Emlékezzünk a szabadságról, ami összeköt bennünket ? megemlékezés 1848. március 15-éről

Minden év tavaszán kiemelkedő jelentőségű esemény egy közösség életében a megemlékezés az 1848?49-es forradalomról és szabadságharcról.  Nem volt ez másképp idén sem: március 14-én a művelődési házban emlékeztünk meghitten és közösen a legszebb magyar ünnepről.

Az ünnepség a Himnusz közös eléneklésével kezdődött. (Bizonyosan tudja a kedves Olvasó, hogy a Himnusz szövege 1823-ból, a megzenésített formája 1844-ből való. Nem akármilyen 20 év ez a magyar történelemben!)

?Ne féljünk élőnek tekinteni a múltat, ami romlandó belőle, leválik róla. Ami pedig örök, annak nincs halála? ? idézte Jókai Annát rövid bevezetőjében dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia, Budakeszi polgármester asszonya.  1848. márc. 15. csodálatos nap, csodálatos pillanat a magyar történelemben. Egy nemzet megérezte, ha együtt mozdul, hatalmas dolgokra képes. Akik jelen lehettek ezekben a sorsfordító pillanatokban, sohasem felejtették ezt el. Később is erőt adott nekik és utódaiknak a szabadságharc leverése után is, de a kiegyezést követő békés építkezési időszakban is. Örökségül tudták adni az elkövetkező nemzedékeknek az I. világháború harcaiban, a határokkal szabdalt magyaroknak Trianon után, a kommunizmus sivár évtizedeiben, de 1956 októberében is 1848 márciusára hivatkoztak. Az emlékezés összekapcsolja a régi és az új nemzedékeket. Ma szintén nem könnyű időket élünk: Magyarország megújítási munkáit végezzük, és ma is 1848-as elődeinkre hivatkozunk: ?A szabadság út, amin járni kell, ígéret és lehetőség, amit valóra kell váltani. A szabadság kötelesség magunkkal és közösségünkkel szemben is, a szabadság élet, amit élni kell, a szabadság örökség, amit tovább kell adni? ? fejezte be ünnepi beszédét a polgármester asszony.

Ezután Csenger-Zalán Zsolt, a térség országgyűlési képviselője, Zsámbék polgármestere emelkedett szóra. ?1848. március 15. különleges helyet foglal el magyar emlékezetben. Nem lehet érzelemmentesen viszonyulni hozzá, hiszen olyan kivételes pillanat volt, olyan társadalmi összefogásra került sor, amire azóta sem volt példa? ? vágott mindjárt a közepébe a képviselő úr.  Az 1848. március 15-ei forradalom történelem, de aktuális mondanivalója is van. Ellenállt a különböző rendszerek minden kisajátítási kísérletének. Az 1970-es években munkanap volt, de iskolai tanítási szünet. Hamar az ifjúság ünnepe lett. Ma már kimondhatjuk: nemzeti összetartozásunk, önazonosságunk legszebb napja.

Természetesen nem véletlenül robbant ki a forradalom 1848. március közepén. Széchenyi István rendkívül modern nézetei is hozzájárultak ehhez: hagyni kell az embereket dolgozni, akik nem akarnak dolgozni, rá kell venni őket erre, a magyar földet magyar kézbe kell adni, a felelőtlen hitelfelvételt meg kell állítani; összességében: Magyarországot át kell alakítani. Mindenkinek ereje szerint ki kell vennie részét a közös teherből. (Rendkívül modern gondolatok, ma is elhangozhattak volna egy politikai rendezvényen!) Széchenyi hitéből egy nemzet hite lett. Ha változtatunk, Magyarország jobban teljesít. ?A fiatalok békés, de erős, határozott, de nem erőszakos kiállása volt a nemzetért. Az ő bátorságuk a mi ünnepünk ma. 1848 erejét a nemzettől, hitét a tenni akarástól, reményét az összefogástól nyerte. A legfőbb üzenet: a magyar nemzet képes felemelni Magyarországot, az egész régiót, az egész Kárpát-medencét. Ha erőinket összegezzük, akkor Magyarország győztes lesz, nyertesei leszünk a XXI. századnak? ? fejezte be beszédét Csenger-Zalán Zsolt.

A beszédek után a mai ifjúság képviselőit hallhattuk, láthattuk. A Széchenyi István Általános Iskola tanulói műsora híven adta vissza az akkori események hangulatát.

Az ünnepi műsor befejezése után a Buda Környéki Televízió riportere kérdezte a képviselő urat: mennyire maradtunk hűek 1848 eszméihez?

? Ez az az ünnep, ami mindenkit összeköt. A XIX. sz. első felében alakult ki a nemzet fogalma (a közös nyelv, terület, kultúra), így a magyarság önálló nemzetként fogalmazta meg önmagát. Annak ellenére, hogy a szabadságharc elbukott, az 1848-ban meghozott törvények alapjai lettek a későbbi törvényeknek ? válaszolta Csenger-Zalán Zsolt.

Szabó Tibor Mihály

A fotógaléria megtekintéséhez kattintson ide!

A Buda Környéki Televízió összeállításának megtekintéséhez kétszer kattintson az alábbi képre: