Nemzeti ünnep díjátadással
2015. március 15-én, – nemzeti ünnepünk tiszteletére megrendezett ünnepség keretében – került sor a Budakesziért emlékérem és az Ifjúsági díj adományozására is.
A megemlékezés kezdetén dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia polgármester asszony mondott ünnepi beszédet, melyet teljes terjedelmében közlünk:
Tisztelt budakeszi Polgárok! Tisztelt Ünneplő Közösség! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Budakeszi ma ünnepel. Mi is ünnepelünk, ahogy az ország, és ahogy a nemzet a Gyimesektől Amerikáig, Svédországtól a Délvidékig, a Nyírségtől Zaláig, Budakeszitől Budapestig. Mindenhol összegyülekeznek, fellobognak a zászlók, kitűzik a kokárdát, s mindenhol felidézik mindazt, ami 1848. március 15-én történt. Így van ez 167 esztendeje jó és rossz sors idején, akkor is, amikor a magyarság szabadon dönthet a sorsáról, és akkor is, amikor az önkény, az elnyomatás fogja körbe a mindennapi életet.
Ez a nap fontos a számunkra: sokat elmond arról, kik vagyunk, miben hiszünk, mit remélünk. Sokat elmond közös örökségünkről, arról, hogy összetartozunk. Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit, aki ma eljött, hogy együtt ünnepelhessünk.
A reformkorra egyértelművé vált: akkor és ott a magyar nemzet alatt elfogyott az út. Új utat kellett kezdeni, mert a régin nem lehetett menni. Új utakon kellett járni, de úgy, hogy meg lehessen tartani mindent, ami igazán fontos és értékes a régiből.
1848. március 15-én eljött az idő, hogy a dolgok megváltozzanak. A jobbágyságot mindörökre eltöröljék, az adókat mindenki fizesse, a törvény előtt mindenki egyenlő legyen, mindenki szabadon mondhassa el azt, amit gondol. Eljött az ideje, hogy létrejöjjön egy a polgárait szolgáló állam a maga nemzeti intézményeivel: legyen évenkénti országgyűlés, legyen nemzeti bank, s legyen a haza védelmére alkalmas nemzeti őrsereg.
Tisztelet a bátraknak! A bátraknak, akik 1848. március 15-én hajnalban elmentek a kihalt és néptelen utcákon át a Pilvaxba, s bár reggel még senki sem gondolta volna, hívó szavukra délutánra már megbukott a cenzúra, és hatalmas, tízezres tömeg esküdött egy emberként, hogy „rabok tovább nem leszünk”. Tisztelet a bátraknak, akik az Országgyűlés követeiként az átalakulás programját vitték a magyar király elé Bécsbe, s akik tudtak tárgyalni és meg tudtak egyezni a magyar szabadság ügyéről. Tisztelet a bátraknak, akik az első felelős minisztériumban vállalták az ország irányítását – minden idők legjobb magyar kormánya volt ez: gróf Batthyány Lajossal, gróf Széchenyi Istvánnal, Kossuth Lajossal, báró Eötvös Józseffel, Deák Ferenccel, Szemere Bertalannal, herceg Esterházy Pállal, Klauzál Gáborral, Mészáros Lázárral. Tisztelet a bátraknak, akik a szabadságért, közös szabadságunkért vállalták a fegyveres küzdelmet, akik életüket, testi épségüket adták a hazáért, fogságot vagy kényszersorozást szenvedtek a nemzet igazságáért.
Magyarország végleg megváltozott ezekben a hónapokban. Az ezer esztendős haza megújult, ha nem is annyira a törvényekben, sokkal inkább a lelkekben megtörtént a változás.
„Bár mi szerencsétlen helyeztetésü legyen is az ország, bár milly lánczok által legyen is lebilincselve a nemzet, előbb utóbb még is szabadabb létre vív, ha lakosiban a polgári erény tiszta vére buzog.” – figyelmeztet bennünket is, egy lényegesen békésebb, több lehetőséget adó korban élőket gróf Széchenyi István. Nem az számít, hogy milyen körülmények között élünk, milyen lehetőségeink vannak, hanem az, hogy miként alakítjuk ezeket a körülményeket és milyen lehetőségeket teremtünk a magunk számára. Azt, hogy a most megkezdett utat Magyarország megújításáért miként tudjuk véghezvinni, rajtunk múlik.
Ezen az ünnepen hagyományosan köszönetet mondunk azoknak, akik Budakeszi életéhez valami fontosat tesznek hozzá. Idén dr. Pápay Juditnak egy élet munkáját köszönjük meg, amellyel számtalan életet mentett, gondozott és könnyített. Egy tehetséges fiatalembernek, Ruszák Mátyásnak is köszönetet mondunk, aki fiatal kora ellenére Európa- és világbajnok.
