A nulláról elinduló szabólegény életútja a példátlan kitartás, szorgalom, rafinéria, kreativitás és örök megújulás kiemelkedő példája. Akik ismerik, ma is nap mint nap találkozhatnak vele Budakeszin, az átalakuló Walter Üzletház falai között (Fő út 43.), ahol egy újabb álom megvalósulásának lehetünk tanúi. Szállodává alakul az üzletház. És ez a szálloda egy nem mindennapi szálloda lesz. A 79 éves Walter László nem szokott rózsaszín álmokat kergetni. Ismerkedjünk meg életútjával. És ezen az úton végighaladva kapunk egy izgalmas áttekintést a 70-es években indult magyar butik ipar kialakulásáról is.
Mikor tette meg az első lépéseket azon az úton, melyen még ma is rendületlenül halad tovább?
Walter László: 1973-ban tettem le a mestervizsgát tanult szakmámból, és ezzel egy időben önálló ipart is váltottam. Méretes férfiszabó műhelyemet az V. kerületben, a Falk Miksa utca 30. sz.-ban (akkor Néphadsereg utca) kezdtem el működtetni, klasz-szikus formában, egyéni méretvétel alapján, kézi munkával. Nyugodtan mondhatom, hogy az első percektől kezdve nagyon jól ment az üzlet.
Ezekben az években még nem voltak butikok Magyarországon, de már mozgolódott ez a szektor…
W. L.: Nem voltak még butikok, de azért már volt egy kisebb magán világ a kereskedelemben. Voltak olyan borozók és volt a kötőipar, melyeket az ún. „bennfentes embereknek” és a legismertebb focistáknak adták oda. És ezek részeként a kötőiparokhoz kapcsolódtak a belső kerületek kapualjaiban kialakított kötöttáru boltok is. Ilyen volt pl. a Falk Miksa utcával csaknem szemben – a Vígszínház mellett – Grosics Gyula feleségének az üzlete és a Kígyó utcában Bozsik József feleségének a hasonló profilú kis boltja.
Ezekből a kötősökből alakult ki később a butikvilág?
W. L.: Igen, valamikor a 70-es évek végén, 1980 tájékán kapott állampolgári jogot a magán butik kereskedelem és ennek készítői háttere is.
Nyilván Ön is élt ezzel a lehetőséggel…
W. L.: Én ekkor a méretes szabóságom mellett beszálltam a jeans készítés világába (mosott farmer, kord nadrágok stb.) is. Ez már tulajdonképpen tömeggyártás volt, mert óriási volt az igény ezekre a termékekre, hiszen akkor még nem lehetett itthon kapni márkás farmereket, az emberek pedig csak ritkán jutottak ki nyugatra, hogy ilyeneket vásároljanak.
Könnyű volt elindulni ezen az eddig ismeretlen úton?
W. L.: Hát, ezt nem mondanám, hisz akkoriban egy magánvállalkozásnak, a „maszek”-nek hivatalosan csak egy bejelentett alkalmazottja lehetett, és ha ún. bedolgozókat foglalkoztatott, azoknak is iparengedéllyel kellett rendelkezniük.
Nyilván sikeresek lehettek ezek a 80-as évek az Ön számára, hisz a farmerek iránt hatalmas volt akkoriban az érdeklődés, és a butikok minden mennyiséget el tudtak adni! Az akkori NDK-ból is sokan itt vásárolták meg a hőn áhított farmereket.
W. L.: Nem panaszkodom! Ezeknek az éveknek köszönhettem, hogy a rendszerváltás után Budakeszin megvásárolhattam a szülői tulajdon utáni hányadokat, és akkor építettem meg ezt az épületet, az ún. Walter üzletházat a Fő utca 43. sz. alatt, szemben az azóta már DM-ként működő egykori CBA-val.
Ez azt jelenti, hogy Budakeszire költöztette át a szabás-varrást?
W. L.: Igen, idehoztam a központi műhelyt. A szuterénban működött a szabászat, az első szinten a nagykereskedés, a második emeleten pedig a varrás. Ezekben az években 98 ember dolgozott nálam. Havonta 2000 öltönyt gyártottunk.
Hány évig tartott ez a nagykereskedésre épülő áldott állapot? Hisz néhány év múlva megjelentek a multik Magyarországon…
W. L.: Ebben a piac átrendeződési időszakban lépést vesztettem, mert nem akartam elbocsátani a dolgozóimat. Fenntartottam a termelést, és ezáltal óriási eladatlan készletet halmoztam fel. Sok viszonteladóm tönkrement, többen a férfiből női divatárura tértek át. Óriási veszteségeim voltak. Szerencsémre azonban 1999-ben megépült a Nyugati pályaudvar mellett, a Váci út elején a Westend bevásárlóközpont. Itt nyitottam meg az első Walter Férfi Divat üzletemet, majd az elkövetkező években kialakítottam a Walter üzletlánc hálózatot az ország különböző pontjain, többek között az Auchanban, Tes-cóban és néhány vidéki városban, így Budakeszin is. Később aztán az igényesebb kínálat irányába mentünk el, jelentős dizájn változással. Átstrukturáltuk a hálózatunkat, és ebben a fiamnak, ifj. Walter Lászlónak döntő szerepe volt. Ma négy Walter Divat üzletünk van: a Mammut-ban, a Westendben, a Shop Artban és a Savoya parkban. És ezek mellett még a fiam Bécsben is működtet két Walter Fashion üzletet.
1990 után itt, a Walter üzletházban 22 üzlet és szolgáltatás működött. Most viszont az erre járók egy jelenős építészeti átalakulást láthatnak. Mi lesz a régi Walter üzletház helyén?
W. L.: Egy exkluzív szálloda! Ám, mielőtt erről részletesebben is beszélnék, el kell mondanom, hogy 2000 tájékán a fiammal közösen építettünk Balatonszárszón egy nyolcszobás, nagyon elegáns apartmant, a Gránit Villát, amely egy igazi sikertörténet. Az elmúlt évben a booking.com szerint a magyar és külföldi vendégek (ausztrál, litván, kínai, izraeli, orosz stb.) a maximális 10 pontból 9,5 pontra értékelték az egész főszezonban teltházas szárszói Gránit Villa színvonalát! Az itt látható egyik fotó a szárszói apartmanban készült, ennek alapján talán sejthetik az olvasók, hogy ebben, a Budakeszin megvalósuló 28 szobás – átlagban 25-40 m2 esek – szállodábanis hasonló hangulat várja majd a vendégeket, hasonló körülmények között.
Nem nagy merészség egy ilyen elegáns szálloda megnyitása kisvárosunkban?
W. L.: Kikértük erről a booking.hu véleményét is. Ők garantálták nekünk Budakeszin is a teltházat, ha azt a színvonalat tartjuk, ami Szárszón van. A Gránit Villa folyamatos sikere adja nekem a hitet arra, hogy én a ruhaiparos beszálljak a számomra korábban ismeretlen szállodaiparba. És van itt még egy fontos tényező. Budakeszi egy átutazó tengely része az Észak-Európából jövőknek, akik számára Szlovénia, Horvátország, Olaszország vagy Spanyolország a végcél. Ha ők kora reggel elindulnak a hazájukból, nyilván félúton meg akarnak pihenni és erre nagyon alkalmas hely Budakeszi, hiszen ha innen folytatják útjukat, megspórolnak egy hosszú, gyakran problémás átvergődést a Budapest előtti agglomerációból vagy éppen Budapestről.
Mi lesz a szálloda neve?
W. L.: Laura. Ez a hatéves, csodálatos kisunokám neve.
Mikor adják át?
W. L.: Van rá esély, hogy 2022 végén. Nyilván a teljes komplexum nem lesz kész, hisz ez egy hatalmas befektetés, de a szobák, a reggeliző és egyéb kiszolgáló helyiségek, a kert a szökőkúttal elkészülhetnek erre az időpontra. A melegkonyha, az étterem és a 40 m hosszú wellness központ kialakítását is elindítottuk kon-cepciózusan, utóbbit a szuterénban, de ezek megvalósulása a távolabbi jövő, mint ahogyan a földalatti garázs megépítése is a Fő utca 45-ben, a szálloda mellett.
Ön a 79. évében is tele van elképzelésekkel, energiával!
W. L.: Lehet, hogy ennek a szállodának a teljes befejezését már nem fogom megérni, de ha én elkezdek egy mondatot és azt abbahagyom, a fiam majd befejezi. A mi családunk így működik.
Én minden nap hajnali 5-kor kelek. Akkor csörög a vekker. 5.45-kor indulok el Budakeszire a Svábhegyről, és azon a negyedórás úton, míg kiérek Budakeszire, imádkozom. Minden reggel megköszönöm a Jóistennek a családomat, az unokámat, azt, hogy ismét felébredtem, és képes vagyok dolgozni. És ha valaki megkérdezi tőlem, hogy mi lesz, ha holnapután meghalok, azt válaszolom: holnap ugyanígy megtalálsz itt, munka közben! Ez az én életfelfogásom.
Horváth Jenő
Budakeszi Hírmondó 2022 január
