Author: Kufa András

Tegnap este is kitettek magukért a budakesziek

Győri Ottilia hivatalos oldala:

Békés hangulatú, konstruktív közlekedési fórum volt. Köszönöm, hogy sokan eljöttek. Sok érdemi, hasznos hozzászólást hallottam.

  • A Fő utcai lakók élete hogyan alakul az építkezés közben és után?
  • Budakeszi mennyire bővülhet, kitegyük-e a megtelt táblát?
  • Legyen-e, és ha igen, merre haladjon az átkötő út a Telki út felől?
  • A Temető utcától az Erkel utcáig legyen-e kétoldali buszsáv.
  • A Fő utcai vállalkozások és ott lakók előtt megszűnő parkolóhelyeket pótlására megfelelő megoldást kell találni.
  • A TESCO mellett tervezett 240 férőhelyes P+R parkoló elegendő-e?
  • Szükség lenne a környező településeken is P+R parkolókra, hogy onnan is többen vegyék igénybe a tömegközlekedést, és helyi buszjáratokra is szükség lenne.
  • Indokolt-e a Telki és Pátyi út közötti szakasz megépítése és bekötése a Budaörsi útra? Volt aki szerint az M1-es pátyi autópályafelhajtó megvalósulása ezt szükségtelenné teszi.
  • Legyen-e a Telki út végén Budakeszi határában is egy P+R parkoló?

Az összes elhangzott felvetést a Budapest Fejlesztési Központ megvizsgálja, és lehetőség lesz ezek megvitatására is.

Megosztom a cikket

Katonai emlékhelyet avatnak pénteken a budakeszi temetőben

Az ünnepségre egy rendkívül gazdag tartalmú, igényesen szerkesztett kiadványt is megjelentet a Budakeszi Kultúra Alapítvány. A temetőbe az ünnepség alatt, október 29-én 10-12 óra között nem lehet majd gépkocsival behajtani.
Megosztom a cikket

Szakmai járási konferencia Budakeszin

2021. november 8-án az Erkel Ferenc Művelődési Központ 40. évfordulója alkalmából Szakmai járási konferenciát szervez.

Budakeszi város járási központ, valamint a Budakörnyéki Önkormányzati Társulás központja, ahol az Erkel Ferenc Művelődési Központnak meghatározó helye és szerepe van a város életében, szakmailag a térségben és Pest megyében is elismert helyet vívott ki magának. 

Az igen nagy múltra visszatekintő intézmény idén 40 éves. Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy Budakeszi polgárai számára – aktív közreműködésükkel -, lüktető kulturális közösségi életet szervezzünk. A szakma elismeréseként az intézmény 1999-ben a Pest Megyei Népművelők Egyesülete által alapított Fekete Dió díjat kapott. Az intézmény tagja a Kulturális Központok Országos Szövetségének a munkatársai a Magyar Népművelő Egyesületnek, valamint a Pest megyei népművelők egyesületének.  Az EFMK-ban dolgozó szakemberek valamennyien rendelkeznek a Pest Megyei Népművelők Egyesülete részéről adományozott 10, 15, 20 éve dolgozó szakembereknek adható ezüstgyűrűvel és medállal.  Az intézmény 2011-ben a közművelődés területén végzett kiemelkedő munkájáért elismerő oklevelet kapott a Pest megyei Közművelődési Intézettől. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Minősített Közművelődési Intézmény Címet adományozott intézményünknek 2021. január 22-én.

Környező települések aktív részvételével szerveztük a Budaörsi Kistérségi Fesztivált 2010-ig, majd 2018 óta intézményünk szervezi a Budakörnyéki Sörfesztivált. Aktív, rendszeres szakmai kapcsolatot tartunk a kistérségben működő települések közművelődési szakembereivel. 2018 óta térségi népművelői találkozó több alkalommal is volt intézményünkben. Ezeken a szakmai találkozókon résztvevő munkatársak az alábbi településekről érkeznek: Biatorbágy, Budajenő, Budaörs, Herceghalom, Nagykovácsi, Perbál, Telki, Páty, Remeteszőlős, Pilisjászfalu, Tinnye, Tök, Törökbálint és Zsámbék.

