Menetrend szerint közlekednek az új elektromos buszok!

Forgalomba állt az első tíz elektromos Mercedes-Benz eCitaro autóbusz a fővárosi agglomerációban, Budakeszi térségében. A vadonatúj, kék színű, alacsonypadlós elektromos járműveket tavaly augusztusban mutatta be a Volánbusz Zrt., a társaság a buszokat szeptembertől nemzetközi rendezvényeken állította először szolgálatba, októbertől pedig munkanapokon négy jármű próbaüzemben közlekedett a fővárosi agglomeráció bizonyos autóbuszvonalain. Mivel a járművek a forgalmi próbák alatt bizonyították működőképességüket, megkezdődhetett az éles üzem.
A menetrend szerinti üzemkezdést ma délelőtt jelentettük be Fürjes Balázs és Menczer Tamás államtitkárokkal, illetve Pafféri Zoltánnal, a Volánbusz Zrt. elnök-vezérigazgatójával közösen. A tíz eCitaro a Budakeszire közlekedő 22, 22A, 222 és 188E jelzésű agglomerációs autóbuszvonalakon teljesít szolgálatot. A töltő-infrastruktúra kiépítésével hamarosan további harminc zöld busz érkezik a Budakeszit kiszolgáló vonalakon túl a 40, 40B, 40E, 88, 88A, 188, 188E, 140, 140A, 140B, 240, 172, 173 és 272 jelzésű vonalakra, ami Budaörs, Budakeszi és Törökbálint térségében, és diósdi viszonylatban is jelentős előrelépést jelent az utaskiszolgálás színvonalában. Két héten belül újabb tíz elektromos autóbusz állhat forgalomba. A fővárosi rendszerbe integrált útvonalak révén a budapesti utasok számára is minőségi változást hoznak az e-buszok.
A beszerzést a kormányzati Zöld Busz Program finanszírozza, a pályázatot Fürjes Balázs és Menczer Tamás államtitkárok kezdeményezték a Budakeszire és Budaörsre közlekedő buszpark zöldítése érdekében. A negyven elektromos busz szállítására kiírt tendert a Mercedes buszgyártását hazánkban képviselő Omnibus Hungariából és az Inter Tan-Kerből álló konzorcium nyerte. A mostani beszerzés értéke a tíz éves szűkített élettartam-költségeket is figyelembe véve 8,1 milliárd forint.
Ez a negyven jármű Magyarország legnagyobb tisztán elektromos buszflottája. Nagyon új technológiáról van szó. Az új eCitarók éjszakai töltéssel útviszonyoktól és az időjárási körülményektől függően 160-220 kilométert tudnak megtenni, vagyis kedvező esetben huszonötször tudják megtenni egy feltöltéssel az utat a Széll Kálmán tér és Budakeszi között. Ez sokszor elég, de még kevés lehet egyes esetekben, pláne, ha forró nyári napon a klímát is használni kell. A buszok egyik működtetési módja lehet, hogy a reggeli és délutáni csúcsforgalom között nappali rátöltést is kapnak az egész napos üzemben szolgálatot teljesítő járművek.

Mint arról korábbi posztomban https://www.facebook.com/vitezydavid/posts/391234829025214/ is írtam, hiba lett volna, ha Budapest és környéke kimarad a legújabb globális buszipari trendekből, s ha nem próbálnánk ki a dízelmeghajtást meghaladó technológiai megoldásokat, ha nem szereznénk közvetlen üzemeltetési tapasztalatokat minőségi gyártó nagy sorozatú elektromos buszaival, hiszen abban biztosak lehetünk, hogy a klímacélokat szem előtt tartva végérvényesen közeleg a dízelkorszak lezárása a városi buszoknál is. Ennek a flottának a használatára fel is kellett készülni, hiszen a buszvezetőktől a telephelyekig mindenkinek egy kicsit másképp kell végeznie a munkáját. Annál könnyebb lesz megszokni utasként vagy az érintett útvonalon lakóknak a buszok halk suhanását. Az elektromos járművek zajterhelése ugyanis lényegesen alacsonyabb hagyományos társaiknál, károsanyag-kibocsátásuk pedig lokálisan zéró. Így az agglomerációs zöldflotta forgalomba helyezése a szén-dioxid kibocsátás 1867 tonnás csökkentését jelenti éves szinten a térségben.
Érdemes arról is szót ejteni, hogy miért fontos a Budapest Fejlesztési Központnak az agglomerációs buszközlekedés javítása. A kormány által is elfogadott Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia szerint alapvetően a vasútvonalak fejlesztésével szeretnénk azt lehetővé tenni, hogy a szolgáltatási színvonal javításával növekedjen a közösségi közlekedés aránya, ugyanakkor a domborzati viszonyok miatt rövid távon van, ahol nem tudjuk a vasúti közlekedést fejleszteni. Ilyen Budakeszi és térsége, ezért itt mindenképpen az autóbusz közlekedés színvonalát szükséges javítani. Az általunk előkészített és tervezési szakaszban lévő új autóbuszsáv révén lehetőség lesz arra, hogy csúcsidőben a mostani 50-55 perces menetidő 25-30 percre csökkenjen a főváros és Budakeszi között.
 Az elektromos járművek kialakítása mindenben megfelel a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új buszokra vonatkozó előírásainak, és fedélzeti kijelzőjükön a Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer (FUTÁR) üzemel. A szóló kivitelű, alacsonypadlós, kéttengelyes, elektromos meghajtású autóbuszok 28 ülő és 50 álló utas egyidejű szállítására alkalmasak, illetve babakocsi elhelyezésére kialakított hellyel, a felszállást segítő rámpával, az elektronikus utastájékoztatón kívül fedélzeti és a vezetést segítő kamera rendszerrel rendelkeznek. Újdonság, hogy az utastérben összesen 13 darab dupla USB aljzatot helyezett el a gyártó, így az utasok is áramhoz juthatnak.
A budai agglomeráció közösségi közlekedését javítja továbbá, hogy a „kék”, vagyis a BKK rendszerébe integrált járatokra 75 korszerű, alacsonypadlós, CNG hajtású szóló busz érkezik még a nyár végéig. A Volánbusz összesen 164 szóló jármű megvételéről írt alá szerződést a napokban a tavaly nyáron indult közbeszerzés győztesével, az MAN Kamion és Busz Kereskedelmi Kft.-vel. A sűrített földgázzal hajtott autóbuszok szén-dioxid-kibocsátása 20-25 százalékkal alacsonyabb egy azonos méretű dízelmotoros típusénál, míg nitrogén-oxidokból akár 60 százalékkal, szilárd részecskéből pedig 98 százalékkal kevesebbet juttatnak a levegőbe visszafogottabb zajterhelés mellett. A MAN Lion’s City 12 G típusú városi járművek 106 utas befogadására alkalmasak (ebből 27 ülőhely), a buszok klimatizáltak, akadálymentesek, a kerekesszékkel, illetve babakocsival közlekedők felszállását rámpa segíti, számukra külön hely lett kialakítva. USB-csatlakozók, fedélzeti utastájékoztató, biztonsági kamerák és utasszámláló is rendelkezésre áll a járművekben. Így az elektromos Mercedes buszokkal és a CNG hajtású MAN járművekkel a budai agglomerációban kizárólag alternatív hajtásrendszerű szóló buszok közlekedhetnek.

– írta Vitézy Dávid Facebook oldalán

Megosztom a cikket