Kamera az illegális szemetelők visszaszorítására
Kamerát vettünk Szabó Ákos Péternek, a Nagyszénászugi Részönkormányzat elnökének a javaslatára az illegális szemetelők visszaszorítására.
Ezzel is óvjuk, védjük a lakó- és természeti környezetünket.
Környezetünk
Ne égessen, daráltasson!
Három héten át tart az önkormányzat által támogatott, kedvezményes tavaszi ágdarálás Budakeszin. A BVV Kft 137 helyszínen aprítja a zöldhulladékot azoknak, akik előzetesen jelentkeztek az akcióra.
Ne égessen, daráltasson!
Ágdarálás azoknak, akik jelentkeztek az 5. alkalommal megszervezett akcióra. 137 helyszínen három héten át aprítjuk a zöldhulladékot Budakeszin.
Nagy-Kalló Szilviának és a BVV Kft. munkatársainak köszönöm a munkájukat.
Komposztáljunk együtt! A zöldhulladék érték
Elkészült a Nádas-tó özönfa-mentesítése – láthatóvá vált a tó helye!
Hosszú út vezetett idáig! Budakeszi önkormányzata már 2008-ban elkészíttette a Nádas-tó revitalizációs koncepcióját. Dr. Győri Ottilia polgármester 2019-ben vette fel újra a fonalat, amikor megkereste a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkárát, majd 2020-ban helyi védelem alá vettük a területet, és a kezelési tervben előírtuk az özönfa-mentesítést.
Erre került most sor Menczer Tamás közbenjárásának köszönhetően.
2021 októberében Debreczy Zsolt dendrológussal együtt ismertettem Áder János köztársasági elnökkel a Nádas-tó helyzetét, hiszen az ENSZ 17 fenntarthatósági célja között szerepel a tiszta víz és az ökoszisztémák fenntarthatósága is.
Majd felvettem a kapcsolatot a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakembereivel, novemberben bejártuk a helyszínt, és a Nemzeti Földügyi Központnál kezdeményeztük a munka elvégzését, a Pilisi Parkerdő Zrt. segítségével.
A most elvégzett munka hatalmas előrelépés! És bár ez még nem jelenti a tó helyreállítását, de nagyobb eső esetén előfordulhat, hogy némi víz időszakosan megáll a mederben.
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=394133366046726&id=100063501969429
Megkezdődik a Budakeszi Nádas-tó rekonstrukciója
A Budakeszi határában található Nádas tó helyi védettségű természetvédelmi terület, amelynek állapota a csapadékhiányos időjárás, a természetes és lefolyó csapadékvízből származó vízutánpótlás elmaradása miatt leromlott, a kiszáradt tómederben és környékén pedig nagy tömegben jelentek meg az invazív özönfafajok, elsősorban a zöldjuhar.
A klímaváltozás negatív – természeti és társadalmi – hatásai elleni védekezésben ez a vízfelület is fontos szerepet játszik, ezért Nádas-tó megmentése és rehabilitációja a környezetvédelmen és a környezeti értékek megőrzésén túl rekreációs célokat is szolgál.
Menczer Tamás országgyűlési képviselőjelölt, államtitkár úr segítségének köszönhetően 2022. február 22-én megindul a tó és környezetének újjáélesztése. Az első lépés – a további állapotromlás megakadályozása érdekében – az egykori tómeder mentesítése az agresszívan terjedő, idegenhonos fásszárú növényektől, amelyre Budakeszi Város Önkormányzata az ilyen kistavak rekonstrukciójában már jelentős tapasztalatokat szerzett Pilisi Parkerdő szakembereit kérte fel.
A Nádas tó rehabilitációja és a munkák ütemezése további biológiai, hidrogeológiai, ökológiai vizsgálatokat igényel. Az előzetes felmérések alapján azonban minden, a Nádas-tó rehabilitációja iránt elkötelezett fél egyetértett abban, hogy a legsürgetőbb feladat a még megmaradt őshonos fajok megőrzése a gyorsan terjeszkedő özönfaállomány – elsősorban a zöld juhar – terjedésének megakadályozásával, mivel ezek a növények beavatkozás nélkül még több nedvességet vonnának el a maradék őshonos fajok elől, tovább rontva a jelenleg amúgy sem kedvező helyzetet.
A Pilisi Parkerdő az elmúlt években területén található, több mint száz erdei kistó sikeres rekonstrukcióját végezte el, az élőhelyek megőrzése és az erdők vízvisszatartó, víztárolási kapacitásának helyreállítása és növelése érdekében. Ezzel nemcsak a környezet levegőminősége javul, de csökkenthető a hőmérsékletingadozás mértéke, fenntarthatóvá válik a víz körforgási folyamata, ami pedig a biodiverzitást, az ökológiai egyensúlyt és stabilitást is növeli.
Pilisi Parkerdő Zrt.
„Agglomerációs nyomás: eddig és ne tovább!”
„Mára Budavidék és az egész agglomeráció lakossága küzd a kiköltözési hullámot meglovagló építőipari lobbival. De miért is baj, ha egy város vagy falu „gyarapszik”? – kérdezhetné, akit egyébként nem zavar, hogy a természet zöldjét az aszfalt és beton szürkéjére cseréljük. Azért, mert ennek árát többszörösen mi, helyben lakók fizetjük meg – és egyre inkább nyilvánvaló, hogy a frissen beköltözők is.
