Hírek

Célba ért a budakeszi reformátusok segítségnyújtása Kárpátalján

 

A Budakeszi Református Egyházközség Határon Túli Magyarok Emléktemploma Alapítvány 2015. április 2-án 220.000 Ft értékű pénzadományt adott át a Kárpátalján a Minaji Református Egyházközségnek.

Az adományt átváltották: 220.000 Ft = 17.480 hrivnya. Az összeg elosztásáról a helyi presbitérium egyhangú döntése rendelkezett.

Az adomány felhasználása: 11.000 hrivnyát 22 rászoruló család (10 Ketergény, 5 Minaj, 5 Homok, 1 Koncháza, 1 Ungvár településen) támogatására osztottak szét – családonként 500 hrivnya jutott. 6480 hrivnyát a gyülekezet költségeire használtak föl (parókia rezsiköltsége, hozzájárulás nyugdíjalaphoz, a homoki gyülekezeti ház fűtésszámlájának rendezése). A felhasználásról a Minaji Református Egyházközség hiteles és részletes elszámolást küldött alapítványunknak. Az elszámoláshoz küldött levél szerint a budakeszi református gyülekezet segítsége volt talán a leghathatósabb, hiszen szabad felhasználásra kaptak anyagi segítséget a legrászorultabbak. A visszajelzések alapján leginkább gyógyszerekre költik, illetve a rezsire.

Rát, Minaj, Ketergény, Homok községek lelkipásztora augusztus 12-én így számolt be helyzetükről, várható nehézségeikről:

Minálunk, Isten kegyelméből mozgalmas hetek telnek, épp a harmadik táborhetünkön vagyunk túl, időközben pedig néhány diakóniai projektet hívtunk létre anyaországi, illetve erdélyi testvérek segítségével. Sajnos, az országos helyzetünk nem a jobb irányba változott, egyre több fiataltól búcsúzunk, hiszen a behívóktól való félelem sokakat arra indít, hogy külföldön keressenek boldogulást. Bár látszólagos béke honol a vidékünkön, de a mozgósítás miatt mindannyiunk családját, baráti és testvéri közösségét érinti a keleti háborúskodás. Jelenleg a téli fűtésszezonra próbálunk berendezkedni, úgy tűnik ugyanis, hogy az eddigi fűtésrendszereinket nem fogjuk tudni használni (parókiánk gázzal, templomunk elektromosan fűtött, mindkét energiahordozó árát sokszorosan felemelték: 700, illetve 300 százalékkal).

Idős gyülekezeti tagjainknak igyekeztünk többször élelmiszercsomagokat kivinni, illetve használt ruhából is eljutott hozzánk egy kisebb szállítmány. Jelenleg könnyebb időszakot élünk, hiszen a legtöbb konyhakert meghozta termését, a nyár hevében fűtenünk sem kell, de lassan készülünk az őszi, téli időszakra. Nehéz lesz.

Nagyon hálásak vagyunk, hogy ebben a vészterhes időben segítségünkre siettek. Az Úr áldása kísérje életüket, családjukat és minden szolgálatukat!

Testvéri köszöntéssel: Szimkovics Tibor

A Budakeszi Református Egyházközség és a Határon Túli Magyarok Emléktemploma Alapítvány folytatja a kárpátaljai községekkel régóta meglévő testvér gyülekezeti kapcsolat keretében a célzott támogatások eljuttatását.

Kérjük az adakozni kívánókat, fontolják meg, milyen összeget tudnak – lehetőleg rendszerességgel – az Alapítványon keresztül erre a célra szánni, melyet eljuttatunk a testvérgyülekezetekbe mindaddig, amíg az ínség égető. Már a szerényebb összegek is nagy segítséget jelentenek. Cégek részéről, illetve a rendszeres támogatási szerződés keretében nyújtott támogatás adókedvezményeket is lehetővé tesz.

A Budakeszi Református Emléktemplom Alapítvány az alábbi számlaszámon fogadja a felajánlásokat: 11991102-02125525-00000000

A befizetéshez csekket is tudunk adni a református templomban, az előtérben. Kérjük, a közlemény rovatban mindkét adakozási mód esetén tüntessék föl: Kárpátalja 2015.

Megosztom a cikket

Államalapító Szent István királyunk ünnepe

Budakeszi Város Képviselő-testületének augusztus 20-án tartott ünnepi ülésén, államalapító Szent István királyunkra emlékezve beszédet mondott dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia polgármester. Az ünnepi műsorban közreműködtek: a Budakeszi Népdalkör Kis Csongor Áronné vezetésével, Jánosi Attila és Fehér Noémi néptáncosok. A rendezvényen tiszteletét tette Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő úr is.

 

Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia polgármester asszony ünnepi beszédét teljes terjedelmében közöljük:

 

Államalapító Szent István királyunk ünnepe -, amire minden esztendőben összegyűlünk – 1000 esztendőt tart a látómezejében. Mennyi út, mennyi kanyar, mennyi lejtő, mennyi kaptató, mennyi egérút, mennyi gondosan felmért és kijelölt útvonal – s mind hozzánk vezet!

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

 

Egy legenda szerint, amikor Dzsingisz kán – minden idők legnagyobb hódítója – közeledni érezte halálát, és rátört a kétség egész életével kapcsolatban, elhatározta, hogy még egyszer megszemléli mindazt, amit épített. Még egyszer felsorakoztatta verhetetlen hadseregét, áttekintette az általa megalkotott törvényeket, majd levitette magát a kincstárba, hogy megtekintse azt a mérhetetlen gazdagságot, amit zsákmányként szerezett. Itt aztán kezébe akadt egy ismeretlen pénzdarab, egy súlyos arany, s rajta egy uralkodó képmása, akit nem ismert. És rajta kívül senki sem ismert. Hiába ígért lefejezést tudósainak és számvevőinek, senki sem tudta megmondani, ki is volt az a nagykirály, akinek a pénzét, kezébe vette. Dzsingisz, a világhódító kán, élet-halál ura, a történet szerint könnyek között mondta: ennyit ér egy nagy király élete?!

 

Ma, 1000 esztendő után is emlékezünk Szent István királyunkra. Tegyük fel a kérdést: mit ért Szent István élete, hogy 40 nemzedékkel halála után még mindig van egy egész nép, ami emlékezik a művére.

 

Szent Istvánnal kezdődött Magyarország. Műve nyomán egy nemzet szállásterületéből ország lett, a költöző családok sátrából – kőből rakott otthon. Végleg eldőlt: nem kell tovább mennünk. Ez az ország lesz a mi lehetőségünk és feladatunk, a mi sorsunk és életünk: a mi hazánk.

 

A szent király országot alapított, amit jog és törvény kormányoz, amit fegyver véd a külső és a belső ellenségtől, amiben 10 falu templomot épít, s ahol a hit teremt modern kultúrát. Országot, ami egész Európával kereskedik, de saját jogon, kölcsönösségi alapon, hűbéri függés nélkül. Országot, ami túl tudta élni a belviszályok és polgárháborúk zűrzavarát, az idegen inváziók, megszállások, rombolások hosszú sorát, és az első uralkodó példájára tekintve mindig újra tudta kezdeni az életet. Országot, ami nemzedékről nemzedékre szállt, s amit mi is megörököltünk, s amit majdan tovább kell adnunk – ha lehet jobb, sokkal jobb állapotban, mint kaptuk.

 

Tisztelt Budakesziek!

 

A mi történelmünk a velünk élő idő. Az az idő, amit a Gondviseléstől, vagy ha tetszik a Sorstól arra kaptunk, hogy éljünk. Most mi állunk itt, a mi arcunkat süti a nap: nekünk kell építeni, dolgozni, szeretni, gyermeket nevelni, fát ültetni. Tenni, amit kell, s amit lehet.

