Hírek

Foci EB az Erkel sörkertben

Ti hol nézitek az EB-t? Gyertek a művelődési központ kertjébe!!!

Ideális, szabadtéri helyszín, étel-ital. Mi kell még? Szurkoljunk együtt egy finom csapolt sör mellett! Hozd a barátaidat is! Nyitva tartás: 14.00-24.00

(tovább…)

Megosztom a cikket

A kirándulók és túrázók környezettudatosak, mások szemetelnek az erdőkben


Az erdőterületeken megjelenő illegális hulladékról általában összegyűrt, eldobált műanyagpalackok, kirándulók által hátrahagyott zacskók, esetleg építési törmelék juthat eszünkbe. A valós illegális hulladékhelyzet azonban ennél meglepőbb képet mutat: a Pilisi Parkerdő Zrt. szerint a természetjárók sokat fejlődtek környezettudatosságban, a hulladék máshonnan kerül az erdőkbe.

 

A Pilisi Parkerdő Zrt. 2013-ban 60 millió, 2014-ben és 2015-ben pedig már évi csaknem 70 millió forintott fordított 65 ezer hektáros területén az illegálisan lerakott hulladék elszállítására. A problémát érdekes módon elsősorban nem az évi 20 millió erdőlátogató okozza.

 

„Évekkel ezelőtt sok figyelmet és energiát fordítottunk a kirándulók és túrázók szemléletformálására. Ennek is köszönhető, hogy az erdőterületeken általuk illegálisan, szeméttárolókon kívül hátrahagyott, eldobált hulladék jóval kevesebb a korábbiaknál. Ez a Pilisi Parkerdő Zrt. területein az utóbbi tíz évben drasztikusan növekvő látogatószám ismeretében különösen szép eredmény, és elismerés jár érte az erdőlátogatóknak„ – fogalmazott Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. termelési és természetvédelmi főmérnöke.

 

A szakemberek szerint az erdőkben illegálisan lerakott hulladék három fő forrásból ered. Az egyik a vállalkozások által a kijelölt hulladék-lerakóhelyek költségének megtakarítása céljából az erdőbe szállított különféle típusú hulladékok (az építési törmelék mellett sokszor veszélyes ipari melléktermékek és maradványok), amelyek nem csak az erdőben élő növényeket és állatokat, hanem az arra járó, vagy a környéken élő embereket is veszélyeztetik. A Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai számára az egyetlen lehetőség a „tettenérés” lenne, mivel rendszeres „hulladék-őrjáratra” nincs kapacitás, így ezeknek a tetteseknek a kiléte az esetek többségében nem derül ki.

A másik kettő illegális erdei ?szemétforrás? sajnos vélelmezhetően magánemberektől ered: a kommunális, lomtalanításkor el nem szállíttatott, ház körüli, háztartási hulladék, a harmadik pedig a kertekből származó zöldhulladék.

 

„Az első kettő illegális hulladék-kategória egyértelműen tudatos környezetkárosítás révén kerül az erdőkbe. Az elkövetők szándékosan veszélyeztetik az erdők és az emberek egészségét. A harmadik kategória, a zöldhulladék, azonban érdekes kérdéseket vet fel. A kertben levágott fű, lenyesett ág, lehullott gyümölcs nem tűnhet annyira veszélyesnek. Sokan azt gondolják, hogy a természetben lebomló anyagokat bátran elhelyezhetik az erdőkben, mezőkön, utak szélén, és ezzel nem követnek el természetkárosítást. Ez azonban tévedés! Az illegálisan lerakott zöldhulladék is komoly problémát jelent az erdő, illetve a gyepterületekre nézve” – hangsúlyozta Csépányi Péter.

 

Az egyik leggyakoribb zöldhulladék a frissen levágott fű, a díszcserjékről, sövényekről levágott nyesedék, és a lehullott, rohadó, fogyasztásra már nem alkalmas gyümölcs. Az ilyen hulladék azonban kiváló táplálékforrást jelent a vaddisznók számára, így lehetővé teszi az állatok belterületen való megtelepedését, állandó jelenlétét. Egy tavaly publikált kutatás megállapította, hogy részben az ilyen táplálékforrások miatt alakult ki a főváros térségében egy belterületen élő vaddisznó populáció, amely el sem hagyja a településeket, emiatt pedig létszámuk szabályozása komoly gondot jelent. A fenyő, a tuja és a többi örökzöld – főleg elszáradt állapotban – ráadásul fokozottan tűzveszélyes, illegális lerakásuk aszályos, forró időszakban könnyen belterületi vagy erdőtüzek okozója lehet. A nagy mennyiségben, egyben lerakott zöldhulladék ugyancsak fokozott tűzveszélyt jelent, mert a végbemenő lebomlási folyamatok öngyulladáshoz vezethetnek, így az „erdei komposztnak” hitt zöldhulladék-halom akár több hektár erdőt is veszélyeztető tűzfészekké válhat.

 

A zöldhulladék illegális lerakásának továbbá komoly természetvédelmi kockázata is van, ugyanis elősegíti az inváziós növényfajok, így például a bálványfa, Közép-Európa legveszélyesebb invazív fafaja, továbbá a parlagfű és a japán keserűfű terjedését. A kertekből kikerülve, ezek az agresszív, idegenhonos fajok a főváros környékén még meglévő őshonos védett erdők rovására terjeszkednek, visszaszorításuk nagy erőfeszítéseket igényel. Arról nem is beszélve, hogy az erdők szélén lerakott zöldhulladék-kupacok miatt a kirándulók nem élvezhetik az erdők eredeti szépségét. Az is megfigyelhető, hogy a hulladék újabb hulladékot vonz, azaz mások is „kedvet kapnak”, hogy kivigyék a kertből származó nyesedéket, melyek óriási, rothadó lerakatokat képeznek. Fontos hangsúlyozni a holtfa, az erdőben lehullott gallyak és a zöldhulladék közötti óriási különbséget. A holtfa – legyen vékony vagy vastag – nem hulladék, hanem az erdő része, elbomlása szerepet játszik az erdei ökoszisztéma működésében. A zöldhulladék azonban az idegen szerves hulladék felhalmozódását okozza, mely negatív folyamatokat indít el.

 

„Ahogyan néhány évvel ezelőtt a kirándulók és túrázók szemléletformálására irányuló törekvéseink eredménnyel jártak, meggyőződésem szerint részben most is erre van szükség. Tervbe vettünk egy, a zöldhulladék-probléma kezelésére irányuló komplex szakmai programot, amelyben partnerként a területünkön működő önkormányzatokat és természetvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket fogjuk felkérni. Tervezett programunk több elemből áll, köztük az illegális lerakóhelyek felderítése is fontos terület, de talán még fontosabb a lakosság rendszeres kommunikációs tevékenységgel történő tájékoztatása és szemléletformálása” – ismertette a Pilisi Parkerdő Zrt. terveit a főmérnök.

Megosztom a cikket

Bevezető az Erkel Napokhoz – kisdiákok a Himnusz-szobornál

 

Május végén Budapest III.kerületéből érkezett a másodikos tanulókból álló lelkes csapat a Himnusz-szoborhoz.

 

Az ErkelFerenc Művelődési Központ idegenforgalmi munkatársa interaktív módon, játékos formában ismertette meg a gyerekekkel a Himnusz-szobor keletkezésének történetét, településünkhöz kötődő vonatkozásait, szimbólumait, azok magyarságunkra vonatkozó jelentéstartalmát. A gyerekek szívesen keresgéltek jelképeket V.Majzik Mária alkotásán. Az iskolában nemrég tanultak nemzeti költeményünkről, melynek első versszakát a Himnusz megszólaltatása közben el is énekelték.

 

A közelgő Erkel Napok kapcsán bővebben esett szó a Himnusz megzenésítőjéről, Erkel Ferencről. Talán a közelgő szünidőnek vagy Budakeszi természeti környezeti szépségének köszönhetően a diákok átéléssel hallgatták azt a történetet, miszerint neves zeneszerzőnk és családja több alkalommal Budakeszin töltötte a nyarakat.

 

A harangjátékkal és a Himnusz megszólaltatásával zártuk a szakvezetést, melyet Budakeszi lakosai akár minden nap délben meghallgathatnak a Himnusz-szobornál.

Erkel Ferenc Művelődési Központ

 


Megosztom a cikket

Két évszázad zenéjének négy magyar mestere

Az Erkel Ferenc Művelődési Központ 3 fordulós, „Két évszázad zenéjének négy magyar mestere” c. komolyzenei vetélkedője a döntő játékhoz érkezett.


