Pünkösdhétfő Márianosztrán

Már réges-régen terveztük, hogy egyszer elmegyünk Márianosztrára, az egyik leghíresebb magyarországi Mária-kegyhelyre. Legjobb alkalom lehet erre a szentlélek kiáradásának ünnepének másnapja, vagyis pünkösdhétfő.

 

 

 

 

Kellemes autóút után érkeztünk meg Nosztrára. Volt még egy negyed óránk a mise kezdéséig, kicsit körbenéztünk. A táj gyönyörű, harapni lehet a friss levegőt. Mindenütt tisztaság és rend, látni, hogy az esetenkénti több ezres zarándok létszámot is kezelni tudják. Futólag megnéztük az emléktáblákat, talán jobb lett volna mindezt a mise utánra hagyni?

Néhány turista és a helybeliek töltötték meg az ülőhelyeket. Az atya ? a nagy ünnepet kiemelve ? azt is elmondta: ma a pálos rendieknek a pünkösdön kívül is jelentős emléknapja van. Az ünnepi szentmisén, üde színfoltként, 2 kislány ministrált. A gondolatok a szívünkig hatoltak, az egyszerű mondatokat jól megérti a magyar ember. Külön érdekesség volt, hogy az Isten igéjét és a könyörgéseket dr. Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió nyugalmazott főbemondója olvasta fel. (Bizonyára emlékeznek, aki a déli hírek előtt az ország egy-egy templomának harangjait mutatta be.) Gyönyörű baritonja csodálatosan zengett az ódon falak között!

 

A Bazilika 300 éves kegyképe

 

A mise végén olyan imádságos énekeket énekeltek, amelyeket gyerekkorában hallott utoljára a feleségem.

Végül kicsit szétnéztünk a templomban, amelyet a Szentszék Istentiszteleti és Szentségi Kongregációja 2012. május 4-én Bazilika Minor címmel és méltósággal ruházott föl.

Miért említettem az emléktáblákat? Valahogy a mise után már nem is haragudtam annyira a kommunista diktatúra bűnelkövetőire?

És a jelenlegi bűnelkövetők? A templom mögött, jól láthatóan egy más világ tárul elénk: a volt pálos rendház épületében 1948 óta férfi börtön és fegyház működik.

 

Ezek után lelkileg feltöltődve fedeztük fel a környéket és tértünk haza Budakeszire.

 

 

Szabó Tibor Mihály

Megosztom a cikket