Gasztronómia

A karácsonyi ünnepek elmaradhatatlan süteményei a bejglik. Sokan maguk készítik el odahaza a diós, a mákos és a mindenféle más ízesítésű tekercseket, de egyre többen vannak azok is, akik készen, a boltból szeretik megvenni ezeket az édességeket. A JÓkenyér pékség összeállította a legfontosabb tudnivalókat, amit a bejgli vásárláskor nem árt észben tartani.

https://www.origo.hu/tafelspicc/20201209-mire-figyeljunk-ha-bejglit-vasarolunk.html

Az egyik legszélesebb körben ismert gasztro-szimbólum a hűvösebb esték, a tábortűz és a közös pillanatok gyakori vendége, gyerekkorunk kedvence, a kakaó. De honnan indult, és milyen utat járt be? Mit kell tudnunk róla, és mennyi mindent nem tudunk még róla?

https://egy.hu/egeszseg/vajon-az-aztek-csaszar-aki-napi-50-korso-kakaot-ivott-tudta-hogy-ezzel-a-kreativitasat-is-fokozza-108106

Mivel a víz után a kávé a leggyakrabban fogyasztott ital a világon, így joggal érdemel meg egy saját világnapot.

A kávé világnapja Japánból ered, ahol elsőként tartották meg a világnapot 1983-ban, 37 évvel ezelőtt. Hivatalosan azonban csak 2009 óta ünnepeljük szeptember 29-én, a sokak által szeretett ital világnapját. Ezen a napon számos kávéház és webáruház különböző kedvezményekkel várja vásárlóit.
A kávé felfedezéséről többféle mendemonda kering, a leghitelesebb történet a XIV. századra nyúlik vissza, amikor is állítólag egy etióp kecskepásztor arra lett figyelmes, ha kecskéi egy bizonyos bokor piros termését legelik, akkor felélénkülnek. A pásztor begyűjtötte a cserje piros bogyóit, s elvitte a közeli kolostor szerzeteseinek. Azok forró főzetet készítettek a bogyókból – megfőzték az első kávét. Az ital hatásosnak bizonyult, felélénkültek tőle, ezért rendszeresítették, főleg az éjszakai szertartások, imaórák előtt ittak a főzetből.
Magyarországon nagy valószínűséggel a törökök 150 éves megszállása alatt terjedt a „fekete leves”. Széleskörben azonban csak Buda visszafoglalása után ismerték meg az országban. Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelem című művében írja le először a kávé szót:

„Egymás közt sok dologról beszélgetének. Káuét kicsin finchából hörpölgetének…”

1714-ben megnyílt az első magyar kávéház, majd rövid időn belül számuk megsokszorozódott. A kávéházak pedig a szellemi és művészi világ központjává váltak.
Mi, magyarok Európában az évi 2-2,5 kilogrammos kávéfogyasztással nem számítunk a komoly kávékedvelő nemzetek közé. Összehasonlításképpen: a finnek évente csaknem 12 kilogramm kávét fogyasztanak, ami átlagosan napi 5 csészét jelent per fő. Az olaszok háromszor, a spanyolok kétszer többet isznak, mint mi (5,7 és 4,5 kiló/év). Négy kávéfogyasztóból három a klasszikus pörkölt kávékat részesíti előnyben, ugyanakkor a fiatalabbak között egyre népszerűbbek az instant kávék és a kapszulás megoldások is.
A kávé világnapja alkalmából lássunk hát néhány érdekes tényt a kávéról, melyeket talán a legnagyobb kávérajongók sem tudtak:

