Rendelés szeptember 15-ig az alábbi címen: bvv.zoldugyintezo@gmail.com.
Balczó András 85 éves.
Látták a tévében tegnap este a dr. Béres Józsefről szóló filmet?
A feltaláló megalkuvást nem tűrő harcának és morális értékrendjének bemutatása a film komoly erénye.
De mégsem emiatt írok, hanem azon kiváló emberek miatt, akik a nehéz időkben is kiálltak mellette, szembe menve az intrikákkal és hazugságokkal a ’60-as, ’70-es években.
Amikor meghallottam köztük Balczó András nevét, büszke voltam arra, hogy személyesen ismerhetem a háromszoros olimpiai bajnokot, tizenkét gyermek édasapját, Budakeszi díszpolgárát.
Isten éltesse szép családja körében!
a Fő téri parkban, a Szent István király emlékműnél
Időpont: 2023. augusztus 20. vasárnap, 10 óra
Ünnepi beszédet mond: Dr. Győri Ottilia polgármester
Közreműködik:
a Czövek Erna AMI Dercevirág népzenei énekegyüttese
Betz István színművész
Danó Dorka, az Operettszínház színinövendéke
Testvértelepülési szerződés ünnepélyes aláírása a németországi Zschopau városával
Budakeszi Díszpolgára díj átadása
Budakeszi Építészeti Értékeiért díjak átadása
Már a cím is azt jelezheti az olvasónak, hogy a következő interjú alanya egy színes, életét nagy lángon élő, karakteres, hatalmas munkabírású személyiség, akit az RTL Klub „Cápák között” ötéves showműsorából bizonyára sokan ismernek. Interjúnkban most megpróbáljuk bemutatni a Budakeszin élő Balogh Petya -szoftveres vállalkozó, programozó, stratéga, dreamer, technológus, befektető, startupper mentor – nem mindennapi történetét.
Tényleg hétéves korában kezdett írni informatikai programokat autodidakta módon egy Commodore-64-es számítógépen? Ez elég hihetetlenül hangzik.
Balogh Petya: Igazából akkoriban még nem sok más lehetőségem volt. Édesapámmal, majd később általános iskolai és gimnáziumi számtech tanáraimmal együtt bújtuk a könyveket, újságokat, és tanultuk a programozást. Az elég hamar kiderült, hogy jó érzékem – és még nagyobb kitartásom – van a témához, ha tehettem volna, akkor egész nap a gépet nyomkodom. Egyik első szoftverem, amire emlékszem, egy matematika oktató program volt az öcsémnek, amivel az összeadást és kivonást tudta gyakorolni. Aztán persze jöttek a nagyobb és izgalmasabb célok, lemodellezni, hogyan töri a fényt egy vízcsepp, vagy megszámolni egy fotón a sejteket, zeneszerkesztőt fejleszteni, saját programnyelvet… Mindig az izgalmas kihívásokat kerestem.
Gimnáziumi tanulmányait pedig Budakeszin, a Nagy Sándor József Gimnáziumban végezte az 1990-es évek elején. Akkor még nem budakesziként (7 éve él városunkban) -távol a szülői háztól – az iskolához tartozó kollégiumban lakott?
B. P.: Igen, amikor középiskolát kellett választanom, akkor Gödöllőről logikusabb lett volt a helyi gimnázium vagy a HÉV vonalán a Neumann, az ország legjobb számítástechnikai szakközépiskolája. De pont abban az évben indult Budakeszin, a Nagy Sándor József Gimnáziumban a programozó osztály, és a távolról érkezőknek kollégiumuk is volt. A gimi is tetszett, de a kollégium, és a szabad, önálló élet vonzott igazán. A szüleimet nem volt könnyű meggyőzni, de makacs vagyok, végül sikerült. Így lettem budakeszi lakos, legalábbis négy évre.
Gondolom, innen egyenes út vezetett az egyetemre, hiszen diplomás családból származik.