Május 20-án Varga Károly vezetésével a döntőbe jutott 4 Pest megyei iskola: a Sződligeti Gárdonyi Géza Általános Iskola, az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma, a Páduai Szent Antal Iskola, a Gödöllői Erkel Ferenc Általános Iskola és meghívott vendégként a Gyulai Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola csapatai mérték össze tudásukat.

 

A felkészítő pedagógusok mellett, a szakmai zsűrit vezette és a díjakat átadta Somogyváry Ákos karnagy, az Erkel Ferenc Társaság elnöke és Hollós Máté Erkel-díjas zeneszerző.

 

A vetélkedő résztvevőit Bakács Bernadett alpolgármester asszony köszöntötte – „Budakeszi város nevében szeretettel köszöntöm a Két évszázad zenéjének négy magyar mestere? vetélkedő döntőjének résztvevőit:

 

Vendégjátékos csapatunkat a Gyulai Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola csapatát, (akik Erkel szülővárosát képviselik). Az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnáziumot, a Gödöllői Erkel Ferenc Általános Iskolát, a Piliscsabai Páduai Szent Antal Iskolát és a Sződligeti Gárdonyi Géza Általános Iskolát képviselő tanárokat és diákokat.

Szeretettel köszöntöm a vetélkedőt vezető Varga Károlyt, aki már akkor is vetélkedőt vezetett, amikor én annyi idős voltam, mint a mostani résztvevők, és akinek munkássága, zenepedagógiai életműve nemzeti kincs.

Szeretettel köszönöm a zsűri tagjait, nagyra becsült vendégeinket, városunk mindig szeretettel várt meghívottját, Somogyváry Ákos karnagyot, zenetanárt, Erkel Ferenc leszármazottját, és Hollós Máté zeneszerzőt, akinek szintén igen jeles felmenői vannak a szobrászat és irodalom területén (talán ezért választotta ő a zenét), nagyapja a Tóth Árpád költőnk, és szülei is neves irodalmárok.

Nagy jelentőségű Budakeszi számára, hogy az Erkel Ferenc Művelődési Központ időről ?időre megrendezi ezt az értékes, és mindenki számára feltöltődést jelentő ismeretterjesztő vetélkedőt, amely ennyi kiváló fiatal és hosszan fiatal ember találkozását teszi lehetővé.

Mert a zene megfiatalítja az embert, erre itt hiteles tanúk vannak. A zene a lelket szólítja meg, a lélek pedig örök, és nem öregszik.

Kodály Zoltán mondja: ?Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.?

Ezt többek közt akkor is átéltem, amikor akkor még öt gyermekünkkel két évet Angliában éltünk, és a Liverpooli Philharmonic Hall-ban az angol zenekar egy ifjúsági koncerten Kodály Galántai táncok című művét adta elő. Ahogy felcsendült a szívünknek rokon dallam, máris úgy éreztük, hazajöttünk. Nem volt honvágyunk, lekötött az új országgal való ismerkedés izgalma, de hirtelen a maga teljes szépségében és értékességében jelent meg lelkünkben az ország és közösség, melyhez tartozunk. Megható volt látni, hogy az idegen zenekar milyen pontosan közvetítette ezt az élményt egy idegen közönségnek, amely értette és értékelte a mi világunkat. Sosem felejtem el.

Bizonyára találkoztak már a You Tubon zenei flash mob felvételekkel. Az egyik legszebb Kodály Esti dalának előadása a Halászbástyán. Turisták nézelődő tömege hirtelen átszellemülten figyelő, megrendült közösségé alakul, ahogy száll fel a zenei imádság.

Erkel Bánk Bánjának áriája a Madách téren zenekarral és kórussal inkább meglepődést vált ki, és egy pillanatra kiemeli az ott lévőket a hétköznapi életből. Ezeken a pár perces felvételeken lemérhetjük a zene hatalmát. Fontos, hogy mindannyiszor a szépség gyógyító erejével szembesülünk.

