A Budai Hegység egyik legnépszerűbb kirándulóhelyén megújul a Szilfa tisztás. A XXI. század elvárásainak megfelelő padok, asztalok, esőházak már a nyár eleje óta fogadják a látogatókat. Az új játszóvár a hónap végére készül el.
Hamarosan elkészül az új játszóvár a budakeszi Szilfa tisztáson
,,A természet zöldje a nővények és a fák élete. A zöld maga az élet.” – írta Naoki Higashida japán író Hát ezért ugrálok című művében. Budakeszi lakosságát sok szempont vonzhatta és vonzza a mai napig a városba. Említhetjük többek között az előnyös elhelyezkedést, mivel városunk tömegközlekedéssel fél órára van Budapesttől.
Szolgáltatások és boltok sokasága várja a lakosokat vagy az ide látogatókat, azonban szerintem a leglényegesebb szempont a zöld területek aránya. Annak idején szüleim is azért választották ezt a várost, mivel egy nyugodt és biztonságos környezetet jelentett a születendő gyermekeik számára sok kirándulóhellyel és friss levegővel.
Az erdők és a zöld területek alkalmasak túrára, sportra, kutya sétáltatásra vagy akár mentális felüdülésre is, mivel ez a szín nyugtató hatással bír. A zöld szín ugyanis javítja a keringési rendszer működését, élénkíti az idegeket, fokozza az izom-és szövetgyarapodást.
Az erdők jelentősége nem csak a hangulatos kirándulóhelyekben nyilvánul meg, hanem főként ökológiai szempontokban. Különböző állat-és növényfajoknak nyújt élőhelyet. Az erdei növényzet egy hatalmas gyár, amely a napenergiát és a szén-dioxidot szervesanyaggá alakítja át, miközben a légteret oxigénnel tölti fel.
Az erdők és zöld területek mérete azonban rohamos módon csökken. Egy friss kutatásban azt vizsgálták, hogy hol és mekkora területeken termeltek ki fát, ami alapján Svédországban 2 év alatt 29 százalékkal több fa fogyott, mint az elmúlt öt évben. Azt is megállapították, hogy a csökkentő erdőfelület nem lesz képes annyi üvegházhatású gázt megkötni, mint amennyivel korábban számoltak. A fakitermelés mellett a klímaváltozás is nagy szerepet játszik.
A Greenpeace nemzetközi szervezete radikálisan terjeszti a környezettudatos életmódot, valamint felderíti a természetet és az élőlények környezetét pusztító tevékenységeket és ennek felelőseit változtatásra próbálja bírni.
A lakosság növekedése városunkban beépítésekhez vezet, amely a zöld területek csökkenésével jár együtt. A családi házaknak már nincs hely, így azokat kénytelenek egyre a természet rovására építeni, amik miatt az erdők elérhetetlenül messzire kerülnek. A rekreációra szánt terület így visszaszorult. A Tesco mellett egy róka szokott élelmet keresni, akinek eltűntek a területei az építkezések miatt.
Nagymamám a minap mesélte, hogy az ingatlana előtt elhelyezkedő zöld területet parkolóvá fogják átalakítani, míg ő egy padokkal ellátott kis parkban reménykedett. A parkosítás előnyei a levegő tisztulása, az üdülési lehetőségek, vagy akár a környezet szépségének kihangsúlyozása. Budakeszi folyamatosan fejlődik. Például vehetjük az infrastruktúrát vagy a hamarosan épülő uszodát, azonban figyelni kell, hogy az arany középút megteremtésére, vagyis a zöld-és beépített területek harmonizáló arányára.
Bencsik Zsuzsanna, nyári diákmunkás a Polgármesteri Hivatalban
Folyamatban a kihelyezésük. A Domb utcai száguldozás továbbra is valós jelenség, sajnos.
Fotó : Vass Virág/ Nagyszénászug mindennap.
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=2889419071368586&id=1869523993358104
A Közkutak mobilalkalmazás bárkinek megmutatja, hogy hol talál a közelben ivó-, illetve közkutat, vagy éppen forrást.
Söprik az utcát az utcaseprők Budakeszin.
Köszönjük! … nem csak Hofinak.