B. P.: Az nálunk sosem volt kérdés, hogy egyetemre megyek, diplomát szerzek. A szüleim mindketten villamosmérnökök, és nekik sok áldozatot kellett hozni azért, hogy ezt elérjék. Így érthető, hogy gyerekkoromtól fogva az volt a kitűzött út, hogy egyetemet végzek majd. Sőt, édesapám még azt is megígérte, hogy a diplomáért egy eredeti IBM-márkájú PC-t is kapok majd tőle. Ez volt akkoriban a legnagyobb álmom. Az egyetem választást egy kicsit felülírta a szabadságvágyam. Ők azt remélték, hogy a BME-n folytatom, mert oda Gödöllőről még be tudnék járni minden reggel. Én pedig pont ezért a Veszprémi Egyetemre jelentkeztem informatikus szakra, így szabad maradhattam. De aztán elég hamar rájöttem, hogy én már egy ügyes programozó voltam, abban akartam kiteljesedni, és ehhez az egyetem nem vitt közelebb. Mikor kiderült, hogy a második évfolyamon egyetlen óra géptermi időt sem kapunk, csak elméletben és papíron tanulunk heti pár órában programozást, végleg betelt a pohár.
Hogyan lehet valakiből vállalkozó – semmi élettapasztalattal -egyszerű érettségi bizonyítvánnyal, tőke nélkül? Gyakorlatilag a nulláról indulva?
B. P.: Akkoriban is voltak már befektetők szerencsére, (bár főleg autónepperek), akik fantáziát láttak az éppen kezdődő internetben, és hajlandóak voltak megfinanszírozni egy ifjú titánt, aki a csillagokat is leígérte nekik az égről. Az első pár projekt – bár sok szempontból nagyon izgalmas volt – buktával zárult. Hiányzott a piaci tapasztalat, az iparági tudás, az értékesítés.
Aztán eltelt néhány év, és sorra jöttek a hazai, nemzetközi szakmai és üzleti sikerei. Először a Nokiánál, majd később már társtulajdonosként, alapítóként, tulajdonosként saját cégeivel fejlesztett az informatika legkülönfélébb területein, nyilván sokaknak adva munkát.
B. P.: Egy keményebb kudarc után csábultam el Finnországba, a Nokiához. Akkoriban ők voltak Európa legnagyobb technológiai cége – az akkori Apple – mondhatni. Egy izgalmas, új technológián dolgoztam egy kis magyar csapattal odakint, a vezeték nélküli hálózatok új generációján. Ez később WiFi néven terjedt el, és nagyon büszke vagyok, hogy ha kicsiben is, de részese lehettem. Amikor három és fél év után meguntam az északi levegőt, hazaköltöztem, és a mobiljáték cégemet kezdtem építeni, amiből knőtt később az NNG is (ismertebb nevén iGO). Ez végre működött, és egy nemzetközi sikersztori nőtt belőle, az ország egyik legnagyobb szoftvercége. Közel ezer főnek adtunk munkát, jelen voltunk öt kontinensen és több tízmillió embernek segítettünk célba érni.
Mikor váltott az érdeklődése, és fordult a tech startupok, az angyal befektetések irányába, Budakeszin működő székhellyel?
B. P.: 2013-ban eladtam a tulajdonrészemet a cégben, majd 2015-ben felálltam a vezérigazgatói székből, és 38 évesen nyugdíjba vonultam. Volna. De megtaláltak a hazai startupok, alapítók és mindenkit érdekelt az utam, a tanulságaim. Az első évben több mint 300 alapítóval találkoztunk, beszélgettünk. És a legígéretesebb sztorikba pénzt is tettünk. Közben újraházasodtam, és új párommal, Majával (Balogh-Mázi Mária, 2019-ben az Év Női Vállalkozója) közös gyerekünket vártuk. Ekkor döntöttünk úgy, hogy Budakeszire költözünk. Tetszett, hogy ennyire zöld, emberi és mégis közel van a városhoz.
■Az ilyenekben tudatlan átlagember azt hallva, hogy „angyal befektetések, startupok mentorálása”, nyilván felmerülnek ilyen kérdések, hogy mit is jelentenek ezek a tevékenységek, és hány ilyen kezdő vállalkozással működnek együtt ennek kapcsán!?
B. P.: Angyalbefektetőnek azt nevezzük, aki először hiszi el egy vállalkozónak az álmát, aki először tesz pénzt valamibe, ami még nincs is. Ilyen korai fázisban, ennyire bizonytalanba fektetni csak úgy lehet, ha a cégen túl meglátjuk és értjük az embert, a vállalkozót. Neki szavazunk ezzel bizalmat. És általában nem csak pénzt fektetünk be, hanem a tudásunkat, a tapasztalatunkat és a kapcsolatrendszerünket is. Eddig több, mint 50 ilyen befektetést végeztünk, amire ma már egy komoly csapatunk is van, ez az STRT (strt.hu). A célunk, hogy tíz éven belül ezer startup cégbe fektessünk a régióban, és őket támogassuk a siker felé.
2021-ben elnyerték az „Év Startup Befektetője” díjat. Hiteles múlt, edukatív kommunikáció a siker titka? Nagyon népszerűek a startu-posok körében, köszönhetően sajátos, egyedi világlátásuknak.
B. P.: Szerintem a legfontosabb az, hogy szelídnek és kedvesnek kell maradni. A befektetés igazából nem csak számokról, sokkal inkább emberekről szól. Bizalomról, segítésről, közös célokról. És arról, hogy bármi is történik, korrektek maradjunk. Mert ez egy évtizedes közös munka, és biztosan fognak történni jó és rossz dolgok is az úton. Mi ebben vagyunk nagyon jók: partnernek lenni, bizalomban maradni hosszú távon is.
Hajtja az örök tenni akarás, a kíváncsiság, az új kihívások leküzdése! Startup mentori, befektetési tevékenysége mellett gyakran látható-hallható tv-ben, rádióban. 2023 óta műsorvezetője a Jazzy Rádió Business Classnak, a „Cégépítők” podcaston is vendégeket faggat, és a Dumaszínházban is standup-ozik alkalmanként. Legutóbb például Litkey Gergellyel és Budakeszin élő „földijével”, Kovács András Péterrel. E-konferenciák gyakorta meghívott előadója, Siófokon, Erdélyben tanfolyamokat tart. Miképpen lehet ezt friss szellemmel, fizikummal végig csinálni, a kiégés veszélye nélkül?
B. P.: Imádom, amit csinálok. Ahogy gyerekként a programozásban, mostanában az üzletben találom meg az izgalmas kihívásokat. Mindig építek valami nagyot, mindig van egy nagy őrült célom, amit néha sikerül elérni. Hiszem, hogy azért vagyunk itt, hogy többet hagyjunk magunk után. Az életünknek nem csak önmagáért és önmagáról kell szólnia, hanem hasznosak kell legyünk a többiek számára. Ez mozgat és éltet.
És persze itt van még ezek mellett az RTL Klub „Cápák között” üzleti showműsora, melynek a kezdetek óta egyik mentora. Mit jelent önnek ez a százezres nézettségű sorozat adás?
B. P.: Számomra egy nagyon fontos fordulópontot jelent ez. Amikor indultunk, 2019-ben, 30 évvel a rendszerváltás után, a „vállalkozó” szó még félig-meddig szitokszó volt. A kilencvenes évek vállalkozói azok voltak, akik széthordták az országot. Pedig szerintem a világban egészen addig nem történik semmi, amíg valaki nem kockáztat, vállal felelősséget, és kezd el valami újat. Ők az igazi vállalkozók. Ők építik maguk körül a világunkat. És egy ország jövőjét vállalkozóinak a minősége határozza meg. Több jó és korrekt vállalkozó = jobb ország.
Ez év júniusában a Budakeszi Önkormányzata által szervezett vállalkozói fórumon ön is előadást tartott, ahol elsősorban a mesterséges intelligencia jövőbeni társadalmi kihívásairól szólt a hallgatóságnak. Egyebek mellett megkérdezték arról is, hogy Budakeszin élő lokálpatriótaként miképpen tudja meghatározni magát városunkban, akár településünk üzleti lehetőségei szempontjából is.