November 8-án új innovatív témaköröket mutatunk be, ami más közművelődési intézmények számára is hasznos lehet. Ilyen a kultúra online közvetítése, új közművelődési stratégiák bemutatása, szakemberek továbbképzési lehetőségei, valamint az ELTE tanszékkel való együttműködés, aminek segítségével a közművelődési intézmények szakmai gyakorlati oktató helyszínek lehetnek.  

A konferencia meghívott szakmai előadói: Szedlacsek Emília (Nemzeti Művelődési Intézet szakmai igazgatója), Czipperer Zsófia (NMI Pest Megyei Igazgatóság megyei igazgatója), Kis-Tóth János (Pest Megyei Népművelők Egyesületének elnökségi tagja), Sohajda László (kulturális- és marketing menedzser), Dr. D. Babos Zsuzsanna (ELTE Felnőttképzés – Kutatási és Tudásmenedzsment Intézeti oktató, egyetemi adjunktus) és Balogh Júlia (ELTE közösségszervező szakon végzett hallgatója, az EFMK gyakornoka).

November 8-án a szakmai konferenciát 18 órakor Jubileumi gálaműsor követi, ahol a Budapesti Filharmóniai Társaság kamarakoncertjét hallhatják.  

Megosztom a cikket

Hogyan szabályozták 125 éve településünk szépítését?

Hát, kedves Budakesziek, annyit mondhatok csak, hogy a közösség érdekében előrelátóan, bölcsen, lényegre törően és mindenki számára érthetően. Ezért is jelent meg – a mai HÉSZ-nek megfelelő – akkori helyi rendelet két nyelven, magyarul és németül, lásd a mellékelt címlapot.
A célt a cím maga megfogalmazta: „ÉPÍTÉSZET és SZÉPÍTÉSZET”. Időszerűségét az indokolta, hogy ekkor jött divatba a Svábhegy és a szomszédos Budakeszi mint a fővárosiak nyári pihenőhelye. Ugyanis a fogaskerekű vasút 1874 nyarán indult meg. A tehetősebb pest-budai polgárok, neves művészek egymás után kezdték építeni nyári lakjaikat, villáikat a területen, a kevésbé jómódúak nyaranta bérbe vettek egy-egy házat. Budakeszi, felismerve a helyzetet, élni akart a lehetőséggel. Ez kötelezettségeket, kiadásokat és munkát hozott a település elöljáróinak és polgárainak egyaránt. A rendelet ezeket fogalmazza meg, de kihangsúlyozza, hogy a „kiadások nagy részben azért válnak szükségessé, mert a községben nyáron át sok fővárosi nyaraló tartózkodik”.

A szabályrendelet a következő hét fejezetet tartalmazta:
I. Az építészetről,
II. Utczák és terek rendezése,
III. A köztisztaságról,
IV. Utczák kivilágításáról és locsolásáról,
V. A költségek fedezéséről,
VI. Építési és szépítési bizottságról,
VII. Végrehajtási intézkedések.

És most ismerjünk meg néhány érdekes, ma is megfontolandó előírást (a §-ok eredeti szövegét idézem).

Kezdjük az utcákkal!

Mit is mond ez ma nekünk? Az 1800-as évek végén településünkön nem volt gépkocsiforgalom, autók nem parkoltak az utcán, közművek sem voltak még. Az utcák szélességét mégis 13,5 m-ben határozták meg (lásd 20. és 21.§). Az eredményt az akkoriban kialakított Erdő, Széchenyi, Batthyány, Rákóczi stb. utcáknál figyelhetjük meg. Ezzel az útszélességgel megvalósulhatott a kétoldali kényelmes járda, az árnyékot adó fasor, a csapadékvíz elvezető árok stb. Most megkérdezem: ma vajon miért olyan erős a tiltakozás a 10 vagy 12 m szabályozási szélesség ellen, nem tetszenek ezek az utcák?
Nézzük, ki is adta a területet az utcák kialakítására? Természetesen az ottani területtulajdonosok (lásd 22. §), mégpedig oly módon, hogy az utcát a műszakilag legmegfelelőbb nyomvonalban, „lehetőleg egyenes vonalban” vezették, és az ahhoz szükséges területet az ottani tulajdonosok terület leadással, vagy ha kellett, pénzbeli megváltással biztosították. Akkoriban nem várták a telektulajdonosok, hogy a falu vásárolja ki tőlük a területrészt, hiszen a leendő – településen belüli közlekedést biztosító – út a telküket is szolgálta, az vált így értékesebbé.