Ahogy haladok előre a korban, egyre fontosabbnak tartom a szépség felmutatását világunkban. A tömegkultúra és az izgalmak keresése, az érték semlegesség az élet minden területén, fájdalmasan nélkülözi a szépséget. Azt gondolom, ideje újra célként meghirdetni, a zászlónkra tűzni, keresni, felmutatni, megalkotni, megtanítani, ki-ki milyen területen dolgozik. A szépség menti meg a világot, az életöröm új spiritualitása ? idézem Anselm Grün írását. Itt és most éppen ezen fáradozunk. Köszönöm mindenki hozzájárulást ehhez.”

 

A nagyon jó hangulatú vetélkedőt a mindvégig kimagasló eredményt elérő Sződligeti Gárdonyi Géza Általános Iskola, Szinkópa nevű csapata nyerte, Kovács Móric 5.o., Helembai Irisz 6.o., Kröel- Dulay Gáspár 6.o., Haulik Rebeka 7.o, Mészáros Csenge 7.o., Puskás Petra 7.o. tanulók Báli Péterné Inke felkészítő pedagógus vezetésével.

 

A díjátadások után a Gyulai Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola csapatával virágot helyeztünk el az Erkel Ferenc szobornál.

 

Köszönjük a Nemzeti Kulturális Alap Zenei Kollégiumának a támogatását.

 

Nagy Mónika

EFMK munkatársa

Megosztom a cikket

A Budakeszi Vadasparktól induló biciklitúrák

A Budakeszi Vadasparknál található „Parkolj és bringázz!” (P+B) pontról két remek túrát ajánlunk a kedves kirándulók figyelmébe.

Minden további információt a Pilis Bike honlapján lehet megtalálni: http://pilisbike.hu/

 

1. Csergezán túra

  • Útvonal: Vadaspark (Budakeszi) – (PB10) – Hegytető PB10 – Képesfa – (PB10) – Nagykovácsi – (PB10) – Képesfa­ – (PB10) – Hegytető – Vadaspark (Budakeszi)
  • Jelzés: PB10
  • Útvonal hossza: 26,5 km
  • Szintemelkedés: 600 méter
  • Út típusa: aszfalt, földes és murvás út
  • Nehézségi fok: közepesen nehéz
  • Becsült átlagos menetidő: 2 óra
  • Megjegyzés: tartalmas túra, esőzések után nem ajánlott

 

2. Hideg-völgyi körtúra

 

  • Útvonal: Vadaspark (Budakeszi) – (PB10) – Hegytető – (PB11) – Hideg-völgy – Anna-lak – Képesfa – Hegytető – (PB10) – Vadaspark (Budakeszi)
  • Jelzés: PB10+PB11
  • Útvonal hossza: 28 km
  • Szintemelkedés: 675 méter
  • Út típusa: nagyrészt földes út
  • Nehézségi fok: nehéz
  • Becsült átlagos menetidő: 2 óra
  • Megjegyzés: komoly túra felkészült kerékpárosoknak, esőzések után nem ajánlott
Megosztom a cikket

20 éves testvérvárosi kapcsolat

Budakeszi és Delbrück-Westenholz polgárai és egyesületei közötti partnerkapcsolatot, a létrejöttének 20. évfordulóján ünnepélyes keretek között újították meg.
Die Erneuerung der Partnerschaft zwischen Westenholz/Delbrück und Budakeszi zum 20 Jährigen Jubiläum. A díszoklevelet Budakeszi polgármestere, dr. Győri Ottilia, Westernholz polgármestere, Werner Peitz, és a Budakeszi Szépítő Egyesület elnöke, Hidas Mátyás írta alá.

(tovább…)

Megosztom a cikket

Jótékonysági Városi Bál

Az Erkel Ferenc Művelődési Központban megtartott bál nagy sikerrel zárult és jelentős összeg, összesen 3,6 millió forint gyűlt össze. A Jótékonysági Városi Bál bevételét a városközpont fejlesztésére fordítja városunk.

(tovább…)

Megosztom a cikket

Kihívás napja

2016. május 25-én, szerdán Budakeszi is csatlakozik a „Kihívás Napja” rendezvényhez, amely a világ talán legnagyobb egy napon zajló lakossági sporteseménye. A Kihívás Napjának célja az, hogy kedvet teremtsen a mozgáshoz, az egészséges életmódhoz – ezért támogatják olimpikonjaink, sportkiválóságaink is személyes részvételükkel ezt az országos eseményt.

(tovább…)

Megosztom a cikket