Válassz olyan munkát, amit szeretsz, s nem kell dolgoznod egész életedben

A pedagógusnap június első vasárnapjára esik. Az UNESCO és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1996-ban ezen a napon fogadta el a pedagógus jogokról szóló, 150 paragrafusból álló határozatot. Magyarországon 1952. június 7-8-án ünnepelték először ezt a napot, s ez alkalomból adták át a kiváló tanítói és tanári okleveleket.  Budakeszi pedagógusokat kérdeztünk a hivatásukról.

 

 

Bokor Józsefné Ildikó a Szivárvány Óvoda vezetőhelyettese, településünk közéletének ismert alakja. Pályaválasztásakor példaképei segítették: mindannyian gyerekcentrikusak voltak. Későbbi tanáraitól is sok pozitívumot, lelkesedést kapott. “Minden felnőtt szereti a gyerekeket, de minden gyereket külön meg kell ismerni a jó pedagógusnak, hiszen mindenki más és más adottságokkal születik. Nekünk föl kell tárni minden gyerekben a fejlesztési lehetőségeket” – vallja Ildikó. Persze a túlterhelt pedagógusoknak csak nehezen jut ideje mindenre. Szerencsére vannak ?rossz? gyerekek, belőlük is ki lehet hozni sok mindent odafigyeléssel, sok dicsérettel, szeretettel és egy kis furfanggal.

A fejlesztésre szoruló gyerekek fejlesztése a legnehezebb feladata az óvónőnek. A szülőkkel kell keresni a partnerséget.

“Óvodánkban néptánc oktatás folyik, mellyel nagyon összetartó közösséget hoztunk létre” – nyilatkozta Bokorné Ildikó óvó néni.

 

Farkas Gábor, a SZIA testnevelő tanára már két évtizede a sportnak szenteli életét. A fiatal pedagógus célja, hogy megszerettesse a mozgást, a sportot, és ezt belső indításként igényeljék a gyerekek. Például száműzni a sportot a 9 és 15 év közötti időszakból, végzetes lehet. Testnevelő tanárként ránézésre meg lehet állapítani, ki milyen sportágban lenne tehetséges, azonban nagyon lényeges a személyes minta is. Ezért a gyakorlatok nagy részét maga mutatja be.

“A legszebb dolog a mi hivatásunkban, ha a tanár visszakapja, viszontlátja a tanítványainak megtanított dolgokat. De az is jó érzés, ha a diákok mosolyogva távoznak a tesi óráról. Az a fontos, hogy a gyerekeknek egészséges, kiegyensúlyozott élete legyen” – foglalta össze ars poeticáját Farkas Gábor.

 

Németh László tanár úr a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium magyar?hittan szakos tanára. Érdekes módon, első példaképe egyik testnevelő tanára volt. Ő a verseket szereti a legjobban, “effélét csinálni maga is próbálgat”- A Szentírás mellett ez belefér.

A Nem adom fel! zenekar alapító tagja, a kikapcsolódás mellett ez nagyon lényeges része az életének.

“Gyerekek között lenni, rájuk hangolódni, velük tanulni, beszélgetni fantasztikus jó dolog” – vallja a tanár úr.

Három dologgal lehet a gyerekeket rávenni a tanulásra: szeretettel, ez az alap; szigorral, ami biztonságot jelent (lehet teljesíteni!) és végül a humor, amellyel minden konfliktust fel lehet oldani.

 

Áfra Sándor a Nagy Sándor József történelemtanára a következő hitvallást vallja: “Válassz olyan munkát, amit szeretsz, s nem kell dolgoznod egész életedben.” Mind a napig jó kedvvel, hittel tartja óráit, ez megvédi a kiégéstől. Ezzel szeretné megszerettetni a történelmet a középiskolás korosztállyal. Például a 9. osztályban filmeket, filmrészleteket néznek meg együtt, kiselőadásokat tartanak. Később olyan vendégeket hív meg, akik személyesen vettek részt pl. a kassai bombázásban, egy II. világháborús hős katonát, az 56-os eseményeket személyesen átélt embereket. Így sokkal élőbbé válik a történelem oktatása.

 

Szabó Tibor Mihály

A Buda Környéki Televízió által készített felvétel megtekintéséhez kattintson az alábbi képre:

Megosztom a cikket