Ballagás NSJG, 2015
„Az a bölcs ember, aki a jelent éppúgy szereti, mint amilyen szívesen fog visszagondolni rá, amikor már múlttá válik.” A Nagy Sándor József Gimnázium ballagása.
Hírek
Mayer Györgyné (1929-2015)
Mély fájdalommal tudatom, hogy édesanyám, Mayer Györgyné, szül. Pap Erzsi (Kaposvár,1929. február 17.), volt Budakeszi lakos, 86 éves korában 2015. április 1-jén Németországban, Passau városában (Salzweg) örökre eltávozott közülünk.
Régi idők majálisa – újratöltve
Negyedszázaddal ezelőtt rendezett utoljára majálist a régi erdei focipályán Budakeszi Város Önkormányzata, az elmúlt tavaszköszöntő együttlétek felidézésére tett kísérletet május elsején a városvezetés – az egyébként hegyvidéki önkormányzathoz tartozó területen. A hagyományőrzés jegyében Jánosi Attila néptáncos volt az idei majális kikiáltója, és a kulturális programok jó része is a tradíciók bemutatásáról szólt.
A Kecske-hegyi kaptárkövek – túrabeszámoló
A Budakeszi Idegenforgalmi Pont szervezésében április 25-én, szombaton – idén első alkalommal – ismét tematikus túrára indultunk. Túránk célpontja a tavaly októberben kiemelt természetvédelmi oltalom alá került rejtélyes kultúrtörténeti emlékek közül a budakeszi Kecske-hegyi kaptárkövek felkeresése volt.
A túrára a szervezőnél, a plakáton is meghirdetett időpontig, április 22-éig lehetett jelentkezni. Szerencsére az időjárás nekünk kedvezett, így napsütéses időben indulhattunk el a találkozás helyszínéről, a Dózsa György térről a Volánbusz helyi járatával a Farkas-hegyi repülőtér irányába az összegyűlt 33 fővel.
A fokozottan védett természetvédelmi területen elhelyezkedő, a Kecske-hegy lábánál lévő dolomitszikla impozáns méretével különleges és mitikus helyszín. A legidősebb kőzetfajta, amelyben faragásokat találunk, a földtörténeti középkorból származó dolomit. Ezen kőzetbe vésték a budakeszi, pilisborosjenői és pilisvörösvári fülkéket is. A kaptárfülkék rendeltetésével kapcsolatban számos felvetés, elmélet született. A ki, mikor, miért kérdésekre még nem tudnak a szakemberek egybehangzó válaszokat adni.
Az elmúlt évszázadban az a nézet vált elfogadottá és a közvélemény számára legismertebbé, hogy a fülkés sziklák a középkori sziklaméhészet emlékei. Egy másik elmélet szerint a vakablakos sziklák a „hun-magyar hősök” síremlékei, esetleg kelta néptörzsek urnatemetkezési helyei voltak. A harmadik elmélet szerint a kaptárkövek kultikus helyek voltak, s a fülkékben bálványokat vagy áldozati ételeket helyeztek el.
A kérdések megválaszolásában különböző szakterületek képviselői működtek közre, és különféle módszerekkel próbálták „vallatni” a sziklákat. A rejtély megoldásában fontos szerepe lehet a régészeti feltárásoknak.
A Kecske-hegy lábánál lévő, félig elbányászott dolomitsziklában nyolc fülke, illetve fülkenyom található. Egy fülke kivételével valamennyi fülke erősen erodálódott.
A terület más szempontból is különleges, hiszen része a Budaörsi kopárok kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területének, a rajta lévő dolomit sziklagyep védett és fokozottan védett növényfajokban bővelkedik.
A kaptárkövek megtekintése után kezdődött meg a kb. 7 km hosszú erdei gyalogtúra, mely több pihenőpontból állt. Első megállónk helyszíne a mediterrán hangulatot idéző Sorrento-sziklák területe, ahol a szendvicsek és frissítők elfogyasztását követően továbbindultunk a Végvári-szikla irányába, majd a makkosi kegytemplomot érintve kissé fáradtan, létszámban megfogyatkozva érkeztünk meg a Virágvölgybe.
Ami biztosan állítható, hogy a hazánkban lévő, többségében impozáns formájú, monumentális méretű, titkokkal övezett kaptárkövek a mai kor emberét is lenyűgözik.
Fontos, hogy településünk lakói tudomást szerezzenek, ismereteket gyűjtsenek a város különleges és értékes turisztikai célpontjairól, hogy a városunkban érkezőlátogatóknak, turistáknak is jó szívvel ajánlani tudjuk. A rekreáción túl ezt a célt is kitűztük, amikor a tematikus túrák szervezésébe fogtunk.