Az agglomeráció egyre nagyobb nyomás alatt van: településeink nem a helyben élők, nem is tudatos település-tervezés, hanem a társasházépítő befektetők érdekei mentén növekednek. A jogi környezet ugyanis olyan, hogy szinte bármi, bárhová építhető. A beruházók ráadásul a nagyobb haszon reményében még ezt is gyakran kijátsszák. Közben a helyi közösségek és a környezet érdekeit az önkormányzatok jogkörök híján nem tudják érvényesíteni.
Ennek a veszélyes trendnek az ellensúlyozására indítottunk egy mára igen népszerű petíciót megmaradt zöldfelületeink védelmében, a megalapozatlan lakóövezet-bővítések ellen és az önkormányzatok megerősítéséért. Nem tartható, hogy miközben a helyi közösségek választott tisztségviselőktől várják joggal a megoldást, ők hatáskör híján nem tudnak lépni, végső soron nem tudnak helyi érdeket érvényesíteni. Ez lenne a feladatuk, és ha hatáskörmegvonással „kiskorúsítják” őket, esélyünk sincs arra, hogy hatékonyan védjék a települést.
Pedig a helyzet egyre durvább. Több helyen láthatjuk, hogy vége a szépelgésnek, már nem is „lakópark” elnevezés szerepel az utcai jelzőtáblán, hanem „lakótelep”. Miért is szépítenénk a valóságot, amikor sok helyen nem hogy park vagy közösségi tér, de járda sincs, a szükséges infrastruktúráról nem is beszélve. És a jelen helyzetben forrás sincs rá.
Vagy nézzük, mi történt például a pátyi Körtés 2 beruházással. Az önkormányzat egy állítólagos jogi kényszerre hivatkozva leszerződött a befektetővel, majd jóváhagyta a terület átminősítését, és már folyik is a közműtervezés és talajelőkészítés. A projektet többen vitatják, és még Budakeszin sem nézik jó szemmel (már akik tudnak róla): az odaköltözők egy része biztosan a településünkön fog átmenni a budai kerületek irányába, tovább növelve a zsúfoltságot az utakon.
És ott van még Biatorbágy, Herceghalom, Pilisjászfalu… hosszan sorolhatnánk a helyeket, amikben a beruházók fantáziát látnak. Mert nekik ez valóban remek üzlet – mi viszont mind ráfizetünk.
Először az adóforintjainkkal, mert az eladási árban soha nincs benne a megnövekedett igényt kielégítő infrastruktúra, másodszor pedig életminőségünkkel, mert lassan egy kórosan burjánzó elővárosban találjuk magunkat a zöldövezet helyett, amelyben eddig éltünk, és amiért szerettünk itt élni. És nemcsak mi, de gyerekeink is fizetni fogják ezeket a súlyos árakat, ha nem fogunk össze, és változtatjuk meg a rendszert.
A helyben élők érdeke és a környezeti érdekek – ezeknek kell előtérbe kerülni a befektetői érdekekkel szemben!”
- Reich Tamás, Szél Bernadett
Törpe kisvasút épül gyerekeknek a folyamatosan fejlődő Budakeszi Vadasparkban
Áprilisban átadásra kerülhet a cca. 180 m hosszú, ovális, kacskaringós törpevasút a Vadaspark bejáratához vezető út mellett. (Túloldalon a kalandpark).
Aki ismeri a terepet, láthatja, hogy az építési területen szinte alig vágtak ki néhány fát, az amúgy is ritkás erdő részen, sőt még a régóta ott szolgáló padokat is kikerülik a településre kerülő sínek, a már látható nyomvonalon.
Otthonos, kedves színfolttal lesz gazdagabb városunk.
Levegőminőség mérés Budakeszin
A mérőponton a következő adatokat rögzítik:
- NO, NO2, NOx (nitrogén-oxidok) folyamatos mérése,
- szállópor PM10 (10 μm átmérőjű porrészecske) frakciójának folyamatos mérése,
- meteorológiai paraméterek (hőmérséklet, nyomás, szélsebesség, szélirány, relatív nedvességtartalom).
Mától kétszer három napon át a Budaörsi úton és a Fő utcán mérnek.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a légszennyezés az egészséget érintő legnagyobb környezeti kockázat. Ezért Budakeszin is szeretnénk tudni a pontos adatokat, hogy a szükséges intézkedéseket meghozhassuk.”
– írta hivatalos Facebook oldalán a polgármester.
Akár többmilliós bírságra is számíthatsz, ha ezt csinálod a kertedben: miért tilos a zöldhulladék elégetése?
2021. január 1-től tiltott a kerti zöldhulladék égetése.
Ha az ember hétfőn felsepregeti az udvart, keddre már újra bokáig érhet a szárazfalevél-szőnyeg, és ha ismét megcsinálja, csütörtökre már semmi sem látszik majd a munkájából. Akinek kertje van, annál mindennapos ez az őszi szélmalomharc, a falevélzsákok pedig egyre csak gyűlnek.
Mennyivel egyszerűbb lenne, ha az ember nem zsákolná, csak elégetné a kertjében keletkező zöldhulladékot – merül fel sokakban, ám ez a történet távolról sem ennyire egyszerű. Az 549/2020. (XII. 2.) Kormányrendelet értelmében ugyanis 2021. január 1. óta a zöldhulladék égetése országosan tilos a kertekben. Aki mégis megteszi, az akár százezres bírságra is számíthat. Hatályos az Országos Tűzvédelmi Szabályzat is, melynek értelmében a kiszabható bírság 10-20 ezer forinttól akár 3 millióig is terjedhet a kockázatoktól függően.