B. P.: Egyelőre még leginkább alvóváros Budakeszi, ahol a szabadidőt, az estéket, a hétvégéket töltjük. De ahogy egyre többen távmunkában dolgoznak, ahogy a fizikai távolság szerepe csökken, úgy ez is változni fog. Budakeszi sok szempontból nincs jó helyen, nincs autópályája, így sosem lesz erős kereskedelmi, gyártási, logisztikai központ. Ugyanakkor sok magasan képzett értelmiségi lakik itt, akik világcégeknek dolgoznak. Ebben szerintem van egy kiaknázatlan potenciál.
Horváth Jenő
Budakeszi Hírmondó 2023. július
Kapcsolódó:
Budakeszi Építészeti Értékeiért díjat kapnak:
1. kategória Budakeszi, József Attila u. 105.
2. kategória Budakeszi, Makkosi út 294., és a Hegyhát u. 6.
3. intézményi kategória Budakeszi Domonkos Rendház
A felhívás szövege: Budakeszi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Budakeszi Építészeti Értékeiért díj megalapításáról és az adományozás rendjéről szóló 43/2004. (VII. 30.) önkormányzati rendelete értelmében a Budakeszi Építészeti Értékeiért díj adományozására felhívást tesz közzé. A Képviselő-testület célja, hogy a település értékes, építészeti hagyományait megőrző, értéknövelő felújításokat, továbbá a településképhez jól alkalmazkodó, korszerű, színvonalas, új épületek megvalósítását példaként állíthassa, ezzel az alkotó tervezők, kivitelezők, és nem utolsó sorban az építtetők személyét és művét is elismerésben részesíthesse.
A díj három kategóriában adományozható:
I. kategória: felújított, helyileg védett vagy értéknövelő módon felújított, korszerűsített, helyileg nem védett lakóépület
II. kategória: új lakóépület
III. kategória: új közintézmény, vagy kereskedelmi, vagy szolgáltató épület
Kisfiára, az 1 éves Vincére az édesanyja, a budakeszi Szabó Gabi vigyáz, amikor Anna edz. A világbajnoknő borászattal is foglalkozik, a férje, Tamás pedig pálinkafőző mester. A szeptemberi családi napunkon a kiállító borászok között velük is találkozhatunk majd.
Hamarosan elkezdjük a Honfoglalás parki játszóterünk bővítését. A képviselő-testület jóváhagyta a nagyobb területhasználatot, új játékelemeket telepítünk ide.
Köszönjük a már befizetett céges felajánlásokat, melyekből eddig 2.200.000 Ft gyűlt össze. Támogatók:
A céges felajánlásokról adóalapot csökkentő igazolást adunk az érintetteknek.
Budakeszi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2023-ban Garamvölgyi Virág és Nyárfás Krisztina részére adományozta a Budakeszi Egészségügyért Díjat. Garamvölgyi Virág védőnőként 1996 óta szolgálja városunkat, míg Nyárfás Krisztina a 30 éves Póczi Patika tulajdonos-vezetőjeként dolgozik a budakeszi emberek egészségéért. Az alábbiakban az ő bemutatkozásukat olvashatják.
1990-ben költöztünk Budakeszire. Végzettségem: közművelés szakos tanítónő és oligofrén szakos gyógypedagógus. A településen először a Petőfi utcában dolgoztam mint gyógypedagógus. Nagyon szerettem ott dolgozni, a fogyatékos gyerekek őszinték és nagyon tudnak szeretni.
Volt férjem szülei gyógyszerészek voltak, akkor kezdődött a patika privatizáció, és úgy döntött a család, hogy belevágunk. 1991-ben kezdődött az építkezés hitelből, 1992-ben megnyitottuk a Póczi Patikát Póczi Lajosné Vantara Judit vezetésével. 1993-ban jöttem elaz iskolából, ezután csak a patikában dolgoztam. 1992-ben három fővel indultunk, de a nyitás sikerét az igazolta, hogy a dolgozói létszámot folyamatosan növelni kellett – megjegyzem, hogy akkor ez sokkal könnyebben ment. Patikánk az orvosi rendelőktől és a főúttól is kieső részen van, mégis a forgalom növekedésével sok kisgyermekes család tért be hozzánk. Van akiket ezekből a gyerekekből már felnőttként látunk vissza. Kialakítottunk egy gyereksarkot is a szülők zavartalan kiszolgálása érdekében. Budakeszi lakosként is tapasztalom, de a hozzánk betérő vásárlók is megerősítik, hogy nyugodt, békés légkörben élünk a településen.
