Bernáth Béla életmű-kiállítása

Bernáth Béla budakeszi ezermester: szabadalmaztatta a nokedliszaggatót, asztalosmester, audiovizuális tanári asztalok tervezője. Bernáth Béla életmű-kiállítása 2012. június 1-jén megnyitotta kapuit a nagyközönség számára. A Budakeszi, Ady Endre u. 5. szám alatti műhelygaléria ? telefonos bejelentkezés után ? minden nap várja az érdeklődőket.

 

 

A kiállítást dr. Darkó Jenő történész kandidátus nyitotta meg. Közreműködtek a Czövek Erna Zeneiskola növendékei: Rétháti Júlia hegedűn, Fóris Szilárd zongorán.

 

Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia köszöntőjében elmesélte, hogy Bernáth Béla urat 2011 szeptemberében ismerte meg személyesen, amikor bejelentkezett hozzá a fogadóórájára azzal a céllal, hogy szeretne bemutatkozni Budakeszi újonnan megválasztott polgármesterének. Akkor azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni és mit kell teljesíteni egy múzeum létrehozásakor, mert szeretne egy múzeumot létrehozni, ahol asztalosmunkáit és találmányait állítaná ki. ?Teljesen elragadott az élettörténete, sikerei és Budakeszin végzett társadalmi és közéleti tevékenysége? ? jelentette ki a polgármester.

 

?Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet? ? a Példabeszédek könyvéből vett gondolattal köszöntötte Dévényi János festőművész, a Keszi-Art egyesület elnöke a közönséget.

Dévényi János megnyitóbeszéde elénk tárta Bernáth Béla életművét, melyet részletessége és kidolgozottsága miatt teljes terjedelmében közlünk:

?Bernáth Béla Életmű című kiállításának megnyitására készülve, örömmel nézegettem a szeretettel megmunkált, egyéni tervezésű bútorokat, tárgyakat, miközben három kérdés fogalmazódott meg bennem: 1. Vajon van-e még társadalmi igény a mesteremberek által készített egyedi tervezésű bútorokra, berendezésekre, vagy mindez már visszahozhatatlanul múlt századi nosztalgia, eljárt felette az idő, és végleg átfordult rajta a történelem kereke?  2. Személyesen megfogalmazva a kérdést, tudjuk-e értékelni és becsülni azt a tudást és tapasztalatot, amit generációkon keresztül átadva és tovább gazdagítva, itt és most e helyt Bernáth Béla asztalosmester képvisel közöttünk?

3. És végül, lesz-e, aki gyermekeink közül átveszi a fizikai igénybevétellel járó értékteremtő szakmát, vagy mindez lassan a kihaló mesterségek sorsára jut?

 

Bernáth Béla hétgyermekes nagycsalád hatodik gyermekeként látta meg a napvilágot, a Nyírségben, Vállajon. A román határ melletti településen a negyvenes évek elején háborús szelek fújtak, bár a kisgyermek ebből még nem sokat érzékelt. Édesapja kerékgyártó, iparos ember volt, három-négy segéddel dolgozott, lovas kocsit vagy elegáns hintókat készített megrendelésre kézi szerszámokkal felszerelt műhelyében. Ahogy mondani szokták, már kis gyermekként beszívta a fenyő, a tölgy, a hárs mámorító illatát, és életre szóló barátságot kötött a famegmunkálás mesterségével. Négyéves korában már ott szaladgál a műhelyben, kézbe veszi a különböző eszközöket, szerszámokat. Édesanyja féltő szeretettel követi fiát, és többször megvédi őt a mesterek hirtelen dorgálásától. 8-10 évesen fogantyúval ellátott faládikát készített iskolatársainak, az érte kapott fillérekből és forintokból elnyűhetetlen bőrcipőt vásárolt a közeli város piacán. Gyermekkorát elvitte a háború, az ínség, a szükség, hamar munkára fogta őt. A paraszti élet szigorú, életre szóló törvényeit korán megismerte. Vállalkozó szellemű, gyors észjárású gyermek volt, örömét lelte a munkában, és már ekkor megtanulta: mindenért keményen meg kell dolgozni.

