Szeptember 29. – A kávé világnapja

Mivel a víz után a kávé a leggyakrabban fogyasztott ital a világon, így joggal érdemel meg egy saját világnapot.

A kávé világnapja Japánból ered, ahol elsőként tartották meg a világnapot 1983-ban, 37 évvel ezelőtt. Hivatalosan azonban csak 2009 óta ünnepeljük szeptember 29-én, a sokak által szeretett ital világnapját. Ezen a napon számos kávéház és webáruház különböző kedvezményekkel várja vásárlóit.
A kávé felfedezéséről többféle mendemonda kering, a leghitelesebb történet a XIV. századra nyúlik vissza, amikor is állítólag egy etióp kecskepásztor arra lett figyelmes, ha kecskéi egy bizonyos bokor piros termését legelik, akkor felélénkülnek. A pásztor begyűjtötte a cserje piros bogyóit, s elvitte a közeli kolostor szerzeteseinek. Azok forró főzetet készítettek a bogyókból – megfőzték az első kávét. Az ital hatásosnak bizonyult, felélénkültek tőle, ezért rendszeresítették, főleg az éjszakai szertartások, imaórák előtt ittak a főzetből.
Magyarországon nagy valószínűséggel a törökök 150 éves megszállása alatt terjedt a „fekete leves”. Széleskörben azonban csak Buda visszafoglalása után ismerték meg az országban. Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelem című művében írja le először a kávé szót:

“Egymás közt sok dologról beszélgetének. Káuét kicsin finchából hörpölgetének…”

1714-ben megnyílt az első magyar kávéház, majd rövid időn belül számuk megsokszorozódott. A kávéházak pedig a szellemi és művészi világ központjává váltak.
Mi, magyarok Európában az évi 2-2,5 kilogrammos kávéfogyasztással nem számítunk a komoly kávékedvelő nemzetek közé. Összehasonlításképpen: a finnek évente csaknem 12 kilogramm kávét fogyasztanak, ami átlagosan napi 5 csészét jelent per fő. Az olaszok háromszor, a spanyolok kétszer többet isznak, mint mi (5,7 és 4,5 kiló/év). Négy kávéfogyasztóból három a klasszikus pörkölt kávékat részesíti előnyben, ugyanakkor a fiatalabbak között egyre népszerűbbek az instant kávék és a kapszulás megoldások is.
A kávé világnapja alkalmából lássunk hát néhány érdekes tényt a kávéról, melyeket talán a legnagyobb kávérajongók sem tudtak:

  • A kávé az olaj után a világ második legnagyobb értékben forgalmazott kereskedelmi terméke.
  •  A kávéhoz tejszínt öntve 20%-al hosszabb ideig képes meleg maradni.
  •  Az ókori arab kultúrában a nők egyetlen okkal válhattak el férjüktől, ha az pocsék kávét főzött.
  •  A kávé igazából egy gyümölcs, a bogyós gyümölcsökhöz tartozik.
  •  A világ egyik legdrágább kávéja a Kopi Luwak, azaz a Cibetmacska kávé. Ennek ára 350 euró körül mozog kilónként.
  •  Az amerikaiak átlagosan évi 1100$-t költenek kávéra, körülbelül 21$-t hetente. Ez éves szinten egy új telefon ára.
  •  A finnek fogyasztják a legtöbb kávét a világon, átlagosan napi 5 csészét per fő.
  •  Brazília termeli a világ kávéjának a 40%-át.
  •  A kávé két fő típusa az Arabica és a Robusta. Az utóbbi savasabb, kesernyésebb ízű és magasabb koffeintartalommal rendelkezik. Az Arabica lágyabb, enyhén savas ízű, alacsonyabb koffeintartalommal.
  •  A világ legdrágább kávéja a Black Ivory Coffee. Akár 1.100 dollárba is kerülhet a kilónkénti ára (330.000 Ft). A cibetmacska helyett, a kávébabok itt a Thai elefántok emésztőrendszerén haladnak át először, mielőtt feldolgozásra kerülnének.
  •  Észak-Korea tartja a világ legnagyobb jegeskávéja rekordot, egy 14,228 literes csésze americano kávéval.
  •  Az amerikaiak átlagosan 400 millió csésze kávét fogyasztanak naponta

https://www.cafeme.hu/szeptember-29-a-kave-vilagnapja

Megosztom a cikket