Hajnalban elkészült Budakeszin a gyönyörű virágszőnyeg, amely szépségével, gondosságával és üzenetével méltó része úrnapi ünnepünknek.
A virágokból kirakott alkotás nemcsak a szemnek nyújt különleges élményt, hanem a hit, az összefogás és a közösség erejét is jelképezi.
Mögötte sok-sok önkéntes munka, odafigyelés és szeretet áll, amelyért köszönet illeti mindazokat, akik részt vettek az elkészítésében.
Megnyitóünnepség a felújítást követően.
A Tájház előtti Fő utca lezárt szakasza már tele volt emberekkel, amikor április 26-án 15 órakor megérkeztem Budapestről a megnyitóünnepségre. A város vezetői, számos budakeszi lakos, köztük dalárdatagok, a Budakeszi Város Német Önkormányzatának tagjai, más múzeumok munkatársai, tanárok, diákok, valamint meghívott vendégek foglalták el helyüket nemcsak a Tájház udvarán, hanem a díszített asztaloknál is az ünnepre lezárt utcán. Mi, budakesziek már régóta vártunk erre a pillanatra, mert a Tájház számunkra nemcsak kiállítótér, hanem a magyarországi németek kulturális életének egyik központja is.
A 2008 májusában megkezdett felújítási munkálatok során kiemelt szempont volt az épület I. világháború előtti jellegének visszaállítása. A Fő utca 127. alatti ház építésének pontos ideje nem ismert. Az elmúlt két évszázadban az épület többek között csizmadiaműhelyként működött, majd később lakásként funkcionált a kitelepítésig, később pedig több család is birtokolta. Az 1970-es években állami tulajdonba került, mert a tulajdonosok elhagyták az országot.
A Tájházat Nagyné Starcz Terézia kezdeményezésére hívták életre 2000-ben, néhány évvel később került sor a Budakeszi Helytörténeti Egyesület (2007) megalapítására azzal a céllal, hogy a fiatalokat nemcsak a hagyományőrzésbe, hanem a kutatómunkába is bevonják. Egyrészt elődeink szellemi és tárgyi örökségét kívánták ezzel megőrizni, másrészt fontosnak tartották a gyökerekhez való kötődés elősegítését.
A Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetségének elnöke, dr. Bereczky Ibolya a Magyarországon található mintegy 600 tájház szerepéről beszélt ünnepi beszédében, kiemelve, hogy ezekben a múzeumokban nemcsak az emberi élet vonulatát követhetjük a bölcsőtől a sírig, hanem itt jöhetnek össze az érdeklődők, és ezáltal a mai modern világunkban itt találhatnak otthonra a német közösségek tagjai is. Bechtold Jakab, a rendezvény házigazdája és a Budakeszi Helytörténeti Egyesület tagja ezután részletesen ismertette, hogy a felújítás során az épületen milyen munkákat valósítottak meg, és milyen forrásokból újult meg a Tájház.
Azoknak, akik tárgyi felajánlásukkal, pénzadományukkal vagy tanáccsal, munkával segítették a Tájház megújulását, Nádas Anna múzeumpedagógus, a Helytörténeti Gyűjtemény vezetője és Molnárné Krizsán Edit, a Budakeszi Helytörténeti Egyesület elnöke egy-egy kis ajándékkal kedveskedett, amely a Tájház logóját ábrázoló, a „Milimári Sütiműhely”-ben készült mézeskalács volt.
A hangulatos délután tetőpontját az országszerte ismert újhartyáni zenész, dalszerző, író, Kollár-Klemencz László koncertje jelentette. Később Nagy Attila harmonikás gondoskodott barátaival a kitűnő hangulatról. Kicsik és nagyok, idősebbek és fiatalok, rokonok és ismerősök köszöntötték egymást a hivatalos megnyitóünnepség után, és beszélgettek kötetlenül sütemény, fagylalt és üdítőitalok mellett.