Édesanyja korai halála után édesapja neveli fel a félárva gyermekeket.  Bernáth Béla a maga által tervezett első konyhabútort 13 éves korában készítette el. A faelemeket összeillesztette, majd fehér és almazöld színre lemázolta, és saját kezűleg beüvegezte. El sem tudjuk képzelni édesapja örömét, aki nem szólt fia munkájába, és ráhagyta, hadd szerezze meg első tapasztalatait.

A szomszéd kertben dolgozó kovácshoz átjárt légfúvót hajtani, figyelte a kalapács szapora pengését, és egy falubeli ismerőstől megtanulta a festés- mázolás mesterségét. Abban az időben átjártak egymáshoz az emberek, egymás segítése fával, krumplival, kenyérrel, forinttal, mindennapos cselekedet volt. Bernáth Béla a kis faluban megtapasztalta az összefogás erejét, a segítés szükségét, és lendítő energiáját.

Az ötvenes évek beszűkült életkilátásai miatt, édesapja döntése után, 1956-ban Budakeszire költöztek, mert a nagyváros közelsége jobb lehetőséget nyújtott a tanulásra és a megélhetésre.

A Fővárosi Asztalosipari Vállalatnál, az otthonról hozott tapasztalattal felruházva, asztalos végzettséget szerez. Szakmai fogékonysága, széles körű érdeklődése, ismeretei miatt, hamarosan kitűnik társai közül. Egyre többen veszik észre képességeit, kollégái felnéznek rá, és hallgatnak véleményére. Budapesten megismeri az ipari méretű ajtó-, ablak- és bútorgyártást, ami nem volt épp kedvére való, de a kitartó, fegyelmezett munka céltudatossá nevelte testi és lelki erejét.

 

Két év katonai szolgálat következik, ahol egy barkács szakkör vezetőjeként a debreceni nagytemplom fából készült makettjét készítette el. Egy év munka után 1967- ben mestervizsgát tett, és kiváltotta iparengedélyét. Bár ez volt élete vágya, nem volt könnyű az indulás. Az első nagyobb megrendeléseket még önálló műhely és felszerelés nélkül vállalta el. A találékonyság, a jövőbe vetett hit, a munkáért kapott elismerés megsokszorozta erejét, és átsegítette a kezdeti nehézségeken. A jó emlékű budakeszi asztalosmester, Ivanics Jenő, amikor meglátta Bernáth Béla első, hatszárnyú redőnytokos, saját készítésű ablakát, felkereste édesapját, és azt mondta: Te Pista, a fiad varázsló! Kisujjában van a mesterség, mindent tud a szakmáról. A szorgalmas, kitartó munka meghozta gyümölcsét, szépen lehetett keresni, nem volt gond a megélhetés. Néhány év múlva ? édesapja tanácsára ? telket vásárolt, és hamarosan felépítette saját műhelyét. Megnősül, házat épít, élete kiteljesedik.  Beindul a vállalkozás, egyik munka hozza a másikat, folyamatosan jönnek a megrendelések, esetenként két-három segéddel dolgozva. Budakeszin jó híre volt Bernáth műhelyének, Budapestről és a Balaton környékéről is megkeresték munkával.

 

Tisztelt megnyitó közönség! A 80-as évek elején történt, hogy a Kanadai Nagykövetség épületébe új bútort, berendezést rendeltek. A követségi munka a nagykövet úr elképzelései szerint valósult meg, és komoly, többvariációs műszaki tervezést igényelt. A választékos munkához kiváló alapanyagokra volt szükség. Abban az időben az anyagbeszerzés nem volt könnyű feladat, sokszor száz, és nem ritkán ezer km-t is kellett utazni a jó minőségű faanyagért. Bernáth Béla számára ekkor már semmi nem volt lehetetlen, vitte a szíve, a lelkesedése, ha kellett a föld alól is előteremtette a legjobb anyagokat. Az elkészült bútorokkal nagy sikert aratott, és további új megrendelésekkel látták el. Mindezek mellett nem hanyagolta el  a lakossági igényeket kielégítő munkákat sem. Bernáth Bélát sokfelé hívták, és szívesen segített a helyi általános iskolának, a gimnáziumnak, az akkor épülő új művelődési háznak. Felajánlott munkával vagy anyagiakkal járult hozzá a közösségi, szociális célok megvalósításához.

