Author: Kufa András

Lendületben a fiatalok (is) a budakeszi Molnár Teniszakadémián

A budakeszi Molnár Teniszakadémia nem csak felnőtteket oktat, utánpótlással is foglalkozik a Sportpályánkon lévő telephelyükön. Most a fiatalabbak képzéséről számol be a Hírmondó olvasóinak Molnár István, többszörös korosztályos magyar bajnok, a felnőtt bajnokcsapat edzője, egykori első osztályú játékos, a Vasas SE egykori vezetőedzője, a Molnár Teniszakadémia vezetőedzője.
A gyermekek képzésének alapja a tenisz tanfolyam. Ez a formáció alapja a versenyzők képzésének és a teniszt hobbi szinten játszóknak. A csoportok maximum 6 fővel dolgoznak, leginkább az egykorúak homogenitásával, persze ettől lehet eltérés, fiatalabb ügyes gyermek idősebbekkel kerülhet egy csoportba.
A csoportok legtehetségesebb gyerekei megkaphatják az intenzívebb oktatást, amennyiben a szülő is rábólint. Jelenleg három társulat dolgozik úgynevezett „versenyelőkészítő csoportban”. Ők több edzési lehetőséget és kondicionáló foglalkozást is kapnak. Itt már a gyerekek játszanak országos amatőr versenyeken és belekóstolnak a professzionális versenyekbe is!
Van egy 6 fős tini leánycsapatunk, tagjai: Gönczöl Liza, Molnár Liza, Regöly-Mérei Laura, Csízner Léna, Balogh Ziva és Bara Hanna! Közülük Czöndör Liza több első hellyel rendelkezik, de a többiek is számtalan jó helyezést értek el! Mindannyian imádnak teniszezni, szeretik egymást, jó hangulatú edzéseket tart nekik akadémiánk tulajdonosa, Molnár Balázs.
Külön kiemelném Varga Nimród tehetséges, 11 éves játékosunkat, aki joggal pályázik korosztályában az első húsz hely egyikére. Nagyon szorgalmas, a teniszért szinte mindent feláldozó játékos. Szerencsés helyzet alakult ki, hiszen ő már 15-16 évesekkel is edzhet!
A Kicsi Ászok csapata: Molnár Bálint, Andrónyi Bence, Kövér Patrick, Szentkirályi-Tóth Hunor, Paszicsnyek Zsadány. Ők is számtalan érmet gyűjtöttek be a különböző korosztályos versenyeken. Legutóbb Molnár Bálint egy korosztállyal feljebb is aranyérmes lett. Ez a csoport a legfiatalabb és reméljük, hogy hosszú és eredményes pálya áll még előttük!
Molnár István, a Molnár Teniszakadémia vezetőedzője

Megosztom a cikket

2024-ben mintegy 100 ezer köbméterrel nőtt a Pilisi Parkerdő élőfakészlete

A Pilisi Parkerdő 2024-es eredményei

A Pilisi Parkerdő Budapest és tágabb környezetének több mint 60 ezer hektáros állami tulajdonú erdőterületét, azaz zöldvagyonát kezeli. Ezek az erdők biztosítják mintegy 3 millió ember számára a jó levegőt, a szél és zaj elleni védelmet, a mindennapi természetközeli sportolási és rekreációs lehetőségeket, miközben szintén ezek az erdők alkotják Budapest és agglomerációjának klímavédelmi zöld infrastruktúráját.

A Pilisi Parkerdő által kezelt erdőkben évi 30-35 millió látogató fordul meg, fenntart sokezer kilométernyi turista- és sokszáz kilométernyi kerékpárutat, erdei szálláshelyeket működtet, kilátókat és más természetközeli turisztikai attrakciókat fejleszt és üzemeltet, köztük hazánk leglátogatottabb vadasparkját, a Budakeszi Vadasparkot vagy például a Gödöllői Arboparkot. Szerteágazó ökoturisztikai tevékenysége és szolgáltatásai mellett azonban legfontosabb és elsődleges küldetése az általa kezelt 65 ezer hektár állami tulajdonú erdő megőrzése és gyarapítása.