Számos kitűnő esemény és élmény jutott eszembe, amelyeket egykoron még Édesanyámmal is megéltem a Tájházban: részt vettünk az adventikoszorú-készítésben, nagyon élveztük a karácsonyi ünnepségeket a Svábhegyről érkező kántálókkal, a svábfánksütést Lujzi néni receptje alapján, a kolbásztöltést, a húsvéthétfőket, a könyvbemutatókat, a „Múzeumok Éjszakája” programjait a népviseleti bemutatókkal stb. Mindezek szervezése elsősorban Nádas Anna gyűjteményvezetőnek és családjának volt köszönhető.
Örömmel és hálával emlékezünk minden kedves órára, amit itt tölthettünk el a Tájházban és udvarán. Reméljük, hogy a magyarországi németek kultúrája a budakeszi közösségben még sokáig élni fog.
Herein Mária
Volt itt csizmadia műhely és lakás, majd a hetvenes évek közepén az akkori tulajdonosok disszidálását követően az épület új korszakba lépett. Volt Munkásmozgalmi Múzeum, zeneiskola, végül a helyi civil szervezetek átmeneti otthona is. Nagyné Starcz Teréz kezdeményezésére Tájház lett belőle. A Budakeszi Helytörténeti Egyesület 2007-es alapítása óta a Tájház elkötelezett működtetője.
Ez a ház több mint kétszáz éves története.
Ma pedig ennek a háznak, a Budakeszi Tájház megújult épületének ünnepélyes megnyitójára került sor Nádas Anna és Bechtold Gábor kiemelkedő és önzetlen szakmai munkájának köszönhetően.
Öröm volt látni, hogy ilyen sokan eljöttek, és együtt ünnepeltünk ezen a különleges napon. Köszönjük a remek hangulatot Nagy Attilának és barátainak.
Az ünnepségen beszédet mondott dr. Bereczki Ibolya, a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetségének elnöke, aki hangsúlyozta: ne csak a mai ünnepi alkalomkor, hanem máskor is látogassuk meg ezt a csodálatos Tájházat, hiszen az itt őrzött emlékek mindannyiunk múltjának részei.
Az ünnepet Kollár-Klemencz László koncertje és felolvasásai tették még emlékezetesebbé.
Mára a Budakeszi Tájház nem csupán kiállítóhely, hanem találkozási pont, tudásközpont és olyan hely is, ahol a fiatalabb generációk megismerhetik Budakeszi értékeit, gyökereit és hagyományait.
Érdemes ellátogatni, megnézni, és együtt büszkének lenni rá.🖊️ És írják be a naptárukba: június 20-án Múzeumok Éjszakája Budakeszin, ahol ezúttal az esküvői szokások kerülnek fókuszba.
A Húsvéti Szent Háromnap népszokásait, hagyományait is bemutatjuk. Ezen a három napon emlékezik meg a keresztény világ Jézus kereszthaláláról, szenvedéséről.
NAGYCSÜTÖRTÖK
NAGYPÉNTEK Nagypénteken a mise után az oltáriszentséget más helyre viszik. Minden levesznek az oltárról, csak a gyertyatartók és a lepellel letakart kereszt marad, ami Jézus szenvedésére és lemeztelenítésére utal
NAGYSZOMBAT
HÚSVÉTVASÁRNAP
Húsvétkor a templomba a reggeli misére sonkát, tojást, kalácsot, tormát, bort visznek szép fonott kosarakban letakarva. Az áldás után hazaviszik és feltálalják. Fontos szimbolikája van az áldott étel elfogyasztásának, mely távol tartott a rossztól, a betegségektől.
HÚSVÉTHÉTFŐ
Locsolkodás
A víz az egyik legfontosabb termékenység szimbólum. Ezért volt fontos, hogy a fiatal lányok mindenképpen meg legyenek locsolva, hiszen a húsvét ünnepe a megújulásról és tavaszvárásról szól.