 

Később szabadalmat kapott egy audiovizuális tanári asztal elkészítésére. Volt benne elektronikusan vezérelt kis lift a diavetítő kiemelésére, mechanikusan szabályozható magasságú asztallap az írásvetítő elhelyezésére, amit egy szalagos magnó vezérelt. Szakmailag nem volt egyszerű elkészíteni a tanári asztalt (amelyből mintegy hatvan db készült), de Bernáth Bélát kifejezetten érdekelte a többféle szakmát egyesítő ezermesteri feladat. Faipari gépet készít, hegeszt, fémet, fát esztergál, az elektronikus technikát is alkalmazza munkáiban. Sikeres emberként többször felmerült a külföldre költözés gondolata, a nagyobb lehetőségek ígéretével, de ezt elutasította, mert nem szeretne és nem tudna idegen országban élni. Magyarnak született, itt talált lehetőséget a boldogulásra, a kiteljesedésre.

A kilencvenes évek közepén nem várt fordulat következik be életében.

Az állandó műhelymunka, a csiszolás, a fűrészelés, a belélegzett nehéz lakkok, pácok, vegyszerek, a poros levegő, a sokszor erejét meghaladó 14-16 órás munka következtében egészségi állapota megrendült.  55 éves korában, határozott orvosi utasításra, minden további, porral járó munkától eltiltották. Bernáth Béla körül megfordult a világ, abbahagyta a munkát, nyugdíjba vonult.  Ezután sem töltötte tétlenül az idejét, hiszen az anyagi értékek világától elfordulva, a szellemi értékek világa nyílik meg előtte. Erre az időszakra esik újabb szabadalmaztatott találmánya, a tésztaszaggató elkészítése, amely egyszerű, könnyen kezelhető szerkezettel megkönnyíti a háziasszonyok munkáját. Felesége, Éva asszony veszi pártfogásába a készüléket, amely sorozatgyártásra kerül, és kelendő termék lesz a hölgyek körében.

Az utóbbi években sokat javult Bernáth Béla egészségi állapota, és ennek köszönhetően a padláson félretett szárított faanyagok felhasználásával elkészítette a kiállításon bemutatott, mívesen megmunkált szekrényeket, asztalokat, tárgyakat. A bútorok érdekessége, hogy mai nyersanyagok felhasználásával a XIX. századi bútorművészet stílusára emlékeztetnek.

A nagyobb felületek dekoratív tagolására esetenként geometrikus jellegű intarziaberakás készült.

A kiemelt körfiókos szekrény, amely e kiállítás emblémája is egyúttal, térben két irányban nyitható iparművészeti remek, asztallapján a körmotívumok a folyamatos forgást, az idő múlását szimbolizálják. A forma és funkció összhangja, a mértéktartó díszítés, a harmonikus formakezelés jellemzi egyedi bútorait.  Munkái valóságos stílusbravúrok, amelyeken bemutatja, hogy mi mindenre képes a teremtő fantázia, a szakmai felkészültség, a mesterségbeli tudás. A fekete mahagóni stílusban készült bútorokon keresztül a barna tálaló szekrényeken át egészen a fehér, többfunkciós, íves tükrös szekrényig terjed a kiállított művek sora. Persze a modern stílusú bútorok sem maradhatnak ki a sorból. Láthatunk itt kerek asztalt lámpával, 10 személyes ovális asztalt, középen gombnyomásra kiemelkedő polcokkal, fiókokkal; tükrös szekrényt, virágtartót, különböző méretű zárható ládikákat, egyedi támlás széket is. A technikai részletek leírása, a szakmai ötletek tárháza meghaladja a kiállítás megnyitó terjedelmét. Megnézhetjük a régi rajzokat, vázlatokat és terveket, amelyek rendszerint megelőzik a bútor elkészítését. Részletes címleírásokat olvashatunk az anyagok alkalmazásáról és felhasználásáról.

Bernáth Béla közéleti tevékenységére jellemző, hogy Szemereki Zoltán polgármester ideje alatt a város képviselő-testületének is tagja volt. Budakeszin, a köztéren felállított, rovásírással díszített kettős keresztjét a millenniumi ünnepségen avatták fel.  2011-ben a megújult Budakeszi önkormányzat épületének ünnepélyes átadására önálló bútorkiállítással mutatkozott be az egyik teremben. Az asztalosmestereknek a mai időkben nincs önálló ipartestületük, nincs céhük, ezért a művészekhez fordult pártfogást keresve.