A Budakeszi Egészségügyért Díjjal kitüntetett Nyárfás Krisztina az édesanyjával és a lányávalSzeretem a patikai munkát, segítünk a hozzánk betérőknek legjobb tudásunk szerint. Ezt igazolják azok az emlékkönyvbe írt vélemények, melyek a patikánk 30. születésnapján íródtak. Ez mindent elmond rólunk. Én és a „csapatom” számára mindig is fontos volt az empátia, az adott szó, a tisztelet, ezeket az értékeket a mai napig szem előtt tartjuk!
Számunkra sok kihívás van és volt is mindig. Ezeket igyekszünk úgy megoldani, hogy vásárlóink ne érezzék. Ezt az elmúlt 2-3 hétben nem sikerült nélkülük átvészelni, hiszen az EESZT (felhő) nem működött jól. A gazdasági nehézségek mellett még munkaerő hiánynyal is küzdünk, a gyógyszerészek megítélése is sokat romlott az elmúlt években. Egyszóval nehéz.
Lányom, dr. Póczi Dorottya, bár nem dolgozik minden nap velünk, mégis sokat segít. Ő látja el az ügyeleti szolgálatot. Családom maximálisan támogat abban, hogy munkámat zavartalanul végezhessem.
A kevés szabadidőmben a kertünkben dolgozom legszívesebben. Kikapcsol, és jó érzés a magunk által megtermelt zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani és befőzni. Legújabb hobbim a kovászos kenyér készítése. Családom szerint nagyon jól sikerülnek a kemencében sült kenyérkék. Négy menhelyről hozott kutyánk van, imádom őket, mindegyikőjük más, de a feltétel nélküli szeretet, amit éreztetnek velünk, közös bennük.
A betérő vásárlók megérzik azt, hogy odafigyelünk rájuk és fontosak számunkra, ezért problémáikkal bátran fordulnak hozzánk. Ezek meghallgatására mindig szakítunk időt, és a jó szó sem maradhat el egyikünk részéről sem. 2023 nagy kihívásai ellenére maximálisan igyekszünk munkánkkal segíteni a hozzánk betérő vásárlókat.
Budakeszi Hírmondó 2023. július
Kapcsolódó:
Budakeszi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2023-ban Garamvölgyi Virág és Nyárfás Krisztina részére adományozta a Budakeszi Egészségügyért Díjat. Garamvölgyi Virág védőnőként 1996 óta szolgálja városunkat, míg Nyárfás Krisztina a 30 éves Póczi Patika tulajdonos-vezetőjeként dolgozik a budakeszi emberek egészségéért. Az alábbiakban az ő bemutatkozásukat olvashatják.
Garamvölgyi Virág
Budakeszin születtem, itt élek születésemtől kezdve. Itt jártam óvodába, az általános iskolát is Budakeszin végeztem el. Már az általános iskolában megfogalmazódott bennem, hogy védőnő szeretnék lenni, mert nagyon szerettem a pici gyermekeket, csecsemőket, és a biológia tantárgy volt a kedvencem. Az általános iskola elvégzése után felvételt nyertem a Kállai Éva Egészségügyi Szakközépiskolába, majd érettségi után az Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Védőnőképző szakon folytattam tanulmányaimat.
A főiskola elvégzése után 1987 augusztusában kezdtem meg védőnői pályafutásomat, Budapesten az V. kerületben. Akkoriban még papír alapú dokumentáció volt, rengeteg volt a papírmunka. Az akkori kolléganők sokat segítettek nekem a szakmai kérdésekben. Fiatal védőnőként jó volt a kapcsolatom a gondozott édesanyákkal, még nekem nem volt gyermekem, így nagyon jó volt pici csecsemőkkel foglalkozni, csodálni őket.
