítani. A probléma valamelyest mérséklődött, amikor a négyéves képzés osztálya felében informatika, a felében pedig emelt óraszámú német nyelvi képzést indítottunk. A jelentkezők száma azonban így is jelentősen elmaradt az ötéves nyelvi osztályba jelentkezőkétől. 2016-ban elment egy nemzetközi informatikai céghez dolgozni az egyik, sok éve nálunk teljes állásban informatikát tanító kolléga, aki az informatikai tagozat bázisát jelentette, több mint egy évtizeden keresztül. (Az iskolához való lojalitását jelzi, és ezúton is köszönöm neki, hogy heti néhány órában a mai napig visszajár hozzánk tanítani, érettségiztetni.)
Ebben a helyzetben vettem át az iskola vezetését 2018-ban. Az ötéves képzésnek az eredményessége is sokkal jobb volt, mint a négyévesé. Jóval több nyelvvizsga született ezekben az osztályokban, jobbak voltak az év végi és az érettségi átlagok, valamint a felvételi eredmények is. A döntő utolsó érv a struktúraváltás mellett az volt, hogy a 2020-tól bevezetett új NAT informatika (új nevén digitális kultúra) óraszámai sokkal magasabbak, mint az előző időszakban voltak, az öt év alatt (fakultációval együtt) elérik a régi tagozatos óraszámot.
Ezek a tények indokolták, hogy iskolánkban újabb szerkezetváltást hajtottunk végre 2020-ban, ettől az évtől a gimnázium mindkét osztálya nyelvi orientációjú képzést bizto sít tanulói számára, aminek első évfolyama nyelvi előkészítő. A 2020-ra való beiskolázás során a jelentkezők száma megnövekedett, tavaly és az idén is 5-6-szoros a túljelentkezés az iskolánkban. Ez igazolja, hogy nyelvi osztályokra nagyobb az igény a Zsámbéki-medencében. Az 5 évfolyamos nyelvi képzés beváltotta a hozzá fűzött reményeket: magas a végzős évfolyamok nyelvvizsga száma, kimagasló eredményű nyelvi érettségik születnek, jók a továbbtanulási mutatók.
A fejlődés érezhető a megyei, országos tanulmányi versenyek eredményeiben is? Vannak arról adataik, hogy az elmúlt években az érettségizők hány százaléka folytatta tanulmányait a felsőoktatásban?
B. E.: A versenyzés minden fiatal számára fontos és izgalmas. A versenyek típusát mindig a résztvevők meglévő kompetenciáihoz kell kiválasztani – itt nem csak a tantárgyi tudásra vagy testi tehetségre gondolok -, és az eredményeket is ehhez kell viszonyítani. Nem a győzelem az elsődleges szempont ugyanis, hanem a megmérettetés, a kitekintés lehetősége, a pozitív tapasztalat, élményszerzés. Ez adja a továbbfejlődés lendületét diáknak és tanárnak egyaránt.
Előrelépést jelent a versenyeztetésben az elmúlt néhány évben, hogy színesebb lett a versenypaletta (OKTV, Diákolimpia, Savária Történelemverseny, Horváth Mihály Történelemverseny, Matech online matematika csapatverseny, Kenguru Nemzetközi Matematikaverseny, Bólyai Matematika Csapatverseny, Bolyai Anyanyelvi Csapatverseny, Medve-matek, helyi, Irodalom másképp, területi és országos versmondó versenyek…), és többen vállalkoznak arra, hogy megméressék tudásukat. Szerencsére minden évben vannak olyan diákjaink, akik sikeresen szerepelnek, akár országos szinten is.
A továbbtanulásról a végzős osztályfőnökök gyűjtenek információkat. Az utóbbi évek adatai azt mutatják, hogy a diákok 80-85%-a felsőoktatásban tanul tovább. Az érdeklődők a honlapunkon részletes információkat találhatnak tanulóink felsőoktatásba való továbbtanulási irányairól.
■ 2018-ban, mikor átvette az iskola vezetését, nyilván sok új elképzelés fogalmazódott meg Önben! Mit sikerült ezekből megvalósítania az elmúlt csaknem 5 év alatt?
B. E.: A vezetői programomban megjelölt néhány kiemelt célról tehetek csak említést itt, a teljesség igénye nélkül.
Az iskolai infrastruktúra fejlesztésében két nagyobb előrelépés történt: 2021-ben megújult az iskola teljes fűtési rendszere, új kazánokkal és fűtőtestekkel. 2021-ben pedig az iskolai alapítvány, az önkormányzat és a tankerület összefogásával megújultak az iskolai zuhanyzók.
A beiskolázási feltételek javítását egyrészt az oktatási szerkezetváltás megvalósításával, másrészt az iskola ismertségének növelésével sikerült megvalósítanunk. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a Budakeszi Hírmondóban rendszeresen tudósíthatunk, és annak, hogy a Budakörnyéki Televízió is bármikor szívesen segít megörökíteni a rendezvényeinket.
Megújult az iskola honlapja külső megjelenésében és tartalmában egyaránt. Számos információ szerepel benne iskolánk eredményeiről, iskolai rendezvényekről, programokról, eseményekről. Tudósítunk az iskolai életről a Facebook-oldalunkon is. Transzparensebbé váltunk, ami segíti az információáramlást az iskola és környezete között.
Javultak az intézmény eredményességi mutatói. Növekedett a tanulói létszám, javult az iskola megtartó ereje. A jeles, illetve kitűnő tanulói eredmények száma nőtt, az iskolai tanulmányi átlageredmények szintén számottevően növekedtek. Szinte minden tanulónak van legalább egy nyelvvizsgája, mire leérettségizik.
A kitűzött célok között szerepelt a szülők támogató közreműködésének megnyerése is. Ebben is örvendetes előrelépés történt, a Szülői Munkaközösség bekapcsolódik az iskolai élet szervezésének bizonyos szegmenseibe, pl. jótékonysági bál, diáksarok létrehozása, pályaorientációs nap megszervezése. Önállóan kezdeményezték a modern fürdő projektet, aminek az iskolai zuhanyzók felújítása volt a célja.
Új hagyományt teremtettünk a „suligaléria” kezdeményezéssel, ezzel szeretnénk bekapcsolódni a város kulturális életébe. A legújabb Suli-galéria rendezvény A hatalmas erdő című kültéri, és a Kincseink az araukáriák című beltéri tárlat március 20-tól április végéig látható iskolánkban.
Miképpen sikerült megszervezni ezt a Brazília természeti kincseiről szóló nagyszabású szabad és beltéri tárlatot?
B. E.: Wagner Maya, aki iskolánk első gimnáziumi osztályának tanulója volt, segítette a kapcsolat kialakulását a brazil nagykövetség és iskolánk között. Vendégül láttuk Susan Kleebank brazil nagykövet asszonyt iskolánkban, beszélgettünk a kiállítás céljáról, tartalmáról. Felkértem a kiállítás megnyitására, amit Ő nagy örömmel elvállalt. Ezúton is köszönöm mindenkinek, aki eljött a megnyitóra, és továbbra is várjuk szeretettel a felnőtt és gyermek vendégeket.
A különféle nemzetközi diák (Erasmus, Comenius, Határtalanul) és tanár pályázatok sikeresek voltak az elmúlt időszakban, hogyan látja ezek a jövőjét az iskola tekintetében?
B. E.: Nemzetközi kapcsolatokra nyitott iskola vagyunk. Gimnáziumunk tanulói 2009 óta 21db nyertes nemzetközi Erasmus, és Határtalanul pályázat jóvoltából 41 külföldi utazáson vettek részt, és 23 alkalommal mi fogadtunk külföldi partnereket. Tanulóink ezalatt az idő alatt 14 országban jártak, kb. 30 külföldi iskola tanulóival találkozhattak. Az elmúlt 4 évben tanáraink is pályáztak külföldi szakmai megújító továbbképzéseken való részvételre. A közös munka alatt nagyon sok ismeretre tettek szert, és számos barátság született. A nemzetközi pályázatokon való részvétel iskolánk egyik arculatformáló tevékenysége, aminek fontosságához és hasznosságához kétség sem férhet. Az Erasmus pályázati rendszer a tavalyi évben átalakult, de szerencsére az általunk beadott akk-reditációs pályázat sikeres volt, így ettől az évtől 2027-ig iskolánk diákjainak és tanárainak továbbra is lehetősége lesz arra, hogy külföldön új ismereteket szerezzenek, fejlesszék nyelvtudásukat.