Hogyan szabályozták a járdákat és a fásítást?

Tehát még arra is gondoltak, hogy ne botladozzunk a járdán a fedetlen esővíz-árkok miatt, továbbá, hogy az ingatlan előtti fásítás a tulajdonos, a köztéri a község feladata.

És hogyan gondolkodtak a köztisztaságról?

Bizony, én még emlékszem, hogy az ötvenes években az Erdő utcai régi lakók természetesnek tartották, hogy az előttük lévő utat a közepéig leseperjék, portalanítsák különösen vasárnapok és ünnepnapok előtt.

A világításról és a ma divatos energiatakarékosságról hogyan intézkedtek?

A közterek világítása akkoriban bizony még nem volt természetes. Pesten is csak az 1800-as években indult el az olajlámpás közvilágítás. Budakeszin a feladatra külön személyzet kellett, mert akkor még nem volt elektromos világítás. A 43.§ különösen kedves: a takarékosság érdekében valaki figyelte a holdvilágot is. És a közköltségek fedezése hogyan történt? A 48.§ elmagyarázta, miért szükséges a közkiadások növelése a fővárosi nyaralók miatt, és milyen helyi adókat vezetnek be a bérbeadásra, valamint pótadót a szépítésre. 

Vendégfogadó épületek
Külön foglalkozik a Szabályrendelet a vendégfogadó épületekkel. Ebből csak egy, a tűzbiztonsággal kapcsolatos pontot idéznék.

És mi is volt az az „Építési és szépítési bizottság”? A körülírt teendők végrehajtására illetve javaslat hozatalára alakított külön szakbizottság, mely a kül- és belterületek rendezésével fejlesztésével, szépítésével foglalkozik. Tagjai választott képviselők és helyi szakemberek
voltak.

Végezetül, hogyan került hozzám a szabályrendelet?  Az 1990-es végén, amikor Budakeszi főépítészévé választottak, Hidas Mátyás, a Szépítő Egyesület elnöke útravalóul megajándékozott ezzel az irattal. Köszönet érte, sokszor forgattam, igyekeztem tanulni belőle.

Dr. Mátéffy Anna
Budakeszi volt főépítésze

Megosztom a cikket

Friss hír a Budai Farkasokról

A Magyar Kézilabda Szövetségben kisorsolták a férfi Magyar Kupa második fordulójának párosításait, melynek értelmében a Budai Farkasok-Rév Group november 2-án az NB II Déli csoportjában szereplő VSK Tököl vendége lesz. 

A sorsolásnál azonos osztályú csapatok összesorsolása esetén az elöl álló csapat a pályaválasztó. A továbbjutás egy mérkőzésen dől el, amennyiben a rendes játékidőben döntetlen születik, az alacsonyabb osztályú, míg azonos osztályú csapatok esetén a vendégcsapat jut tovább. 

Férfi kézilabda Magyar Kupa, 2. forduló (2021. 11. 02.)

VSK Tököl (NB II) – Budai Farkasok-Rév Group (NB I/B)

https://budaifarkasok.hu/a-tokol-vendegei-leszunk-a-magyar-kupaban

Megosztom a cikket

Kicsi Gesztenye, barna a szeme… Az őszi napfényben is a szelídgesztenye a sláger

A szelídgesztenyében rengeteg különféle vitamin és ásványi anyag található. Jól beilleszthető a cukorbetegek étrendjébe, alacsony az energiatartalma, magas a rosttartalma és megelőzi a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulását.
Fontos szerepe van a vesebetegek étrendjében is. A gesztenye E-vitamin bomba, így segít a szervezetben felgyülemlett káros szabadgyökök semlegesítésében.
Védi a sejtjeinket, segíti agyunk működését, csökkenti a szívbetegség és a trombózis kockázatát.
Az élelmi rost tartalma a legtöbb gyümölcsnél jóval magasabb, ezért javítja az emésztést, élénkít, feltölt energiával, csökkenti a vérszegénységet.
A népi gyógyászatban görcsoldó hatása miatt is kedvelt volt; nyersen fogyasztva sikerrel gyógyítja a hasmenést. A nyáron szedett leveléből főzött tea kiválóan alkalmas légcsőhurut, köhögés kezelésére.
Levele serkenti a vénás vérkeringést, porrá tört kérge pedig mézzel összekeverve enyhíti a köhögést. Az egészség mellett a szépségre is pozitív hatást gyakorol: csökkenti a narancsbőrt.

Megosztom a cikket

Tájékoztatás a „Budakeszi Oktatásáért” pályázat 2021/2022. évi eredményéről

A pedagógusok részére kiírt „Budakeszi Oktatásáért” pályázatra beérkezett pályázatok közül:
Budai Gabriella (Budakeszi Nagy Sándor József Gimnázium) Az ismeretlen Petőfi című pályázatával nyert.
A nyertes pályázat tanára 2022. június 8-án 16 órakor szakmai nap keretében mutatja be a módszerét.

Lukács László (Mezei Mária Művészeti Iskola) Az ünnepek éves ritmusához igazodó, az ember és természet, a különböző művészeti formák egységét célzó pályázatával nyert. Lényege, hogy a színház, a drámapedagógia , a film, a zene, a tánc, a képzőművészet, valamint magyar pásztorkutya fajtákkal végzett állatasszisztált tanórákat tart.

2022. június 8. Nyílt szakmai nap: összefoglalás, önreflexió.

A tanulók részére kiírt „Budakeszi Oktatásáért” pályázatra beadott pályázatok közül egy alsó tagozatos, és egy felső tagozatos tanuló pályázatát támogatta a szakmai zsűri.

Alsó tagozat: Nótás-Virágh Csilla (Széchenyi István Általános Iskola 2. osztályos)
Felső tagozat: Kalmár Noémi (Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium 5. osztályos)

Önkormányzatunk nagyon köszöni a pályázók és a szakmai zsűri kiváló munkáját, az iskolák támogatását. Gratulálunk minden nyertesnek!

 

Megosztom a cikket

Költő, író, zeneművész?

Mechler Anna

Mintegy 16 ezres lélekszámú kisvárosunk sűrűn megrakott tálcán hozza egy újságíró számára a jobbnál jobb témákat. Talán nem túlzás azt állítani, hogy akár egy ötfős szerkesztőség is kicsi lenne ahhoz, hogy valaha is megbirkózzon ezzel a nem mindennapi adottsággal.
Mechler Anna is azon Budakeszin élő személyiségek egyike, akikre büszke lehet városunk. Most ismerkedjünk meg az ő történetével, melynek az ad különös aktualitást, hogy ez év szeptemberében a XXIV. Aquincumi Költőverseny háromszoros díjazottja lett. Persze az ő története ennél sokkal többről szól.

A nevével először 2004-ben találkoztam Budakeszin a helyi polgári körök bálján, mikor lelkes amatőrök, néhány városunkban élő zeneművész, a főszerepben Varga Miklóssal, eljátszotta az István a király rockopera rövid keresztmetszetét. Önt akkor ott Réka szerepében ismertük meg. Honnan indult zenei pályája?