Azt kívánom mindannyiunknak, lelkesedjünk elődeink példáján és legyünk bátrak. Legyünk bátrak célokat kitűzni, legyünk bátrak tervezni és szervezni, legyünk bátrak tárgyalni és megegyezni, legyünk bátrak együtt dolgozni és – ha kell – közösen küzdeni közös céljainkért.
Péter-Szabó Kinga személyi titkár ismertette a képviselő-testület döntését.
„A képviselő-testület a 2015. február 27-ei ülésén úgy döntött, hogy a Budakesziért emlékérmet 2015. évben dr. Pápay Judit nyugalmazott háziorvos részére adományozza.
Dr. Pápay Judit 1939-ben született Budapesten. Általános iskolai tanulmányait Ajkán és Szentkirályszabadján végezte, majd 1958-ban Veszprémben érettségizett. Ezt követően három éven át a budapesti Szent János Kórházban dolgozott. Ezen idő alatt munka melletti képzési formában ápolónői oklevelet szerzett. 1961-ben vették fel a Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karára, ahol Summa cum Laude eredménnyel szerzett diplomát 1967-ben.
Az egyetem elvégzése után mentőorvosként dolgozott az Országos Mentőszolgálatnál Budapesten, majd az itt szerzett tapasztalatok birtokában Perbálon vállalt körzeti orvosi állást. Itt dolgozott 8 éven át úgy, hogy a Perbállal szomszédos településeken is ellátta a felnőtt- és gyermekorvosi teendőket.
1976-ban költözött Budakeszire, ahol átvette a rendkívül nagy népszerűségnek örvendő elődje, id. dr. Ostoros Gyula körzetét. Nagy kihívás volt ez a fiatal doktornő számára, de mind szakmai, mind pedig emberi vonatkozásban becsülettel megállta a helyét, és elnyerte a körzetéhez tartozók maradéktalan szimpátiáját és szeretetét.
1989-ben családorvosi szakvizsgát tett, és azóta több ezer hozzá tartozó budakeszi lakos fizikai és mentális egészségének kezelője és őrzője lett. Munkáját a mélyreható tudás, a mérhetetlen lelkiismeretesség, az empátia és a fáradtságot nem ismerő törődés, az esetek nagy számában a betegek személyes felkeresése, meglátogatása jellemezte.
Dr. Pápay Judit 38 évig végezte áldozatos munkáját a budakeszi lakosok egészségének szolgálatában 2014. évi nyugdíjba meneteléig.
A doktornő elhivatottan, lelkiismeretesen, felelősségteljesen végezte gyógyító munkáját, mellyel kivívta magának a betegei tiszteletét, elismerését és szeretetét is. Kiváló szakmai teljesítményt nyújtó, példamutató tevékenységével méltó a Budakesziért emlékéremre.”
A méltatás után dr. Pápay Judit nagy taps közepette vette át a díjat. A meghatott doktornő rövid köszönő szöveget mondott. „Nagyon szépen köszönöm Budakeszi lakosságának, a képviselő-testület tagjainak, mindenkinek, akinek része volt abban, hogy megkapjam ezt a megtisztelő kitüntetést. Igazán örülök annak, hogy a legkedvesebb nemzeti ünnepünkön vehettem át ezt a szép díjat. A nemzeti függetlenség, a magyar szabadság eszménye a mi családunkban hagyomány. Magam is része vagyok ennek a hagyománynak. Harminckilenc éve lakom és 38 éve dolgozom háziorvosként Budakeszin. Sokan ismernek az idősebbek közül, van olyan budakeszi család, ahol az 5. generációt kezelem, gyógyítom.
Nagy segítség volt munkámban Teremtőmben vetett hitem.” Majd Pázmány Pétert idézte: „Ami jó bennem vagyon, tetőled vagyon: amikor állottam, te erőddel állottam: mikor elestem, magamtúl estem, és örökké sárban hevertem volna, ha te fel nem emeltél volna, és minekutána felállattál, ismét mindjárt elestem volna, ha te nem tartottál volna.”
A továbbiakban köszönetet mondott családjának, akiktől a legkomolyabb segítséget kapta. Sohasem gátolták, amikor vasárnap vagy éjszaka nem volt otthon, megértették, hiszen „igazoltan volt távol”. Sokat köszönhet munkatársainak, Margit nővérnek. Végül megköszönte a betegektől áradó tiszteletet, szeretetet, akik ezzel segítették gyógyító munkáját, illetve saját maguk gyógyulását.