 

A jövő felett napjainkban viharfelhők gyülekeznek. Látjuk, hogy az elmúlt néhány esztendőben alapjaiban rendült meg a világ. Szomszédunkban, Ukrajnában egy névleges fegyverszünet után újra nagy lángon ég a háború – s ott a frontra magyar fiúkat is visznek. Embercsempészek által profi módon szervezett illegális bevándorlók rohamozzák egyelőre csak Nyugat-Európát – Magyarországon keresztül. Érkeznek menekültek is –  szörnyű háborúk elől menekülve. Meg kell hoznunk a helyes döntéseket és el kell végeznünk a ránk eső munkát, hogy ezekben az években is meg tudjuk őrizni azt, ami a miénk.

 

Nem ismerjük a jövőt – csak azt tudjuk, miként kell megközelítenünk, hogy kézben tarthassuk. A legfontosabb, hogy van választásunk. Van választásunk egyénként és közösségként: családként, városként, nemzetként. Van választásunk, merre indulunk tovább, merre keressük a jót, az igazat és a szépet, azt, amit szeretni akarunk – s hogy miben találjuk meg az élet értelmét.

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

 

Ez az ünnep mindig felteszi a kérdést: lesz-e életünk? Lesz-e életünk, amire 100 esztendő múlva emlékezhetnek azok, akik akkoriban gyülekeznek össze, hogy szembesüljenek a szent király örökségével és az azóta bejárt úttal. Mit tudunk majd mi hozzátenni a megörökölt középkori romhoz, a sváb házsorokhoz, a faluból egy emberöltő alatt várossá lett közösség életéhez?

 

Az efféle kérdésekre persze sohasem adható egymondatos válasz – de még egy kötetben sem felelhetünk. A választ életünk adja meg. Életünk, ami beépül Magyarország évezredes történetébe. A történetbe, amit Szent István kezdett el.

 

KÉPTÁR (Nagy Bertalan fotói)

A Buda Környéki Televízió által készített felvétel megtekintéséhez kattintson az alábbi képre:

Megosztom a cikket

Fotózz kilátóból, nyerj családi üdülést!

Augusztus 31-ig tart a Pilisi Parkerdő „Ki mit lát a kilátókból?” fotópályázata, a hosszú hétvége remek alkalmat, a kicsit hűvösebbre fordult időjárás pedig ideális kirándulóidőt nyújt a kirándulók és természetjárók számára, hogy gyönyörködjenek a kilátásban és mindezt megosszák másokkal is. Ráadásul a legjobb képek készítőit értékes nyereményekkel jutalmazzák.

(tovább…)

Megosztom a cikket

Családi nap 2015.08.22.

Repülők, számos fellépő, játékok, főzőverseny és persze a város tortája – ez mind, és még több a budakeszi Családi nap, amelyet tavaly rendeztek meg a huszadik alkalommal. Idén augusztus 22-én szintén várnak mindenkit ismét a Farkashegyi Repülőtérre a következő családi napra.

(tovább…)

Megosztom a cikket

Éjszakai kalandtúrák a Budakeszi Vadasparkban

Voltál már éjszaka igazi vadak között? Amikor a sötétség szinte átölel, és szó szerint az orrod hegyéig sem látsz? Az égre emelve a tekinteted a csillagok és a Hold fényében bízol, de egy jókora felhő keresztülhúzza a számításaid?

(tovább…)

Megosztom a cikket

A zöld is lehet hulladék!

A kertben levágott fű, lenyesett ág, lehullott gyümölcs, vagyis az úgynevezett zöldhulladék nem tűnik veszélyesnek. Sokan azt gondolják, hogy a
természetben lebomló anyagokat bátran elhelyezhetik az erdőkben, mezőkön, utak szélén, és ezzel nem követnek el természetkárosítást. Ez azonban tévedés. Az illegálisan lerakott zöldhulladék komoly problémát jelent a természeti területekre nézve, különösen az aszályos, forró hetekben.

A Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai rendszeresen találnak kisebb-nagyobb illegális zöldhulladék-lerakó helyeket, ahová a kertes házakban élő lakosság kényelmi okokból vagy jóhiszeműen, tájékozatlanság miatt kihordja a kertekben keletkezett hulladékot. A köztudatban ugyanis az a nézet terjedt el, hogy zöldhulladék elhelyezése közterületen vagy az erdőterületeken megengedett, a növényi részek ott úgyis elkorhadnak.  A valóság ezzel szemben az, hogy a zöldhulladék illegális elhelyezése éppúgy szabálytalan és büntetendő, mint a kommunális, vagy bármely más hulladék lerakása.


Milyen veszélyeket rejt a természetre és az emberekre nézve az illegálisan elhelyezett, szabálytalanul kezelt zöldhulladék?

 

  • Nyár végi időszakban az egyik leggyakoribb zöldhulladék a frissen levágott fű és a lehullott, rohadó, fogyasztásra már nem alkalmas gyümölcs. Az ilyen hulladék azonban kiváló táplálék a vaddisznó számára, így lehetővé teszi az állatok belterületen való megtelepedését, állandó jelenlétét. Egy közelmúltban publikált kutatás megállapította, hogy részben az ilyen táplálékforrások miatt a főváros térségében kialakult egy belterületen élő vaddisznó populáció, amely el sem hagyja a településeket, így létszámuk szabályozása komoly gondot jelent.
  • Örökzöldjeink lenyesett ágai más veszélyforrást jelentenek: a fenyő, a tuja és a többi örökzöld – főleg elszáradt állapotban – fokozottan tűzveszélyes, illegális lerakásuk aszályos, forró időszakban könnyen belterületi vagy erdőtüzek okozója lehet.

 

  • A nagy mennyiségben, egyben lerakott zöldhulladék ugyancsak fokozott tűzveszélyt jelent, mert a végbemenő lebomlási folyamatok öngyulladáshoz vezethetnek, így az „erdei komposztnak” hitt zöldhulladék-halom akár több hektár erdőt veszélyeztető tűzfészekké válhat.

 

  • A zöldhulladék illegális lerakásának komoly természetvédelmi kockázata is van, ugyanis elősegíti az invazív fajok, így például a bálványfa, a parlagfű és a japán keserűfű terjedését. A kertekből kikerülve, ezek az agresszív idegenhonos fajok a főváros környékén még meglévő őshonos védett erdők rovására terjeszkednek, visszaszorításuk nagy erőfeszítéseket igényel.

A Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai folyamatosan felderítik az illegális zöldhulladék-lerakó helyeket, és szükség esetén jelzik azokat az illetékes hatóságoknak. Azonban a probléma megoldása ebben az esetben is a lakosság környezettudatos magatartásában rejlik. A főváros környéki erdőket kezelő erdészek ezért arra figyelmeztetnek mindenkit, hogy akinek zöldhulladéka keletkezik, és azt nem kívánja, vagy nem tudja kertjében komposztálni, azt a kereskedelmi forgalomban megvásárolható, e célra szolgáló zsákokba helyezve tegye legális elszállításra alkalmassá. Emellett érdemes tájékozódni az ezzel kapcsolatos lehetőségekről az adott településen, hiszen van, ahol az önkormányzatok aprítással, komposztálási programokkal segítik a zöldhulladék elhelyezését, hogy az ne erdeinket terhelje és veszélyeztesse.

Megosztom a cikket

Egy mosollyal kevesebb

2015. augusztus 3-án elhunyt Karádi Ferencné, Erzsike, nyugdíjas tanárnő. Váratlan hirtelenséggel távozott el körünkből. Élt 83 évet. Utolsó útjára 2015. augusztus 25-én 11.30-kor kísérjük a Rákoskeresztúri Új Köztemetőben.

(tovább…)

Megosztom a cikket

Vihar, felhőszakadás Budakeszin is

Rendkívül szokatlan időjárás uralkodik Európában, Magyarországon. Budakeszin most napokon át tartó felhős és aránylag hűvös, esős idő várható. A tegnap éjjel kezdődött viharnak sajnos már most komoly pusztító hatásai vannak.

Képek a romkerti viharkárról (Borda Mihály fotói):

Megosztom a cikket