• A kávé az olaj után a világ második legnagyobb értékben forgalmazott kereskedelmi terméke.
•  A kávéhoz tejszínt öntve 20%-al hosszabb ideig képes meleg maradni.
•  Az ókori arab kultúrában a nők egyetlen okkal válhattak el férjüktől, ha az pocsék kávét főzött.
•  A kávé igazából egy gyümölcs, a bogyós gyümölcsökhöz tartozik.
•  A világ egyik legdrágább kávéja a Kopi Luwak, azaz a Cibetmacska kávé. Ennek ára 350 euró körül mozog kilónként.
•  Az amerikaiak átlagosan évi 1100$-t költenek kávéra, körülbelül 21$-t hetente. Ez éves szinten egy új telefon ára.
•  A finnek fogyasztják a legtöbb kávét a világon, átlagosan napi 5 csészét per fő.
•  Brazília termeli a világ kávéjának a 40%-át.
•  A kávé két fő típusa az Arabica és a Robusta. Az utóbbi savasabb, kesernyésebb ízű és magasabb koffeintartalommal rendelkezik. Az Arabica lágyabb, enyhén savas ízű, alacsonyabb koffeintartalommal.
•  A világ legdrágább kávéja a Black Ivory Coffee. Akár 1.100 dollárba is kerülhet a kilónkénti ára (330.000 Ft). A cibetmacska helyett, a kávébabok itt a Thai elefántok emésztőrendszerén haladnak át először, mielőtt feldolgozásra kerülnének.
•  Észak-Korea tartja a világ legnagyobb jegeskávéja rekordot, egy 14,228 literes csésze americano kávéval.
•  Az amerikaiak átlagosan 400 millió csésze kávét fogyasztanak naponta

https://www.cafeme.hu/szeptember-29-a-kave-vilagnapja

A tartalmas levesek elengedhetetlen elemei az őszi konyhának. A szezonális alapanyagokból készült ételek ráadásul nem csak egészségesek, de a hűvösebb idő beköszöntével garantáltan átmelegítik a testünket-lelkünket. Ráadásul rendkívül egyszerűen és gyorsan elkészíthetők, így egy hosszúra nyúlt nap után is érdemes belevágni.

https://roadster.hu/kihagyhatatlan-oszi-levesek-melyek-harminc-perc-alatt-elkeszulnek

„Bonbonokat, trüffeleket, forró csokoládét és más finomságokat készítünk kézműves gondosággal , a legjobb alapanyagokból. A bonbon, a trüffel, a csokoládé desszert, boldogsághormonok generálója. Ennek jegyében kínálunk sokféle desszertcsokoládét, amelyekkel elcsábítható nő és férfi, fiatal és idős is”

– ezek a „bűnre” hívó mondatok olvashatóak a Zangio Családi Csokoládéműhely honlapján. A nem mindennapi vállalkozás életrehívójával, megálmodójával, Papp Zoltánnal beszélgettünk a sok kreativitást és innovációt igénylő munkájukról.

Egy közgazdász házaspár mikép-pen jut arra az elhatározásra, hogy elhagyja pályáját, és kézműves csokoládékészítésre – azon belül is a szakma legigényesebb területét választva – adja a fejét?

– Sem én, sem feleségem, Kelemen Olga nem hagyta ott a pályát, hisz mi előtt beindítottuk a csoki projektet, 2002-ben alapítottunk egy kis piackutató-, elemző-, marketing tanácsadó céget, mely a mai napig működik, így aztán tulajdonképpen két lábon állunk.

Mégis, mi motiválta a csokiműhely elindítását?

– Véletlenek sorozata. 2002-ben elhagytuk az akkori Matávot, majd 2003-ban meghívtuk otthonunkba néhány volt közgazdász kollégánkat. A finom ételek és borok mellett egy nehéz kérdés várt megoldásra. Mi legyen a desszert? Ennek a kapcsán kezembe került egy könyv a csokoládéról és akkor azt gondoltam – mivel ilyennel még soha nem foglalkoztam, és szeretem a járatlan utakat –, készítek egy egyszerű trüffelt erre az alkalomra, melyet el is fogyasztottak azonnal. Ez inspirált arra, hogy tovább folytassam ezt, és néhány év múlva úgy gondoltam, hogy komolyabbra fogom a dolgot. Elmentem Franciaországba egy kisebb csokoládégyárba – ahol tradicio-nális, kisipari jellegű, extra minőségű, nagyon drága termékeket készítettek
– egy háromnapos tanfolyamra, ahol megismerkedtem az alapokkal. Aztán később – ugyancsak Franciaországban
– még elvégeztem egy másik tanfolyamot is, egy nagyon neves gasztronó miai képzőhelyen, ahol egy Franciaország-ban nagy tekintélyű cukrász mestertől kaptam újabb, nagyon fontos információkat a mesterségről.
– Mindezek ismeretében aztán itthon megszereztem a cukrász végzettséget az egyik legnagyobb képzőhelyen, nem egyedüli értelmiségiként, többek között egy filozófus társaságában. Nemegyszer tűkön ültem a képzés órái-ban, hogy nehogy lekéssek a Corvinus Egyetemen tartandó előadásaimról.

