Klubunk, a Budai Farkasok-Rév Group is érdekelt volt a Magyar Kézilabda Szövetség férfi Magyar Kupa-sorsolásán. Felnőtt együttesünk a III. fordulóban az élvonalbeli Fejér B.Á.L. Veszprémmel került össze.
Az osztálykülönbség okán Koi Endre vezetőedző gárdája lesz a házigazda, a párharc hivatalos versenynapja 2021. december 15. A továbbjutás sorsa egy mérkőzésen dől el. Siker esetén a győztes csapat, döntetlennél viszont az alacsonyabb osztályban szereplő klub, jelen esetben a Budai Farkasok-Rév Group jutna be a nyolcaddöntőbe.
Lassan utolsó havát tapossa az öreg esztendő, jeges szelek beretválják a dérlepte mezőket. Avar alatt, kéreg mögé bújva lapít, alszik a bogárság, jobb időkre és persze a tavasz langyos, ma még ugyancsak távolinak tetsző érintésére várva. Amilyen mély a csönd ilyenkor az erdőben, olyan nagy a sürgés-forgás ilyenkor a madáretetők környékén. Annyira, hogy ínség idején még az is felbukkan a zsibongó madártársaságban, aki amúgy magának való, inkább külön utakon jár.
meggyvágó
Ilyen a meggyvágó. Aki egyszer látta, aligha felejti el, és messziről felismeri ezt a mutatós madarat. Rögtön szembe ötlik a megfigyelőnek, hogy az etető körül sürgölődő éhenkórászok között akad egy, a többinél termetesebb, zömökebb madár, amely ráadásul – még az amúgy „nagyorrú” pintyféléknél is szokatlan –, erőteljes, vaskos csőrrel szedegeti a napraforgómagot. Nekem mindig a csapnivaló focimeccs szurkolója jut róla eszembe, aki unottan szotyolázik a lelátón, szája egyik felén befelé megy a mag, a másik felén pedig a héját köpdösi ki. És a meggyvágónak ez nem nagy mutatvány, hiszen csőre olyan erős, hogy „harapásának” 50 kilogrammot is elérő erejével akár a meggy, vagy éppen a cseresznye magját is képes feltörni. Herman Ottó így ír róla: „…jó prédára akadva, nagyon csendesen viselkedik, úgy hogy csak a kemény magvak feltörésével járó csattanások hallhatók; csőre egyenesen ilyenekre van alkotva. Az alsó káva mélyedésébe beléfekszik a mag, a felső káva bordázott, a magvak őrlésére kiválóan alkalmas. Oly cseresznye- vagy meggymagot, a melyet az ember testsúlya csak a csizmasarokkal bír felroppintani, ez a madár csak úgy kihüvelyezi.” Így aztán nem is nagyon érdekli a meggyvágót a gyümölcs húsa, inkább unottan kiköpdösi azt, éppen úgy, mint a napraforgómag héját.
meggyvágó
A meggyvágó gyakori költőfajunk, városi parkokban, fás-bokros élőhelyeken gyakran találkozhatunk vele. Fiókáit főleg hernyókkal eteti. Részben vonuló, illetve kóborló, az északi populációk egy része hazánkban tölti a telet. Évente egy vagy két alkalommal költ. Fészkét különböző növényi részekből építi a fák lombkoronájának belsejébe. A fészekalj 3-6 tojásból áll, melyeken a tojó kotlik, miközben a hím párja etetéséről gondoskodik. Télen – a párok feloszlása után – alkalmasint nagyobb, tiszta vagy vegyes pintycsapatokba verődik.
tengelic
És ebben lehetnek társai télvíz idején például a tengelicek, hiszen ez a régi, németes nevén stiglicnek is hívott pintyféle szinte mindig csapatban, de legalább is párosával jár. Én leggyakrabban a budakeszi madárösvénytől délnyugatra, a Margaréta panzió mögötti bokros, bozótos területen szoktam találkozni velük. Többnyire a gyalogút melletti gyomszőnyeg hátrahagyott magjait szedegetik, vagy éppen a héjakút mácsonya feketére száradt, szúrós virágzatán ügyeskednek, fejjel lefelé imbolyogva igyekeznek onnan kiszedegetni a magokat. Ám viselkedésüknél lényegesen szembeötlőbb az apró madár tarka tollruhája, ami az egyik legszínpompásabb hazai madarunkká teszi a tengelicet. Fejének fekete-fehér-piros színe, szárnyának élénk sárga stráfja és a „hátára terített felöltőjének” őszi avart idéző rőt-barnája vetekszik bármely trópusi madárcsoda díszes tollazatával. Nem csoda, hogy régen kalitkamadárnak is tartották, ami ma már tilos, hiszen a tengelic – miként a meggyvágó is – régóta védett madár.
tengelic
A hideg idő beálltával gyakran találkozhatunk vele a madáretetőkön, nagyrészt állandó, de télen észak-déli irányú kóborlása is megfigyelhető. Sík- és dombvidéki fészkelő. Kedveli a településeket. Kertekben, temetőkben, parkokban, fasorokban, erdőszéleken fészkel, a zárt erdőket viszont elkerüli. Fészkét a fák lombkoronájának szélére építi. Évente két-három fészekaljat nevel. A többi pintyféléhez hasonlóan fészkét vékony növényi szálakból építi, melyet szőrökkel és a nyárfa puha termésével bélel. 4-5 tojást rak, melyeket a tojó egymaga költi ki, míg a hím a táplálékszerzésben segíti.
A Budai Farkasok-Rév Group újabb győzelemmel örvendeztette meg hazai közönségét, miután szombat este 31–27-re verte a Tatai AC-t.
Az első félidő elején úgy tűnt, a két csapat kiélezett meccset vív majd egymással, de a mieink a 19. percre már hatgólos előnyre tettek szert. A tataiaknak ugyan sikerült visszakapaszkodniuk, azonban a szünetre így is a hazai gárda vonulhatott 16–11-es fórral.
A második félidőben is olykor hullámzó periódusok váltották egymást, a vendégcsapat folyamatosan igyekezett zárkózni, ennek ellenére a Budai Farkasok dominált és kézben tartotta a bajnokit. Koi Endre legénysége végül 31–27-re megnyerte a találkozót, ezzel pedig az előző szezonban elszenvedett két vereség után legyőzte a Tatai AC-t.
Férfi kézilabda NB I/B, Nyugati csoport, alapszakasz, 8. forduló:
Városi Uszoda Sportcsarnok és Strand, Budaörs, 150 néző. Vezette: Bába, Horváth
Budai Farkasok-Rév Group – Tatai AC 31–27 (16–11) Budai Farkasok: Tóth – Auer (2), Kecskeméti (4), Benmiloud, Oláh (4), Nourelden (11), Torma, Valler, Korsós (1), Boros (2), Németh, Szövérdffy (2), Bende, Papp (1), Rédai (1), Khalil (3). Vezetőedző: Koi Endre.
A Budai Farkasok-Rév Group legjobbja: Benmiloud Mohamed Yassine
Koi Endre vezetőedző:
“Nagyon küzdelmes és fordulatos mérkőzésen, nagy csatában, az óriási szívnek és a csapatmunkának köszönhetően sikerült itthon tartani a két bajnoki pontot.”
A játéknapot követően a Budai Farkasok-Rév Group továbbra is első helyen áll a tabellán, hét győzelem mellett egy döntetlennel, tizenöt ponttal.
A budakeszi örökerdő besorolású tan-bükkös sok öreg fája megmenekült a természetismereti oktatás javára!
Tavasszal Gábor Emese mikológus túravezető Budakeszi természeti értékeiről írt egy mesekönyvet Álomvölgy rejtélye címmel, melynek egyik ikonikus helyszíne a Szent Mihály-szikla melletti bükkös. A szerző épp iskolai gyermekcsoportot vezetett a helyszínre, amikor fakitermelést előkészítő jelzésekre lett figyelmes.
Kezdeményezésére Dr Győri Ottilia polgármester asszony a Pilisi Parkerdő Zrt Budapesti Erdészete képviselőivel terepbejáráson vett részt a Budakeszi Megyei út közeli 100 éves, gyönyörű bükkös ügyében.
Gábor Emese kérte, hogy a Szent Mihály-szikla kultikus hely közelében lévő bükkös ne kerüljön túlzott megritkításra, mivel a helyszín nagyon közel van Budakeszi lakott részéhez, így egy tanórán belül elérhető és könnyen szemléltethető az iskolások számára, hogy milyen egy igazi bükkös.
A PPZRT képviselői elmondták, hogy a területen egy többkorú bükköst terveznek, amely minden szempontból a legelőnyösebb és hajlandóak az ösvény közelében átjelölni a kivágásra ítélt fákat.
A bejárás eredményeként ma, november 8-án a bükkös vágásra ítélt fái közül számos ösvény melletti faóriás hagyásfa jelzéssel lett ellátva, így megmaradt a természetismeret oktatás javára.
Budakeszi nevében köszönjük a PPZRT vezetőségének és dolgozóinak a segítő együttműködést, hogy iskolásainknak még sokáig bemutathassuk az amúgy is ritkulóban lévő bükkerdő típust és, hogy ezen történelmi helyen a lakosság igényeit szem előtt tartva jártak el !
Az alábbiakban közöljük a fajelzések jelentéseit.
Rózsaszín vonal: kivágandó fa (mivel túl sok az egykorú fa, nem tudnak a csemeték felnőni fény hiányában, ezért szükséges) Zöld csík: hagyásfa (mely mindig ott marad, nem vágható ki) Kék H betű: biotóp fa (marad, lábon fog elhalni, harkály stb, gombák élőhelye) Fehér csík: terület szélét jelzi Zöld pötty: megfigyelés alatti fa, hogy megmaradjon-e hagyásfának.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központja (MOKK) a Duna Múzeummal közösen rendezte meg a 13. Országos Múzeumpedagógiai Konferenciát. A rendezvényen adták át a MOKK által két évvel ezelőtt alapított Közösségi Múzeum elismerő díjakat, mellyel a közösségi részvételi alapon működő, a lakossággal, illetve civil szervezetekkel is aktív kapcsolatot ápoló intézményeket tüntetnek ki.
Idén a Budakeszin működő Punktum Galéria és Műhely Alapítvány, a létavértesi Rozsnyai István Muzeális Gyűjtemény valamint a csongrádi Tari László Múzeum kapta meg ezt a címet.
Ma van a magyar nyelv napja: 1844-ben ezen a napon nyilvánította a magyar nyelvet az országgyűlés hivatalos nyelvvé. E jeles napon rendezték meg a Kálmán Lajos Ifjúsági Népzenei Találkozót Kecskeméten, a 100 éve született népzenekutató emlékére, amely egyúttal a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – KÓTA 20. Térségi Aranypáva Népzenei Minősítő versenye is egyben. A megmérettetésen a jeles szakemberekből álló zsűri ‘Sigmond Emese Mártát kiváló minősítésben részesítette, amely térségi kategóriában a legmagasabb szakmai fokozat. A rendezvény fővédnöke, Csík János Magyar Örökség, Prima Primissima és Kossuth-díjas népzenész „Muzsikál az erdő” különdíjat nyújtott át Somogyiné Tassi Valéria tanítványának. Ebben az elismerésben mindössze négy versenyző részesült, ők önálló produkcióval léphetnek színpadra a 2022-es www.muzsikalazerdo.hu rendezvénysorozaton. Továbbá hét díjazott – köztük ‘Sigmond Emese – ingyenesen vehet részt a Csutorás Nemzetközi Népzenei és Néptánctáborban. A kolozsvári döntőbe vele együtt tizenhárman jutottak tovább a népzenei megmérettetés mintegy negyven résztvevőjéből.
„A zene sötétségben is utat mutat” – mondta Birinyi József népzenekutató, a zsűri elnöke. A dal mindig gyógyító hatású, ezért ebben a mai vírusos időszakban is nagy szükségünk van rá” – hangsúlyozta
Az időskori kreativitás megőrzése, új, kreatív személyiségjegyek fejlesztése a megnövekedett szabadidőben – ezzel a már hatodik éve megvalósuló jó gyakorlattal nyert önkormányzatunk második díjat a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége „Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok” országos pályázatán, az idős ellátás területén.
Életünk két fő motiváló ereje a szeretet és az alkotóerő. Ez szükséges az élet teljességének megéléséhez minden életszakaszban, idős korban is! Az alkotás öröme átalakítja a szürke hétköznapokat, boldoggá tesz, ezért önkormányzatunk az időskori alapellátásba beemelte az időskori kreativitás szolgálatát.
A díjazott jó gyakorlatunk az együtt alkotás lehetőségét kínálja fel a Generációk házában, az Erdő utca 83-ban, nap mint nap, az idősebb generációnak éppúgy, mint az érdeklődő fiataloknak.
Itt művelhető: olaj, vagy akril festés, kerámia készítés, irodalmi klub, házi praktikák, varróklub, nemzetek konyhája, örömtánc, jóga, túrázás, számítógépes tanfolyam, és még sok más, alkotó műhelymunka.
A résztvevők maguk is javasolnak, vezetnek új programokat. Legyen az Sushi készítés, vagy egy ismeretlen táj felfedezése.
Napi két, három programra várják munkatársaink az érdeklődőket!
A kereszténydemokrácia – a balliberális felfogással szemben – nem a múlt, hanem a jelen és a jövő része – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára csütörtökön Budakeszin.
