Éppen csak megmaradt életmű

Pék Lajos hetedik elemista korában vette kézbe első Pajtás fényképezőgépét, s ezt a pillanatot egy élményekben és sikerekben gazdag fotográfus pályafutás követte. Nem mellékes, hogy az elismert fényképész a tűnékeny pillanatok megörökítése mellett évtizedekig igazgatta művelődési házunkat, az ?Erkelt? is, szervezte a település kulturális életét.

Pék Lajos 1985-től 2006-ig volt igazgatója az Erkel Ferenc Művelődési Központnak. Huszonegy esztendőn át volt meghatározó alakja Budakeszi kulturális életének, és ma is tevékenyen közreműködik seregnyi civil szervezet munkájában. Igazgatósága idején támogatta a Szépítő Egyesületet, a Herceg Tánccsoportot azzal, hogy az ? akkori politikai hatalom rosszallása ellenére ? helyet biztosított nekik a település kulturális életében. Ő honosította meg a ?Traccsparti?-t, ami segített megtartani a környező falvak sváb lakosságának identitástudatát azzal, hogy sramlizenés kikapcsolódást, beszélgetési lehetőséget biztosított nekik. Természetesen a nemzeti identitás-tudat élesztésére is szigorú szemmel tekintett az internacionalizmust hirdető kommunista hatalom, így ezeket a találkozókat is sűrűn látogatták az állambiztonsági szolgálatok ügynökei. Pék Lajost 1980 és 1985 között többször megpróbálták eltávolítani posztjáról, s így máig az egyik legnagyobb helyi elismerésnek tekinti, hogy 1985-ben a 49 fős helyi tanács testülete ? a központi politikai akarattal szembe helyezkedve ? egységesen megszavazta megbízatásának meghosszabbítását. Pék Lajos, az Erkel Ferenc Művelődési Központ igazgatója közművelődési tevékenysége elismeréseként a szakma legmagasabb kitüntetését, a „Népművelődésért” kitüntetést vehette át dr. Hámori Józseftől, a Nemzeti Kulturális Örökség miniszterétől, vezetése alatt a művelődési háznak a szakma legmagasabb elismerését, a Fekete Diót ítélte meg a Pest-megyei Népművelők Egyesülete. Nagyon büszke a „Pest-megye Közművelődéséért” és a „Budakesziért” kitüntetéseire is.

És emlékezzünk meg Pék Lajost másik, fényképész tevékenységéről is. Nem indult könnyen a pályája? Hogy nagyon messze ne kezdjük a történetet, a régi kultúrnak – amelyben éppen Pék Lajos 103 db nagyméretű fotóinak kiállítását nyitották meg -, 1973. febr. 21-én nagy része leégett, s így a tűz martaléka lett a kiállított anyag is.
Az elszenvedett veszteség után Pék Lajos legféltettebb negatívjait egy Auróra elnevezésű, arany dombor nyomású album lapjai között őrizte, egészen addig, amíg egy napon hitvese egy nagytakarítás alkalmával ki nem hajította a régi albumot! Így vesztek el örökre Pék fotográfus úr kincset érő felvételei, köztük a ?60-as évekbeli Fiatal Művészek Stúdiójában, immáron a hazai művészet prominens személyiségeivé érett művészekről készített fotók negatívjait is. Pék Lajos a református egyház hivatalos fotósaként tanúja Merétey Sándor nagytiszteletű úr 40 éves munkásságának; rendszeresen fotózta a Dunamelléki Presbiteri Konferenciákat; a Református Világtalálkozókat; a Balatonszárszói Értelmiségi Konferenciákat; a Ráday Kollégium átadását. A budapesti Kálvin téri templom előtt elkészítette a világ egyik legnagyobb csoportképét a Presbiteri Konferencia kétezer résztvevőjéről (Juhász Attila asszisztenciájával). A Ráday Kollégium díszdoktori diplomáinak átadásakor együtt fotózta a Canterbury érsekét, az orosz pátriárkát, Johannes Rau német miniszterelnököt, a magyarországi zsidó főrabbit és a magyarországi evangélikus egyház püspökét. Pék Lajos fotográfus 1970-ben megkapta a Fotóművészek Szövetségének különdíját.

Általános iskola hetedik osztályában vette kezébe első, Pajtás típusú fényképezőgépét, amellyel ? élete első fotóriportjaként ? megörökítette a constantai tengerpartot, ahová jutalomüdülésen jutott el. Gimnazistaként kapta élete első komoly, magyar gyártmányú, Mometta 2 típusú fényképezőgépét. Tizenkilenc éves korától Budapesten dolgozott magán és vezető állami cégeknél, ahol a fényképezés, előhívás összes fortélyát elsajátította, dolgozott az akkor létező összes jobb fényképezőgéppel, a német gyártmányú Weltaflex-szel, a csehszlovák gyártmányú Flexarettel. Bécsben 5000 forintot keresett egy magyar gyártmányú, új, Duflex gép eladásával, ami a maga idejében legalább tíz esztendővel megelőzte a világ fényképész technikáját. 1970?85 között Budakeszin először gebinben, majd saját műteremben dolgozott fotósként. 1971 óta lakik Budakeszin, 2006-óta nyugdíjas, címzetes igazgató. Manapság főként nagypapaként telnek napjai.

Hegedüs Ira