Mikor indult el a Zangio csokiműhely?

– 2010-ben Budakeszin, majd ezt követte a Zangio Csoki- és Desszertbolt megnyitása 2011-ben, Budapesten, a Wesselényi utcában.

Honnan jőtt az egyedi hangzású, Zangio elnevezés?

– Az elnevezés családunk keresztneveiből állt össze: Z(oltán)-ANGI-O(lga). És ha már erről kérdezett, hadd meséljek el egy ehhez kapcsolódó történetet. Mikor megnyitottuk boltocskánkat, a lányunk, Angi és barátnője beöltözve szendvicsembernek, Zangio bonbon fényképekkel kínálták a környéken a turistáknak és az arra sétálóknak a termékeinket. A legnagyobb sikert a japán turisták között aratták, akik fülig érő szájjal fényképezték a lányokat. Mint megtudtuk tőlük, a zangio japánul túlórát jelent!

Hol szerzik be az ezekhez a minő-ségi kézműves termékekhez szük-séges minőségi alapanyagokat?

– Többségében import alapanyagokat használunk. A csokoládé alapanya-gokat félig feldolgozva – luxuscsokoládé termékekre szakosodott francia csokoládégyárakból rendeljük meg pasztilla formában. A munkánkhoz elengedhetetlenül szükséges, állandó minőségű 80%-os vajat Belgiumban gyártják. Ha lehetséges, természetesen használunk magyar anyagokat is: cukrot, diót, mandulát, egy különleges hársfamézet, szilvalekvárt. És itt említeném meg pl. azt az extra minőségű magyar málna pálinkát is, melyből egyes termékeinkhez mindössze pár grammot használunk adagonként Ebből az „olcsóbb” litere 20 ezer forint, az extra minőségű pedig 40 ezer forint.

Meg lehet élni a magyar piacon ezekkel a nem olcsó, extra kézműves termékekkel?

– Az extra minőséget, a magas kategóriát korlátozottan fogadja a magyar piac. Az emberek elsősorban a szemükkel vásárolnak, és csak másodsorban ízlelik meg a terméket. Nagyon fontos az esztétikus látvány.
Nagy a különbség csokoládé és csokoládé között. és ezt egyelőre még nem érzékelik kellőképpen itthon, nincs hozzá elég tapasztalat. A mi termékeink még gyakran a Hűha! -érzést keltik az emberekben, hisz ilyet még soha nem kóstoltak életükben. Ezek a termékek kétségtelen nem azok szükségleteit elégítik ki, akik éhesek, hiszen itt nem a mennyiség, hanem a minőség a lényeg.

Bár Budakeszi és a térség (Budaörs, Telki, Budajenő, a II., XII. kerület…) vásárlóereje talán a legnagyobb Magyarországon, nem gondolom, hogy itt megélne egy ilyen jellegű csokibolt!

– Belgiumban pl., ahol hatalmas ennek a kulturája, egy 3 ezres falu „képes ellátni” egy kisebb csokiboltot. Ettől mi még távol vagyunk. A mi családunk-nak szerencsére egyelőre elsősorban nem ebből kell megélnie, hisz ahogyan már említettem nekünk a másik lábunk finanszírozza ezt a lábunkat.

A közvetlen csokigyártáson és eladáson kívül más szolgáltatásokat is végeznek?

– Évente számos csapatépítésre, bonbonkészítő programra (Budakeszin is), valamint vállalati és magánrendezvényen csokoládékóstoltatásra kapunk felkérést.

További célok?

– Hamarosan elindítunk egy webshopot. Szeretnénk azokhoz is elérni, akiknek fizikailag nehéz megoldani, hogy vásároljanak boltunkban, vagy akár Budakeszin, a csokiműhelyből. És reménykedünk abban, hogy egyszer még eljön a mi időnk. Addig pedig tovább próbálkozunk hobbiból, kaland-vágyból… – mert ez számunkra öröm-forrás.

Zsánerkép: Rózsa Zsuzsa, bonbonkép/doboz: Kaunitz Tamás

A töki pompostól a vecsési savanyúkáposztáig – Pest megyének különleges gasztronómiája van