A diókultúrákban évről évre egyre félelmetesebb károkat okoz a nyugati dióburok-fúrólégy és az almamoly. Újabb rovarölő segíti a hatékony védekezést.
A Coragen 20 SC (200 g/l klórantraniliprol) rovarölő megkapta szükséghelyzeti felhasználási engedélyét országosan diókultúrában almamoly (Cydia pomonella) és nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) ellen 2021. július 1-től 2021. október 28-ig.
Az almamoly károsítása általában júliuban és augusztusban következik be. A fiatal lárvák berágnak a dió belsejébe és felélik a magbelet. A nyugati dióburok-fúrólégy kártétele következtében a dió héja megbarnul-megfeketedik, nyálkássá válik és dió eladhatatlanná válik. Emellett korai terméshullást és -vesztés is előidézhet. Mindkét kártevő jelentős gazdasági kárt okoz a diótermesztőknek.
Lezárult a Budakörnyéki Egészségprogram iskolák számára rendezett „Lépéssel nyerhetsz” kihívása.
A Budakörnyéki Önkormányzati Társulás (BÖT), az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet és a Magyar Szabadidősport Szövetség közös Lépéssel nyerhetsz programja 2021.március 1- július 1 közötti időszakban valósult meg.
A kihívásban a Budakörnyéki Társulás illetékességi területén élő felnőtt lakosok és az itt működő tanintézmények vehettek részt. A MASPORT – Magadért Sportolj! ingyenes applikáció használatával rögzített távok összesítésével alakult ki a legaktívabbak sorrendje, mely alapján értékes díjakat osztottak ki a szervezők.
A tanintézményi kihíváshoz a BÖT illetékességi területén működő iskolák közül 10 tanintézmény csatlakozott. Az iskolai kihívásban 430-an vettek részt, összesen 83 240 km-t megtéve a kihívás ideje alatt.
A legtöbb távot teljesítő iskolák:
helyezett: Budajenői Általános Iskola, Budajenő. Az iskola egy tanulójára vetített megtett távolság: 82,38 km, összesen megtett távolság: 20595,51 km.
helyezett: Kis-forrás Német Nemzetiségi Általános Iskola, Perbál. Az iskola egy tanulójára vetített megtett távolság: 77,56 km, összesen megtett távolság: 16287,34 km.
helyezett: Bocskai István Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Páty. Az iskola egy tanulójára vetített megtett távolság: 42,8 km, összesen megtett távolság: 19431,03 km.
A felnőtt lakosság körében a rendszeres szabadtéri testmozgás népszerűsítése céljából meghirdetett programban 375 fő vett részt, a résztvevők összesen 76 903 619 lépést tettek meg.
Az I. kategória helyezettjei:
18-65 éves korosztály:
Csoó Benedekné Gabriella 1 190 175 lépés
Orbán Judit 941 044 lépés
Simon Gábor 929 869 lépés
65 év feletti korosztály:
Konvex Kerítéstechnika 595 197 lépés
Judit Lévainé 10 712 lépés
A II. kategória helyezettjei:
18-65 éves korosztály:
Tolcsvai László 1 952 756 lépés
Szojka Ferenc 1 857 910 lépés
Sváby Ádám 1 243 988 lépés
65 év feletti korosztály:
Katalin Pavel 1 090 847 lépés
Dunai Imre 140 605 lépés
Lévainé Judit 5765 lépés
A III. kategória helyezettjei:
18-65 éves korosztály:
Mihranian Dikran 3 341 638 lépés
Sziraki Attila 2 029 295 lépés
Olasz László 1 727 229 lépés
65 év feletti korosztály:
Németh Jánosné 1 257 311 lépés
Pavel Katalin: 793 191 lépés
Retter Györgyi 30 589 lépés
A program július 7-én, Budakeszin ünnepélyes díjátadó gálával zárult, melyen köszöntőt mondott Professzor Dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár, az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről, dr. Győri Ottilia, a Budakörnyéki Önkormányzati Társulás elnöke, Budakeszi polgármestere, dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója, és Czene Attila, a Magyar Szabadidősport Szövetség (MaSport) elnöke.
