Szakmai elismerés anyának és fiának

Az alma nem esik messze a fától. Az édesanya védőnői diplomája 74 évvel ezelőttről való. A fiú orvos lett, tüdőgyógyász-onkológusként dolgozik.

 

Az, hogy Ostoros Gyula az orvosi hivatást választotta, az kódolható volt. Édesanyja 1940-ben (!) kapta védőnői diplomáját. Ma már a védőnői hálózat hungarikumnak számít. Édesapja orvos, 1950 óta élnek Budakeszin, ahol akkor még csak Csák József egyedüliként működött körzeti orvosként. A rendelés otthon volt, havonta mindössze 1,5 nap szabadnapot biztosítottak neki. Egy ilyen háttérrel tehát nem véletlen a pályaválasztása, testvére fogászati asszisztens.

Ostoros Gyuláné először magyar-történelem szakos tanárnak készült. Végül is a 3 éves védőnői iskolát végezte el, szinte főiskola. Most miniszteri oklevelet kapott.

A háborús években rengeteg feladat hárult a védőnőkre. Szolgálati lakást kapott. A legszebb, ami a munkából a legemlékezetesebb volt: a gyerekekkel kapcsolatos munkákat szerette a legjobban (csecsemők, kismamák, előadások az elemi iskolákban, középiskolákban stb.).

Ostoros Gyulát ünnepélyes keretek között a Korányi Frigyes-emlékéremmel tüntették ki, ami ezen a szakterületen életmű díjnak tekinthető. A tüdőgyógyászat legnagyobb elismerése ez a kitüntetés.

 

Magyarországon sok ember szenved különböző légúti betegségekben (több tízezer), emellett kb. ugyanennyi az asztmás betegek száma. Világszerte hazánkban a tüdőrákos betegség aránya a legnagyobb a lakosság számához képest. Ez azért is furcsa, mert a környező államok dohányzási szokása hasonló a miénkhez, mégis jobbak az eredményeik. Pedig Magyarországon a tüdőgyógyászat fejlett. Az utóbbi évek kormányzati döntései a nemdohányzók érdekében szintén jelentősek. Sajnos, mindezek ellenére ezeken a súlyos számokban még nem történt elmozdulás.

 

Szabó Tibor Mihály

 

A Buda Környéki Televízió által készített felvétel megtekintéséhez kattintson az alábbi képre:

Megosztom a cikket