Szellemi hozzáadott értéket tudunk biztosítani a város felé
Orosz István Budakeszin élő és alkotó Kossuth-díjas grafikusművész Sebastian Brant A bolondok hajója című költeményéhez illusztrációként készített metszetsorozatából nyílt kiállítás egy hétig volt látogatható az Egy Csepp Teaház kulturális programsorozat keretében a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban.
A könyv az 1400-as években íródott, csak a XX. sz. végén fordították le magyarra. Eredetileg A. Dührer illusztrálta (19 éves korában) az 1500-as évek elején, így elég merész dolog volt belevágni ? válaszolt a Buda Környéki Televízió kérdésére a művész úr. A metszetsorozat mindegyik képe egy koponyát formál. Valószínűleg ez a különlegesség is tetszhetett az itteni szervezőknek, a diákoknak. A 111 bolondságnak csak a fele készült el, de ígérete szerint be fogja fejezni az elkezdett munkát.
? Mit üzenhet a mai diákoknak ez a mű?
? Nyilván a mai diákok megfejtik, a jelképeket, az üzeneteket, amelyek ugyanúgy ott vannak a mai emberekben, mint az 500 évvel ezelőttiekben. A stílusok, a korok változnak, de az ember lényege nem.
A művész úr ? elmondása szerint ? sok mindent csinál (tanít, animációs filmet készít stb.), talán ez a magyarázata, hogy nem tudta befejezni a sorozatot.
Ezután Dohy Anna, DÖK-ös képviselő nyitotta meg a kiállítást. Röviden összefoglalta, mit is kell tudnunk a műről. A XV. századi szatirikus költeményt Sebastian Brant írta, Márton László fordította magyarra, Orosz István illusztrálta a kötetet. A történet lényege: 111 bolondot hajóra ültetnek, és elindítják őket a Bolondok-szigetére, mivel a társadalomnak nincs rájuk szüksége. Ezek a figurák nem a mai értelemben vett bolondok, inkább emberi hibákat, bűnöket, visszásságokat testesítenek meg. (Húsvét közeledtével érdekes lehet, hogyan nézhetett ki egy akkori lelki tükör.) A barokk csendéletekhez hasonlóan az elmúlás legősibb motívumához, a koponyához fordultak: koponya ? bolondságok ? a halál árnyéka. A hajó az élet ősi szimbóluma, a víz (az idő), amin közlekedik, a cél a Bolondok-szigete, a kárhozat. Rövid beszéde végén megköszönte a segítséget a kiállítás létrehozásában minden felnőttnek és diáknak.
Természetesen vendégként megjelent dr. Kőrösiné dr. Merkl Hilda, aki 16 éven keresztül vezette a gimnáziumot. 1995-ben készült el az új épület, már akkor biztosak voltak abban, hogy ezeken a csodaszép falakon kultúrát kell közvetíteni: ?ami szép, az elvezet az igazhoz, az esztétikumhoz, az etikához? ? vélekedett az igazgatónő. Az azóta eltelt közel két évtizedben rengeteg hírességnek volt itt kiállítása, akik az első hívó szóra jöttek. A teljesség igénye nélkül: Háger Rita, Somos Miklós, Lieber Éva, König Róbert (a verseket Nagy Gáspár írta hozzá!). Üresen a falak sosem voltak, a tanulók munkáit is kiállították a ?köztes? időszakokban.
A teaház ötletét igen jónak tartja, szükséges az ilyen meghitt kis sarok, ahol beszélgetni tudnak a gyerekek, hiszen ez nagyon hiányzik a mai emberek életéből.
A következő beszélgetőpartner Fekete Ágnes volt, a Kossuth Rádió szerkesztője. Elsősorban szülőként volt itt jelen. Rendkívül büszke arra, hogy gyereke ebbe az iskolába járhat. Fontos a közösségépítés, és ennek kiváló eszköze lehet például ez a kiállítás is, ahol komplexül szívják magukba a kultúrát.
? Milyen ötlettől vezérelve nyitották meg itt a kiállítást? ? erre a kérdésre már Török Csaba igazgató úr fogalmazta meg a választ. ? Maga a helyszín a gimnáziumunk teaháza. Próbálunk olyan teret biztosítani, ahol a kulturális hatás a kellemes együttléttel párosul. A kiállítás megszervezése Dohy Anna 12. a osztályos tanuló hatalmas munkáját dicséri. Ő már a tavalyi tanévben is szép sikert ért el az OKTV-n. A Képzőművészeti Egyetemre készül, ahol felvételi követelmény egy kiállítás megszervezése. Büszkék vagyunk a diák önkormányzatunkra, hiszen komoly értéket teremtenek? ? fejezte be válaszát Török Csaba igazgató úr.
Szabó Tibor Mihály
A fotógaléria megtekinthető itt.
A Buda Környéki Televízió összeállításának megtekintéséhez kétszer kattintson az alábbi képre: