Környezetünk

• ne hagyjunk ételt vagy italt fedetlenül a szabadban,
• kerüljük a túl erős parfümöket, és
• ne hadonásszunk a rovarok közelében.

Kedves Szülők!
Szeretettel hívjuk Önöket és gyermekeiket a Nők Budakesziért közösségi faöntöző programjára.
📅 Időpont: 2026. július 15. szerda, 18.00 és 19.00 óra között
📍 Helyszín: Pitypang Sport Óvoda környéke
📌 Találkozás: Pitypang Sport Óvoda udvara
A nagy nyári melegben a fák különösen hálásak minden csepp vízért. Egy órát szeretnénk együtt tölteni, miközben közösen teszünk Budakeszi zöldebb, élhetőbb környezetéért.
Örömmel várjuk a gyermekeket is, hiszen ez remek alkalom arra, hogy játékosan megtapasztalják, milyen fontos vigyázni a természetre, és hogy közösen milyen sokat tehetünk a környezetünkért.
Ha tehetik, hozzanak magukkal egy locsolókannát. Már néhány perc segítség is sokat jelent.
Ez az első alkalom egy rendszeres közösségi kezdeményezésből. A nyár folyamán több helyszínen is szervezünk faöntözést, ezért érdemes figyelni a következő időpontokat és helyszíneket.
Reméljük, minél többen találkozunk, és együtt mutathatunk példát gyermekeinknek a természet szeretetére, a felelősségvállalásra és az összefogás erejére.
Szeretettel várjuk Önöket és a család minden tagját!

Megérkezett Felícia genetikai vizsgálatának eredménye! Most végre kiderül, hogy milyen cica is valójában! 👀
Néhány héttel ezelőtt egy elárvult macskakölyköt mentettek ki a Börzsönyből a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei. A legyengült kis jövevény a Budakeszi Vadaspark, azaz a mi gondozásunkba került, ahol szépen megerősödött, így június elején sor kerülhetett az első vérvételére is.
A vérvételt és egészségügyi vizsgálatot Dr. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója és vezető állatorvosa végezte el, a levett vér genetikai vizsgálatra pedig a MATE Genetikai és Biotechnológiai Intézetébe került, hogy kiderülhessen Felícia genetikai eredménye.🩺
A vizsgálatok eredménye megerősítette azt, amit a szakemberek már a viselkedése és külleme alapján is sejtettek:
🎉 Felícia genetikailag tisztavérű vadmacska! 🎉
A jelenleg 8 hetes nőstény vadmacska továbbra is egy látogatóktól elzárt területén nevelkedik, ahol a lehető legkevesebb emberi kapcsolat éri. Ennek oka, hogy a cél a későbbi visszavadítás, amely annál sikeresebb, minél inkább megőrzi természetes, vad viselkedését.🐱
🌿 Felícia a tervek szerint ősszel visszatérhet természetes élőhelyére, a Börzsöny erdeibe.
A vadmacska (Felis silvestris) Magyarország egyik legritkább őshonos ragadozója, fokozottan védett faj, ezért minden sikeres mentés és visszavadítás kiemelkedő jelentőségű a faj megőrzése szempontjából.
Szurkoljatok Felíciának, hogy néhány hónap múlva már szabadon járhassa az erdőt és ha szeretnétek, támogassátok egy darálthús árával🐾💚
Budakeszi Vadaspark Nonprofit Kft.
11711003-20016715-00000000
Tárgy: Felícia
Köszönjük szépen a támogatásotokat és hogy Ti is hozzájárultok, hogy ez a kis csöpp cica felnőhessen és szabad vadmacska lehessenek!❤
Videó: Surányi Linda