Péter-Szabó Kinga következett, aki a képviselő-testület másik döntését olvasta fel, ami a 2015. február 27-ei ülésén döntött az Ifjúsági díj adományozásáról is. Ezt a 2015. évben Ruszák Mátyás részére ítélte.
„A Budakeszin élő Ruszák Mátyás magyar, Európa- és világbajnok lovas íjász, a Széchenyi István Általános Iskola, majd a Nagy Sándor József Gimnázium tanulója volt.
Tizenegy éves korában kezdett lovagolni. Egy évvel később családja is követte példáját: szülei és két testvére is elkezdte űzni ezt a sportágat. Réka húga hypoterapeutának készül, fogyatékos gyerekeken szeretne ló terápiával segíteni, Csenge húga pedig szintén lovas íjász. Mátyás öt évig a Budakeszi Erdészetben lovagolt, majd a pomázi Magyar Vár Táborban ismerkedett meg mesterével, Cosmei Mihai-jal, és akkor döntött a lovas íjászat mellett. A Kassai Lovas Iskola egykori tanítványa jelenleg az Íjász Útja Lovas Iskolának a tagja, ahol lovaglást, íjászatot tanít és a lovas íjászatra való felkészülést.
Keszthelyen, a Pannon Egyetem Georgikon Karán végzett 2012-ben ménesgazda szakon, ezt követően ugyanitt lovas túravezető tanfolyamot is elvégzett. A híres ópusztaszeri Akhal Teke Ménes lovas csapatának 2013 májusa óta főállású tagja. Fiatalkora ellenére ? Mátyás március 22-én lesz 25 éves ?, rendszeresen képviselteti magát Európa- és világbajnokságokon, ahol dobogós helyezéseket ért el. A többszörös magyar bajnok 2011-ben Jordániában rendezett világbajnokságon első, 2012-ben harmadik helyezést ért el. A 2013-as évi Európa-bajnokságon szintén felállhatott a dobogó legmagasabb fokára.
Mátyás elmondása alapján a természet közeli testmozgás, a lóval való személyes kapcsolat és a hagyományőrzés lelkesíti leginkább ebben a sportágban. A tradíciók ápolása, újra felkutatása izgalmas és érdekes vállalkozás, melynek során az ember sokkal jobban megismerheti önmagát, könnyebben megértheti embertársait, a magyar múltat, a magyar történelmet.
Tevékenysége példaként szolgálhat nemcsak budakeszi fiataljai, hanem Magyarország fiatal korosztálya részére egyaránt. Budakeszi városa méltán büszke lehet arra, hogy Ruszák Mátyás városunk polgára. Budakeszi Város Önkormányzata nevében ezúton is gratulálok eddigi sikeres pályafutásához, és további szép eredményeket kívánok” – hangzott a méltatás.
Ruszák Mátyás – szintén nagy taps kíséretével – vette át a jól megérdemelt kitüntetést, akit a gimnázium igazgatónője javasolt kitüntetésre, majd néhány mondatban megköszönte elsősorban szüleinek, hogy egyáltalán tanulhatta a lovas íjászatot; mesterének, Kozmai Mihálynak, aki átadta hatalmas tudását. Végül Budakeszi városának, „mivel azt jelezték számomra a kitüntetéssel, hogy nemcsak nekem, hanem másoknak is fontos, amit csinálok, és megerősít benne, hogy továbbra is így tegyek”.
A díjátadások és a köszönő szövegeket a Széchenyi István Általános Iskola 4. a osztályos tanulóinak műsora követte. Öröm volt látni a fiatalok őszinte lelkesedését, tiszta, felhőtlen előadásukat, táncaikat, énekeiket. És valóban úgy érezhettük: egy rövid időre „a költő visszatért.”
Végezetül mind a két kitüntetett röviden nyilatkozott a Buda Környéki Televízió riporterének. Dr. Pápay Judit doktornő elmondta: fiatalon, két kisgyerekkel került városunkba, itt váltak felnőtté. A betegek generációit gyógyította, akiket nagyon szeretett. Nehezen hagyta abba a munkát, de az idő bizony eljár mindenki fölött.
Ruszák Mátyás kifejtette: nagy örömmel veszi tudomásul, hogy a város lakói is értékelik tevékenységét. Ez megerősíti, hogy tovább haladjon ezen az úton.
Gratulálunk városunk büszkeségeinek, az idősebb és a fiatalabb korosztály díjazottjainak!
Szabó Tibor Mihály
Fotógaléria itt.
A Buda Környéki Televízió felvételének megtekintéséhez kattintson az alábbi képre: