Hagyományőrzés

Budakeszi szokások régen nagypénteken

A nagypénteki szigorú böjthöz egyéb vállalások (alkoholtól, dohányzástól, nemi élettől való tartózkodás) illetve munkatilalom is járulhatott: nem dolgoztak a földeken, nem mostak, nem varrtak, sok családban tüzet sem gyújtottak. Budakeszin délután három órakor több száz fős processzió vonult zászlókkal, énekkel a kálváriadombhoz, ahol keresztúti ájtatosságot végeztek. A templomból induló menet a Kossuth Lajos utca és az Erdő utca sarkán álló keresztnél (Xaverl-Kreuz) megállt imádkozni.
Forrás: Bednárik János – Nagyböjttől Adventig
Megosztom a cikket

A nagyhét népszokásai

A Húsvéti Szent Háromnap népszokásait, hagyományait is bemutatjuk. Ezen a három napon emlékezik meg a keresztény világ Jézus kereszthaláláról, szenvedéséről.
NAGYCSÜTÖRTÖK

  • nagycsütörtöki lábmosás hagyománya, ami az alázatra nevel
  • valamilyen zöld ételt esznek. Zöldcsütörtöknek is hívják.
  • a templomban a harangok utoljára szólalnak meg Nagyszombatig
  • Jézus utolsó vacsoráját, elfogatását és szenvedésének kezdetét jelöli.

NAGYPÉNTEK Nagypénteken a mise után az oltáriszentséget más helyre viszik. Minden levesznek az oltárról, csak a gyertyatartók és a lepellel letakart kereszt marad, ami Jézus szenvedésére és lemeztelenítésére utal

  • Tilos húst enni.
  • Tilos volt bármilyen háztáji munka. Állattartás, földművelés, fonás, szövés, tüzet sem gyújtottak.
  • Úgy hitték, aki még napfelkelte előtt lefürdik, az nem betegszik meg.
  • Maximum háromszor esznek, amiből csak egy alkalommal lakhatnak jól.
  • A keresztútjárás során megemlékeznek Jézus szenvedésének állomásairól. Hagyományosan 14 állomásból áll.

NAGYSZOMBAT

  • Véget ér a negyvennapos böjt.
  • Szokás volt az első harangszóra megrázni a gyümölcsfák törzsét, hogy a régi rossz termés lehulljon és az új ne legyen férges.
  • A tűz hamuját, parazsát eltették és gyógyításra használták és a földeken elszórták.
  • Este körmeneteket tartottak.
  • Új tüzet gyújtottak a templomban.
  • Ezen a napon feküdt Jézus teste a sziklában és várt a feltámadásra.

HÚSVÉTVASÁRNAP

  • A feltámadás napja.
  • Tilos volt a munka. Állat befogása, föld művelése, nem főztek, nem söpörtek, stb.
  • Ételszentelés hagyománya.

Húsvétkor a templomba a reggeli misére sonkát, tojást, kalácsot, tormát, bort visznek szép fonott kosarakban letakarva. Az áldás után hazaviszik és feltálalják. Fontos szimbolikája van az áldott étel elfogyasztásának, mely távol tartott a rossztól, a betegségektől.

HÚSVÉTHÉTFŐ

Locsolkodás
A víz az egyik legfontosabb termékenység szimbólum. Ezért volt fontos, hogy a fiatal lányok mindenképpen meg legyenek locsolva, hiszen a húsvét ünnepe a megújulásról és tavaszvárásról szól.
Húsvéti korbácsolás
A húsvéti locsolással együtt a korbácsolás is szokás volt Húsvéthétfőn. A legények sorra járták a lányos házakat és ahol lehetett korbácsoltak, locsolkodtak.
Komatálküldés
Barátságot kötni kívánó fiatal fiúk, lányok összeállítanak egy tálat húsvéti ételekből és elküldik egymásnak. Ezzel még szorosabbra a barátságot, ami a későbbiekben rokoni kapcsolatokhoz is vezethet. Többnyire fiú fiúnak és lány lánynak küldte.

Megosztom a cikket

Ma van hamvazószerda

A húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdete, a hamvazószerda idén március 5-ére esik.
A nagyböjt a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére.
Hamvazószerda abból az ősi hagyományból ered, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét a mai napig őrzi a szertartás: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!
A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.
Megosztom a cikket

Ínycsiklandozó program lesz március 1-én, szombaton a tájházban!

„Szeretettel várunk minden érdeklődőt a Budakeszi Tájházba, hagyományőrző sváb hurka és sváb fánk készítő-kóstoló Helytörténeti Szombatra.
Megismerhetjük, hogy Budakeszin milyen recept szerint és milyen eszközökkel készítették disznóvágáskor a véres- és a májashurkát és a kolbászt. Helyben készítjük a véreshurkát, amihez délelőtt készítjük elő az alapanyagokat, ezeket fűszerezzük és bélbe töltjük.
Az elkészült hurkákat és kolbászokat – sütés után – helyben el is lehet fogyasztani.
A farsangi időszak nélkülözhetetlen kelléke a hagyományos sváb fánk, ennek készítését is megismerhetjük. A kész fánkokat el is lehet majd fogyasztani.
Időpont: 2024. március 1. 10:00
Helyszín: 2092 Budakeszi, Fő utca 127.
A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni február 21-ig az alábbi űrlap kitöltésével vagy e-mailen lehet.
Felnőtt kóstolójegy: 3.500 Ft/fő
Gyerek kóstolójegy (10-18 éves kor között): 2.000 Ft/fő
10 éves kor alatt ingyenes!
A kóstolójegy magában foglal 1 adag helyben készített és frissen sült kolbászt és véres és májas hurkát, kenyeret, savanyúságot, teát vagy forraltbort és hagyományos budakeszi Sváb Fánkot.
A lefoglalt kóstolójegyet előre utalással vagy a helyszínen készpénzzel lehet kifizetni. Ezt a formban lehet jelezni.
Korlátozott mennyiségben lehet elvitelre sütni való kolbászt rendelni 4.500 Ft/kg áron.
A program bevételét a Tájház felújítására fordítjuk.
További információ:
Nádas Anna
+36 20 519 5755
info@heimatmuseum-wudigess.hu”
Megosztom a cikket

Luca-széke

 
Karácsonyt megelőző népszokás Luca székének faragása, valamint a Luca pogácsa sütése december 13-án.
A népi hagyomány szerint varázserejű, háromlábú Luca-széket a fiatal legények készítették el hét darabból és többféle fából. A szék ülőrésze tölgy volt, a lábak csertölgy, akác- és kőrisfából készültek. A lábakat bükk-, feketedió és szelíddió elemek fogták össze. A csapokat fenyőből, hársból, cseresznyéből és gyertyánból faragták.
A Luca-széknek 13 nap alatt kellett elkészülnie. Innen a mondás, hogy „Lassan készül, mint a Luca széke”!
A szokás szerint december 13-án kezdték el, és karácsonyig fejezték be.
A Luca-széknek volt egy érdekes funkciója.
December 26-án, az éjféli misére csempészték be a legények, és felálltak rá, hogy megláthassák a tömegben a boszorkányokat. Mikor hazaértek, a széket elégették. A lángok lobogó hangja a
máglyán égő boszorkányok szenvedését jelképezte.
Megosztom a cikket

VALENTIN nap vagy BÁLINT nap?

Február 14-én mit ünneplünk? Valentin napot vagy Bálint napot?
A köztudatban a szerelem ünnepét úgy tartják számon, mint Valentin napot, holott a mi naptárunk szerint ez valójában Szent Bálint napja.
Bálint és Valentin ugyanaz. Nyugati hatásra a Valentin elnevezés vált népszerűvé, holott ugyanarról a szentről van szó: Szent Valentin (magyarul Szent Bálint) i.sz. 269 vagy 270 február 14-én halt mártírhalált. Egyik legenda szerint a börtönből üzenetet küldött a barátainak, hogy szereti őket, és ne felejtsék el. A másik legenda szerint Claudius császár tilalma ellenére Valentin keresztény hagyományok szerint összeadta a fiatal szerelmeseket. A harmadik változat szerint a fogsága alatt a börtönőre vak lányának visszaadta a látását, majd kivégzése napján búcsúlevelet írt neki, amit így írt alá: „a te Valentinod”. Valószínűleg ebből eredeztethető az angol kifejezés: „Be my Valentine!”.

Magyarországon sok hiedelem, babona és néphagyomány kötődik Bálint naphoz:

  • Ha egy hajadon lány Bálint napon verebet lát, szegény emberhez fog hozzámenni, de boldog lesz. Ha azonban egy tengelice repül át felette, akkor gazdag férfi felesége lesz.
  • A hiedelem szerint, ha a lányok a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe mennek, megláthatják leendő férjüket.
  • A párna alá helyezett babérlevélnek szintén az a célja, hogy a lányok álmukban megtudják, ki lesz a jövendőbeli párjuk.
  • A babona szerint Bálint nap reggelén egy szerelmes csók szerencsét hoz.

Ezeket a szokásokat már nem tartjuk. Talán vidéken egy-egy faluban. Helyette a nyugatról importált Valentin napot ünnepeljük, mint a szerelmesek napját. Holott nem csak a szerelmesek küldhetnek egymásnak üzenetet, vagy adhatnak egymásnak apró ajándékot, hanem a barátok és a családtagok.

Megosztom a cikket

FÁNKSÜTÉS ÉS HURKATÖLTÉS

Nádas Anna vezetésével a Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény és Tájházban ismét feléledtek a sváb hagyományok, amibe a település apraja-nagyja bepillanthatott és finomabbnál finomabb ételeket kóstolhatott.

Megosztom a cikket

Isten éltesse a Katalinokat!

Katalin a néphagyományban:

A Katalin-nap a régi időszámításban az első téli nap volt, s mindenképpen határnap. A közismert időjóslás szerint: „Ha Katalin kopog, a karácsony locsog” – azaz ha ezen a napon beáll a fagy, akkor a karácsony esős, sáros, enyhe lesz, de ez érvényes fordítva is: ha Katalinkor az idő enyhe, akkor karácsonykor fagy lesz . Erre utal még: „Ha Katalin szépen fénylik, a karácsony vízben úszik”, és ezt bizonyítja a közmondás is: „Ha Katalinkor megállott a liba a jégen, akkor karácsonykor sáros lesz”.

https://netfolk.blog.hu/2012/11/25/kopogos_vagy_tocsogos_oktober_25_katalin_napja

Megosztom a cikket