Új zöld arculatot kap az elkövetkező években Budakeszi. Az egészségügyi központ , a Városháza környéke és annak belső udvara, majd a Mosolyvár Bölcsőde, legutóbb pedig az új iskola környezete elbűvöli és megállásra készteti az arra járókat. Különös, máshol nemigen látható újszerű megoldásoknak lehetnek tanúi az arra fogékony budakeszi polgárok. De miért is mások ezek a kertészeti megoldások, mint amelyekhez eddig szokhattunk, mire számíthatunk még a jövőben ennek kapcsán? Erről kérdeztük Sirkó Zoltán kertépítő- és környezetvédelmi mérnököt – aki korábban 3 évig Szeged főkertésze is volt – , Budakeszi január elsején kinevezett főkertészét.
Budakeszinek korábban nem volt főkertésze. Ez nyilván annak a jele, hogy a jövőben nagyobb jelentőséget szán városunk vezetése a település zöld arculatának, melynek a megvalósítását Öntől várják.
Szívügyem a város természetközeli jellegének hangsúlyossá tétele, annak minden pozitívumával együtt, ebben partnere kívánok lenni többek között az önkormányzat által kezdeményezett Budakeszi Zöld Munkacsoportnak, az ÖkoKeszi civil szervezetnek, valamint minden helyi környezetvédőnek.
Bár csak január óta lett városunk főkertésze, de a fentebb említett újszerű kertépítési megoldások már az Ön nevéhez köthetőek.
Valóban, már 2018-tól, egyedi megbízást kaptam ezek megvalósítására a város vezetésétől.
Mi állítja meg az embereket, mitől mások ezek az új koncepciójú, 21. századi virágszigetek Budakeszin, melynek közigazgatási területét − körös-körül − csaknem háromnegyed részben erdők borítják, szinte egyedülállóan az országban?
Még Nyugat-Európában sem túl gyakoriak az olyan kertészeti megoldások, melyek most Budakeszin láthatóak. Ezek megjelenése több okra is visszavezethető. A klímaváltozás okozta trópusi forrósággal párhuzamosan a kézi munkaerő jelentős csökkenése, a leszűkült anyagi források új megoldásokat kívánnak. Olyan zöldfelületeket próbálunk kialakítani, melyek jobban tűrik a forróságot, kevesebb munkáskéz szükséges a fenntartásukhoz, hosszabb távon olcsóbb a szaporítóanyag. Az elültetett növények nem az eddig megszokott egynyári virágok, hanem a gyorsan terebélyesedő, minden szempontból igénytelenebb, de életerősebb, tőosztással szaporítható évelők, melyek saját magukat árnyékolva lényegesen kevesebb öntözést kívánnak, és még a nem kívánatos gaz elől is elveszik az életteret. Csakhogy érzékeltessem: az egynyári növények bekerülési költsége a telepítéssel együtt hasonló, mint az évelőké, tehát hosszabb távon a biodiverz évelőágyások telepítése lényegesen olcsóbb. Sokkal kevesebb munkát, bár jóval több szellemi kapacitást igényelnek.
Ez azt is jelenti tehát, hogy ezek a terebélyesedő, nagy gyökerű évelők, tőszaporítással más helyeken is megjelenhetnek Budakeszin az elkövetkező években?
Természetesen! Mindemellett hozzá kell tennem, hogy az elmúlt csaknem 2 évben Budakeszin elültetett növényekből, már mintegy 100 féle cserje és évelő kápráztatja el csodálóit, hatalmas szín orgiával. Tavasztól őszig egymást váltják a virágzással. Célunk, hogy ezeket a növényeket, a közöttük elhelyezett táblácskákkal részletesebben is megismertessük az itt lakókkal.
Az elkövetkező időkben tehát újabb helyeken is találkozunk majd velük?
Az Erdő utca és a Budaörsi út között, a felújított szervizút melletti, mintegy 400 m-es sáv hangsúlyosabb részein, tehát az elején és végén fogjuk őket elültetni, a már Budakeszin kifejlődött évelők tőszaporításából. A köztes, hosszabb részen pedig vetni fogunk egy másik újdonságot, az un. diverz, tájba illő, vadvirágos, gyógynövényes gyepet, melyet itt-ott kombinálunk majd „véletlenszerűen” elültetett, nagyobb méretű, ezzel harmonizáló, kultúr évelőkkel. Ez végül is olyan lesz, mint egy vadvirágos rét, melyet évente legfeljebb két alkalommal kell nyírni. Ugyanezt a megoldást fogjuk alkalmazni az új iskola oldalában is, azzal a különbséggel, hogy itt az ún. vadvirágos, diverz gyepes rét egy létező helyi adottság. Ide csak a „véletlenszerűen” közéjük helyezett kultúrnövények lesznek elültetve. Ezekre a változatos felületű gyepekre egyébként jellemző, hogy jól bírják a taposást, járkálást is, bár kétségtelen, hogy ez az újszerű, még nem megszokott technológia az első időkben esetleg ellenérzést is kelthet a helyi lakosság körében, mondván, hogy nem kap kellő gondozást a terület.
Ez a két újszerű megoldás – bár „szárazságtűrő”– a forró nyári hónapokban azért igényel némi locsolást?
Igen, de ezt az elkövetkező években nem kézi locsolással, hanem a növények közötti, gazdaságos, költséghatékony, csepegtető rendszer kialakításával szeretnénk megoldani, a legoptimálisabb, hajnali időszakban. Ezt már az önkormányzat, az egészségügyi központ környékén és az új iskolánál megvalósítottuk.
Ezek a kialakuló zöld szigetek mikroklímájukkal, a sok-sok „tápnövénnyel”, szinte vonzzák a csodálatos színű és mintázatú lepkéket.
Az erdőkkel körülölelt Budakeszin, a lepkék akár 10 km-ről is becsalogathatóak ezekre a zöld szigetekre. Az eddig megvalósult helyeken ez már tapasztalható.
Milyen tervei vannak az elkövetkező évekre?
Szeretném egy zöld kataszterrel felmérni azokat a beavatkozási pontokat Budakeszin, ahol a legköltséghatékonyabban tudunk – a fentiekhez hasonló – ökoszisztémákat telepíteni az elkövetkező években.
Ezek a Budakeszin megvalósuló 21. századi, kertépítő, ökoszisztematikus, példaértékű megoldások akár országos szintű érdeklődést is kiválthatnak a jövőben!
Én is ezt remélem!
(Horváth Jenő – Budakeszi Hírmondó – májusi lapszám – https://bit.ly/Hirmondo-2020-majus)