A díjazottaknak és a szervezőknek a nagysikerű programért ezúton is szívből gratulálunk!
A házigazda, dr. Győri Ottilia úgy fogalmazott, az ezer mérföldes utazás is egyetlen lépéssel kezdődik. Az első lépés meghatározó, de minden nap meg kell tenni azt a lépést, ahhoz, hogy célba érjünk, hogy egészségesek, sportosak, csinosak legyünk.
Ma győzteseket díjazunk! Olyanokat, akik nem másokkal versengve lettek az elsők, hanem saját maguknak bizonyították be, hogy képesek kitartóan küzdeni, tenni a saját egészségükért. Szívből gratulálok a nyerteseknek! Folytassátok! Amíg élünk gyűjtjük a lépéseket, és haladunk a saját ezer mérföldes utazásunkon, mondta köszöntőjében a polgármester.
A csapadékmentes időjárás és az év első hőhulláma kiszárította az erdők avar rétegét és jelentősen nőtt a koronatüzek kialakulásának kockázata is, országszerte fokozott tűzveszély alakult ki az erdőkben. A mai naptól életbe lépett az országos tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.
A tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében, a kijelölt, kiépített tűzrakóhelyeken is.
Kérjük, sehol ne dobjanak el cigaretta csikket, használják a hamutartót. Az eloltottnak vélt cigaretta csikkek apró égő zsarátnokai sok erdő pusztulásáért felelősek.
A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a tűzgyújtási tilalom alá eső területeken kiemelten fontos a korlátozó előírások betartása.
Az aktuális tűzgyújtási tilalomról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térkép segítségével tájékozódhatnak az érdeklődők. A térkép minden nap 0 óra 1 perckor automatikusan frissül, így minden esetben az adott napon érvényes tűzgyújtási tilalmakat mutatja. A „napi összefoglalók” mellett egy interaktív tűzgyújtási tilalom térkép is az érdeklődők rendelkezésére áll, amelynek segítségével pontosan be tudják azonosítani a lakóhelyük környékén található erdőterületeket.
Több ezer tonna erdei biomassza gyulladhat meg, környezetünk zöld területei válhatnak fekete, kormos fatörzsekké és fehér hamuvá.
Csupán egy másodpercnyi odafigyeléssel, több hetes tűzoltást és évtizedes helyreállítást előzhetünk meg.
A Budakeszi Vadaspark gondozói mély fájdalommal tudatják a látogatókkal és az állatbarátokkal, hogy Tibor, a Vadaspark jámbor medvéje örökre elaludt. Legnagyobb termetű emlősünk közel 50 éves volt, ami a fogságban élő fajtársai között is nagyon szép kornak számít.
A barna medve (Ursus arctos) fokozottan védett állat. Korábban Európa-szerte elterjedt volt, mára azonban leginkább a magasabb hegységekben fordul elő. Magyarországon főként a vadasparkokban és az állatkertekben lehet találkozni vele.
Nagytestű mindenevőnk példányai a vadonban általában csupán 10-25 évig élnek, az 50 év körüli Tibor azonban jócskán meghaladta ezt az életkort. Az állatkertek és a vadasparkok békés életkörülményei, a mindennapos gondoskodás, a folyamatos táplálás és a rendszeres orvosi vizsgálatok, valamint nem utolsó sorban a természetes ellenség hiánya teszik lehetővé, hogy az állatok akár kétszer tovább is élhetnek vadon élő társaiknál.
Tibor 2017. március 8-án érkezett a Budakeszi Vadasparkba a Veresegyházi Medveotthonból barátjával, Romulusszal. Annak ellenére, hogy a medvék a természetben magányos életmódot folytatnak, Tibor és Romulus jól megértették és tiszteletben tartották egymást. Bár Tibor idős kora miatt szeretett inkább a barlangjában pihenni, mégis sok örömöt okozott a Vadaspark látogatóinak és gondozóinak is. Mostantól az örök vadászmezőkön vándorol.