 

Kedves Barátaim! A 2012. március 9-én nagy érdeklődés mellett megalakult a Keszi-Art egyesület.  A Budakeszin élő és alkotó képző- és iparművészek összefogásával, a helyben élő művészek városi képviseletét, bemutatkozását szeretnénk elősegíteni. Az alakuló gyűlésünkön Bernáth Béla bejelentette szándékát az életmű-kiállításának megrendezésére, amelyhez a Keszi-Art egyesület vezetősége örömmel nyújtott segítséget.

A kiállításon, az elkészített bútorok mellett, korabeli fényképek, egykori dokumentumok, újságcikkek és a már korábban említett mesterlevél is megtekinthető a falakon. Fotósorozat készült az elmúlt évtizedek reprezentatív bútorairól, famunkáiról, melyek segítenek feltérképezni az életmű korábbi szakaszait. Természetesen most is csak a jéghegy csúcsát látjuk, nagyon sok munkáról nem maradt felvétel, nincs leírás.  A kiállításon tévéképernyőn megtekinthető a ?Küzdelem és varázslat? című Szirti László, a Duna Televízió rendezője által készített nagyszerű portréfilm. A kiállítás egyben jelképes emléket állít édesapjának, akinek kéziszerszámai ma már emléktárgyak. Mellette a fia által használt elektromos eszközök, gépek láthatóak. Apa és fia között, a szerszámokat összevetve, mintha legalább száz év lenne, a technika évszázadában pedig mindössze egy generációváltásnyi idő. A kiállításon Bernáth mester felesége, Éva asszony által kivarrt, festői gobelin is látható, amely ebben az összefüggésben a hitvesi hűség, a kitartó türelem szimbólumát képviseli.  Az életmű-kiállítás szerves része az udvaron látható üvegoldalú babaház, amelyben Bernáth Béla újraálmodja rég elfelejtett gyermekkorát, életre kelti a különböző mozgó elektronikus szerkezetekkel a vasutat, az elvarázsolt kastélyt, a táncos mulatságokat, a régi mesterségeket, a magyar történelmet. Nem csak a gyerekek, de azok a felnőttek is örömmel fogják nézni a játékházat, akik megőriztek valamit tiszta, gyermeki látásmódjukból, és emlékeznek még a búcsúk, vásárok varázslatos, színes forgatagára, a mesék lélekemelő mítoszaira.  A játékpavilon mozgó figuráinak működése közel száz db kis teljesítményű motor felhasználásával valósult meg. Hat év munkája van benne. Ezt a sokféle, vizuálisan is látványos mozgást zenei aláfestés, akusztikus térhatás kíséri.  Egy világutazó mondta, aki sokfelé járt már, keleten is és nyugaton is megfordult: ilyen babaházat még sehol a világon nem láttam.

Mi, budakesziek büszkék lehetünk rá, mert Bernáth Béla életmű-kiállítása kapunyitás a város polgárai felé, és egyben kapunyitás a világ felé is. Az életmű- kiállítás a továbbiakban állandó kiállításként fog működni, heti nyitva tartással az Ady Endre utca 5. szám alatt. Telefonos bejelentkezésre Bernáth Béla asztalosmester felnőtt és iskolás csoportok részére tárlatvezetést, bemutatót tart. Kérem, fogadják szeretettel ezt a magánházban berendezett kiállítást, ezt a nemes kezdeményezést, ami még egy további lehetőség a találkozásra, amiért érdemes lesz Budakeszire látogatni. Kívánom, hogy egyre több ember ismerje meg a mestert, az életművét, hogy ez a szívbéli és szakmai kitárulkozás legyen jó példa, és adjon sok örömet mások számára. Isten éltesse sokáig!? ? mondta Dévényi János, majd gratulált a művész úrnak, és további sok sikert és jó egészséget kívánt a jövőbeli tervei megvalósításához.

A kiállítás megnyitóján készült fotók ide kattintva megtekinthetők.

 

A Buda Környéki Televízió rövid összeállításának megtekintéséhez kétszer kattintson az alábbi képre: