25 évvel ezelőtti páneurópai piknik apropóján
Az alábbi írás szerzőjével az élet hozott össze. A korábban Budakeszin, Makkosmárián 30 évig kertészkedő vitéz Hábel György (Gyuri bácsi), vasdiplomás erdőmérnök, nemzeti közíró, túl a kilencedik x-en is aktív, közéleti ember.
1977-ben ő végezte a makkosmáriai víz- és villanyvezeték vonalának kimérését. Írásai jelennek meg, szinte az egész Kárpát-medencei magyar lakossággal aktív levelezésben áll. Mindig szívén viselte a budakeszi németség sorsát, hiszen ő maga is nagyapai ágon szudétanémet származású. Az alábbi cikket azoknak ajánlom, akik a történelmi eseményeknek nemcsak a felszínére kíváncsiak, hanem a mélyebb összefüggések is érdeklik. (SZTM)
A soproni határmegnyitás, a keletnémetek áttörése: 1989. augusztus 19.
A sopronpusztai ?Piknik? és a keletnémet határáttörés olyan jelentős, világméretű esemény, amely a magyar emberség legszebb bizonyítéka! Olyan német nemzetnek nyújtottunk segítséget országuk egyesítéséhez, akikkel szemben egy másik, 70 évvel ezelőtti szomorú korszak, a náci német megszállás borzalmai ellenére nem éreztünk gyűlöletet (miként az oroszok, lengyelek, csehek, szerbek a mai napig nem bocsátanak meg)! Mi, magyarok, emberségből mutattunk példát, és ennek eredményei a sorozatos nagy történelmi események… Nem Horn Gyula nyitotta meg a határt!
Hasznosítsuk ezt az emberséges tettünket, hisz oly sok rágalom ér bennünket a Nyugat felől, ezért fokozott ellenakciót kell folytassunk nemcsak külföldön, de itthon is. Ezért javaslom, hogy a soproni határáttörést nyilvánítsuk nemzeti emléknappá.
1940?45-ben soproni műegyetemista diák voltam, egyetlen, utolsó diplomázója az intézménynek a front végén. Minket úgy neveltek, hogy a történelmi eseményeket egész életünkre ne felejtsük el.
A selmecbányai bányászati és erdészeti mérnöki főiskolához közeledtek a megszálló csehek. Károlyi Mihály utasítása szerint be kellett volna várni a cseheket. A frontról élve, épen hazatért tartalékos tiszt diákok elvégezték a főiskola ingóságainak kiürítését, és Budapestre vonattal hozták Hontnémeti határállomásról.
Dr. Turner Mihály, Sopron polgármestere fogadta be a főiskolát 1919 tavaszán, ezt kellett volna átadni az osztrákoknak 1921 augusztusában. Ez ellen a főiskolások fegyvert ragadtak, és 1921. szeptember 8-án Ágfalván véres csatában kiverték a Sopronba aznap bevonulásra felsorakozó osztrák zászlóaljat. Ha ezt a véres csatát elveszítettük volna, sose lett volna sikeres népszavazás. Tehát a népszavazás lehetősége Ágfalván dőlt el! A népszavazás azért volt sikeres részünkre ? a jelentős német lakosság ellenére ?, mert nálunk már Horthy Miklós jogrendet teremtett, Ausztria pedig még vörös volt. A soproniak nem akartak még egy vörös diktatúrát elszenvedni! Elég volt Kun Béla terrorja (600 embert öltek meg a 11 nap alatt)! Szeptember 8-áról is emlékezzen meg kormányunk!
A soproni szellemiségnek köszönhető, hogy a náci Volksbund provokációjára 1942 márciusában kétnapos tízezres tömegtüntetés volt!
A harmadik tett: Szolosjan álnéven Szálasi parancsára a műegyetem soproni karának is a náci Németországba kellett volna menekülnie, miként a budapesti karok Drezdába menekültek. Professzor Sébor János dékán úr ezt megtagadta, s ennek köszönhetően február 24-én diplomázhattam. Tavasszal, a front elvonulása után a folytatódott a tanítás. Háromszor mentették meg a főiskolát, ma nagyon hiányozna!
Huszonöt évvel ezelőtt, 1989-ben megint az erdőmérnök dr. Magos László és dr. Nagy László vegyészmérnök kezdeményezésére ? az ellenzéki pártok összefogásával ? szervezték meg a ?Pikniket?, amely történelmi jelentőségű esemény lett. Még az NSZK is óva intett, Anglia pedig ellenezte a német egyesülést.
Sopron nem csak a ?hűség városa?, hanem a ?legbátrabb város? nevet is megérdemli, és ezt a befogadott selmecbányai főiskola diákjainak köszönheti. Dr. Turner Mihály polgármester nyilatkozta: ?Áldom a Sorsot, hogy ezt a viharvert ifjúságot befogadtam, mert ők mentették meg Sopront Magyarországnak.? Dr. Turner Mihályt a kommunisták 1945-ben deportálták. Ilyen tragikus lett ? ?hálából? ? a sorsa.
Vitéz Hábel György