Mechler Anna: Az első komoly impulzusokat a Pécsi Művészeti Szakközépiskolából hoztam magammal. 1997-ben szereztem karvezetői diplomát a Zeneakadémián, majd az Operaházban voltam 2 évig balettkorrepetitor, aki improvizál a bemelegítő gyakorlatokhoz, valamint a próbák során a zenekart helyettesítő zongorakivonatot játssza egészen a zenekari próbák megkezdéséig. Közben pedig 1998-ban megalakítottam a hattagú Hylarion énekegyüttest, mely a mai napig is működik. Ezzel a félprofesszionális csapattal a saját örömünkre énekelünk elsősorban, mert ahhoz, hogy továbblépjünk, egy külön menedzsment kellene, amely intézi a fellépéseinket és minden egyebet, ami a „színpad mögött” zajlik. Több alkalommal énekeltünk Budakeszin is, legutóbb a közelmúltban az evangélikus templom felszentelésekor.
Mindezek mellett doktori tanulmányokat folytattam egyházzenei szakon. 2004-ben védtem meg a disszertációmat, aminek témája az Énekek éneke a liturgiában és a zenében volt. Az azóta eltelt időszakban különböző iskolákban tanítottam zenét az alapfoktól az egyetemig, dolgoztam az EMMI-ben a kulturális főosztályon, vezetek egy nőikart a Pitypang Sport Óvodában, és zenei munkám mellett egyre többet foglalkozom az irodalommal is.

Irodalmi érdeklődése mikor kezdődött el?

M. A.: 14 éves korom óta folyamatosan írok. Akkoriban inkább novellákat és kevesebb verset, aztán volt egy időszakom, amikor szinte kizárólag verseket írtam. Az igazi áttörés 2006-ban volt számomra egy korábbi Aquincumi Költőversenyen, ahol többszörös díjazott lettem. Itt szembesültem vele először, hogy másoknak is tetszik, amit írok. Ez egy fontos visszaigazolás volt számomra, hiszen a verseny jeligés, így nem az számít, hogy ki adja be a művet és eddig hány kötete jelent már meg. Aztán más versenyeken is sikerrel szerepeltem, mint például 2009-ben a Magyar Nyelv Éve kapcsán kiírt országos pályázat, vagy a Somogy folyóirat novellapályázata. Ezek a díjak, elismerések adták meg azt a bizonyosságot, hogy érdemes irodalommal foglalkoznom, és nem értékelem túl a saját írásaimat.
Tulajdonképpen a mesekönyv írás is egy pályázati sikernek – a Pont Kiadó mesepályázatán kapott díjnak – volt a következménye 2006 tájékán. A Bartoló, a markoló, az első mesekönyvem 2013-ban jelent meg a Manó Könyvkiadónál. Azóta minden évben legalább egy könyvem megjelenik náluk.

Ezek elsősorban ún. fiús könyvek, mely talán nem véletlen, hisz négy fiúgyermeket nevelnek férjével.

M. A.: Ez így van, az első történetek az ő kérésükre születtek! Akkoriban körülnézve a gyerekkönyvpiacon, nem sok értékes, kicsi fiúknak szóló könyvet találtam, mely őket is érdekelte volna. Így jött létre aztán a Kerék mesék sorozat, amely összesen hat kötetből áll: Bartoló, a markoló, Pedró, a tűzoltóautó, Tóbiás, a kukásautó, Zebulon, az autódaru, Jonatán, a kamion, Bernát, a mentőautó. Van továbbá egy hetedik, a Kerékmesék nagykönyve, ahol az önálló kötetekből kimaradt, de szintén izgalmas járművek: például a fagyiskocsi, a rendőrautó, az aratógép, a traktor, kábelszállító vagy a konténerszállító teherautó egy-egy történet főhőse. Összesen 21 újabb mese olvasható ebben a könyvben. De közben más köteteim is megjelentek, elindult egy lányoknak szóló, gyógynövényes vonal is. Ezek közül az Olina és a varázsszirmokat beválasztották az évtized legjobb gyermekkönyvei közé. A gyógynövényekről szóló ismeretterjesztő mesék azért is fontosak számomra, mert nem szerettem volna, hogy beskatulyázzanak, hogy csak fiúknak írok.
Gyerekkönyveim megírásának egyik kedves hozadéka, hogy most már nem csak énekelek, hanem előadok-mesélek is az óvodákban, iskolákban, könyvtárakban.

Sőt, a többségében Budakeszin élő neves színművészek és lelkes helyi amatőrök által előadott Földi hatalom, égi kegyelem színházi bemutatón is szerepet kapott a makkosmáriai kegytemplom kertjében.