Szakmai eredmények, természetvédelem és városi erdők „Amit szeretnék kiemelni, hogy tavaly a Pilisi Parkerdő által kezelt erdőkben 260 ezer köbméter folyónövedék keletkezett, viszont csak nagyjából 160 ezer köbméter kitermelését végeztük el, ami lakossági tűzifaként, illetve faipari alapanyagként hasznosult. A mindenkori folyónövedék most is meghaladja a kitermelt mennyiséget, így az erdők átlagos élőfakészlete jelentősen gyarapodik, ez pedig többlet szénmegkötést eredményez.

Az elmúlt évben tehát még hatékonyabbá tudtuk tenni Budapest és agglomerációjának klímavédelmi zöld infrastruktúráját. A kitermelt faanyagban egyre jelentősebb az örökerdőkben termelt faanyag aránya. Ez azért jó hír, mert az örökerdő erdőművelési mód folyamatos erdőborítást biztosít, ami fokozottabban járul hozzá az erdők változó klímához való alkalmazkodásához.” – mutatott rá Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója.

A Parkerdő által alkalmazott természetközeli erdőgazdálkodási módszereknek köszönhetően a hagyományos erdőfelújítási munkák csaknem 3000 hektárnyi területén a csemeték 62 %-a természetes úton, az idős anyafákról származó magokból eredt meg. Az erdőfelújítás alatt álló terület maradék 38%-án magvetés, csemeteültetés, illetve sarjaztatás útján keletkezett csemeték alkotják a fiatal állományt. 2024-ben e területen belül nagyjából 170 hektáron Parkerdő összesen közel 800 ezer darab facsemetét ültetett és 28 ezer kilogramm kocsánytalan tölgy és csertölgy makkot használt fel az erdők felújításához.
Vállalkozási munkák keretében országszerte több, mint 200 községhatárban dolgoztak a parkerdő szakemberei, ahol több mint 600.000 db új fát és cserjét ültettek és mintegy 1 millió faegyed ápolását látták el.

Megosztom a cikket

A rendőrök a szemtanúk segítségét kérik: „Ha látta a balesetet, jelentkezzen!

A 8102-es számú úton, a 12-es kilométerszelvénynél Budakeszi irányából Budaörs felé közlekedő autó, 2024. december 23-án 8 óra és 8 óra 12 perc között előzni kezdte az előtte haladó gépkocsisort, azonban nem biztosította a vele szemben szabályosan közlekedő BMW autónak az elhaladási elsőbbségét, aki a baleset elkerülése végett a járművét elrántotta és a vele szemben szintén szabályosan közlekedő Peugeot típusú személygépkocsinak ütközött.
A baleset következtében a Peugeot típusú gépkocsi utasa súlyos sérülést szenvedett, míg a balesetet előidéző személygépkocsi vezetője elhajtott.
A Budaörsi Rendőrkapitányság kéri, hogy aki a balesettel kapcsolatban érdemi információval, felvétellel rendelkezik, hívja a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központját a 06-1-236-2883 telefonszámon, illetve tegyen bejelentést a 06-80-555-111 Telefontanú zöldszámán, vagy a 112 központi segélyhívó számon.

Megosztom a cikket

Január 6. Vízkereszt napja

Vízkereszt napja ma a legtöbbek számára onnan ismert, hogy ezen a napon szokás leszedni a karácsonyfát, mivel ezen a napon ér véget a keresztény hagyományok szerint a karácsonyi ünnepkör. Ez azt is jelenti, hogy vízkereszt után veszi kezdetét hagyományosan a farsangi időszak. Az ünnep liturgiában használatos elnevezése az epifánia, mely a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése kifejezésből ered. Az epifánia a görög vallásban egy isten váratlan és érezhető, jót hozó megjelenése, a római császárkultusz idején a kifejezést az uralkodó, azaz a megtestesült isten ünnepélyes látogatására használták. A magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik.
A nyugati kereszténységben január 6-a vízkereszt napja, mely a karácsonyi időszak zárónapja.

Mit ünneplünk vízkeresztkor? Mikor van vízkereszt?

A vízkereszt ünnepe a második legrégebbi keresztény ünnep a húsvét után. Egyes vallási-filozófiai irányzatok követői már a 2. század végén megünnepelték ekkor Jézus megkeresztelkedését, a pogány misztériumvallások jeles napjához és a Nílus vizének megszentelése egyiptomi hagyományához kapcsolódóan. Az ünnep a 3. század végén jelent meg keleten, majd a 4. században nyugaton, mindig január 6-án.
Mivel a 4. századtól Jézus születésének ünnepe, a karácsony keleten és nyugaton is elkülönült az epifániától, a vízkereszt ünnepe azóta három jelentést hordoz: a napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkereszteltetését, illetve csodatételét a kánai menyegzőn. Teológiai értelmezése: Jézus Krisztusban Isten jelent meg az emberek igazi Megváltójaként, az ünnep liturgiája Jézus hármas megjelenéséről emlékezik meg.

Milyen szokások kapcsolódnak vízkereszthez?

Vízkereszt napján, január 6-án szokásban volt a szentelmények hazavitele is: a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak és minden betegségre használták, de hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára is. A következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy annak vize meg ne romoljon. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, és a pap krétával írta a szemöldökfára a házszentelés évét és a G. M. B. betűket (Gáspár, Menyhért, Boldizsár).
A vízkereszti népszokásokból közül mára leginkább az maradt meg, hogy ezen a napon bontják le a decemberben felállított karácsonyfát. Ez nem véletlen, hiszen vízkereszt napja fontos határnap is, mivel a karácsonyi időszak záróünnepe és egyben a nagyböjtig tartó farsangi időszak kezdetét is jelenti. Ennek hossza változó, a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerda időpontjától függ.

A farsang kezdete

Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, a farsang elnevezése középkori német eredetű lehet. A farsang a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és tavasz jelképes küzdelmének megjelenítése is.
A farsang rítusai és hiedelmei főként a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó három utolsó farsangi napra („a farsang farkára”) vonatkoznak. Ez a télbúcsúztató karneváli időszak, ilyenkor rendezik a híres riói és velencei karnevált, Magyarországon a mohácsi busójárást. A farsang a párválasztás és az esküvők időszaka is volt, mert a nagyböjt időszakában már nem lehetett esküvőket tartani.
A bálokon és táncmulatságokon számos eljegyzésre is sor került. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. A farsangvasárnap utáni hétfőn tartották az asszonyfarsangot, amikor a nők korlátlanul ihattak, férfi módra mulathattak. Általános velejárója a farsang ünneplésének a rítusok bőség- és termékenységvarázsló jellege, például a kender, a szőlő megvarázslása a farsangi ételmaradékokkal. Jellegzetes farsangi ételek a káposzta, a disznóhús és az elengedhetetlen farsangi fánk.

Megosztom a cikket

Sérült túrázó mentése – 2025.01.04.

Szombaton délután nem sokkal fél három előtt kaptuk a jelzést, hogy a Csacsi-rét közelében egy személy túrázás közben megsérült. A bejelentő nem tudott teljesen pontos helyszínt mondani, ezért gyalogosan elkezdtük a felderítést a Csacsi-rét környékén. Rövid keresés után a sérültet megtaláltuk, és az egészségügyi végzettségű tagunk megkezdte a személy vizsgálatát. Eközben a mentősöket és a II. kerületi hivatásos tűzoltókat elvezettük a sérülthöz, majd a személyt egy meredek, csúszós, jeges, ösvényen felhoztuk a Csacsi-réten várakozó mentőautóig.
Megosztom a cikket

Közlekedési információ hétfő reggel

Az ünnepek elmúltával ismét erős forgalomra kell számítani Budakeszin.
Jelenleg fagypont alatti a hőmérséklet, de a nap folyamán erős felmelegedés várható.
Balesetmentes közlekedést kívánunk mindenkinek!

Megosztom a cikket

Újabb szakrendelések, növekvő szakorvosi létszám

Bármenyire is meglepő, a Budakeszi Egészségügyi Központ tevékenysége egy világjárvány kellős közepén teljesedett ki, de azóta is a folyamatos fejlődés jeleit mutatja. Többek között az újabb szakrendelésekről és az állandóan bővülő szakorvosi csapatról is tettünk fel kérdéseket az intézmény főigazgatójának, dr. Pócza Péternek.

Újabb és újabb szakrendelések indulnak az intézményben, tovább bővült az orvosi műszerezettség. Elképesztő ütemű ez a fejlődés!

Dr. Pócza Péter: A június óta teszt üzemmódban működő mammográfia rendelésünket a közelmúltban befogadta a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítása Alapkezelő). Megkaptuk a finanszírozási szerződést, így már teljes kapacitással tudunk dolgozni 2025. január 2-tól. Nagy magabiztosságot ad számunkra ez a döntés ebben a munkában. Már az elmúlt fél év alatt is sok beteget kiszűrtünk, mely egészséget, életeket menthet. Az itt elvégzett szűrések után az érintett hölgyeket komplett diagnózissal közvetítjük tovább. A nálunk is dolgozó dr. Barabás Lóránt, a János Kórház sebészetének osztályvezető főorvosának ajánlásával leültünk beszélni a kórház emlősebészetének vezetőjével. Próbáljuk a kapcsolatokat kiépíteni, hogy az érintett betegeinket a sebészeti beavatkozások után is figyelemmel tudjuk kísérni, ún. „betegút menedzserként” is a gyógyulás útján.

Ez év szeptemberében a Semmelweis Egyetemről csatlakozott hozzánk dr. Kun Lídia, a kiváló szem szakorvos, aki 3 éves kortól már gyermekeket is vizsgál. Amely beavatkozás nem kíván speciális gyermekszemészeti ellátást, és nálunk is elvégezhető, azt ő minden téren támogatja és segíteni is fogja. Mindez azt jelenti, hogy pl. az „árpalevételt” (az árpa egy kis méretű, gyulladásos tályog, ami a szemhéjszél bakteriális fertőződése) helyben el tudja majd végezni, megspórolva ezzel a János Kórházba vezető utat és várakozást.

Van egy jazz zsargon szó, a „sten-ker”, amellyel az erőteljes, szenvedélyes, lendülettel teli, tüzes muzsikálást szokták jellemezni. Valahol ezt a stenkert érezni az ön szervezői-alkotói munkájában is, hat évvel ezelőtti kinevezése óta.

P. P.: Hát igen, nincs megállás! November 1-től az országos sportorvosi hálózattal kötöttünk szerződést, melynek értelmében dr. Sütő Adrienn sportorvos kezdte el nálunk a munkát. Ez a sportorvosi szakellátás természetesen a sportkórház privilégiuma, mi csak a helyszínt adjuk. Az itt bejelentkezők sorsát a doktornő viseli a szívén. Hadd szóljak még egy nagyon fontos szakrendelés elindulásáról, ami nem más, mint az érsebészet. Azzal kerestem fel személyesen Páty polgármesterét és alpolgármesterét, hogy segítsenek abban, hogy az érsebészeti szakrendelés is minden gond nélkül beindulhasson. Ennek érdekében egy ultrahangos doppler készülék beszerzéséhez kértük anyagi hozzájárulásukat, mivel Pátyról is sokan járnak hozzánk. Ennek köszönhetően a képviselőtestület egyhangúlag támogatta a kérésünket.

Ennek eredményeképpen január 2-tól megindítjuk az érsebészeti szakrendelést is intézményünkben, dr. Németh Ákos érsebész kolléga vezetésével. Mindez azt jelenti, hogy intézményünkben fogja az érsebészeti vizsgálatokat diagnosztizálni, és a lokális, kis érelzáródási problémákat is intézményünkben fogja megoldani, míg az egynapos, kisebb érsebészeti műtéteket, elsősorban visszér műtéteket a doktor úr Érden, Bicskén, vagy Százhalombattán fogja elvégezni. Míg adott esetben az ennél nagyobb beavatkozások szüksége esetén a területileg illetékes, megfelelő műtéti háttérrel rendelkező érsebészeti osztályra irányítja majd a betegeket.

És még ennyi új hír után sincs vége a mondandójának…

P. P.: Nagy örömömre szolgál, hogy az egy éve már belgyógyászként nálunk dolgozó dr. Sáfrán Judit megszerezte a diabetológiai szakvizsgáját. Ez pedig azt jelenti, hogy megduplázódik a diabetoló-giai szakrendelésünk kapacitása. Komoly terhelést jelent intézményünkben is a cukorbetegek nálunk is elérhető gondozása, ellátása, edukációja. Nagyszámú cukorbetegeink eddig hosszú várakozási idővel jutottak el a diabetológiai rendelésre, amely idő most nagy valószínűséggel lerövidül.