Húsvéti korbácsolás
A húsvéti locsolással együtt a korbácsolás is szokás volt Húsvéthétfőn. A legények sorra járták a lányos házakat és ahol lehetett korbácsoltak, locsolkodtak.
Komatálküldés
Barátságot kötni kívánó fiatal fiúk, lányok összeállítanak egy tálat húsvéti ételekből és elküldik egymásnak. Ezzel még szorosabbra a barátságot, ami a későbbiekben rokoni kapcsolatokhoz is vezethet. Többnyire fiú fiúnak és lány lánynak küldte.
„Szeretettel várunk minden érdeklődőt a Budakeszi Tájházba, hagyományőrző sváb hurka és sváb fánk készítő-kóstoló Helytörténeti Szombatra.Megismerhetjük, hogy Budakeszin milyen recept szerint és milyen eszközökkel készítették disznóvágáskor a véres- és a májashurkát és a kolbászt. Helyben készítjük a véreshurkát, amihez délelőtt készítjük elő az alapanyagokat, ezeket fűszerezzük és bélbe töltjük.Az elkészült hurkákat és kolbászokat – sütés után – helyben el is lehet fogyasztani.A farsangi időszak nélkülözhetetlen kelléke a hagyományos sváb fánk, ennek készítését is megismerhetjük. A kész fánkokat el is lehet majd fogyasztani.Időpont: 2024. március 1. 10:00Helyszín: 2092 Budakeszi, Fő utca 127.A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni február 21-ig az alábbi űrlap kitöltésével vagy e-mailen lehet.Felnőtt kóstolójegy: 3.500 Ft/főGyerek kóstolójegy (10-18 éves kor között): 2.000 Ft/fő10 éves kor alatt ingyenes!A kóstolójegy magában foglal 1 adag helyben készített és frissen sült kolbászt és véres és májas hurkát, kenyeret, savanyúságot, teát vagy forraltbort és hagyományos budakeszi Sváb Fánkot.A lefoglalt kóstolójegyet előre utalással vagy a helyszínen készpénzzel lehet kifizetni. Ezt a formban lehet jelezni.Korlátozott mennyiségben lehet elvitelre sütni való kolbászt rendelni 4.500 Ft/kg áron.A program bevételét a Tájház felújítására fordítjuk.További információ:Nádas Anna+36 20 519 5755info@heimatmuseum-wudigess.hu”
Február 14-én mit ünneplünk? Valentin napot vagy Bálint napot?
A köztudatban a szerelem ünnepét úgy tartják számon, mint Valentin napot, holott a mi naptárunk szerint ez valójában Szent Bálint napja.
Bálint és Valentin ugyanaz. Nyugati hatásra a Valentin elnevezés vált népszerűvé, holott ugyanarról a szentről van szó: Szent Valentin (magyarul Szent Bálint) i.sz. 269 vagy 270 február 14-én halt mártírhalált. Egyik legenda szerint a börtönből üzenetet küldött a barátainak, hogy szereti őket, és ne felejtsék el. A másik legenda szerint Claudius császár tilalma ellenére Valentin keresztény hagyományok szerint összeadta a fiatal szerelmeseket. A harmadik változat szerint a fogsága alatt a börtönőre vak lányának visszaadta a látását, majd kivégzése napján búcsúlevelet írt neki, amit így írt alá: „a te Valentinod”. Valószínűleg ebből eredeztethető az angol kifejezés: „Be my Valentine!”.
Magyarországon sok hiedelem, babona és néphagyomány kötődik Bálint naphoz:
Ezeket a szokásokat már nem tartjuk. Talán vidéken egy-egy faluban. Helyette a nyugatról importált Valentin napot ünnepeljük, mint a szerelmesek napját. Holott nem csak a szerelmesek küldhetnek egymásnak üzenetet, vagy adhatnak egymásnak apró ajándékot, hanem a barátok és a családtagok.