Morált javító kampányt indítunk a közlekedésbiztonság és köztisztaság javításának érdekében!
A mai napon átadtuk a nagyszénászugi közösség önkormányzati képviselőjének, Szabó Ákos Péternek, az általuk megtervezett és elkészült 20 db táblát.
Polgármester asszony támogatta, hogy pozitív fogadtatás esetén, folytassuk a tábla kampányunkat a város egész területén.
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=2883658778611282&id=1869523993358104
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény szerint tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak 200 méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában.
Az ország teljes területére, illetve megye vagy település területére vonatkozóan a fokozott tűzveszély időszakának – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervével való egyeztetés mellett történő – meghatározásáról, valamint az érintett erdőgazdálkodók, erdészeti szakszemélyzet és a lakosság erről történő tájékoztatásáról az erdőgazdálkodásért felelős miniszter gondoskodik.
Főként a csatornahálózatban kezdjük el az irtószerek kihelyezését az egész város területén olyan módon, hogy azt se a víz ne érje, illetve ha az autók átmennek rajta, akkor se szakadjon el az irtószert tartó kötél.
– fogalmazott Sebestyén László.
Ezeket egy térképen magunknak jelöljük , hogy hol helyeztük el. Van egy úgy nevezett felszínre felfúrás, amikor lyukak vannak a földben, akkor a lyukakat kezeljük és fedjük be az irtószerrel.
– tájékoztatta a rágcsálóirtásról az IrtóTrió Kft. munkatársa dr. Győri Ottilia polgármestert.
A csípő szúnyogok senkit sem hagynak hidegen. Felettébb idegesítő tud lenni egyetlen szúnyog döngicsélése is, különösen, amikor meg is szúr. Agyon is csaphatjuk, ha ügyesek vagyunk, de ha többen is vannak, végig kell gondolnunk, mit tehetünk a szúnyogok ellen.
Vízparti településeken sokkal nagyobb gondot okoznak, mint Budakeszin, de azért itt is találkozhatunk csípő szúnyoggal. Több szúnyogfaj nőstényei szívják az ember vérét (de háziállatokét, vadon élőkét ugyanúgy), mert sokkal több petét tudnak lerakni vérszívás után, mint anélkül. A csípő szúnyogok mind vízben szaporodnak, pontosabban petéiket kis csomókban a víz felszínére rakják. A kikelő lárvák elúsznak és szerves törmelékkel, hullott falevelekkel, stb. táplálkozva gyorsan fejlődnek, egy hét alatt képesek bábbá alakulni, majd a vaskos bábból, mely a víz felszínén felreped, kikelnek és elrepülnek.
A globális felmelegedéssel néhány új szúnyogfaj is érkezett vagy jöhet még a Kárpát-medencébe, melyek elvileg képesek egyes trópusi betegségek terjesztésére is, például a fekete-fehér lábú tigrisszúnyog vagy a falon ferdén, 45 fokos szögben ülő maláriaszúnyog. Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy csak akkor terjeszthetik az új betegségeket, ha vannak olyan betegek, akikből a kórokozót a vérrel együtt kiszívhatják és az újabb vérszívás alkalmával a következő emberbe bejuttathatják.
Természetes körülmények között számos rovarevő madár és más állat is eszik szúnyogot, amennyit csak tud. A vízben a halak, gőték kifejezetten vadásznak a szúnyoglárvákra. Az alkonyatkor aktív szúnyogok különösen hatékony fogyasztói a denevérek, amire jó példaként szolgálnak azok az alföldi települések, melyekben a templom padlásán több száz fős denevér kolóniák laknak. Ezeken a településeken fel sem merül a szúnyogirtás gondolata, mert hatékonyan, naponta ezrével eszik meg a denevérek a vérszívókat.
Budakeszin is élnek denevérek, ha nem is több százas kolóniákban. A denevérek megtelepedését segíti a helyi Önkormányzat denevérodú osztása, aminek mindannyian örülhetünk. Az alkonyatkor repülő szúnyogok az este kicsapódó harmat miatt, mely a szárnyukat is terheli, később nem, vagy alig szúrnak.
A korábbi évtizedek során a szúnyogokat repülőről permetezve irtották különböző szintetikus vegyszerekkel a DDT-től a szintetikus piretroi-dokig. Az Egyesült Államokban már 1960 körül felfigyeltek arra, hogy szúnyoggyérítés után feltűnően sok énekes madarat találnak elhullva. Erről szól a magyarul is (1994-ben) megjelent könyv, a Néma tavasz, melynek szerzője Rachel Carson. Világelsőként Magyarország tiltotta be 1968-ban a DDT használatát! Ma már tudjuk, hogy rákkeltő és immungátló, valamint a zsírszövetben halmozódik fel és rendkívül lassan bomlik le.
A kémiai szúnyogirtás találati aránya a balatoni mérések szerint 0,2%, vagyis egy elpusztított szúnyogra 500 megölt egyéb, más fajhoz tartozó, többnyire hasznos rovar esik, amely adat brutálisan mutatja a kémiai irtás értelmetlen veszélyességét. Ráadásul a gépkocsiról, ködösítéssel kijuttatott vegyszer a sűrű növényzet alján megbújó szúnyogok egy részét el sem éri.
A permetezésre használt szer hatóanyaga az emberre is veszélyes lehet, és pusztítja az ember számára kárt okozó kártevők természetes ellenségeit is. A vegyszeres irtással, mely nem szúnyog-szelektív, megmérgezzük a kártevők természetes ellenségeit, pl. a zengőlegyeket, a fátyolkákat és a katicákat, amelyek mind levéltetűvel táplálkoznak. Olyan fölöslegesen durva be- avatkozás ez, amely az egész táplálékláncot veszélyezteti, pusztítva a rovarokat fogyasztó állatok táplálékforrását.
A rovarok száma világszerte rohamosan csökken, elsősorban a rovarirtó szerek használata és az élőhelyük megszűnése miatt. A rovarok 90%-a hasznos, 10%-a valamilyen kártevő vagy vérszívó rovar. Ne felejtsük el, hogy az ember is a természet része, a természet biztosítja létünk alapját. Rendkívül súlyos annak a felelőssége, aki a természet további pusztításához bármivel is hozzájárul!
Az élelmiszerünk egyharmadát elveszítenénk, ha nem lennének virágbeporzó rovarok. Sajnos a virágbeporzó méhek és a poszméhek érzékenyebbek a vegyszerekre, mint a szúnyogok. A házi méhek jelentős részét be tudják zárni az előre értesített méhészek, de a vadméheket, az előbb említett poszméheket, lepkéket, szitakötőket és egyéb hasznos rovarokat sajnos nem tudjuk megóvni. Gondoljuk meg, mit tehetünk a szúnyogok ellen?
Vegyszermentes alternatívák
A kertekben előforduló szúnyogok gyakran olyan helyeken fejlődnek ki, melyekre egyáltalán nem is gondolnánk. Leginkább a nem egyenletesen lejtő ereszcsatornákban, kertekben szanaszét hagyott műanyag edényekben, autógumiban álló esővízben, vödrök alján pangó kis-vizekben, vagy le nem fedett esővíztárolókban szaporodnak. Itatóban naponta cseréljük, és a kannában se hagyjunk sok napon át álló vizet!
Javasoljuk, hogy nézzen körül a háza táján és szüntesse meg a szúnyogok keltetőjeként működő vizeket! Ha sikerülne hatékonyan felszámolni a szúnyogok szaporodó helyeit, máris nem kéne irtani őket.
A szúnyogok szeretnek elbújni a magas vegetációban, ennek levágásával a búvóhelyük is megszűnik. Mechanikai védelmet nyújt az ajtóra, ablakra felszerelt szúnyogháló.
Különböző szúnyogriasztó vegyszerekkel is bekenhetjük a fedetlen arcunkat, karunkat, lábunkat. Többféle illóolaj illata is megzavarja a szúnyogokat, hatásosak a szobában elhelyezve, illetve a bőrünkre
kenve is. Aki fokhagymát, vagy fahéj, szegfűszeg, citromhéj, vanília aroma keverékét eszi, azt kellemetlen szaga miatt általában nem bántják a szúnyogok.
Elektromos rovarcsapdák is kaphatók, bár ezek sem szúnyog-sze-lektívek, viszonylag kevés szúnyog mellett mindent elpusztítanak, ami rárepül az ultraibolya fényre.
A szelektív biológiai szúnyogirtás, amely csak a szúnyogra veszélyes, természetes ellenségeiket veti be ellenük: a szúnyogokat megbetegítő baktériumok (Bacillus thuringiensis israelensis Bti és a Bacillus sphaericus Bs) kijuttatásával.
Először drágának tűnik a biológiai irtás – főként az előzetes szúnyogfelmérés miatt, viszont hosszútávon sokkal tartósabb és csak a szúnyogokat pusztító szelektív védekezést jelent ez a módszer.ű
Úgy tudjuk, hogy több, Budakeszi környékén lévő településen – például Telkiben, Pátyon – nincsen szúnyogirtás. Más településeken -mint például Budaörsön, illetve Érd egyes, valószínűleg Duna-közeli részein – idén egyszer már volt földi,
vegyszeres irtás. A Budakörnyéki Önkormányzati Társulás (BÖT) elnöke, Budakeszi polgármestere vállalta, hogy ezt a kérdést is megvitatja a többi kilenc polgármesterrel, hogy egymással egyeztetve, egységesen és ésszerűen léphessünk fel a szúnyogok ellen – már ahol az egyáltalán szükséges. Bízunk az önkormányzat felelősségteljes döntésében a szakmai érvek figyelembe vétele mellett.
A szúnyogirtás összetett feladat, melyben sok szempontot kell egyeztetni a természetkárosítás elkerülésétől a szelektív szúnyogirtás hasznán át a lakosság elégedettségének eléréséig. A képviselő testület a szúnyogirtásról egy hónap múlva fog dönteni, addig egyeztetést, adatgyűjtést végez, és szakmai szempontok szerint újratárgyalja a szúnyogirtás kérdését.
Közben több fórumon is felhívja a lakosság figyelmét a saját környezetében található pangó kisvizes szúnyog keltetők felszámolására, mellyel optimális esetben még a szúnyogirtás is okafogyottá válhat.
dr. Jánossy László • Ökokeszi
Kvíz gyermekeknek (10-18 év)
Kedves Kitöltő! Kedves Oktató!
Szeretettel köszöntünk a Klímabarát Települések Szövetsége és a Magyar Víziközmű Szövetség által – a KEHOP-2.1.7-19-2019-00023. azonosítószámú és „A klímaváltozás hatásai és a víziközmű-szolgáltatás jövőjére: országos szemléletformálási akció” elnevezésű pályázat keretében – kidolgozott online kérdőív felületén. A kérdőív kitöltése körülbelül 10 percet vesz igénybe. A kérdéssor csak zárt kérdéseket tartalmaz, tehát nyílt, kifejtős kérdések nincsenek benne. Minden kérdésre egy-egy helyes válasz adható.
A kérdőív 4 témakört ölel fel: (1) az ivóvízkészlet tudatos, fenntartható és takarékos használata, védelme, (2) a vízbázisvédelem szükségessége, módja, (3) víziközmű-szolgáltatás Magyarországon, valamint (4) a csatornahasználati kultúra ismerete. A kérdőív kitöltése során elérhető maximális pontszám: 34 pont. A kérdésekhez tartozó illusztrációk segítenek a helyes válaszok megadásában.
A kérdőív kitöltői közül a legjobban teljesítő 25% között értékes ajándékokat sorsolunk ki:
A kérdőív kitöltői adatvédelmi nyilatkozattal járulnak hozzá adataik kezeléséhez. A második szakaszban az első szakasz kitöltőit újból felkeressük az ismételt kitöltésre.
A kérdőív kitölthető 2021. szeptember 30-ig. Sorsolás és e-mailes értesítés 2021. október 7-én. Játsszatok velünk!
Jó munkát kíván:
a Klímabarát Települések Szövetsége és a Magyar Víziközmű Szövetség
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdUnokb6P2ghHsXiYoc4omLefzTxW2bVZJMjBXouchcddmhuw/viewform