A Budakeszi Vadasparkban ezentúl Romulus képviseli majd a barna medvék fajtáját, aki gyermeki kíváncsiságával mindenki szívébe belopja magát.
Nyáridőn, a hőség és a mindennapok nyűge elől menekülve éppen úgy kóborol az ember, mint a közelgő zegernye elől ősszel dél felé induló madár. Ezúttal mi is lábra kapunk, s indulunk a vizek, csendes tavak és a zajos, tajtékos patakok felé, hogy egyik legszebb madarunk után kajtassunk.
Magam először Kaposvár mellett, a Petesmalmi Vidraparkban találkoztam vele. A 14 tóból álló, 170 hektáros vízrendszer a vadon élő és rászoruló vidrák menedéke, ahol a természetért rajongó és hozzáértő emberek nevelik fel és vadítják vissza az elárvult, vagy másképpen bajba került vidrakölyköket. És a mindehhez keretet adó környezet egyenesen pazar! Megfigyelőkunyhókat rejtő, keskeny sétautak hálózzák be a trópusi dzsungelekre hajazó láperdőt, rengeteg nádast, ahol a tocsogókban gémek, fekete gólyák lépkednek, a kék verőfény magasában rétisas kering, a zsombék mellett pedig a vöcsök igazgatja nemrég kikelt, kajla fiókáit. Aki arra jár, az feltétlenül kanyarítson messzelátót a nyakába, és figyeljen, mert aligha fogja elfelejteni, amit lát!
Magam is itt pillantottam meg először a jégmadarat. Egy keskeny csatorna fölé hajló, csupasz ágon üldögélt és merően leste a víztükröt. Nagy madarászunk, Herman Ottó így írja le:”…. kurta, zömök madár, rövid farokkal és egyenes, hegyes csőrrel, mely úgy mered, mint valami léczszög. Szín szerint ez is olyan Isten remeke, mely röptében úgy megragyog, mint valami kék drágakő. Fejebúbja, tarkója, dolmánya, farcsíkja különösen gyönyörű kék, szemén át fahéjszínű pászta, mely a nyak oldalán világosodva folytatódik, szeme barna, torka fehér, hasa eleven rozsdásszínű; lába vörös, rövidke, ujjai tövükön összenőve: igazi kuczorgó láb.”
Nem túlzás a jégmadarat a legszebb trópusi madarakhoz hasonlítani, hiszen – miként a gyurgyalag, vagy a szalakóta – felveszi a versenyt bármely egzotikus erdő röpülő ékességével. A figyelő ember szemét is leginkább türkizkék tollkabátja kapja meg, s ami nekünk szép, az a jégmadárnak leginkább hasznos. Hasán a tolla rozsdásba hajló barna, amit a víz felszíne alatt úszkáló, s életét féltve fölfelé pillantó halivadék nem fenyegető halászmadárnak, hanem leginkább egy száraz, őszi levélnek gondolhat. Csillogó kék háta ugyanakkor, felülről, a magasból nézve beleolvad az alant fénylő víztükörbe, így a prédára leső, kerengő karvaly nehezebben veszi észre a patak fölé hajló ágon gubbasztó jégmadarat. Herman Ottó úgy mondja, hogy színe védő és csaló.