Köszönettel tartozom a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak, hogy rendelkezésemre bocsátották a témával kapcsolatos tanulmányaikat, dokumentációikat.
A túrán segítségemre volt Ádám Éva, a Nagy Gáspár Városi Könyvtár igazgatója, és Bajházi Attila idegenforgalmi gyakornok.
Köszönöm minden túratársnak a részvételt, és szeretettel várom a további felfedezésekre őket, és az új becsatlakozókat is.
Oszlánszki Szilvia
Budakeszi Idegenforgalmi Információs Pont
turizmus.budakeszi.hu
Email: iip@efmk-budakeszi.hu
Forrás:
Baráz Cs., Kiss G., Holló S. 2011: Szakrális kőemlékeink. Kaptárkövek Magyarországon.
Váltsd valóra az álmaidat!
Ilyen még nem volt Budakeszin – váltsuk valóra az álmainkat május 28-án! Hazánk legnépszerűbb írónőjét, bloggerét közel kétszázezren követik a Facebook-on, eddig megjelent könyvei kivétel nélkül a bestseller listák élére kerültek, országszerte tart telt házas előadásokat az önmegvalósításról.
Anyák napja
„Orgona ága, barackfa virága. Öltözzetek új ruhába, Anyák napja hajnalára. Illatosan” – így énekeltünk egykor, gyermekként édesanyánknak. Az édesanya az, aki mindig mellettünk áll, feltétel nélkül tud szeretni és elfogadni.
Az anyák napja világszerte megünnepelt nap. Az egyes országokban különböző időpontokban, Magyarországon május első vasárnapján ünnepeljük. Hazánkban 1925-ben tartották meg először, eredete azonban ennél korábbra, az ókori Görögországba nyúlik vissza.
Létezik apák napja és gyereknap is, mégis az anyák napja az, amiről a legtöbben nem feledkeznek meg. Történetéről azonban keveset tudunk.
Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is felköszöntötték. Ilyen volt a 17. századi Anglia, ahol az ünnep keresztény vallási felhangot kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra ajándékként elkészítették az anyák süteményét.
Az anyák napjának legújabb kori hagyománya az Egyesült Államokból terjedt el. Először 1872-ben Bostonban szervezték meg az ünnepet Julia Ward Howe költő, politikai aktivista kezdeményezésére. Az anyák napját 1914-ben Woodrow Wilson elnök nyilvánította hivatalos ünneppé, időpontja az ügy érdekében sokat fáradozó Anna Jarvis édesanyjának emlékére került május második vasárnapjára. A különböző országokban más és más napokon ünneplik az anyákat, Magyarországon május első vasárnapján.
Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. Magyarországra az ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából és a legelső Anyák Napi ünnepséget 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel és megtették az előkészületeket az Anyák napja országos bevezetésére.
(Forrás: OrientPress Hírügynökség)
Édesanyámnak
Több éves tradíció,hogy a Szivárvány óvoda Ildi óvónénije megható ünnepség keretén belül a római katolikus templomban a vasárnapi szentmise végén kis műsorral köszönti a gyermekek által az édesanyákat,nagymamákat anyák napja alkalmából.
A Kis csöppségek hiba nélkül énekelték a misében a zsoltárt és az alleluját amit Huber Szabó Lőrinc kísért orgonán.
Borda Mihály
Kerékpáros Zöldút-túra
A Budavidék Zöldút Szövetség idén is megrendezi hagyományos tavaszi kerékpár túráját, május 9-én.
A 2015 évi célpont Zsámbék. A környék településeiről indulnak kerékpárral a helyi érdeklődők egy-egy túravezető segítségével.
Zsámbékon kultúrális programmal, finom harapnivalókkal és nagy szeretettel várnak minket a zsámbékiak.
A program végén fakultatívan Sebestyén Márta koncertje is meghallgatható a romtemplomnál.
Szeretettel várunk minden régi és új túrázót biciklitúránkon. Jöjjetek, csatlakozzatok hozzánk.
a BVZ vezetősége
Segíts, hogy segíthessünk!
Felhívással fordulunk minden segítőkész emberhez a Kárpátalján súlyos szükséget szenvedők támogatására. A háború katasztrófahelyzetet idézett elő, a megélhetés került veszélybe. Összeomlott a hrivnya árfolyama, egy nyugdíjasnak vagy minimálbéren élőnek napi egy euróból kéne eltartani a családját. Ezzel az életszínvonal rosszabb lett, mint a Föld legszegényebb országaiban. Az árak viszont naponta növekednek, már ki sem írják. Az alapvető élelmiszerek kezdenek eltűnni, és nagyon drágák! (Liszt, olaj, cukor.)