Budakeszi Tündérkert mozgalom.
Egykor a gyümölcsfajták óriási változatosságával találkozhattak a piacra járó magyarok. Elsősorban almából, körtéből, szilvából, sárgabarackból, egyéb gyümölcsfélékből egyetlen kertben, akár 40-50 fajta is előfordult. Ma legfeljebb 3-4 fajtát ismerünk. Az elmúlt években Tündérkert néven egy olyan mozgalom indult el Magyarországon, melynek célja a régmúlt idők gyümölcskultúrájának felélesztése és megtartása kertjeinkben. Ez a mozgalom Budakeszin is bontogatja szárnyait. Erről kérdeztük e helyi civil kezdeményezés elindítóját, Keresztúry Miklóst.
Miképpen talált önre ez a téma?
Keresztúry Miklós: Nagyon régen, úgy 30 éve, apósom, Lévay Zoltán, aki egy igazi közéleti ember volt -1951-1968 között matek-fizika szakos tanára volt városunknak -, elhatározta, hogy külterületi kárpótlási telkén, Budakeszin, gyümölcsfákat ültessünk. Három generáció – apósom, én és a fiaim – a közeli kertészetben akkor kapható hétköznapi gyümölcsfákat ültetett ide, melyeket a mai napig gondozunk. Ez a gyökere az én érdeklődésemnek.
Aztán úgy 10 éve elmentünk az Ökoforrás Alapítvánnyal a Göcsejben található Pórszombatra, Kovács Gyula erdész-gyümölcsészhez. Igazán ott eszméltem rá arra, hogy gyümöl-csészetünk éppen úgy szerves része a kulturális örökségünknek, mint nyelvünk, népdalaink, táncunk. Sajnos, amit őseink az évszázadok során létrehoztak, azt a „modern embernek” néhány évtized alatt sikerült szinte teljesen elpusztítania. Visszatekintve a múltba azt látjuk, hogy a Kárpát-medence magyarsága már a kora középkorban gazdag gyümölcsészeti kultúrával rendelkezett. Óriási fajtagazdagság alakult ki az elmúlt évszázadok során.
Kovács Gyula pórszombati Tündérkertjében, a nyugati határszélen, az egykori göcseji gyepűn – önerőből a mai napig oltja a ritka fákat. Sok száz kihalás szélén álló, megmentett fajta után már nem is számolja őket. Hatalmas érték ez a génállomány. tíz hektár területen több mint háromezerötszáz őshonos gyümölcsfajtát őriz.
Végképpen az itt tapasztaltak alapján váltam jómagam is fokozatosan ennek a mozgalomnak az elkötelezettjévé. Ebben része volt annak is, hogy apósom könyvhagyatékában felfedeztem Jautz M. Flamina nővér 1939-ben íródott budakeszi földrajzi tanulmányát, melyben szó esik az akkoriban mindössze néhány ezres Budakeszi 30 ezres gyümölcsfa állományáról. És azért arról se feledkezzünk el, hogy településünk egyik városrészét ma is Barackosnak hívjuk, emlékeztetvén az utódokat az egykori hatalmas gyümölcsösre, melynek néhány fája talán még ma is hozza terméseit, egyikmásik út mentén.
Aztán néhány év elteltével Budakeszire is elhozta ezt a mozgalmat.
K. M.: Sikerült meggyőzni az önkormányzatot arról, hogy az új iskola melletti, mintegy 400 m2-es részen ültessünk őshonos gyümölcsfákat. Igazából az adott erős hátszelet ennek az elképzelésemnek, hogy az önkormányzat az iskola megépülése utáni időkben 40 platán- és juharfát ültetett az akkor világra jött újszülöttek után. Így alakulhatott ki aztán ez a dísz- és gyümölcsfás, ún. hibrid, kombinált „Tündérkert”, két lépésben. Itt Budakeszin, Kis-Kovács Zsuzsával együtt visszük ezt a témát, szakmai múltjából adódóan a szervezés, marketing, népszerűsítés terén. Először 2020-ban én ajánlottam fel, és ültettem el tíz fát – alma, szilva, körte -, melyek valamennyien megeredtek és jól érzik magukat. Néhány hete pedig újabb 25 fát ültettünk el. Városunk önkormányzata megvásárolta a fákat, én a fuvarköltséget vállaltam. A BVV Kft. jól előkészítette az ültetést. Vegyes gyümölcskert lesz itt, fehér cseresznyétől a svábszilváig. És mivel ez a terület az egykori barackos része volt, kifejezett kérésemre, stílusosan, tízféle kajszi barackfát is ültettünk.
Ezek lassan növő fák, erőt gyűjtenek ezekben az években és csak 5-10-15 év után kezdenek teremni és akár 100 évig is élhetnek. Erős az immunrendszerük, akár az ősöké.
Jelen volt Budakeszin a 25 fa elültetésénél Szarvas József, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas színművésze is, akit évtizedes barátság fűz Kovács Gyulához, és aki művészként a Tündérkert mozgalomnak is szóvivője, fontos szerepe van az örökség őrzésében. Az ő ötlete volt, hogy Viszákon csinál egy gyümölcsöskertet, amit Tündérkertnek nevezett el. A településen annyi régi gyümölcsfajtát ültet az ottani közösség, ahány gyermek születik abban az évben. Viszák, ez a Göcsejjel szomszédos őrségi kis falu arról is hírnevet szerzett az elmúlt években, hogy a Szarvas Józsefék parasztudvarán álló pajtából az azóta elhunyt Kaszás Attila ihletére megépült a Pajtaszínház és Galéria.
Budakeszire egy egészen különleges fát hozott magával, és ültetett el Szarvas József.
Szarvas József: Ez egy külön történet. Petőfi állítólag a világosi csata előtti napon Székelykeresztúron eltöltött egy éjszakát, és a kertben írt egy verset. Volt egy körtefa abban a kertben, és annak a tövében írta meg a verset. E körtefáról a kiszáradása előtt még mentettek oltóvesszőt, és Kovács Gyula vállalta, hogy utódokat „nemz” ebből, így ennek a körtefának a leszármazottja ez a fa.
Lesz valami tábla, mely utal a fákat örökbefogadó családokra, iskolai osztályokra?
Sz. J.: Most készül utólag egy tábla az örökbefogadásról, ahol az örökbefogadó családok, osztályok neve szerepel majd.
Tulajdonképpen mi lesz a feladata a jövőben az örökbefogadóknak?
Sz. J.: Most nyáron locsolgassák, óvják a nagy melegben a kiszáradástól az örökbefogadott fát. Az elkövetkező években pedig ne feledkezzenek meg róla, figyeljék, nehogy bármi gond legyen. Nem szabad metszeni, permetezni! Ők lesznek az őrző tündérek. Ez egy örökség, melyet ilyen módon lenne jó ápolni. Ha meg 5-1015 év múlva termőre fog fordulni, évente szüreteljék le és fogyasszák egészséggel!
Lesz ennek folytatása?
Sz. J.: Ez az iskola mellett elültetett 25 gyümölcsfa ma csak egy rezervátum, mellyel sok tennivaló nincs Budakeszin, hisz egyedülállónak mondható ebben a formájában. Ezért van egy olyan elképzelésünk, hogy a régi idők gyümölcskultúráját visszahozzuk napjainkba, ahogy azt Kovács Gyula is ajánlja, akár a díszfák helyett is. Ősszel szeretnénk indítani egy olyan akciót Budakeszin, közösen a BVV Kft.-vel, hogy aki a saját kertjébe szeretne ültetni ezekből az ősfákból, azoknak beszereznénk az igényelt fákat Kovács Gyulától.
Láthatóan terjed a Tündérkert mozgalom hazánkban!
Sz. J.: Önkormányzatok, iskolák, egyházi közösségek is a saját, hozzáadott értékükkel emelik ennek a tündérkert mozgalomnak a jelentőségét. Sőt, a Kárpát-medencében, a Felvidéken és Erdélyben is alakulnak már Tündérkertek.
Kovács Gyula rendületlen kitartása, gyümölcsfa szeretete és Szarvas József kulturális marketingje sokak szívét-lelkét megérintette. Nem fog kihalni a régi idők gyümölcsészeti kultúrája a Kárpát-medencében.