Budakeszi Vadaspark

Akár a faállomány jelenős részének elpusztítására is képes kértevő bukkant fel.
Megjelent Magyarországon a kőrisrontó karcsúdíszbogár, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei Beregsurány térségében bukkantak rá. A károsító észlelése nemcsak hazánkban, hanem az egész Európai Unióban a kártevő első igazolt előfordulása.
A rovar akár tömeges kőrispusztulást is okozhat, ami azért érdemel városunk polgáraitól különös figyelmet, mert a Budakeszit övező erdőkben a magas kőris és magyar kőris a faösszetétel jelentős részét adja.
A bogár Ázsiából származó, invazív faj, a korábban behurcolt gombafertőzéstől amúgy is veszélyeztett, pusztuló kőrisfajok egyik legsúlyosabb károsítója. Észak-Amerikában és Kelet-Európában már jelentős kőrispusztulást okozott, ezért megjelenése komoly növényegészségügyi, természetvédelmi és erdőgazdálkodási kockázatot jelent. Lárvái a kéreg alatt fejlődnek, ezzel akadályozva a növény tápanyag- és vízellátását, ami idővel a fák pusztulásához vezethet.
A kifejlett bogár 8–14 milliméter hosszú, fémesen csillogó zöld színű. Jelenlétére utalhat a kőrisfák lombvesztése, a korona ritkulása, a kéreg elszíneződése, valamint az azon megjelenő függőleges repedések. Jellegzetes tünet lehet továbbá a kéreg alatt kialakuló, akár 50 centiméter hosszú, cikcakk alakú lárvajárat.
A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy amennyiben a fenti tüneteket tapasztalják a környezetükben élő fákon, vagy a kőrisrontó karcsúdíszbogárhoz hasonló rovart észlelnek, jelezzék azt a helyi kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának, valamint a Nébihnek. A gyors bejelentés kiemelten fontos az őshonos kőrisállományok védelme és a károsító további terjedésének megakadályozása érdekében.

Különös elnevezése alapján első hallásra sokan el sem tudják képzelni, mitől is kell tartani. Egyelőre kevesen ismerik, de ha nem tesszük meg a szükséges óvintézkedéseket, akkor akár egész kertünket eláraszthatja ez az egyébként mutatós, Budakeszin is terjedő, idegenhonos növény.
Olvasóink körében élénk érdeklődést váltott ki az ugyancsak invazív, japánkeserűfűről szóló írásunk, ezért most újabb, egyre több helyen felbukkanó és nehezen kiirtható növényt mutatunk be.
A kínai alkörmös erőteljes növekedésű, évelő növény, amely vastag gyökérzetével szívósan kapaszkodik a talajba. Hiába vágjuk le a föld feletti részeit, gyakran rövid időn belül újra kihajt.
Az alkörmös elleni sikeres védekezéshez ezért nem elég egyetlen alkalommal beavatkozni. Legjobb idejekorán eltávolítani a fiatal növényeket, az idősebb példányok gyökérzetét pedig érdemes kiásni a földből, mert ha csak tőben levágjuk, szinte biztosan újra kihajt.
Agresszíven terjed, elnyomja a környezetében tenyésző más kerti növényeket. Dekoratív, sötét színű, bogyókból álló termését előszeretettel fogyasztják a madarak, melyek így aktívan hozzájárulnak a terjesztéséhez is. Ám ami a madaraknak csemege, az az embernek, különösen a növény sötétre érő terméséből eszegető gyermekeknek bizony árthat. A benne található hatóanyagok ugyanis hasmenést és gyomorfájást okozhatnak, ezért az alkörmöst mérgező növényként tartják számon.
Figyelem! Az alkörmös magjai vidáman átvészelik nemcsak a madarak emésztőrendszerének viszontagságait, hanem a komposztálást is, ezért szárait, termését érdemes a kukába dobni.

Szép, de ne szeressük‼️
A japánkeserűfű 19. században Japánból először Nagy-Britanniába, onnan Észak-Amerikába került dísznövényként. Első látásra szép, ám ha nem küzdünk ellene, kertjeink fékezhetetlen ellenségévé válhat!
Nyár elején rendkívül korán fejlődésnek indul és egy hónap alatt még a kisebb fajtái is elérhetik a 2 méteres magasságot. Ahol megtelepszik minden más növényt elnyom, összefüggő és gyorsan növekvő telepeket alkot, gyökerei két méter mélyre nyúlnak le és sajradzásra is képesek, vagyis a levágott növény minden esetben újra kihajt. Akár 1 centiméteres gyökér- vagy szárdarabok is képesek új növénykolóniát létrehozni! A vágás, nyírás, ásás és gyomirtózás, különösen a növekedési időszak elejétől a közepéig ritkán vezet eredményre, gyakran még stimulálja is a koronagyökér vagy a rizómák alvó rügyeinek feléledését.
Ne hagyjuk, hogy elterjedjen Budakeszin a japánkeserűfű! Ahol felbukkan a növény, mielőbb irtsák ki, mert ha nem teszik, soha nem tudnak majd megszabadulni tőle. Aki pedig közterületen bukkan rá a japánkeserűfűre, az jelentse az igazgatas@budakeszi.hu mailcímen és az önkormányzat intézkedik

I.L.L.