Sajátos és sokat ígérő, hogy az elmúlt években egyre több öregdiák egyetemi hallgatóként jár vissza az intézménybe, ők nagy segítséget adhatnak a pályakezdés előtt álló tanulóknak.
B. E.: Igen. Büszkék vagyunk arra, hogy tantestületünkben jelenleg hat olyan pedagógus van, aki ebben az iskolában végzett. Lehetőségeinkhez mérten támogatjuk volt diákjaink egyetemi tanítási gyakorlatainak elvégzését. Minden évben megrendezzük az Öregdiák találkozót, ahol kötetlen formában beszélgethetünk az egykori tanítványokkal. Visszahívjuk őket a pályaorientációs napokra előadóként, osztályfőnöki órákra az egyetemi tapasztalataikról szóló közös beszélgetésekre.
Covid-járvány és háború – olyan helyzetek, melyekkel sok évtized óta nem találkoztak a korábbi generációk. Mennyire befolyásolják egy iskola, az ott tanuló diákok életét, pszichéjét ezek a borzalmak?
B. E.: Megpróbáló időszakok ezek. Az ismeretlen mindig félelmetes. Az elmúlt három év új helyzetek, új feladatok, új problémamegoldások sora volt. Persze mindenből lehet tanulni. Sok szempontból valódi paradigmaváltást indított el az online oktatás. Ebben a tanulási formában, a tanítás-tanulás folyamatában jobban előtérbe kerül az együttműködés, a meggyőzés, és meghatározóvá válik a tanár-diák közötti bizalom. A módszer egyrészt feltételezi, másrészt elősegíti és növeli a tanulók személyes felelősségvállalását a saját tanulási folyamatukban. A tanári szerepben pedig nagyobb hangsúlyt kap a szelíd irányítás, „kínálgatás”, a pozitív motiváció, kreatív, új ötletek alkalmazása a régi bevált módszerek helyett.
A tapasztalat azonban az, hogy a tanulás eredményessége elmaradt a jelenléttel tanításétól. Lassabban lehetett haladni a tananyaggal, lemaradásokkal zárta az évet szinte minden osztály. Jelentős többletterhet jelentett a digitális oktatás alkalmazása majdnem minden kollégának és diáknak. Az elszigeteltség pedig mentálisan is próbára tett bennünket. A pandémia után sok ötletgazdag jelenléti programot szerveztünk. Az eddigieknél is nagyobb figyelmet, több energiát és időt szenteltünk a tanulók lelki gondozására, ugyanis a gyerekek egy részén nem csak a szorgalom jelentős romlását és az elkényelmesedést lehetett tapasztalni, hanem sokakon a depresszió, a befelé fordulás, az érdektelenség is elhatalmasodott.
Erre a legjobb gyógyír közösségben lenni, ott megmutatkozni személyiségünkkel, tudásunkkal, közös munkavégzésünkkel. Emlékszem, amikor újra jöhettek iskolába a gyerekek, milyen boldogan üdvözölték egymást és minket is. Annyira hálásak voltak, hogy mozoghattak, közösségben lehettek. Még a matekot is szerették!
Az elmúlt tanévek azt igazolták számunkra, hogy az iskola másról is szól, mint tananyagátadásról, ill. az elsajátításban való segítségnyújtásból; a lényege a közösségi együttlét alatti tanulás, élményszerzés. Meggyőződésem, hogy az iskola csak személyes jelenléthez kötötten töltheti be a küldetését!
Öt éve az iskola vezetője, és nyilván az elkövetkező öt évben is gondolkodik. Milyen még meg nem valósult elképzelései vannak, melyek szerepelnek terveiben?
B. E.: A vezetői megbízásomból van még egy év. A hídon mindig akkor kell átmenni, ha odaértünk.
Most azzal szeretném zárni a beszélgetést, hogy a célokat ugyan én fogalmaztam meg, de az eredményeket a Budakeszi Nagy Sándor József Gimnázium dolgozói és szülői közössége, valamint diáksága együtt érte el. Egy összetartó, aktív közösség ötéves munkája van benne, hogy a gimnáziumunk egy olyan hely, ahová jó belépni, ahol együttműködhetünk, bízhatunk egymásban, elismerhetjük a másik képességeit. Megtanulhatjuk, hogy mindenki jó valamiben. Hálás vagyok azért, hogy én is a részese lehetek ennek a közösségnek.
Horváth Jenő