Negyvenéves kor felett akkor is ajánlott évente elvégeztetni a prosztataszűrést, ha nincsenek tünetek, amelyek a prosztata megnagyobbodására vagy rosszindulatú elváltozására utalnának. Sokan tartanak a vizsgálattól, pedig fájdalommentes.
November már jóideje a férfiegészség hónapja. Tudjuk, és a felmérések is azt mutatják, hogy a hölgyek egészségtudatosabbak, jobban odafigyelnek az egészséges életmódra, és a szűrővizsgálatokra is gyakrabban eljárnak. Ezt saját tapasztalatból is meg tudja erősíteni? Ha igen, mik az okok Ön szerint, és mit lehetne tenni a rossz beidegződések, ellen?
Dr. Csúsz Gábor: A Férfi Egészségnap szűrőprogramjai egyre népszerűbbek és látogatottabbak az elmúlt években, de valóban, hazánkban a nők sokkal egészségtuda-tosabbak, és következetesebben jelennek meg a szűréseken. Ennek okai többféle tényezőre is visszavezethetők, de a legfontosabb: a vizsgálattól való félelem. És bár egy nőgyógyászati vizsgálat sem kellemesebb, mint egy urológiai, úgy tapasztaljuk, hogy a férfiak érzékenyebbek a testüket és lelküket érő orvosi tevékenységekre. Emellett természetesen más okok is szerepet játszhatnak az ellenőrzésektől való távolmaradásban: egyéb elfoglaltságokra való hivatkozás, a betegségtudat alacsony szintje, a panaszok és veszélyek elbagatellizálása, szégyenérzet stb. A tendencia azonban változóban van, bár a szűrési aktivitás még nem éri el a nyugat-európai, illetve egyesült államokbeli frekvenciát. A szűréseken való megjelenési készséget erősen fokozzák az ismertető anyagokon és reklámokon kívül a társadalmi felvilágosultság, a férfiak közötti nyíltabb családi-baráti párbeszéd a témát illetően, és nem utolsósorban a házastárs vagy partner irányítása is.
Mik azok a tünetek, amiket mindenképpen érdemes komolyan venni? Mikor nem szabad semmiképp se tovább halogatni a vizsgálatot? Gyakori vizelés, véres vizelet… – ezeket szoktuk hallani, olvasni.
Cs. G.: Először is ketté kell választani a szűrést és a panaszok miatti rendelői megjelenést. A világ nyugati felében évtizedek óta forszírozzák a különböző szakterületekre vonatkozó szűréseket, mert az ottani egészségügyi vezetés fokozottan átlátta, hogy a megelőzés alapvetően fontos az egészségmegelőzés céljából és költséghatékonyabb is, mint a már meglévő betegség gyógyítása. A szűrés lényege, hogy a tünet- és panaszmentes betegeket vizsgáljuk meg egy esetlegesen fennálló kórkép miatt. Ilyen, kezdetben panaszokat nem okozó betegség a prosztatarák is. Az időben felfedezett prosztata rosszindulatú betegség jól kezelhető, általában nem jelent közvetlen életveszélyt a beteg számára. Előrehaladott prosztata tumor már nagyon nehezen és mérsékelt eredménnyel gyógyítható. Az urológiai szűrés elsősorban a prosztata végbélen keresztüli megtapintását és a PSA vérvétel elvégzését jelenti, de a vizsgálat magába foglalja az urológiai ultrahang vizsgálatot és a vizeletvizsgálatot is.
A másik kérdés, hogy urológiai panasz esetén miért nem jelentkeznek azonnal az orvosnál a betegek? Általános elv, hogy a mihamarabb felismert betegség jobb eséllyel, nagyobb eredménnyel, rövidebb idő alatt kezelhető. Ennek értelmében, ha a betegnek gyakori vizelési ingere, húgycsőégése, alhasi fájdalma van, akkor mielőbb jelentkezzen urológusánál. Véres vizelet, al-hasi és deréktáji görcs, láz, vizelési képtelenség esetén viszont azonnali urológiai ellátást igényel a páciens.
Van javulás az országos mutatókban urológiai szempontból vagy romlik a helyzet?
Cs. G.: A magyarországi Rákregiszter összesített adatai alapján az újonnan felfedezett prosztata daganatos esetek száma 4500 körül van évente, ami azt jelenti, hogy ez a harmadik leggyakoribb ráktípus. Sajnos, még mindig sok esetben csak előrehaladott stádiumban kerül felismerésre a kórkép, de ez az arány sokat javult az utóbbi években, egyre több a korai stádiumú diagnózis.
A budakeszi férfiak esetében jobb a helyzet mint az országos átlag vagy nagyjából azonosak a tendenciák?
Cs. G.: Személyes tapasztalatom szerint a budakeszi férfiak az országos átlagnak megfelelő gyakorisággal és lelkesedéssel jelennek meg urológiai szűrésen.
Milyen életmódbeli tanácsai vannak azoknak, akik szeretnének negatív lelettel, kedvező diagnózissal távozni a vizsgálatokról? Mik a legfontosabb egészségtudatos praktikák? Gondolom, a stresszmentes életre törekvés az egyik…
Cs. G.: A prosztata daganat és más daganat kialakulásában is többféle, akár örökletes, genetikai tényező is szerepet játszhat. Ezért különösen fontos, hogy akinek a felmenőinél diagnosztizáltak prosztata tumort, azoknál a betegeknél 45 éves kor után szigorúan el kell végezni évente a prosztata tapintást és a PSA laboratóriumi mérést. A betegség pontos etiológiája még nem teljesen tisztázott, de az biztos, hogy egy férfi hormonfüggő elváltozásról van szó.
Természetes életmódbeli tényezők is szerepet játszhatnak a prosztata daganat kialakulásában és lefolyásában. Fontosak az étkezési szabályok, a rendszeres testmozgás, a káros szenvedélyek mellőzése és a stresszes életmód kerülése is.
Sükösd Levente