És amint az apró hal biztonságban érezve magát a víz felszínét megközelíti, a jégmadár, akár egy kődarab aláhullik a leshelyként szolgáló ágról, a vízbe toccsanva megragadja prédáját, majd újra szárnyra kap, hogy a közelben megtelepedve elfogyassza a csőrében vergődő kishalat. Önnön alkatához képest méretes prédát is képes magába gyömöszölni, gyorsan emészt, majd a pikkelyeket és halszálkákat kiöklendezi. Ám – miként a természetben semmi – ez sem megy kárba. A jégmadár, hasonlóan a gyurgyalaghoz, vagy éppen a parti fecskéhez, löszfalakban, folyóparti, leszakadó szárazulatokban költ. Hosszú, akár méteres alagutat váj a talajba, majd annak végén kialakított költőüregét a visszaköpött halcsontokkal béleli ki. Évente kétszer, nem ritkán hat-hét gömbölyű, fehér tojást rak.
Állandó madarunk, amely a zord, téli hónapokat a jégmentes vizek közelében vészeli át. Ilyenkor gyakran látni, amint a víztükör fölött, a kolibrihoz, vagy éppen a vércséhez hasonlóan, egy helyben lebeg, úgy lesi prédáját. Barangoló madár, amely megjelenik, aztán eltűnik, majd évek múlva ismét jön.
Legutóbb a Kis-Balatonnál akadtam össze vele. A remekül sikerült, új látogatóközpontot néztük meg, ahonnan vezetett túrán kalauzolják el az érdeklődőket a nádrengeteg mélyére, egészen a berek minden titkát ismerő író és vadász, Fekete István Diás-szigeten megbúvó emlékházáig. Rekkenő hőség járt éppen, a makulátlan eget tátott csőrrel lihegő kárókatonák szelték. Szédítő magasban barna kánya keringett a vitorlázó repülőket is segítő, felszálló áramlatban, a termikben, a nádban pedig tücsökmadár cserregett. Ezúttal a lusta folyású Zala fölé hajló ághegyről röppent fel a jégmadár, ékkőhöz hasonlatos, kék tollkabátja megvillant a zöld nádfal előtt.
Madártani és gyűrűzési megfigyelések szerint Nyugat-Európában a jégmadár állománya csökken, ám mifelénk még szépen akad belőle. Persze ez sem sok, hiszen hazai fészkelő állománya 900-1600 párra tehető. Vagyis aki megpillantja, tekintse azt kivételes szerencsének, amiért érdemes még a rekkenő, szúnyogtermő nyárban is lesben állni a vadvizek partjain.
Illisz L. László
(Források: Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról, Budapest, Pallas Rt. Nyomdája; www.mme.hu.)
Mindenek előtt a saját lehullott lombjuk – mondja dr. Gyulai Iván. Ne gyűjtsük és ne égessük tehát az avart!
Az ásóvillás lazítást (de nem forgatást) is nagyon szeretik, nem a kötött talajt.
A komposztot és mulcsolást a lombkorona alatt szintén meghálálják. De a törzs körül kb. 20 cm-t hagyjunk szabadon.
A gyümölcsfák alá számos hasznos növény meghonosítását ajánlja egy videón. Ilyenek pl. a csalán, a kerti sarkantyúka, a citromű, a körömvirág és a büdöske=bársonyvirág. A többit fajtánként a képek alatt szeretném ismertetni.
Külön szót érdemel a torma a fák csurgóiban. Ez biztosítja a kénellátását a növénynek.
A Budai-hegység legmagasabb pontján, az 559 méteres Nagy-Kopaszon álló Csergezán-kilátó, az egyre látogatottabb budakeszi arborétum vagy a népszerű Sisakvirág tanösvény mára Budapest környékének frekventált túracélpontjai. A természetközeli kikapcsolódást, rekreációt keresőknek a Budakeszi környéki erdők kincseinek kapuja a Hidegvölgy, ahol a hét közepén adtak át új, négy évszakos pihenőt.
Izgalmas programmal várja a látogatókat a Budakeszi Vadaspark. Június utolsó péntekén és júliusban péntek esténként, záróra után Alkonyati szakvezetést hirdet a kalandvágyó érdeklődöknek. A túra során a kicsik és a nagyok testközelből ismerkedhetnek meg az alkonyati erdő vadjainak titokzatos életével.