M. A.: Én játszottam Ágnest, az egyik asszonyt, aki a férjét várja haza a Don-kanyarból. Ezt az előadást nagyon szerettem; rengeteget tanultam a próbafolyamat során az benne résztvevő színművészektől, Détár Enikőtől, Timkó Esztertől, Balázs Pétertől, Crespo Rodrigó-tól, Széles Tamástól, Szakács Tibortól, Betz Istvántól és Szabó Sipos Barnabástól. Zenés irodalmi esteket tervezgetek a most megismert emberekkel és alig várom, hogy újra találkozhassam velük!

Mindeközben az irodalom más területein is megjelennek alkotásai.

M. A.: Zenei hátteremnek köszönhetően egy egészen speciális területtel is foglalkozom: kórusmű-, opera-, oratórium-, és dalszövegeket írok. Saját tapasztalataim alapján komponista alkotótársaim zenei szándékait is szem előtt tudom tartani a szavak szintjén. 2018-ban kiemelkedő színvonalú szövegkönyvek írásáért a Patronus Arts Alapítvány díjában részesültem.

Legújabb költői sikerének díját szeptemberben vehette át a XXIV. Aquincumi Költőversenyen.

Ágnesként a „Földi hatalom, égi kegyelem” előadásban

M. A.: Ezt a költőversenyt huszonöt évvel ezelőtt Papp János színművész álmodta meg. Azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a saját eszközeivel támogassa és inspirálja, hogy a XX-XXI. században is szülessenek klasszikus, antik strófákban versek. Évente egyszer várnak a pályázóktól maximum 32 soros pályaműveket – pályázatonként legfeljebb kettőt – egy bizonyos, előre megadott témában. A mű lehet párbeszéd, monológ, vagy bármi, csak feleljen meg a verseny előírásainak. Idén a Morbus Epidemi-cus, a járványos betegség volt a hívó szó. A téma nekem kétféle megközelítést juttatott eszembe. Az egyikből lett az Audiencia, egy napjainkra aktualizált, humoros környezet-klímavédő párbeszéd. A másik vers komor hangú, a veszteséget állítja a középpontba, a címe Gyermekhalál, ez sappho-i strófában íródott. A két vers összesen három díjat nyert el a versenyen.

Honnan volt, van, lesz energiája mindezekhez egy négygyermekes, kamasz fiús nagycsaládban?

M. A.: Amikor velük foglalkozom – amit nagyon szívesen teszek -, vagy a háztartást vezetem, az többnyire viszi az energiát. Nem sajnálom „szabad óráimat” a zenére, írásra, mert ezek töltenek vissza. Család és alkotás, így teljes az életem.

Emlékezetes számomra egy csaknem két évtizede írott versének egy sora: „Budakeszi, te álmainknak őre, csókol-hatatlan Csipkerózsika!” Egy erőteljes, de jobbító szándékú, tehetetlen dühöt éreztem abban a mondatában.

M. A.: Ez a vers arról szólt, hogy annyi minden jó történhetne ezen a csodálatos adottságú településen, de valójában nem történik semmi. Azóta sokkal jobb lett a helyzet Budakeszin. Egyebek mellett a Földi hatalom, égi kegyelem makkosi előadásai is megmutatták, hogy mekkora igénye van az itt élőknek a minőségi, magas szintű kultúrára. Szerencsére sokan élnek közöttünk olyanok, akik ezt képesek megadni, ráadásul még szeretnék is, és egyre több fórum nyílik arra, hogy megadhassák.
Persze mindehhez a legfontosabb egy jó akusztikájú színház-koncertterem megépítése lenne. A járási központ Budakeszi lakóinak csakúgy, mint a szomszédos településen élőknek nagy igénye lenne a minőségi kultúrát adó, minden tekintetben méltó helyre. Sőt, a Budakeszivel határos fővárosi kerületek kultúrafogyasztói, a rohamosan fejlődő turizmus is vevő lenne jó programokra.

További tervek?

M. A.: Most nagyon jó helyzetben vagyok, mert tavaly elnyertem a Magyar Művészeti Akadémia hároméves ösztöndíját. Ez egy óriási dolog, hiszen megadja azt a hátteret – és anyagi biztonságot -, ami kell az alkotói munkához. Az ösztöndíj egy fix havi összeget jelent, amiért cserébe egy előre vállalt projektet kell megvalósítanom. Két mű létrehozását tűztem ki célul: a szavak és dallamok összekapcsolását egy opera librettójának elkészítésével szeretném folytatni, ami a Cyrano-történet alapján készül, valamint egy Budakeszihez, a lakóhelyemhez kapcsolódó helytörténeti vonatkozású ifjúsági regény megírását tervezem.
A könyv fókuszában a honfoglalás kori emlékek lesznek. Az ösztöndíj első éve alatt a nevezetes helyeket már végigjártam, lefényképeztem. A helytörténeti kiadványokat átolvastam, a település múltjával többé-kevésbé tisztában vagyok. Azóta el is kezdtem írni ezt a könyvet, mely felső tagozatos kiskamaszoknak fog szólni és Budakeszi nevezetességeit fogja bemutatni országnak-világnak.

 

Horváth Jenő

Budakeszi Hírmondó 2021 október

Megosztom a cikket

Áder János köztársasági elnök klímavédelmi rendhagyó tanórája

A Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban.

Az előadáson mintegy 200 prohis és nagysanyis diák vett részt. A köztársasági elnök előadásán nagyon érthetően, tanár módjára ismertette meg a hallgatósággal Földünk éghajlatváltozásának okait és a rá adható válaszokat. A rendhagyó -illusztrációkkal és interaktív elemekkel tarkított – tanóra végig lekötötte a hallgatóságot. Minden bizonnyal sok új gondolat fogalmazódik majd még meg a hallottak alapján a témára nagyon fogékony fiatalok körében.

Az ENSZ 2015 szeptemberében indította útjára a „Project Everyone” kampányát, amelyben a Világ Legnagyobb Tanórája keretében a tizenhét újonnan megfogalmazott Globális Célját szeretné megismertetni a diáksággal. A kezdeményezéshez világszerte számos ország – köztük Magyarország is – csatlakozott. Ennek a programsorozatnak része volt Áder János köztársasági elnök budakeszi, online közvetítéssel is elért rendhagyó nyitóelőadása, mely az egész országban elérhető volt. A Világ Legnagyobb Tanórája idei programja az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával a PontVelem Non-profit Kft. szervezésében 2021. október 4-8. között valósult meg országszerte.

fotó: Torti Szofi

A nemzetközi programsorozat fő célja, hogy minél több általános és középiskola csatlakozzon, regisztráljon a kezdeményezéshez: https://www.avilaglegnagyobbtanoraja.hu/regisztracio
Nem könnyű feladat beszámolni egy olyan rendhagyó módon megrendezett előadásról, mely sokfelől megközelítve, nagyon szerteágazóan foglalkozik a klímavédelem aktuális témáival. Az interaktív előadás során öt mobiltelefonos kérdést is feltett a köztársasági elnök négy válaszlehetőséggel a diákoknak. Ezek a következők voltak:

  • Mi okozza a jelenleg tapasztalható klímaváltozást?
  • Hasznos-e az üvegházhatás az ember, a földi élet szempontjából?
  • Mikor tartalmazott annyi széndioxidot a légkör, mint most?
  • Mi a klímasemlegesség fogalma?
  • Milyen mértékben csökkenthető a fűtésszámla, ha télen23 °C-ról, 22-re csökkentjük a szobahőmérsékletet?

Egy-egy kérdés után számos – a témához tartozó – fontos információ is elhangzott. Az alábbiakban néhánnyal olvasóinkat is megismertetjük.
Az ember okozta tevékenység a legfőbb okozója a klímaváltozásnak, az egyre sűrűbben jelentkező extrémitásoknak Ez év nyarán, a magyar határtól alig 100 km-re, Csehországban hatalmas tornádó pusztított, mely 220 km/óra sebességű széllel érkezett. Korábban erre soha nem volt példa Csehország történetében. Ugyancsak ebben az időszakban, Németországban és Belgiumban eddig nem tapasztalt méretű árvizek pusztítottak. A hatalmas területű Oroszországban eddig is voltak nagy erdőtüzek, de az idei nyáron tapasztaltak mindent felülmúltak. Csak viszonyításképpen! Ezek az erdőtüzek Oroszországban két Portugália méretű erdőt pusztítottak el!
És egy hazai példa: 2020. augusztus 29-én emberemlékezet óta nem látott vihar csapott le a Pest megyei Göd környékére. A légzuhatagnak, szupercellának nevezett meteorológiai jelenség hatalmas pusztítást okozott, nyomában kidőlt fák, leszakadt vezetékek és megrongálódott épületek maradtak.

fotó: Torti Szofi

Az üvegházhatás hasznos az ember szempontjából, mert nélküle ellehetetlenülnének a földi életfeltételek. Az üvegházhatás jelensége során a bolygó atmoszférája csapdába ejti a napsugarakat, emiatt a felszín hőmérséklete magasabb lesz, mint amilyen egyébként atmoszféra nélkül lenne. A Föld légkörének természetes üvegházhatása az élet kialakulásához elengedhetetlen volt. Nélküle bolygónk átlaghőmérséklete +15 °C helyett -18 °C fok lenne! Ám ha nő az üvegházhatású gázok (széndioxid) mennyisége, akkor egyre több energia verődik vissza és egyre melegebb lesz a Föld felszínének hőmérséklete. Most ez a folyamat zajlik. Tudósok jégfurat kutatása szerint 800 000 éve tartalmazott utoljára annyi széndioxodot a légkör, mint most. A homo sapiens megjelenése óta – 30 ezer éve – nem volt ekkora széndioxid tartalma a légkörnek, mint napjainkban. A széndioxodot megkötő, elnyelő és oxigént kibocsátó erdők nagysága évente egy Olaszországnyival csökken.

A klímasemlegesség fogalma a széndioxid-kibocsátás és -elnyelés egyensúlyát jelenti. Magyarországon 1990-hez képest 32%-kal csökkent a széndioxid-kibocsátás. A cél, hogy Magyarország 2050-re klímasemleges legyen, erről parlamenti törvény is született. Ezek a világ többi országai számára is teljesítendő feladatot jelentenek. Magyarországon évről évre megduplázódik a naperőművi kapacitás. Rövidtávú magyar cél, hogy 2030-ra a nagyobb városokban már csak magyar gyártású e-buszok közlekedjenek. Az 5. kérdésre adott helyes válasz szerint 7%-kal csökkenhet a fűtésszámlánk, ha egy fokkal csökkentjük a szobahőmérsékletet. Ezzel is csökkenteni lehetne a káros anyag kibocsátást!

Volt az előadás során egy érdekes felvetése a köztársági elnöknek a divatipar kapcsán is. Ebből megtudhattuk, hogy egy farmer elkészítéséhez hétezer liter vizet használnak el a gyártók! De ami még ennél is elborzasztóbb, a világ divatipara egy évben a Nílus vízhozamához hasonló nagyságú víz mennyiséget használ fel!
Végül Áder János köztársasági elnök azzal zárta rendhagyó budakeszi tanóráját, hogy beszélhetünk klímaválságról, bolygónk megvédéséről, de alapvetően arról kell beszélnünk, hogy védjük meg saját életfeltételeinket, és azt szeretné, hogy a következő években, évtizedekben is Magyarország és a Kárpát-medence megmaradjon olyannak, mint amilyen eddig volt.

 

Horváth Jenő

Budakeszi Hírmondó 2021 október

Megosztom a cikket

Ünnepi megemlékezések Budakeszin október 23-án

Ünnepi megemlékezés és koszorúzás volt Budakeszin az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján. Beszédet mondott: Menczer Tamás államtitkár és dr. Győri Ottilia polgármester. Közreműködött Szalóki Ági Liszt Ferenc-díjas előadóművész.

A Jobb Kor Polgári Egyesület ’56-os megemlékezése Budakeszin az ’56-os Emlékkőnél 2021. október 23-án. Beszédet mond: Dr. Pákh Tibor

 

 

 

 

Megosztom a cikket