Ezek után adódik a kérdés. Ezek a folyamatos fejlesztések jelentenek-e javulást a várólisták időin?

P. P.: Sajnos van egy rossz tapasztalatunk a várólistákkal kapcsolatban. Országos probléma, hogy a bejelentkező betegek mintegy 30%-a nem jelenik meg az adott időpontban a rendelésen. És ez nem csak az kivéve a szülész, nőgyógyász és ultrahang szakrendeléseket, melyekre sajnos 3 hónapot kell várni.

Ez utóbbi két esetben van magyarázata a hosszú várakozási időnek. A szülész-nőgyógyász szakrendelések terén akárhány új szakorvossal is bővülnének, azonnal újra telítődne a várakozók listája. Az ultrahang diagnosztika esetében pedig az a probléma, hogy a radiológusok egyre kevesebben vállalnak ultrahang diagnosztikát, inkább otthonról az MR és CT leletezést választják. Nehéz ide szakembert találni. Ezek súlyos és nehezen megoldható egészségpolitikai kérdések.

Mik a távolabbi tervek?

P. P.: Mentőállomás, egynapos sebészet és egy jelentős szemészeti fejlesztés, ami nagyon komoly beruházás lenne. A mentőállomás kialakításán már dolgozunk a Budakörnyéki Önkormányzati Társulással.

A Budakeszi Egészségügyi Központ dinamikus fejlődését látva megkérdezném, hat évvel az egészségügyi központ megújítása után hány szakrendelés működik az intézményben? Én már azon sem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy ma Magyarországon itt található a legtöbb szakrendelés…

P. P.: Talán ez túlzás, de tényleg nem kevés rendelésünk van, múltkor 27-et számoltam össze.

Mindennek ellátását hány szakorvos és szakasszisztens, egyéb személyzet biztosítja?

P. P.: Közel nyolcvanan dolgoznak a hozzánk érkezők minél tökéletesebb és szakszerűbb ellátásáért.

Gondolom, közülük sokan élnek Budakeszin…

P. P.: A teljes létszám mintegy harmada budakeszi lakos, a többiek a közeli településeken, illetve a II. és a XII. kerületben élnek.

Ez a folyamatos fejlődés újabb betegvizsgáló helyiségeket fog igényelni. Hogy lehet ezt megoldani? És képes-e az intézmény a további orvos-szakmai részt is megtalálni?

P. P.: Az egészségügyi központ új épületében még van egy bővíthető rész, két rendelő szoba kialakítására. Van rá szándék, hogy ez mihamarabb megvalósuljon.

Jó a híre a Budakeszi Egészségügyi Központnak szakmai körökben. Kapjuk folyamatosan a jelentkezéseket, életrajzokat. Úgy is mondhatnám, hogy erőforrásilag is jó pozícióban vagyunk, egyfajta „áldott” állapotban.

Mivel tud hozzájárulni az egészségügyi központ a Buda környéki térség lakossága egészségtudatosságának fejlesztéséhez?

P. P.: Nagyon fontos számunkra ez a kérdés. Egy EU-s pályázatunk jelenleg is elbírálás alatt áll ebben a témában. Ennek a pályázatnak a célja, hogy konkrétan az iskolai egészségtudatosságra nevelés jegyében, a dentálhigiéniás nevelés részeként, minél korábban halljanak a szájüregi prevencióról a diákok, egy dentálhigiéniás szakembertől. Úgyszintén terveink között szerepel, hogy egy nőgyógyász kolléganő is eljusson a térségi gimnáziumokba, ismeretek átadása céljából.

Mivel zárhatnánk ezt az információkban gazdag beszélgetést?

P. P.: Nagyon köszönöm a kollégáinknak, hogy ilyen odaadóan és kitartóan szolgálják az egészségügyet intézményünkben, mi pedig, a vezetőség részéről próbáljuk megteremteni a legjobb körülményeket a munkavégzésükhöz. Én azt tapasztalom, hogy jó a Budakeszi Egészségügyi Központban dolgozni.

Horváth Jenő

Budakeszi Hírmondó 2024. december

Megosztom a cikket