Egyeztetések a Nádas-tó revitalizációja érdekében
2011-ben a Budakeszi Hírmondóban ez a hír jelent meg:
Hosszú évek óta először, ismét víz áll a Nádas-tóban, vagy ahogy tréfásan mondhatnánk: „vízben áll a tó”. A két méter mélységig telítődött talajon a hirtelen bekövetkezett téli olvadás ismét az égkék köntösébe öltöztette a tavat, s benne tükröződve megújul a hegyek koszorúzta fenséges táj. Ismét áll a Nádas-tó, még ha vizének nagy részét el is viszi a Meggyes-árok. Egy rövid sétával mindenki meggyőződhet arról, hogy a főváros környéke, a Budai-hegység egyik legszebb látványossága tárul fel előttünk mindjárt a híres mamutfenyők szomszédságában. Érdemes arra sétálni, megnézni és elcsodálkozni a természet e kisebb csodáján.
Tények
Ahogy a fenti sorokból olvasható, a Nádas-tóban még a közelmúltban is volt olyan időszak, mikor a tó medre időszakosan vízzel megtelt és kétéltűek, hüllők, madarak sokasága használta a kialakult vizes élőhelyet. Ezt követően még 2013-ban és 2016-ban is rövid tavaszi időszakban víz alá került a tómeder mélyebb része, melyet egyes kétéltű fajok ki is használtak a szaporodási időszakban. Azóta viszont a tómeder a tartós esőzések kivételével teljesen száraz és részben ennek következtében megindult a cserjésedés és egyes ínvazív növényfajok özönlötték el a kezeletlen területet.
Budakeszi Város Önkormányzata 2020-ban a Nádas-tó védelme érdekében nem csak az 1985-ben megszületett helyi védettség megújítása ismételt elrendelése mellett döntött, de elrendelte a Természetvédelmi Törvény által előírt kezelési terv elkészítését, ami keretet biztosít arra, hogy a Nádas-tó ismét egy vizes élőhely legyen. Utóbbi években viszont a terület degradációja mellett az át nem gondolt tervezések kereszttüzébe került Budakeszi teljes nyugati területe. Az újabb át nem gondolt fejlesztések megelőzése és a terület revitalizációja érdekében Budakeszi Város Polgármesteri Hivatala a helyi zöld szervezetek és külső szakértők bevonásával megkezdte a szakmai egyeztetéseket a tó revitalizációja, fejlesztése érdekében, mely egyben garantálja a Budakeszi helyi jelentőségű védett természeti területeiről
szóló rendeletében megfogalmazott kezelési terv végrehajtását mind a Nádas-tó, mind a mamutfenyők esetén; továbbá segíti a település klímastratégiájának a megvalósulását. Mindezt az is indokolja, hogy mindkét helyi védett területen folyamatosan megfigyelhetőek védett és egyben NATURA 2000-es jelölő fajok. Az eddigi megbeszéléseken számos fontos dolgot sikerült tisztázni. A város csapadékvíz elvezetési problémáinak megoldására fel kívánja használni a Nádas-tó jelenleg szárazon lévő medrét. A projekthez mind hazai, mind nemzetközi pályázatokon kíván pénzt elnyerni annak érdekében, hogy a természetvédelmi értékek megőrzése hosz-szabb távon biztosított legyen. Az egyeztetésen résztvevők leszögezték, hogy tehermenetesíteni kívánjuk Budakeszi Város költségvetését, mert ezernyi problémát kell megoldani a településnek. A lehetséges, kiírásra váró pályázatokat is számba vették, és folyamatosan keresik a megfelelő pályázati konstrukciókat. A megbeszéléseken a korábban az Önkormányzat és a Buda-környéki Naturparkért Egyesület, illetve a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány-Budakeszi Herbárium által elvégzett felmérések, tervek felhasználhatóságának lehetőségeit is számba vették. Emellett a Telki út és a Nádas-tó területén több éven keresztül egyetemi és középiskolai terepgyakorlatok keretében végeztek botanikai és zoológiai felmérések során gyűjtött adatokat is fel fogják használni a tó revitalizációját célzó pályázatok, tervek elkészítéséhez.
A további együttműködések felé mind a város vezetése, mind a helyi zöld közösség nyitott, mivel a terület fejlesztését együtt képzelik el. A megbeszélésen tisztázásra került, hogy a település nyugati területeinek a csapadékvíz elvezetése érdekében számos korábban kiépített, de teljesen elhanyagolt és emiatt leromlott infrastruktúrát fel kell újítani, vagy újat kell építeni a természetvédelmi célok figyelembevételével. Itt elsősorban a Telki út mentén található vízelvezető hálózatra kell gondolni. Ami papíron létezik, valójában meg nem látja el a funkcióját. Részben ezen okok miatt is a város mélyebben fekvő területein folyamatos problémákat okoznak a villámárvizek. A tó emellett, ahogy azt már másfél évtizede is javasoltuk, természetvédelmi és környezeti oktatási funkciókat kapna. Erre számos példa található a térségben (pl. Tinnye, Budaörs). A koncepció kidolgozását elkezdtük, és a tervek szerint a természetvédelmi célok figyelembevételével a leendő tó, vizes élőhely kettős funkciót látna el. A természetvédelmi feladatok ellátása mellett részben árvízvédelmit, hogy a település alsó részeit megvédje a villámárvizektől és oktatás-rekreációt, elsősorban a település iskoláiban tanulókat és az itt lakók igényeit figyelembe véve.
Dr. Weiperth András, Szigeti Balázs
