A Kecske-hegyi kaptárkövek – túrabeszámoló

A Budakeszi Idegenforgalmi Pont szervezésében április 25-én, szombaton – idén első alkalommal – ismét tematikus túrára indultunk. Túránk célpontja a tavaly októberben kiemelt természetvédelmi oltalom alá került rejtélyes kultúrtörténeti emlékek közül a budakeszi Kecske-hegyi kaptárkövek felkeresése volt.

A túrára a szervezőnél, a plakáton is meghirdetett időpontig, április 22-éig lehetett jelentkezni. Szerencsére az időjárás nekünk kedvezett, így napsütéses időben indulhattunk el a találkozás helyszínéről, a Dózsa György térről a Volánbusz helyi járatával a Farkas-hegyi repülőtér irányába az összegyűlt 33 fővel.

A fokozottan védett természetvédelmi területen elhelyezkedő, a Kecske-hegy lábánál lévő dolomitszikla impozáns méretével különleges és mitikus helyszín. A legidősebb kőzetfajta, amelyben faragásokat találunk, a földtörténeti középkorból származó dolomit. Ezen kőzetbe vésték a budakeszi, pilisborosjenői és pilisvörösvári fülkéket is. A kaptárfülkék rendeltetésével kapcsolatban számos felvetés, elmélet született. A ki, mikor, miért kérdésekre még nem tudnak a szakemberek egybehangzó válaszokat adni.

Az elmúlt évszázadban az a nézet vált elfogadottá és a közvélemény számára legismertebbé, hogy a fülkés sziklák a középkori sziklaméhészet emlékei. Egy másik elmélet szerint a vakablakos sziklák a „hun-magyar hősök” síremlékei, esetleg kelta néptörzsek urnatemetkezési helyei voltak. A harmadik elmélet szerint a kaptárkövek kultikus helyek voltak, s a fülkékben bálványokat vagy áldozati ételeket helyeztek el.

A kérdések megválaszolásában különböző szakterületek képviselői működtek közre, és különféle módszerekkel próbálták „vallatni” a sziklákat. A rejtély megoldásában fontos szerepe lehet a régészeti feltárásoknak.

A Kecske-hegy lábánál lévő, félig elbányászott dolomitsziklában nyolc fülke, illetve fülkenyom található. Egy fülke kivételével valamennyi fülke erősen erodálódott.

A terület más szempontból is különleges, hiszen része a Budaörsi kopárok kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területének, a rajta lévő dolomit sziklagyep védett és fokozottan védett növényfajokban bővelkedik.

A kaptárkövek megtekintése után kezdődött meg a kb. 7 km hosszú erdei gyalogtúra, mely több pihenőpontból állt. Első megállónk helyszíne a mediterrán hangulatot idéző Sorrento-sziklák területe, ahol a szendvicsek és frissítők elfogyasztását követően továbbindultunk a Végvári-szikla irányába, majd a makkosi kegytemplomot érintve kissé fáradtan, létszámban megfogyatkozva érkeztünk meg a Virágvölgybe.

Ami biztosan állítható, hogy a hazánkban lévő, többségében impozáns formájú, monumentális méretű, titkokkal övezett kaptárkövek a mai kor emberét is lenyűgözik.

Fontos, hogy településünk lakói tudomást szerezzenek, ismereteket gyűjtsenek a város különleges és értékes turisztikai célpontjairól, hogy a városunkban érkezőlátogatóknak, turistáknak is jó szívvel ajánlani tudjuk. A rekreáción túl ezt a célt is kitűztük, amikor a tematikus túrák szervezésébe fogtunk.

Köszönettel tartozom a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak, hogy rendelkezésemre bocsátották a témával kapcsolatos tanulmányaikat, dokumentációikat.

A túrán segítségemre volt Ádám Éva, a Nagy Gáspár Városi Könyvtár igazgatója, és Bajházi Attila idegenforgalmi gyakornok.

Köszönöm minden túratársnak a részvételt, és szeretettel várom a további felfedezésekre őket, és az új becsatlakozókat is.

Oszlánszki Szilvia
Budakeszi Idegenforgalmi Információs Pont
turizmus.budakeszi.hu
Email: iip@efmk-budakeszi.hu

Forrás:
Baráz Cs., Kiss G., Holló S. 2011: Szakrális kőemlékeink. Kaptárkövek Magyarországon.