1989-ben férjhez mentem, majd a következő évben megszületett kisfiam, Viktor. A gyed lejárta után egy évig Nagykovácsiban dolgoztam területi védőnőként. Ez elég nehéz időszaknak bizonyult, az átjárás tömegközlekedéssel nagyon sok időt vett el, egyedül dolgoztam ott, tapasztalt kolleganő nem támogatott, akitől segítséget kaphattam volna. Szakmai kérdésekben a gyermekorvos, és telefonon a környező települések védőnői segítettek. Továbbképzésekre folyamatosan jártunk, járunk most is, 5 évenként össze kell gyűjteni a megfelelő pontszámot, van kötelező továbbképzés, és az érdeklődésnek megfelelően választható is.
1993-ban megérkezett hozzánk kislányom, Fanni. Mikor újra eljött a munkába állás ideje, éppen megürült egy védőnői állás Budakeszin, szeretett védőnénim, Ir-csike, aki még gyermekkoromban engem gondozott, nyugdíjba ment, és én vehettem át a helyét. Így 1996. január óta szülővárosomban láthatom el ezt a szép hivatást, immár 27 éve. Az eltelt évek alatt sokat változott a védőnői szakma és a munkakörülmények is. Hosszú ideig 5 védőnő volt Budakeszin, nagyon stabil, jó csapatot alkottunk több mint 20 éven keresztül, azután kolléganőim szép sorban nyugdíjba vonultak, itt maradtam én mint régi védőnő. Nagy szerencse, hogy csodálatos fiatal kolléganőket kaptam. Budakeszi lakosságának bővülésével egyenes arányban mi is gyarapodtunk, immár nyolc védőnővel alkotunk nagyon jó szakmai közösséget, melynek összefogását is én végzem Gyenes Ildi kolléganőm nyugdíjba vonulása óta.
A munkakörülményeink is sokat javultak az évek során, a régi egészségházból, nagyon szép új tanácsadó épült, végig csináltunk egy fáradságos el- és beköltözést, de megérte, nagyon szeretjük mi is és a budakeszi családok is. Pályafutásom során több ezer gyermeket gondoztam, sokaknak közülük már a gyermekeit is én gondozom. Szabadidőmben is sokat olvasok az egészséges életmódról és a gyermekek fejlődésről szakmai könyveket, így próbálok a legfrissebb kutatások eredményei alapján tanácsokat adni a gondozottaknak. Szeretek szappanokat, krémeket készíteni természetes alapanyagokból, ezeket ajándékba adom. Nagyon szeretem a lakberendezést, szívesen festek át bútorokat, falakat otthon.
Lassan egy évtizede, hogy bevezették a védőnői szűrések rendszerét, ez nagy segítség a védőnők számára. Budakeszi szerencsés helyzetben van, hogy az általunk kiszűrt eseteket itt helyben tudják vizsgálni, mert a Budakeszi Önkormányzat a Vass Miklós Alapítvánnyal kötött szerződést, így hétfőnként helyben, a tanácsadóban látják el a budakeszi gondozottakat.
Nagyon szeretek Budakeszin dolgozni, többnyire jó szociális körülmények között élő családokat gondozok, ritkán azért előfordulnak problémás esetek is, az ilyen helyzetek lelki feldolgozása mindig nagy kihívás számomra.
Jelenleg nagy átalakulás van a védőnői ellátórendszerben, új munkáltatónk lett, az OKFŐ, ez egyelőre sok bizonytalansággal jár, rengeteg változást kell admi
nisztrálni, csoportvezetőként összefogni a védőnői csapatunkat. Néhány hónap biztos lesz, mire minden a helyére kerül, de addig is a gondozottak ellátása zökkenőmentesen folyik tovább.
A gyermekeim már felnőttek, önálló életet kezdtek, büszke vagyok rá, hogy nagyon jó emberekké váltak. Férjemmel továbbra is jó házasságban élünk, várjuk majd unokáink érkezését.
Budakeszi Hírmondó 2023. július
Kapcsolódó:
